Tolnai Népújság, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-07 / 83. szám

1992. április 7. TÁJOLÓ ÜIPUJSAG 5 Innen­onnan Szekszárdon, a Babits művelődési házban a Kör­nyezet- és Természetvé­delmi Szabadegyetem április 7-én, ma délután 14.30-kor tartja követ­kező összejövetelét. A Hulladékgazdálkodás, veszélyes hulladékok címmel dr. Szvitacsné Marton Katalin, a Dél-Dunántúli Környe­zetvédelmi Felügyelő­ség munkatársa tart elő­adást. A Pécsi Bóbita Bábszínház előadásában nézhetik meg április 9-én, csütörtökön 10-kor óvodásbérlettel, 12-kor és 14 órakor kisiskolás bérlettel a Hókirálynő című mesejátékot. A Szekszárdi jazz Quartet hangversenye április 13-án, hétfőn, este fél nyolckor lesz a művelő­dési ház színháztermé­ben. Szekszárdon, a Művé­szetek Házában április 8- án, szerdán 19.30-kor kamaraest lesz, melyen közreműködik a Bradfi- eld College kamarakó­rusa, Philippa Parry (hegedű), Peter Jaekel (orgona), a kollégium fúvósötöse és vonósné­gyese. A (lombóvári művelő­dési házban húsvéti elő­készületeken április 9- 10-én gicázás, aján­dékkészítés lesz. Bátaszéken, a Népfőis- kej^ . következő foglal­kozására április 13-án, este 7 órai kezdettel ke­rül sor a Ferencz-ház- ban. Bátaszék egyház­történeti és egyházmű­vészeti emlékei címmel Sümegi József, a gimná­zium igazgatója tart elő­adást. A tojás meséje - Faddon Második éve működik a faddi általános iskola színjátszó szakköre. Vezetői Szegedi Anikó és Vitai Éva nevelők. A gyerekek szombaton mutatkoztak be először a nagyobb nyilvánosság előtt, a helyi művelődési házban. Képünkön: a színpadon A tojás meséjének szereplői. (KPM) Megalakulása óta figyelemmel kísérjük a megye egyetlen vo­nószenekarának fej­lődését. Eddigi szép szerepléseivel sok hí­vet szerzett és a me­gye zenei életében rangot vívott ki ma­cának. Március 30-i kon­certjükön többek kö­zött Stamitz és Leo­pold Mozart (a nagy Mozart édesapja) műveket játszottak. A mai koncertlátogatók közül azonban csak a kuriózumokat kedve­lők hallgatják szíve­sen, mert a nagy mes­terek mellett eltör­pülnek és műveik nélkülözik a lángész szárnyalását. E mű­veket inkább az ifjú­sági zenekarok ját­szók gyakorlás céljá­ból. Kamarazeneka­A Szekszárd Városi Kamarazenekar hangversenye runk bármily jól adta elő e darabokat, unalmat keltettek a poros ötleteikkel és közhelyeikkel. Bach E-dúr hege­dűversenyét Kovács Dénes Kossuth-díjas hegedűművész esz­ményi szépségű szó­lamával játszották. A zenekar itt felnőtt a feladat nagyságához és egyenrangú társul szegődött a remekmű minden szépségének kibontásához. A meg­rendítő szépségű lassú tétel tragikus vallomáshangja fe­lejthetetlen perceket ajándékozott hallga­tóinak éppúgy, mint az erőtől duzzadó első tétel és a játékos rondó zárótétel derűt sugárzó játéka. Hasonló remeklés tanúi voltunk Mozart kéthegedűs C-dúr Concertóne ritkán hallható előadásának. Mozart ezt a művét még Salzburgban komponálta 18 éves korában. Ez a sok dia­lógust és szekvenciát tartalmazó barátságos mű rondó-menüett zárótételével jól pél­dázta a zenekar áttet­szőségét, a megfo­galmazás világossá­gát és a Mozartra oly jellemző expresszív kitárulkozásokat. A két szólista: Kovács Dénes és a nagyon te­hetséges Horváth Já­nos hegedűművész magától értetődő természetességgel te­remtették meg a ze­nekarral együtt azt a Mozarti légkört és atmoszférát, amely­nek