Tolnai Népújság, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-21 / 119. szám

2 KÉPÚJSÁG VILÁGTÜKÖR - HAZAI TÜKÖR 1992. május 21. Kitüntetések és dicséretek a Magyar Honvédelem Napján Ünnepség a Hadkiegészítő Parancsnokságon Az 1848-49-es Magyar Sza­badságharcra emlékezve má­jus 21-ét nyilvánította az Or­szággyűlés a Magyar Honvé­delem Napjává. Ez alkalom­ból került sor tegnap délután Szekszárdon, a Tolna Megyei Hadkiegészítő Parancsnoksá­gon ünnepélyes nagygyű­lésre. A Himnusz elhangzása után Várallyay Dezső alezre­des mondott köszöntőt, majd Laczi Károly alezredes ismer­tette a Magyar Köztársaság Honvédelmi Minisztériumá­nak és a Magyar Honvédség Parancsnokságának körleve­lét. A megemlékezést követően az állomány tagjai közül ti­zennégy személy részesült di- Az ünnepséget a Szózat cséretben, illetve jutalomban. hangjai zárták. -fké-kpm­Polgári és egyenruhás ünneplők a Honvédelem Napján Társadalombiztosítási I A társadalombiztosításra vonatkozó új elő­írások ugyan már hatályba léptek, értelme­zésük körül azonban még sok a bizonytalan­ság a biztosítottak körében. Az alábbiakban azokra a kérdésekre kerestünk ­szakemberek segítségével - választ, amelyek a közérdeklődés előterében állnak Bizonyára a sorozatot ol­vasva több kérdés felmerül olvasóinkban. Kérjük, küldje el szerkesztőségünk címére és mi a szakemberek' segítsé­gével válaszolunk. Címünk: Tolnai Népújság Szerkesztő­sége, Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. sz. Változott-e a gyermek- gondozási segély összege? Az első gyermek után to­vábbra is 800, a második után 900, a harmadik és a to­vábbi gyermekek után 1000 forint a segély. Január 1-jétől a jogosultak - függetlenül a gyermekek számától - ha­vonta 3850, 1992. augusztus 31. után pedig 4150 forint jö­vedelempótlékot kapnak. Mit mond a jogszabály az anyasági segélyről? A segély összege gyerme­kenként a korábbi 6000 fo­rintról 9000 forintra emelke­dett. Ez az összeg mindazo­kat megilleti, akik terhessé­gük folyamán legalább egy alkalommal megjelentek a terhességi orvosi vizsgála­ton. A segély halva született gyermek után is jár. Ha a nő külföldön szül, s előzetesen nem tudott részt- venni orvosi vizsgálaton, számára akkor is ki kell fi­zetni a segélyt. Kikötő Dunaújvárosban A VOSZ A Szekszárdi Vámhivatal akciója Európa kereskedelmében és idegenforgalmában a magyar kikötővárosok ugyanolyan fontos szerephez juthatnak, mint a Duna felsőbb szaka­szának part menti települései. A fejlesztéssel kapcsolatban terveket is közöltek a Duna menti Kikötővárosok Szövet­ségének tegnapi, Baján tartott ülésén. Dunaújváros önkor­mányzatának vezetői arról tá­jékoztattak, hogy a városban nagy vasúti-vízi átrakó kikötő épülne ahonnan hajóval to­vábbítanák az Ukrajnának és Oroszországnak szánt nyu­gat-európai szállítmányokat. A Láng Dombóvári Gépgyártó Leányvállalat idegennyelvű levelezőt keres német nyelvterületre. Jelentkezés: személyesen, vagy a 74/65-644-es telefonon. (184/10956) r= Az ózonemyo védelmében Május 15-től a magaslégköri ózont veszélyeztető freonokat, halonokat előállító vagy fel­használó technológia, terme­lőhely nem létesíthető Ma­gyarországon. A korlátozásról szóló miniszteri rendeletet a Környezetvédelmi és Terület- fejlesztési Minisztérium tájé­koztatóján ismertették tegnap. A TOLNA MEGYEI VÁLLALKOZÓI KÖZPONT ÁLTAL TÁMOGATOTT TANFOLYAMOK PAKS, DUNAFÖLDVAR ÉS SIMONTORNYA, valamint VONZÁSKÖRZETEIK VÁLLALKOZÓK ÜZLETI DÖNTÉSEI „A" Tanfolyam időtartama: 30 óra Előadási napok: Tanfolyam helye: Részvételi díj: VÁLLALKOZÓK ÜZLETI DÖNTÉSÉI Tanfolyam időtartama: 24 óra június 1, 2, 3. és 8, 9, 10-én, 10-15 óra Paksi Irodaház (volt MSZMP-székház) 7030 Paks, Dózsa György u. 51-53. 