Tolnai Népújság, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-25 / 98. szám

2 KÉPÚJSÁG VILÁGTÜKÖR - HAZAI TÜKÖR 1992. április 25. Bécsben Bősről Becs - Az osztrák kor­mány nem nyújt garanciát ahhoz a hitelügylethez, amellyel Hannes And­rosch volt osztrák alkan- cellár magáncége a bősi erőmű befejezését elősegíti - szögezi le Vranitzky osztrák kancellár Antall Józsefhez intézett válasz­levele. A kancellári hivatal szóvivője elmondta: a kan­cellár a nagy osztrák ban­koknál érdeklődve olyan értesüléseket szerzett, hogy azok nem kivánnak részt venni a hitelügylet­ben. A szóvivő közlése szerint a levelet, amelynek tartalma Bécsben tegnap vált ismertté, az osztrák kormányfő előző napon juttatta el Budapestre. A kancellári riúvatal által közzétett szöveg szerint Vranitzky Antall József le­velét megköszönve leszö­gezte: már régóta nagy fi­gyelemmel kíséri az erő­műterv körüli fejleménye­ket, és megérti Magyaror­szág nehéz helyzetét a Csehszlovákiával folyta­tott tárgyalásokon. A jó­szomszédi politika jegyé­ben minden olyan kezde­ményezést támogat, amely valamennyi érintett szá­mára igazságos és az öko­lógiai szempontokat figye­lembe vevő megoldást hoz. Emlékezés Csemobilra Moszkva: - Ukrajnában és Fehéroroszországban megemlékeznek a hat év­vel ezelőtti csernobili ka­tasztrófa áldozatairól. Gyűléseket rendeznek, amelyeken követelik a kormányoktól, hogy for­dítsanak kellő figyelmet és pénzt a következmények orvoslására. Az Ukrán Népi Mozgalom, a köztár­sasági környezetvédő mozgalmakkal együtt arra kérte a lakosokat, hogy este oltsák el lámpáikat és tegyenek egy szál gyertyát az ablakba. Követelték egyben, hogy az ukrán kormány nyüvánítása nemzeti gyásznappá a pénteket. A katasztrófa ha­todik évfordulója előtt megjelent ukrán becslések szerint 6-8 ezer ember ve­szítette életét a robannás óta eltelt időben. Haláluk összfüggésbe hozható a balesettel. Felmérések azt jelzik, hogy a köztársaság déli területein, ahol még ma is a legmagasabb a szennyezettség, a lakosság felénél pszichológiai be­tegség lépett fel. Közgazdász képzés Washington - William Davidson, a Guradian üvegipari óriásvállalat tu­lajdonosa 30 millió dollárt adományozott arra, hogy Magyarország és más or­szágok közgazdászait pi­acgazdasági ismeretekre képezzék. Az összegből Michigan állam egyete­mén állítanak fel intézetet, amely már jövőre fogad magyar hallgatókat, okta­tókat. A hangsúly a piac- gazdasági ismeretek át­adásán lesz. Kölesdi Áruház ajánlata! KONYHABÚTOROK 5000 FT-OS ÁRENGEDMÉNY­NYEL. Olcsó áron férfi és női cipők érkeztek. Műanyag és sző­nyegpadlók nagy választékban. Jól jár ha nálunk jár. Kölesdi áfész (245/9719) 27 kérdés -27 felelet (12.) Boa"a!r a Munka Törvénykönyve A közelmúltban tett pon­tot a parlament az új Munka Törvénykönyve vitájának végére. A 215 paragrafusból álló dokumentumot a Ma­gyar Közlöny teljes terje­delmében közli, erre mi nem vállalkozhattunk. 