Tolnai Népújság, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-06 / 82. szám

4 KÉPÚJSÁG

SZEKSZÁRDI SZEMLE

1992. április 6.

Kis Pál István: „igazi, lokális műsort szeretnék"

Interjú a Szekszárd Városi Közszolgálati Televízió új vezetőjével

Szekszárd város önkormányzata 1992. április elsejével Kis Pál Istvánt nevezte ki a szekszárdi városi televízió élére. Ez alkalomból kértük, hogy nyilatkozzon a Szekszárdi Szemle olvasóinak.

— A városi tv az önkormányzat által fenntartott média. Sokan úgy gondolják, hogy ezért, többek között a vezető kiválasztásának is politikai oka volt, illetve politikai szempontok szerint történik majd a VTV műsorainak összeállítása.

— A VTV vezetőjének kiválasztása valóban politika, de nem úgy ahogy ezt sokan gondolják. Hanem úgy, hogy egyetlen párt, csoportosulás hatása alá sem kerülhet. Pártérdekeken kívülinek kell lennie, ugyanakkor lojálisnak, ob- jektívnek minden tekintetben. Ezt én a VTV működésében a legalapvetőbb szempontnak tekintem.

— Az 1980-as évek közepe táján kezdődött a városi televíziózás elterjedése szerte az országban. Szekszárdon a német színházzal együtt jött létre a stúdió, amely 1986-ban kísérleti jelleggel képújságot közvetített. Az első élő adás az 1988-as megyei pártértekezlet volt. Két évvel ezelőtt vetődött fel az önkormánytátnál, hogy mint önálló intézmény működjön. Mi következett ezután?

— Az önkormányzat kiírta a pályázatot a VTV - immár mint önálló intézmény - vezetői állására. Több pályamunka elbírálása után döntöttek személyem mellett.

— A televízió szerdai adásában a riporter a vezetőváltásról, a pályázatról kért háttérinformációt a volt vezetőtől, Dránovits Istvántól. Az általa elmondottakból kiderült, hogy már régóta egyéb tervei és elképzelései voltak, pályamódosításra készült.

Ugyanakkor azt is megtudtuk, hogy milyen jó dolog az, ha az emberek - akárcsak nyugaton - nemcsak lakóhelyet, hanem foglalkozást és munkahelyet is bátran változtathatnak. S mint azt a volt vezető mondta, etikátlannak

tartotta volna azt, hogy ketten is pályázzanak a VTV munkatársai közül. S azt sem tartotta volna szerencsésnek, hogy bármelyikük kinevezése esetén a másik maradjon. Mi erről a véleménye?

— Szeretném, ha három év múlva, amikor újra pályázatot írnak ki a VTV vezetői állására, legalább három-négy belső munkatárs pályázná meg ezt az állást. Azzal a kölcsönös bizalommal, hogy a nyertes nem fogja elzavarni a vesztest. Szeretném, ha ez alatt az idő alatt kinevelődne egy olyan stáb, akik közül nem egy rendelkezne majd mindazzal a képességgel tehetséggel, amellyel indulhat a pályázaton.

— Ön, mondhatnám úgy is, hogy a hőskortól ott volt a VTV-nél. Mint népművelő, mint pedagógus, mint művelődési ház igazgató, mint újságíró, mint főszerkesztő. Most - miután a televízió önálló intézménnyé vált -fő tevékenysége lesz annak vezetése. Milyen elképzelései, tervei vannak, milyennek szeretné látni a VTV műsorait?

— A változás már egy évvel ezelőtt elkezdődött. Azóta próbálkozunk a műsorokban minőségileg javítani, aminek tulajdonképpeni eredménye éppen ez az önállósulás lett. A fokozatosságot betartva ezen az úton próbáljuk szeptemberig átalakítani, átformálni a műsorszerkezetet.

— Ez konkrétan mit jelent?

— A VTV kétszer jelentkezik hetente. Pénteken hírekkel, szerdán a stúdióbeszélgetésekkel .és a Pásztázó magazinnal. Terveink szerint a stúdióbeszélgetések beépülnének a Pásztázó műsorba. Egy- szer-egyszer szeretnénk egy jó játékfilmet vetíteni, illetve a sportrajongóknak valami különleges sporteseménnyel kedveskedni. Ezek a tervek majd rovatonként szerveződve rendszeresen jelentkeznének. Az az álmunk, hogy egyszer délután 6-tól

este 10-ig egy egész estét betöltő színvonalas műsorral szögezzük oda a nézőket a VTV elé.

— A hétfői adásról, a Pop TV-ről még nem esett szó. Sokan azonosítják azt a VTV műsorával. Kérem tájékoztassa erről a nézőket, az olvasókat.

