Tolnai Népújság, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-11 / 60. szám
A VÁLLALKOZÓI SZFÉRA ESTELYE PÉCSETT (2. oldal) BONYHÁD, DOMBÓVÁR, DUNAFÖLDVÁR, PAKS, SZEKSZÁRD, TAMÁSI, TOLNA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA 992. MÁRCIUS 11. SZERDA ARA: 9,60 FORINT III. ÉVFOLYAM, 60. SZÁM Korszerű tisztítószerekkel Európába (5. oldal) Adria kőolajvezeték Magyarország kész közvetíteni az Adria kőolajvezeték mielőbbi megnyitása érdekében. Ezt Bagi Gábor, zágrábi magyar ügyvivő közölte Bozidar Gagro hor- vát külügyminiszter-helyettessel zágrábi megbeszélésükön. A magyar ügyvivő hangsúlyozta, hogy Magyarország érdekelt a kő- olajvezeték mihamarabbi megnyitásában, amelyen várhatóan 5 millió tonna olajat kap az ország. Tájékoztató Bea József, az FM Tolna Megyei Földművelésügyi Hivatal vezetője 1992. március 12-én, csütörtökön Gyönkön 18 órakor a művelődési házban a szövetkezeti és átmeneti törvényről, valamint a mezőgazdasági privatizáció lehetőségeiről ad tájékoztatót. Új segédkönyvek felvételizőknek Új segéd- és tesztkönyveket adott ki a Pécsi Értelmiségi Klub az érettségire és a felsőfokú oktatási intézmények felvételi vizsgáira készülő középiskolás diákok számára. A Janus Pannonius Tudományegyetem oktatói által írt segédkönyvek felépítése eltér a hagyományosaktól, a tananyagot nemcsak követik, hanem rendszerezik, elemzik is, továbbá ellenőrző és tesztkérdésekkel segítik használóik folyamatos önkontrollját. Az állami gazdaságok privatizációja Az állami gazdaságok privatizációja során az elsődleges feladat annak meghatározása, hogy mi marad állami tulajdonban, nyilatkozták az FM-ben. Vetik a tavasziakat Tizenegy hektáron már elvetették a zabot a Kaposvölgye Tsz szakályi dolgozói - azért ez a megkülönböztetés, mert a re- gölyiektől tavaly kölönváltak, önállóan gazdálkodtak, s külön gazdálkodnak idén is, annak ellenére, hogy a cégbíróság nem jegyezte be őket -, múlt csütörtök óta viszont a tavaszi árpa kerül be a jól előkészített magágyba. A Tamási Állami Gazdaságtól vették a vetőmagot, amit Szakályban csáváztak és 76 hektáron juttatnak a földbe. Azt hallottuk Gosztola Károly gépcsoportvezetőtől, hogy hamarosan befejezik a tavaszi árpa vetését - ennél használták az öreg Lajta vetőgépet és a korszerűbb IH 2000-et -, és a napokban, ha az időjárás továbbra is engedi, megkezdik a borsóvetést. Folyamatosan végzik az ehhez szükséges talajelőkészítést, illetve lezárást. Amikor megkérdeztük, hogy mennyivel másabb az idei vetés, mint a tavalyi, akkor azt a választ kaptuk, az anyagiakkal küszködnek, de az emberekben megvan az egyetértés, az összefogás. A munkatempó ezért megfelelő. *-él- Fotó: Gottvald Bős-Nagymaros Az Országgyűlés keddi munkanapján folytatta a munka- vállalói résztulajdonosi programról szóló törvényjavaslat általános vitáját. Az előterjesztéssel kapcsolatban a pártok vezérszónokai- mondták el véleményüket, illetve jelezték, hogy módosító indítványt adnak be a kérdésben. Az Országgyűlés kedden megkezdte a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszerről szóló 1977. évi szerződéssel kapcsolatos országgyűlési határozati javaslat általános vitáját. A kormány határozati javaslatát Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter ismertette. Rámutatott arra, hogy a Magyar Köztársaság kormánya az 1977-es államközi szerződés felbontásának kényszerhelyzetébe került, mivel világossá vált, hogy a magyar és a cseh-szlovák fél nem tud közös megegyezéssel megállapodásra jutni az államközi szerződés megszüntetéséről. A miniszter elmondta, hogy az 1991. decemberi kormányközi tárgyalást követően a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság kormánya határozatot fogadott el a bősi erőmű befejezéséről, üzembehelyezéséről, és elutasította ajánlatunkat. A földalap képzéséről, az erdők licitálásáról A mezőgazdasági ágazat szempontjából az 1992. évi I. és II. törvény meghatározó jelentőségű. Megjelenését követően számos feladat adódik, amelyet záros határidőn belül kell megoldani. A gyakorlati végrehajtás során lényeges kérdések esetében eltérő megoldási változat alakult ki, amely a törvény eltérő értelmezéséből adódott. Országos viszonylatban is komoly zavarokat okozott mindez, ezért a Földművelésügyi Minisztérium az egységes értelmezés és végrehajtás érdekében pontosítást, illetve állás- foglalást adott ki. (Folytatás a 3. oldalon) Dombóvár és környéke Van költségvetése a városnak! Ez a legfontosabb hír, amiről bővebbet lapunk 4. oldalán olvashatnak. Mindezen túl tájékoztatást adunk a képviselő-testület által elfogadott új szociális otthoni térítési díjakról is. Krimikrónikánkban a Dombóvár-Szőlőhegyen, a horgásztó feletti présházakban elkövetett vandál pusztításról olvashatnak, Ótós Réka