8000 Ft/tanfolyam/fő ,B” Tanfolyamkezdés: Előadási napok: Tanfolyam helye: Részvételi díj: 1992. június 15, 10 óra június 15, 16, 17, és 22, 23, 24-én, 10-14 óra Paksi Irodaház (volt MSZMP-székház) Paks, Dózsa György u. 51-53. 8800 Ft/tanfolyam/fő. FIGYELEM MÉG EGY FONTOS INFORMÁCIÓ! Az 1 és 2 tanfolyamot azon vállalkozóknak feltétlenül ajánljuk, akik a jövőben még hatékonyabban kívánják vállalkozásukat menedzselni. A tanfolyam elvégzéséhez szükséges minimális végzettség: középfokú gazdasági vagy felsőfokú. Minden jelentkező egyéni vállalkozó, gazdasági társaság igazolt tagja, vagy egy éven belül vállalkozói igazolványt kiváltó magánszemély részére - akik a prioritást élvező ágazatokban működnek, vagy kívánnak működni - támogatást biztosít. TOVÁBBÁ: Javasoljuk mindazoknak a 3. tanfolyam elvégzését, akik vissza nem térítendő támogatást, microcredit, vagy más bankhitelt kívánnak igényelni. ÜZLETI TERVKÉSZÍTÉS 40 óra 1992. június 4, 10 óra június 4, 5. 11, 12, 18, 19, 25, 28-án, 10-15 óra Paksi Irodaház (volt MSZMP-székház) 7030 Paks, Dózsa György u. 51-53. 8600 Ft/tanfolyam/fő EGYÉNI VÁLLALKOZÓK KÖNYVVEZETÉSE ÉS ADÓZÁSA Tanfolyam időtartama: 20 óra 1992. június 1, 15 óra június 1. 4. 8, 11, 15-én, 15-19 óra Paksi Irodaház (volt MSZMP-székház) 5600 Ft/tanfolyam/fő Tanfolyam időtartama: Tanfolyamkezdés: Előadási napok: Tanfolyam helye: Részvételi díj: Tanfolyamkezdés: Előadási napok: Tanfolyam helye: Részvételi díj: Jelentkezés a szervezőknél: az ECOMED Kft-nél és a POUGON Kft-nél 7030 Paks, Dózsa György u. 51-53., 9-13 óráig Telefon: 75/11-611, valamint 75/10-335 üzenetrögzítőn telefonon és a Tolna Megyei Vállalkozói Központ Paks, Dunaföldvár és Simontornya polgármesteri hivatalaiban működő alközpontjaiban. (210/11183) nem ért egyet A Vállalkozók Országos Szövetsége elfogadhatatlan­nak tartja az államháztartásról szóló törvényt. Az új jogszabály nem hatá­rozza meg az állam szerepét a gazdaságban és a társadalom­ban, azaz ez alapján nem lehet eldönteni, hogy mit kell és mit lehet finanszírozni a költség- vetésnek. Ennek a jogszabály­nak a feladata lett volna a költségvetés elvi szabályait is megfogalmazni -, ez ugyan­csak hiányzik az új törvény­ből. Továbbra is a kiadások­hoz és az állam igényeihez igazítják a bevételeket, fi­gyelmen kívül hagyva a tár­sadalom és a gazdaság teher­bíró képességét, illetőleg a gazdaság folyamatait. A most elfogadott új tör­vény nem alkalmas arra, hogy betöltse feladatát - véli a VOSZ. Késő délután kaptuk az ér­tesítést, hogy állampolgári nyomásra, a szaporodó tele­fonok, s a tegnapi lapunkban leírtak miatt is, a Szekszárdi Vámhivatal nyomozócso­portja ellenőrzést tartott elő­ször a Korzó áruház előtt. Már ott látszott, hogy való­ban ellepték a várost, mint ki­derült többségükben román