— A Pop TV magánvállalkozás. Reklámra, szórakozásra szerződött. Annyi köze van a VTV-hez, hogy a mi technikai felszereléseinket bérlik és a mi munkatársaink dolgoznak be - magánjogi szerződések alapján - a Pop TV-be. Még ebben a hónapban felülvizsgáljuk a velük kötött szerződést, megpróbálunk egy számunkra is kedvezőbb konstrukciót kialakítani. Itt szeretném elmondani, hogy a nézők közül sokan azt hiszik, hogy a VTV biztosítja a Music TV szórakoztató zenés programjának idejét, holott ez pont fordítva van. Ennek a csatornának a kizárólagos használója a VTV. Ezen biztosít helyet bizonyos szerződések alapján a TV-TV-nek és a Pop TV-nek is. Tehát a ki nem töltött időben, hogy a néző ne az üres képernyőt nézze, biztosít helyet a Music TV-nek, aminek az az előnye, hogy nem kell érte szerzői jogdíjat fizetni.

— A köztudatban az él - talán nem is véletlenül - hogy vezetőváltáskor többen menni kényszerülnek a régiek közül, hogy helyet kaphassanak az új emberek.

— Miután a beosztott kollégáimmal nem most találkozom először - van akivel már évek óta együtt dolgozom -, csak „úgy" senkit sem kívánok elküldeni. A jobb és színvonalasabb műsor azt kívánja, hogy feljebb tegyük a mércét. A bizalmat mindenkinek megelőlegezem. A többi rajta múlik.

— A Szekszárdi Vasárnap című újság főszerkesztője volt, az utóbbi években gyakorló újságíró. Mégis megpályázta a VTV vezetői állását. Miért?

— Az a véleményem, hogy olyan sok jó újságíró van ebben a városban, hogy igazán újat felmutatni ott nagyon nehéz lenne. A VTV-nek még járatlanabbak az útjai, vannak feltáratlan területei, nagyobb kísérletezési lehetőséget látok benne. Igazi, lokális műsort szeretnék, olyat, melyért esetleg a legjobb filmről fs átkapcsol a néző a mi csatornánkra.

— Köszönöm a beszélgetést és sok sikert kívánok a tervek megvalósításához önnek és a VTV minden munkatársának.

Sas Erzsébet Fotó: Ótós Réka

Rejtett értékeink

A szekszárdi szarkofág

Többszörösen is a sorozat címébe illik az a híres kőkoporsó, amelyet Kubinyi Ágoston éppen 145 éve ismertetett meg a magyar tudomány képviselőivel: nem városunkban, hanem Budapesten található, a Magyar Nemzeti Múzeumban, de még ott is rejtve, a portás posztja mögött. Városunkban csak másolata látható (egyik oldallapja) az Aliscavin vármegyeházi pincemúzeumában, kicsinyített kerámia változatát pedig idén készítette el Kemp Zsuzsa, a helyi borrend új tagja.

A becses régiség megtalálása is e hónaphoz fűződik: 1845. április 15-én, amikor a megyeháza szomszédságában a rabdolgoztató intézet alapfalait ásták, két szarkofágra is ráakadtak. A 3,5 méter mélységben végzett első tudatos és tudományos megyei ásatás nyolc nap múlva tárta a napvilág elé ezt a hazánkban csaknem páratlan szépségű emléket. Ä 110 mázsát(!) nyomó márványfaragványt 12 ökörrel mozgatott szekér vitte Gemencbe, onnét a hajó a fővárosba, ahol a Lánchíd építésén szorgoskodó daruk segítették partra. (Érdekes megjegyeznünk, a beleltározásra csupán 1849-ben került sor). Az egykori halott mellé tett tárgyak egy része ma a Wo- sinszky Mór Múzeumban látható, de a legértékesebb, a vasa diatreta (áldozati üveg- kehely) a nemzet múzeumában várja az érdeklődőket. Ez oly ritkaság, hogy az egész világon mindössze nyolc található belőle, s az utolsót

1983-ban tárták föl Münchenben. Jellemző, hogy századunkig technikailag sem tudtak hasonló tárgyat előállítani: egyetlen öntéssel hagyták az utókorra az edényt és elálló betűktől díszes ógörög köriratát: „Áldozz a pásztornak, igyál s élni fogsz!"

Némi vita bontakozott ki az utóbbi időben arról, hogy valóban ókeresztény emlék-e a nevezetes szekszárdi lelet?