27 kér­désre igyekeztünk választ keresni, csupa olyan problé­mát emeltünk ki, amellyel megítélésünk szerint a leg­gyakrabban találkoznak majd a munkavállalók. * Az új törvénykönyv meg­szüntette a fegyelmi eljárást. Mi történik a folyamatban lévő fegyelmi eljárásokkal? A folyamatban lévő fe­gyelmi eljárásokat, illetve a munkáltató fegyelmi határo­zatával összefüggő munkaü­gyi pert meg kell szüntetni. Kivétel ez alól, ha a munka­ügyi per fegyelmi elbocsájtás miatt folyik. Ekkor a kereset elbírálásával a rendkívüli felmondás szabályati kell al­kalmazni. Megszünteti a tör­vény a határozott időre szóló fegyelmi eljárást és a fe­gyelmi büntetés hatályát. Milyen jogai és köteles­ségei vannak a munkahelyi vezetőnek? A törvény szerint vezető­nek számít nemcsak a mun­káltató szervezet vezetője, hanem annak helyettese, sőt az is, akit a tulajdonos vagy a tulajdonosi szervezeti jogo­kat gyakorló szervezet annak minősít. Mivel a vezető beosztá­súak piaci kiszolgáltatottsága nem jellemző, a vezetőre a kollektív szerződés hatálya nem terjed ki, munkaviszo­nyát elsősorban a tulajdonos­sal kötött munkaszerződés szabályozza. Nem vonatok- zik rá a Munka Törvény- könyvének az a tilalma sem, hogy a határozott idejű munkaviszony ideje nem ha­ladhatja meg az 5 évet. Az a szabály sem vonatkozik a vezetőre, amely szerint fel­mondás esetén a munkáltató köteles megjelölni — és igény esetén bizonyítani - a fel­mondás okát. A munkaadó a törvényben meghatározott ti­lalmak és általános korláto­zások nélkül felmondhat a vezetőnek. A vezetői megbízatással járó megkötöttség, hogy a vezető - eltérő megállapodás hiányában - nem létesíthet további munkaviszonyt, tu­dományos, oktatói, illetve szerzői jogi védelem alá eső tevékenységet azonban foly­tathat. Korlátozó rendelkezés az is, hogy a vezető - ha csak nem állapodik meg a mun­káltatóval ettől eltérő módon - nem köthet saját nevében a munkáltató tevékenységi kö­rébe tartozó ügyletet, nem lehet tagja a munkáltatóéhoz hasonló tevékenységet foly­tató, vagy a munkaadóval rendszeres gazdasági kap­csolatban álló gazdasági tár­saságnak, állami vállalat fel­ügyelő bizottságának. Az új Munka Törvény- könyvének fontos rendelke­zése, hogy a vezető - a mun­kaszerződésben foglaltak szerint - maga állapítja meg munkaidejének időbeosztá­sát és pihenő idejének, sza­badságának igénybe vételét. A vezetőnek - eltérő megál­lapodás hiányában - nem jár díjazás a rendkívüli munka­időben végzett munkáért. (Folytatjuk) E hónaptól: másként számolják a nyugdíjalapot Ez év április elsejétől meg­változott a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset számítá­sának módja. Eddig a nyugdí­jazás évében és az előző há­rom egymást követő év, vagy az utolsó öt év legkedvezőbb 3 évének átlagkeresete számí­tott a nyugdíj alapjául. Most a nyugdíjazás évében a nyugdíj megállapításáig és a nyugdíjazás évét közvetlenül megelőző 4 év - vagy a leg­utóbbi öt naptári év közül a legkedvezőbb 4 naptári év - átlagkeresetét veszik alapul. De csak azokat az éveket, amelyekben az igénylőnek le­galább 180 naptári napra volt keresete. Ha a legalább 5 évi szolgálati idejében nincs négy ilyen év, akkor a megelőző évek közül számít az a legkö­zelebbi év, amelyben megvolt a 180 napra jutó kereset. Az átlagkeresetbe változat­lanul beleszámít minden olyan pénzbeli és természet­beni