felvételein pedig a tavaszra váró Attalában gyönyörködhetnek. Mert, hogy vége a télnek az biztos. Mi sem bizonyítja jobban ezt, mint a képen látható idős asszony, aki egy kosár hóvirágot adott el a múlt hét közepén, egy röpke óra alatt a dombóvári utcákon. Forog az idegen ... Húzóágazat marad az idegenforgalom? Már a nyolcvanas években is jelentős devizaszerző forrás volt a nemzetközi idegenforgalom. Az államnak is, és az ezzel foglalkozó magánszemélyeknek egyaránt. A kilencvenes évek e téren is liberalizálódást hoztak, s ennek hatását már 1991-ben is érzékelhettük. Korábban a nemzetközi idegenforgalom elemzésekor élesen különválasztották a Keletről és a Nyugatról érkező vendégáradatot, a rubellel és a konvertibüis valutával fizető turistákat. De napjainkban ennek már nincs jelentősége. Ez a tény viszont jelentősen megváltoztatta az árviszonyokat, ma már nem csábítja hozzánk az olcsó ár a turisták millióit, a korábbinál nagyobb számban jönnek viszont a „kereskedők", és jönnek azok a menekülők, akik politikai vagy és gazdasági okból keresnek átmeneti, ritkábban tartós menedéket Európában, Magyarországon. Az idegenforgalom palettájának másik oldalát tekintve, jönnek az üzletemberek, a potenciális befektetők, a vegyes vállalatok külföldi résztulajdonosai és alkalmazottai. (Folytatás a 2. oldalon) Nukleáris katasztrófa-elhárítás az átmenet időszakában A polgári védelem feladatkörét a '49-es genfi konvenció határozta meg, melyhez a Magyar Köztársaság is csatlakozott, és ezt 1989-ben törvényerejű rendeletben kihirdették. A konvenció magában foglalja a polgári védelem humanitárius tevékenységi körét. Hasonló védelemben részesül ez a szervezet, mint a vöröskereszt: megkülönböztető jelzéssel bír, igazolvánnyal ellátott tagjai nemzetközi oltalom alatt állnak stb. Mi történt a csatlakozás óta a honi polgári védelemben? Hogyan „viseli" a szervezet a mostani átmeneti időszakot? S mi a helyzet szűkebb környezetünkben, működik-e a megye nukleáris balesetelhárítási rendszere, mely eredetileg a tanácsi hálózatra épült? E kérdések megválaszolására kértem dr. Gál József*polgári védelmi ezredest, az országos parancsnok első helyettesét, aki tegnap Szekszárdon járt. (Egy megbeszélésen vett itt részt az ezredes, melyen a megjelent dr. Bőgner Miklós területi köztársasági megbízott, dr. Szabó Zsolt megyei köztársasági megbízotti hivatalvezető és mások előtt, a házigazda Pintér László a polgári védelem megyei parancsnoka adott helyzetelemzést.) Fenti kérdéseimre dr. Gál József még a rendezvény előtt válaszolt: — A polgári védelem átszervezése a Magyar Köztársaságban 1989-ben egy kormány- határozat alapján történt. Humanitárius feladatait a szervezet gyakorlatilag a közigazgatási rendszerben valósítja meg. Ennek megfelelően, első lépésként, 1990 júliusától a polgári védelmet a Honvédelmi Minisztériumtól a Belügyminisztériumhoz rendelték. így a polgári védelem szerves részét képezi a magyar közbiztonságnak, belbiztonságnak és köz- igazgatásnak. (Folytatás a 3. oldalon) Autópálya: 700 kilométer, 250 milliárd forintért Nemcsak közlekedési beruházás! Tegnap kezdődött, s ma ér véget a Déli Autópálya Kft. taggyűlése Szekszárdon, a Babits Mihály művelődési házban. A kft. vállalkozási igazgatója, dr. Debreczeni Ferenc sajtótájékoztatón ismertette azt, „amit az autópályáról tudni "kell". Elmondta, hogy a vállalkozásba eddig 183 tag lépett be (közülük körülbelül 160 a nyomvonal menti települések önkormányzata), s e szekszárdi rendezvényen további 35 jelentkezőről döntenek. A tíz megyét átfogó fejlesztési programnak egyébként csak váza az autópálya. Ráépül számos más vállalkozási, befektetési lehetőség. Egy francia cég például 150 mini pékséget szeretne létesíteni „az út mentén". Tagadhatatlan, hogy a beruházás jelentős természetátalakítással jár, de, mondta az igazgató, körülbelül 20 milliárd forintot tisztán környezetvédelmi célokra fordítanak. A 700 kilométeres pálya megépítése egyébként - mai számítások szerint - 250 milliárd forintba kerül. A munkát 1993 második felében kezdenék, egyszerre több helyen. Duna-hidat Bogyiszlóiéi délre építenek. Még az idén létesítenek öt területi irodát is - az egyiket Szekszárdon -, a regionális vállalkozások szervezésére, serkentésére. A kft. pillanatnyi anyagi helyzetéről nem beszélt dr. Debreczeni Ferenc, de azt elmondta, hogy tévedés azt hinni, hogy a déli autópálya konkurenciát jelent, vagy pénzt von el a sugár irányú autópályáktól. Épp ellenkezőleg! Egymás mellett, egymást húzva, segítve létezhetnek e vállalkozások. Hisz nem csupán egy „közös magyar kalapból" veszik a rávalót, hanem a nemzetközi tőkepiacról. Az meg nem úgy működik, mint a honi költségvetés, ahol, ha valamire pénz kell, azt „valahonnan" el kell venni...-Wy-