ritkán lehetünk tanúi. A két szólistát kamarazenei érzé­kenységgel segítette a műsorban fel nem tüntetett nevű oboista és egy kitűnő csellista is. Földesi Lajos zene­karvezető ez alka­lommal is sikerre vitte együttesét két re­mekmű pompás elő­adásával. Húr Pályázati figyelő 1. VIII. Nemzetközi Gyermekgrafikai Biennálé: a pályázat témája „Mesélek városunkról". A gyerekek mutassák be munkájukat, orszá­gúkat, környezetüket és városukat kultúrájukkal, hagyományaikkal stb-vel együt. Technikája lehet mélynyomás, magasnyomás, síknyo­más és szitanyomás. A résztvevők életkora 5-15 év. Beküldési határidő: 1992. április 15. vagy május 30. 2. A Budapesti Művelődési Központ Gyermek és Ifjúsági Fesztivált szervez. Ebből az alkalomból pályázatot hirdet a következő témakörök­ben: 1. Képzőművészeti pályázat a környezetvédelem jegyében. Fotó, rajz, festészet, 3 korosztály részére. 2. Esszéírás, melynek témája: „Az én világom". 3. Tervezés - Természetbarát, környezetbarát játékok, játszótér tervezés. 4. Gyermek és ifjúsági körök, társaságok számára bemutatkozási lehetőség. 5. Azoknak a fiataloknak, akik nem tudnak vagy nem akarnak indulni az Országos Gyermek Ki mit tud-on, újra meghirdetjük az Amatőr Pódiumot (max. 5-6 perces produkciók). Be­küldési határidő: 1992. április 20. 3. A Pro Renovanda Cultura Hungáriáé Alapítvány pályázata Környezetvédelmi nevelés a felsőoktatásban címmel. Pályázni lehet: integrált vagy önálló környezetgazdálkodási kurzusok programjaival, tanulmányokkal, jegyzetekkel: egyetemi, főiskolai környezetvédelmi klubok, körök tevékenységének támogatásával. Benyújtási határidő: 1992. április 25. 4. A Gyermekérdekek Magyarországi Fóruma pályázatot hirdet ösz­töndíjak elnyerésére a következő témákban: gyermeki jogok, gyermek- szervezetek, az iskola világa, gyermekegészségügy, a fogyatékos gyer­mekek problémái, gyermekkultúra, deviancia és bűnözés a gyermekek világában, a gyermekek érdekeinek feltárása és érvényesítése. Benyúj­tási határidő: 1992. április 30. 5. A József Attila Kulturális és Szociális Alapítvány pályázati felhí­vása. A kuratórium 1992-ben 50 millió forintot tud biztosítani ma­gyarországi, illetve magyar nemzetiségi kulturális lapok és folyóira­tok, valamint elektronikus kulturális sajtótermékek támogatására. Be­nyújtási határidő: 1992. 04.30. 6. A Soros Alapítvány és a Council of International Programs pá­lyázatot hirdet 6 hónapos szakmai gyakorlaton való részvételre az Amerikai Egyesült Államokban az alábbi területeken: szociális mun­kások oktatása, szociális munka menedzselése, egészségügyi tervezés és igazgatás, város- és közösségfejlesztés, helyi önkormányzat és köz- szolgálati menedzselés. Az első csoportba való jelentkezési határidő: 1992. április 30. 7. A Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Alapítvány pályázatot hirdet a helyi társadalmi összefogásssal kezdeményezett, gyermekek és fiatalok üdülését, szabadidő eltöltését megszervezők és ezek lebonyolítását vál­lalók szalmára. Pályázati témák: az egészséges életmódra nevelést és az arra való szoktatást vállaló táborok, sport és sportgimnasztika táborok, hagyományőrző táborok, a szomszéd népek kultúráját megismerni kívánó, cserekapcsolatokon alapuló táborok, környezetvédő táborok, valamilyen speciális témakörökben szakképzést nyújtó táborok, állami