A kérdésben három szakembert érzünk illetékesnek: Kubinyi Ágostont, aki először ismertette, Wosinsky Mórt, aki nagy művéhez újra megvizsgálta, s végül Erdélyi Gizellát, aki az összes Magyar- országon lelt hasonló római emléket megvizsgálta, s a témakör legnagyobb szakértőjének tekinthető. Az ő műve, A római kőfaragás és kőszobrászat Magyarországon, a következőket mondja: „Különleges helyet foglal el Pannóniában az a nagy méretű, fehér márvány szarkofág, amelyet még 1845-ben találtak Szekszárdon. Művészileg legjelentősebb a jobb, keskeny oldalon látható, Marsyas bűnhődését

ábrázoló dombormű. Ezt a szarkofágot, mint sok mást is, később újabb temetkezésre használták fel. A körülötte talált, kifosztáskor szétszórt leletek a IV. századra mutatnak, köztük egy nagy értékű, hálós üvegserleg, ún. vasa diatretum - talán keresztény jellegű görög felirattal. Ekkor vagy a régi fedelet faragták át, vagy új fedél készült hozzá. A homlokoldalon ugyanis az ifjú Krisztus mellképe tűnik fel, gyermeki vonásokkal, fürtös hajjal, előtte kenyérrel telt kosár, az Eucharisztia jelképe ... A gyöngéd, finom felületkezelés a IV. századi ókeresztény stílusra jellemző."

Hozzátehetjük, hogy a mi szarkofágunk édestestvérét Ravennában, az ottani dómban láthatjuk: többek között a kettős kehelyből ágazó termő szőlőtő jelképe ugyanúgy megvan két kőkoporsón. Végső formájában tehát keresztény temetkezés emlékét őrzi, no és a fejlett helyi szőlőművelését és borkultúráét is. így vagy úgy, megérdemli figyelmünket és tiszteletünket. Dr. Töttős Gábor

Testületi

ülés

Szekszárd város következő testületi ülésének (ülésszakának) tervezett időpontja április 30-a, délután 13 óra, a folytatás másnap 16 órai kezdettel várható. A fontosabb napirendi témák, címszavakban:

— a városfejlesztési koncepció

— a kisipar helyzete, szerepe a város életében

— az intézmények felújításának középtávú terve

— a város építési telekellátottságának helyzete

— rendelet a népi kezdeményezésről és a népszavazásról...

— intézményi alapító okiratok felülvizsgálata

— rendelet a köztemetőkről

Német színház vagy művész mozi

A megyei moziüzemi vállalat több mint 10 millió forinttal tartozik hitelezőinek. Egyre több épülete kerül megye szerte önkormányzati tulajdonba. A szekszárdi Új Világ Mozgóképszínház ebből a szempontból speciális esetnek minősül.

A „kis mozi" néven ismertebb filmszínház egyébként a megye egyetlen úgynevezett art-kino-ja, azaz művész mozija. Megyei önkormányzati tulajdonba kerüléséhez Tolna megye valamennyi önkormányzatának beleegyezése szükséges. Eddig körülbelül 60 polgármesteri hivatal nyilatkozott. Ha az 50 százalékos többség kialakul, akkor a megyei önkormányzat indítványozni fogja a tulajdonbavé- telt. Ehhez előreláthatólag még két hét szükséges.

A további hasznosításra

már készülnek a tervek. A német színháznak szeretnének benne új otthont teremteni. Az elképzelést támogatja a Magyarországi Németek Szövetsége. Jelentkeztek külföldi pártfogók is - németországi testvérvárosunk és testvérmegyénk-, melyek hajlandók volnának anyagi áldozatot hozni a cél érdekében. Támogatni szeretnék az átalakítási munkálatokat, amit'a megyei önkormányzat végezhet el.

Az épület új birtokosának kötelezettséget is kell vállalnia a tulajdonjoggal együtt a moziüzemi vállalat adósságai egy részének átvállalására. A végleges megoldás néhány hónapig még várat magára. Addig a mozi zárva tart, mert így gazdaságosabb. Ha nem üzemel, veszteséget sem termel.

(AU)

Hajdan

185 éve, 1807. április 9-én megnyílt az Országgyűlés, a királyt magyarul köszöntötték, ő latinul válaszolt: megyénket Cseh László első alispán és Dőry Vince főszolgabíró képviselte. 145 éve, 1857. április 7-én Kubinyi Ágoston, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója a Magyar Tudományos Akadémia ülésén felolvasta Szekszárdi régiségek című tanulmányát, amelyben a szekszárdi ókeresztény szarkofágot mutatta be. 110 éve, 1882. április 6-án országos fagy pusztította a gyümölcsösöket és szőlőket Szekszárdon, főleg a lapon lévő ültetvényekben tett kárt, Duna- földvárott és Paksron a remélt