állampolgárságú csencselők, és - kipakolt áruik. A téma megítélésében sok­féle álláspont létezhet, hiszen a kispénzű embereknek segít­ség az olcsó áru, még akkor is ha annak minősége gyakran kétséges, s annyit sem ér, amennyiért adják. A kiskereskedők viszont nem örülnek a „konkurenciá­nak", hiszen a külföldi al­kalmi árusok nem fizetnek vámot, áfát, nyereség- , és he­lyi adót, villanyszámlát, bér­leti díjakat, társadalombiztosí­tást, s ki tudja még mi min­dent. .. E miatt is lehetnek ol­csóbbak. A szekszárdi fasor lakói nem tudhatják, hogy mikor mibe lépnek, a csempészők szemétje és „végtermékei" közül. Fordultak már a rend­őrséghez, és hiányolják a köz­területfelügyelők fellépését is. Az előállítottak - mintegy harmincán - persze „nem tudnak magyarul", de ez nem akadálya a szabálysértési eljá­rás lefolytatásának mert van - többek között - román tol­mács is. A vámosok „vendé­gei" nem engedték a fotózást és nem nyilatkoztak, hiszen ők nem is beszélnek magya­rul. Mint a parancsnok el­mondta, a vámosok nem le­hetnek ott mindenütt, de mindig a hatályos jogszabá­lyok szerint kötelesek eljárni. A szabálysértési tárgyalás le­folytatása, és a kereskedelmi mennyiségű áruk elkobzása után a külföldiek - távozhat­nak. Kispál - Ihárosi Tisztelt Szerkesztőség! Lapjuk április 24-25-i szá­maiban kétrészes cikk jelent meg vállalatunkkal kapcso­latban, amely súlyosan valót­lan tényállításokat tartalmaz, illetve valós tényeket hamis színben tüntet fel, ezért kény­telen vagyok a T. Szerkesztő­séget arra kérni, hogy jelen le­velemet lapjukban helyreiga­zításként megjelentetni szí­veskedjenek. A „Tengerikígyó - szőrmé­ből" című cikk ugyanis olyan mennyiségű - divatos szóval - „csúsztatást" zúdít az esemé­nyekről semmi, vagy csak csekély információval rendel­kező gyanútlan olvasóra, ame­lyek maradéktalan megvála­szolásával - terjedelmi okok­ból - nem kívánom olvasóikat untatni. Ezért csak néhány kirívó va­lótlanságra hívnám fel a fi­gyelmet. így mindenekelőtt a cikk legelső mondatára, amely sze­rint „a vezetők megpróbálják a Simontomyai Bőr- és Szőr­mefeldolgozó Vállalatot pad­lóra tenni, s miután szélnek eresztették a háromszáz dol­gozót, olcsón megvásárolják az üzemet". A cikk szerzője ezzel az „alaptézissel" nyitja írásmű­vét, később azonban ezt sem­miféle bizonyíték megjelölés­sel nem támasztja alá, hanem egyrészt az Ingrid szalon el­adása körüli kérdésekkel fog­lalkozik - márpedig a szalon nem egyenlő a magával a vál­lalattal, tehát eldönthetné az újságíró legalább azt, hogy szerinte tulajdonképpen mit is akarok „megszerezni" ma­gamnak, a szalont, vagy egyenesen az egész céget -, másrészt pedig azt a két dol­gozót sajnáltatja, üldözött hő­sökként ' bemutatva, akikről pedig magából a cikkből is ki­derül, hogy intrikáik alapján maximálisan rászolgáltak arra a fegyelmi eljárásra, amely je­lenleg ellenük folyik. Ennek az eljárásnak meg­alapozottságát, törvényessé­gét végső soron a munkaügyi bíróság fogja felülvizsgálni, - ha az ügy, mint ez erősen va­lószínűsíthető, eléje kerül - ezért a cikkben erről az eljá­rásról szóló dilettáns megje­gyezésekre nem kívánok rea­gálni. Az Ingrid szalon eladása körüli események leírása tel- jessen a cikkíró, - illetve in­formátorai - kitalációja. A