juttatás, amely után nyugdíjjárulékot kellett fi­zetni. Nem számít viszont bele az 1987. végéig kapott havi 310 forint húspénz, és a fegyveres testületek polgári alkalmazottai részére beteg­ség esetén fizetett jövedelem­kiegészítés. Újdonság, hogy a betegszabadság idejére eddig folyósított legalább 75 száza­lék helyett az átlagkereset tel­jes összegét számítják kere­setként, a nyugdíjazást köve­tően kifizetett jutalom összege viszont - a bányászati hűség- jutalom kivételével - már nem számít bele az átlagba. A nyugdíjalap kiszámításának fontos mozzanata, hogy nem a bruttó keresetet, hanem csak a személyi jövedelemadó levo­nása után maradó nettó részt veszik alapul. Ha az 1988-ban vagy az azt megelőző években kapott keresetek figyelembe vételével határozzák meg a nyugdíjalapot, akkor 42 száza­lékkal növelik az adott év - akkori jövedelemadóval csök­kentett - átlagkeresetének összegét. Ha a kiszámított át­lagkereset 12.000 forintnál több, akkor a 12.000 forint föl­ötti rész nem teljes egészében számít bele a nyugdíjalapba. Az átlagkereset 12.001 és 14.000 forint közötti részének 80, a 14.001-16.000 közöttinek 70, a 16.001-30.000 közötti résznek 60, a 30.001-40.000 közöttinek 50, a 40.001-50.000 közöttinek 40, az 50.001- 60.000 közöttinek 30, a 60.001- 70.000 közöttinek 20, a 70.001- 80.000 közöttinek 10, a 80.000 forint fölötti átlagkere­setrésznek pedig mindössze 5 százalékát veszik figyelembe az öregségi nyugdíj megálla­pításakor. Ha például valaki­nek 24.000 forintos havi átlag- kereset jön ki, akkor 19.800 fo­rint lesz a nyugdíjalapja, s ha mondjuk 42 év a szolgálati ideje, akkor a nyugdíjalap 75 százaléka, azaz 14.850 forint lesz a nyugdíja, mert a 12.000 és 14.000 közötti 2.000 forint­ból csak 1.600-at, a 14-16.000 közötti másik kétezerből csak 1.400-at, s a 16.000-24.000 kö­zötti 8.000 forintból csak 4.800-at vesznek figyelembe. Sz. G. (FEB) Erőszakos támadót köröz a rendőrség Ismeretlen tettes 1992. ápri­lis 23-án, 5 óra körüli idő­pontban erőszakos közösülés bűntettét követte el T. K. 17 éves tanulólány sérelmére Dombóváron. Az elkövető a sértettet kés­sel arra kényszerítette, hogy a volt UNIÓ szövetkezet kör­nyékén lévő fás-bokros részre menjen, majd ott erőszakkal több esetben közösült vele. Az elkövető személyleí­rása: Kb. 40 év körüli 170 cm magas, átlagos testalkatú, so­vány, beesett arcú, kék szemű, bal szeme alatt egy régi ere­detű forradás látható. Bőrének színe sötét, kreol. Fogsorán az első metszőfogak között né­hány mm-es rés látható. Haja barna, átlagos hosszúságú, sima, melyet jobbra fésülve visel. Szája sarkaiban mindkét oldalon mély ránc látható. Ruházata: sötétkék színű . farmerdzseki, és farmernad­rág, a dzseki bal zsebe fölött barna színű, kb 5x2 cm nagy­ságú címke volt látható. Sárga színű, galléros inget viselt, barna-fehér mintás pulóvert felette, fekete papucscipőt és fehér zoknit hordott a lábán. A farmerdzseki jobb felső zsebében egy fekete színű bőr­tokvolt, amely lehetett akár személyi igazolványtartó is, kék színű Pax toll volt mellé- tűzve. Öltözete a legújabb divat­hoz képest néhány évvel el­maradott volt. Az