termés harmadát vitte el. 95 éve, 1897. április 8-án a szekszárdi járásbíróság elítélte az újvárosi plébánost, mert az egyházfit „az ajtót reázárva, sértő kifejezésekkel illette, ütlegelte agyba-főbe és midőn így rajta bosszúját kitöltötte, szobájából kilökte". 85 éve, 1907. árpilis 6-án Holub József történész Tolna megye XVI. századi történetéből című cikke jelent meg a Közérdekben. 80 éve, 1912. április 8-án meghalt Várkonyi Sándor jeles tanító és újságíró Szekszárdon. Megjelent Babits Mihály máig aktuális verse: „Oly szomorú, hogy oly nehéz megélni/ és hogy a szépből csak az álma jut,/ és hogy a pénzből jó ha mára fut,/ s minden erőmet érte kell cserélni".

Krónikás

Anyakönyvi hírek

Az elmúlt hónapban az alábbi anyakönyezések történtek Szekszárdon.

•

Isten hozott benneteket!

1992. március hónapban 61 újszülött született szekszárdi szülők gyermekeként. Ebből 37 volt fiú és 24 leány. Az utóbbi egy-két hónapban a fiúk vezetnek, ami az eltelt több év alatt nem volt jellemző. A legdivatosab fiú név márciusban ismét a Dávid volt, míg a leányoknál vezet a Kitti.

Sok boldogságot!

Az elmúlt hónapban 30 személy, azaz 15 pár mondta ki a boldogító igent. Ebből 10 esetben mindkét házasuló, 5 esetben pedig az egyik volt szekszárdi lakos. A 15 párból öt esetben volt egyik fél elvált, egy esetben mindkettő. Egy esetben az egyik fél özvegy volt, nyolc esetben mindkét fél hajadon, illetve nőtlen volt.

■=k

Nyugodjanak békében!

Márciusban 29 szekszárdi lakos hunyt el. Közülük 16 volt férfi és 13 nő. Kor szerint: 90 év felett 2 férfi és 2 nő, 80 és 90 év között 3 férfi és 4 nő, 70 és 80 év között 3 férfi és 4 nő, 60 és 70 év között 3 férfi és 1 nő, 50 és 60 év között 5 férfi és 2 nő, 40 és 50 év között 1 nő, 20 és 30 év között 2 férfi hunyt el.

Kezdeti sikerű Siker-könyvtár

A megyei, városi könyvtár szolgáltatásainak folyamatosan táguló körébe az elmúlt év őszén lépett be az a kölcsönzőrészleg, mely társbérletben a jól bejáratott Videotékával a Siker-könyvtár elnevezést kapta. A belépést nem követte kirobbanó siker, noha a részleg létrehozása okszerű volt. Szívesen is tettük közhírré, hogy kötetenként 20 forintért könyvújdonságokat kölcsönözhet itt az a beiratkozott olvasó, akinek olvasókedve nagy, pénztárcája viszont sovány és nem tudja megvásárolni az érdeklődésére érdemesíthető új könyveket.

A kínálatra nem támadt nyomban nagy tolongás és igazából most sem beszélhetünk erről, noha az induláskor kölcsönözhető 82 kötet jócskán megsokszorozódott, 1991. októberétől máig 400-ra nőtt. Nagyjából azon az elven, hogy ami az újabb beszerzések fedezésére összejön húsz forintonként, azt a kínálat bővítésére fordítják csak. Elkelne itt az adottnál nagyobb forgalom is, bár az eltelt öt hónap alatt 244 olvasó lépett a Siker-könyvtár olvasóinak kisded csapatába, s közülük 120 tekinthető rendszeres, hetenként két-három alkalommal is megjelenő kölcsönzőnek. Akadnak olyanok is, akik párban jönnek, s nemcsak kiválogatják a számukra rokonszenves könyveket, hanem leszurkolják mindjárt a kölcsönzésért fizetendő 20 forintokon kívül a késedelmi díjat is és végösszeként akár 300-400 forintot is fizetnek.

Magyar Józsefné és Pécs Gáspárné - akik könyvtámyi- tástól-zárásig itt teljesítenek szolgálatot - a Siker-könyvtár lassan történő felfedezése ellenére sem panaszkodhatnak munkanélküliségre. A videó- kölcsönzés forgalma ugyanis fokozatosan élénkül, de mint jeleztük, ez már bevezett, sokak által ismert és élvezett szolgáltatás. Megszüntetése - amiről hálistennek nincs szó -, óriási tiltakozást váltana ki. Igaz, a szerényebb, de azért már stabil forgalmú Siker-könyvtár is megszerezte néhány hónap leforgása alatt a maga híveit, azt ígérve ezzel, hogy lassan, de biztosan idetalálnak azok, akikért érdemes volt kitalálni - a könyvek kispénzű barátai.-li-