gondoskodásban lévőket, nehéz szociális körülmények közt élőket, fo­gyatékos gyerekeket támogató, velük szeretettel foglalkozó táborok. Benyújtási határidő: április 30. Bővebb felvilágosítás: TM Gyermek és Ifjúsági Alapítvány Infor­mációs-Szolgáltató Irodája, Szekszárd, Béla tér 6. Tel: 74/11-928. vagy Paksi Ifjúsági Iroda, Gagarin u. 2. Tel: 75/11-646. A Köznevelés írja A Művelődési és Közokta­tási Minisztérium hetilapjá­nak idei 14. számában Sáska Géza, a Fővárosi Oktatási Bi­zottság elnöke a budapesti közoktatási rendszer meta­morfózisáról adja közre gon­dolatait. A lap terjedelmének legnagyobb részét a közokta­tási törvény tervezetének vi­tája, az ezzel foglalkozó érvek, hozzászólások teszik ki. Megjelent Ken Kesey: Száll a ka­kukk fészkére. A filmről is ismert történet az Eu­rópa Kiadó gondozásá­ban jelent meg. Wilbur Smith: Harag. Az igen népszerűvé vált Lángoló Part című könyv folytatása. A Gulliver Kiadó új kötete A csodálatos tűz- szerszám című Andersen mese. Tv-napló A Varázsfuvola legendája Az előadás szünetében Szikora János, a szerző és rendező azt is elmondta, hogy alig fejezte be darabját, elkezdődtek a próbák s ezzel sok rejtélyt oldott meg. Kár volt ennyire si­etni, jót tett volna a darabnak, ha kicsit érleli, még akkor is, ha nem tartja be Horatius tanácsát a kilenc esztendei vára­kozásról. A legenda A varázsfuvoláról című darab ebben a formában elsietett mű, az sem világos, miről szól: Mozart csodálatos operájáról, a korabeli színházi világról, vagy a kalandos életű Schikanederről, aki igazi színházi ember volt, igazgató, rendező, író, színész. Ő írta A varázsfuvola - Csokonai fordításában Tündér síp - szövegkönyvét, ponto­sabban nem is írta, inkább úgy tákolta össze Wieland meséje alapján, kortárs színművekből. A varázsfuvolának nincs le­gendája, inkább csodáról lehet beszélni, mert ebből a gyatra szövegkönyvből lett a zeneirodalom egyik, ha ugyan nem legnagyobb, alkotása. Szikora Mozart-legendájában A varázsfuvolát be is le­hetne helyettesíteni más darabbal, mert annak vagyunk ta­núi, hogy a Theater an der Wieden színház bemutatóra ké­szül, az igazgató reménykedik a sikerben, a színészek pró­bálnak vagy veszekednek, s természetesen pletykálkodnak, elmondják, hogy Mozartot megcsalja a felesége, ő is szereti a nőket, a bort és a kuglit. De mindez kevés egy darabhoz, lát­juk tehát az öreg Schikanedert is, nyomorultul, mert végül is elszegényedett, meg is hibbant. Tanulságnak még mindig megmaradhatna, hogy ilyen körülmények között is kelet­kezhet remekmű, de a szerző-rendező figyelmét is inkább Schikaneder kalandos sorsa köti le, talán azért, mert eleve Garas Dezsőre gondolt, akinél jobb színészt erre a szerepre nem találhatott volna. Minden az ő kedvéért történik, de ez mégis csak kevés, a legendáról pedig nem tudunk meg semmit, ami A varázsfuvola köré fonódik. Mindszenti/ Mártír volt, a hit megalkuvás nélküli harcosa, valószínű­leg előbb-utóbb megtörténik szentté avatása, azonban poli­tikai nézeteiben, mint következetes királypárti, korszerűtlen jelenség, aki nem értette meg az idők szavát. De ez más kér­dés, Rákosiék börtönét akkor sem kerüli el, ha helyesli a köztársaságot, tehát méltó tiszteletünkre. Száz éve született, s ebből az alkalomból írt Csemer Géza forgatókönyvet Az édesanya című könyvéből, aminél lényegesen jobb történeti