sza­lon vételére általunk adott ajánlat 3 millió forint vételárat tartalmazott és tartalmaz. Amennyiben valaki ennél az összegnél többet óhajt a sza­lonért adni, módja és lehető­sége van rá - akár ebből a cikkből szerezve a lehetőség­ről tudomást -, hogy megvá­sárolja. Ez a tény azonban nem de­rül ki a cikkből, hanem inkább azt sugallja a cikk írója, hogy itt valami gyanús ügyletről van szó. Ismétlem: az általunk adott vételi ajánlat megegye­zik az Ingrid szalon forgalmi értékével, ha valakinek erről más a felfogása, azt kérem, hogy szíveskedjék a szalont 3 milliónál többért megvenni, vagy ilyen vevőt felkutatni. Vállalatunknak ez többször meghirdetett nyilvános pá­lyázat után sem sikerült. A vállalatnak 1991. október 29. óta vagyok mb. igazgatója, s azt hiszem, igazán elisme­rendő teljesítmény lett volna tőlem, ha egy jól prosperáló céget ennyi idő alatt sikerült volna úgymond „padlóra ten­nem". A cikk szerzője a megrende­lések szerzése érdekében megbízásom óta kifejtett tevé­kenységünket azzal intézi el, hogy „egészen jól hangzik a lista", csak az a szépséghibája, hogy eddig egyikből sem lett üzlet". A cikk író előtt lehet, hogy nem ismert az a tény, hogy üz­letkötéshez legalább két fél szükségeltetik, az égvüágon semmivel nem támasztja alá ugyanakkor azt az állítását, hogy az üzletkötések elmara­dása az én mulasztásaim miatt történtek volna. Hacsak nem azt a nevetséges elképzelését kell üyen indokolásnak vél­nem, amely szerint „ha jelent­kezik egy németül beszélő ügyfél, akkor leteszik a tele­font, ahelyett, hogy a nyelvet bíró dolgozót alkalmazná­nak?" Komolyan gondolja a T. cikk író, hogy ennek ez a me­nete, hogy a németül, szóban leadott megrendelésektől iz­zik a telefonvonalunk? És csak az jelenti gátját a Nagy Üzlet létrejöttének, hogy nálunk nincs, aki telefonon leszerződ­jön a nyugati nagyiparosok­kal, aikről köztudott, hogy ez­zel a módszerrel kötnek milli­árdos üzleteket? De a cikk igazi csúcspontját a következő mondattal éri el: „Kővári Imre a kiutat a mie­lőbbi felszámolási eljárásban látja, és abban, ha már meg­vették a vállalatot, akkor mi­nél előbb menjenek vissza a dolgozók". Vajon hová? Nem tudja a cikk író - sem, - hogy a fel­számolásnak nem a vállalat eladása, tehát a tulajdonos váltás, hanem a jogutód nél­küli megszüntetés a célja? Hová mennének hát úgy­mond „vissza" a dolgozóink? Csak gratulálni tudok ehhez a zseniális elképzeléshez. Az én felfogásom szerint vi­szont, ha valamit el kell ke­rülni, az pont a felszámolás, vagyis, hogy a vállalat meg­szűnjék létezni. Ennek elkerü­lése érdekében küszködünk, dolgozunk, járunk megrende­lések után, próbáljuk - sok­szor reménytelenül - behaj­tani kintlévőségeinket. Gazdasági gondjaink olyan természetűek, amelyekkel je­lenleg kivétel nélkül minden gazdálkodó szervezet küsz­ködik. Gazdasági visszaesés van, sorbanállás van, vagyis partnereink egyszerűen nem­fizetik ki a nekünk járó pénzt, stb. sorolhatnám tovább, de nem teszem, mert ezek való­ban köztudott dolgok! Ilyen objektív körülmények között egy válságban lévő vál­lalat gazdasági helyzetéért a hat hónapja megbízott igazga­tót hibáztatni, elmarasztalni úgy hiszem egyértelmű bizo­nyíték a hozzá nem értés és a

Next

/
Oldalképek
Tartalom