ismeretlen tettes Simp- honia cigarettát szívott, me­lyet egy zöld színű gázöngyúj­tóval gyújtott meg. Beszédstí­lusából ítélve alacsony mű­veltségű lehetett. A fenti ügyben a nyomozást a Dombóvári Rendőrkapi­tányság Bűnügyi Osztálya folytatja. Kérjük a lakosságot, hogy amennyiben az ismeretlen el­követővel kapcsolatosan bár­milyen információval rendel­keznek, arról a fenti rendőr- kapitányságot, illetve bármely rendőri szervet tájékoztatni szíveskedjenek. A kapitányság telefon­száma: (74) 65-300, címe: 7200. Dombóvár, Szabadság u. 12. A nap információja Vidéken nagy az érdeklődés Miként lehet az EXPO az egész országé? Régen várt kérdésre ka­pott végre választ a közvé­lemény: a kommunikáció lesz az 1996-os budapesti világkiállítás központi té­mája. Ez magába foglalja az emberek egymásközötti kapcsolatát, a professzioná­lis médiákat - a nyomdától a műholdig - és a külön­böző kultúrák egymásközti kommunikációját egyaránt. Bár a javaslatot még nem fogadta el a Világkiállítá­sok Nemzetközi Irodájának közgyűlése, de nagy való­színűséggel igent monda­nak majd, hiszen éppen ők sugallták a magyar rende­zőknek ezt a témakört. Barsiné Pataky Etelka, címzetes államtitkár, a vi­lágkiállítás főbiztosa, ér­deklődésünkre elmondta, hogy a vidéki települések kétféleképpen kapcsolód­hatnak az expó rendezvé­nyeihez. Egyrészt bemu­tatkozhatnak Budapesten, az úgynevezett megyei, vá­rosi- hetek keretében, más­részt szükebb pátriájukban rendezhetnek olyan prog­ramokat, amelyekkel oda tudják csalogatni a hazai és a külföldi érdeklődőket. A Belügyminisztérium illeté­kes főosztálya ezekben a napokban gyűjti össze, hogy 1996-ban az ország területén valójában milyen rendezvényeket is szeret­nének tartani az önkor­mányzatok, a különböző szakmai és érdekvédelmi szervezetek. De mint a kormánybiztosasszonytól hallottuk, a világkiállítási tanács írja majd ki a kísérő rendezvényekre vonatkozó pályázatot. A programi­roda ugyanis csak a fővá­rosi központi kiállítást szervezi. Tehát csak ezután derül ki, hogy miként kapcso­lódhat a vidék a világkiállí­táshoz. Valójában tehát a helyi leleményességen, összefogáson múlik, hogy a budapesti rendezvényre érkezők mennyire ismerhe­tik meg Magyarország egé­szét.-szó­Ferenczy-Europress Igényelhető udulo jegyek A Szekszárdi Húsi­pari Vállalatnál (74/12-166, Borsiné) igényelhető jegyek: 1. / Miskolctapolca, I. o. egyéni beutaló, április 30-tól május 13-ig. Térí­tési díja: 4900,- Ft. 2. / Pécs, II. o. házas­páros beutaló, 1992. má­jus 8-tól 21-ig. Díja: 8400,- Ft. 3.1 Siófok, Ezüstpart I/A. o., házaspáros beu­taló, május 13-tól 26-ig. Díja: 8960,- Ft. 4./ Balatonfüred, sza­natórium, III. o. egyéni beutaló, május 13-tól jún. 2-ig: 5670,- Ft. 5.1 Balatonfüred, sza­natórium, III. o. egyéni beutaló, jún. 3-tól 23-ig: 5670,- Ft. Tejipari V. Szekszárd (16-522). Önkormányzati ülés Bonyhádon Hol a félmillió márka? (Folytatás az 1. oldalról) A Hospitál kft.-vel kapcso­latban Oroszki István el­mondta, hogy fél év eltelte után sem sikerült még beje­gyeztetni a cégbíróságon a társaságot, úgymond a „nép­jóléti hercehurca" miatt. A kft.-t felügyelő bizottság vezetője, Kiszler Ferenc be­számolt a vizsgálatról, amely ugyan még nem zárult le, de azt már megállapították, hogy Gogl Attila - aki a társasági szerződés szerint a vagyon negyvennyolc százalékának tulajdonosa - október óta nem fizette be a törzstőkéjét, a fél­millió márka értékű forintösz- szeget. Az ENERGO-SCHNELL egymillió forinttal szállt be a társaságba, ez a pénz megvan, de az összegről bizonylatot nem találtak. A bizottság vezetője egyéb hiányosságkat is felsorolt, mint mondotta, a vizsgálat be­fejeztével -miután minden ér­dekeltet meghallgattak - be­számol a testület előtt annak eredményéről. A bejegyzés elmaradásának okaként a polgármester el­mondta, hogy amikor egy-egy hiányosságot pótoltak, akkor az illetékesek újabbakat talál­tak. A kft. orvos ügyvezetője elmondta, hogy rengeteget jártak utána a társaság bejegy­zésének, és úgy vélte, hogy az azért nem sikerülhetett, mert a társadalombiztosítás, a szakma és a tisztiorvosi inté­zet egymásra mutogatnak, il­lettve egymástól várnak kü­lönféle engedélyeket. A képviselők több kérdést is feltettek a kft. működésével kapcsolatban, köztük: hogy lehet, hogy noha nem jegyez­ték be a kft.-t, az mégis folytat menedzser-marketing tevé­kenységet. A testület végül úgy dön­tött, hogy e tevékenységet má­jus 1-jétől meg kell szüntetni. Arról is határoztak a képvise­lők, hogy felszólítják Gogl urat, hogy törzstőkéjét tíz na­pon belül fizesse be, a kése­delmi kamattal együtt. Voltak, akik úgy véleked­tek, hogy a történtek után azt is meg kell vizsgálni, hogy a kft. egyáltalán működhet-e tovább. A másik „műsoron kívüli" téma a városi televízió ügye volt. A pályázat útján kineve­zett vezető, Tamási János be­adta lemondását, amit a testü­let elfogadott. Az önkor­mányzat nem ír ki újabb pá­lyázatot, hanem felhatalmazta a polgármestert, hogy a tv stábjának egy tagját erre az évre bízza meg a vezetéssel. A gimnázium igazgatói székére ketten pályáztak, az önkormányzat azonban nem döntött a kinevezésről - a tan­testület álláspontja sem ismert még -, valamint folyamatban van az intézmény átadása az evangélikus egyháznak. Döntött azonban a testület a művelődési központ vezető­jének személyéről. Három pá­lyázó közül - zárt ülésen - Martin Jánost, a bátaszéki művelődési ház munkatársát nevezték ki. A testület beszámolót hall­gatott meg a helyi sportegye­sület munkájáról, szó esett a piac környékén kialakult ál­datlan állapotok megszünte­téséről, valamint - negyedik alkalommal - terítékre került Tischler János vállalkozó ter­vezett galván- és zománciszap gyűjtési és ártalmatlanítási te­vékenysége a bonyhádi tégla­gyárban. A napirend beter­jesztése előtt Sebestyén Lajos, a műszaki osztály vezetője elmondta, hogy új fejlemény­ről kapott hírt az önkormány­zati ülés napján: a téglagyárat a Baranya-Tolna Megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat bérbe adta a dolgozók által alapított kft.-nek. A helyzetet ez- lényegesen módosítja, és - bár nincs dön­tési joga az önkormányzatnak az ügyben - úgy foglalt állást, hogy a vállalkozó által kínált technológia nemkívánatos a gyárban.-hangyái-

Next

/
Oldalképek
Tartalom