tanulmánya Padányi Bíró Mártonról, veszprémi püs­pök-elődjéről. Az édesanya tele tiszta gondolattal, de közhe­lyektől sem mentes, arra pedig teljességgel alkalmatlan, hogy egy forgatókönyv alapjául szolgáljon. Ezért kellett szí­nezni életrajzi elemekkel, szeszélyesen válogatott reproduk­ciókkal, versidézetekkel, Vörösmarty tói a zsidó Kiss Józse­fen át (két s-el írta a nevét), Mécs Lászlóig. Mindszenty életének 27 esztendejét töltötte Zalaegersze­gen, buzgó lelkipásztorként, katolikus egyleteket szervezett, s éberen őrködött a hitélet tisztaságán. Innen került a veszp­rémi püspöki székbe, majd esztergomi prímás lett, aminek .intim részleteivel a kalandos életű Nagy Töhötöm, egykori jezsuita, pápai futár szolgál. Az életrajz itt válik mozgalmassá, mert ő lesz Rákosi leg­keményebb ellenfele, s itt bizony sokkal többet el lehetétt volna mondani, mint amennyivel a film szolgál. Abban az időben vezető politikusok - főleg Ortutay - sűrűn megfor­dultak Esztergomban, a prímás azonban hajthatatlan volt, az egyházi iskolák államosítása ellen épp úgy küzdött, mint az egyházi tekintély csorbítása ellen. Megrendítően drámai jelenet Mindszenty letartóztatása, a rendező Mihályfy Sándor itt remekel, miként a prímást ala­kító Jordán Tamás is, de még sok minden van az emlékira­tokban, ami egyenesen filmre kívánkozik. Szerző és rendező ezzel egyaránt adós maradt, s bár a kegyelet és tiszteletadás jellemezte a filmet, ahogy mondani szokták, a témában sok­kal több van. Csányi László A revizor Földvárra „Ne a tükröt átkozd, ha a képed ferde"! (Régi orosz mondás) Nem riogatásnak szánjuk a címet, pusztán a dunaújvárosi Iskolaszínház közelgő föld­vári fellépésére hívjuk fel a figyelmet. ígérjük, ha valódi ellenőr megy a városba, azt nem írjuk meg. No, de maradjunk a darab­nál, Gogol híres szatirikus víg­játékánál, amelynek fontos eleme, hogy megbotránkoz­tassa a nézőt az emberi osto­baság, a kisszerűség; taszítsa az üres, mihaszna életvitel, ugyanakkor pedig keserű ka­cagásra késztesse. A darab újvárosi színreállí- tásáról annak idején beszá­moltunk. A csapatban föld­vári színjátszók is vannak, ezúttal a címszereplő is közü­lük került ki: a revizort Pataki Dezső alakítja. Az előadás ed­digi fogadtatásáról a földvári vendégszereplés előtt álljon itt két idézet a korábban megje­lent kritikákból: „A mostani előadás után az Az iskolaszínház társulata Jelenet a darabból (középütt a címszereplő) volt az érzésem, hogy az Isko­laszínház végérvényesen fel­nőtt, beérett, tevékenységük­ről nem lehet nem tudomást venni. . Dicséret illeti a társulat va­lamennyi tagját - sikerült elfe­ledtetniük, hogy voltaképpen nem profi színészeket láttunk, hiszen az előadás túlszár­nyalta mindazt, amit egy ama­tőr produkciótól általában el­várna a néző". (Fejér Megyei Hírlap) „Többször láttam a darabot Budapesten. Őszintén szólva szorongó érzéssel léptem át a művelődési ház küszöbét; at­tól tartottam, hogy - a pesti előadás után - csalódást fog­nak okozni az itteni színját­szók. Tévedtem ... (Köznevelés) A földvári közönség április 9-én, csütörtökön győződhet meg róla, hogy „milyen revi­zort küldtek a nyakára". Az előadás este 7 órakor kezdő­dik a művelődési központban. A diákoknak pénteken dél­előtt 10-kor és délután 2-kor külön előadásokat tartanak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom