Tolnai Népújság, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-06 / 56. szám

4 KÉPÚJSÁG BONYHADES KORNYÉKÉ 1992. márcii Te véli történetek Évszázados fák halála Értékkel és mértékkel Ebből a harcból csak vesz­tesként lehet kijönni. Már­mint abból, mely a Magyar Televízió körül (és belül) dúl. Mert ez nem körül-belül, ha­nem kívül-belül harc. Lehet erre s arra az oldalra állni, szidni és toporzékolni, tűrni, sopánkodni, csak egy valamit nem lehet: meg nem történtté nyilvánítani. A média-tör­vény megalkotása előtt vajon kit milyen motiváció késztet a nyilvánosság előtt zajló harcra? Egy vesztes kristály- tisztán látszik; az az oldal, akiket ilyen, amolyan médiák tájékoztatnak, így vagy amúgy. Mindez nem feltétle­nül pártállás, sokkal inkább erkölcsi-etikai mérték- és ér­téktartás kérdése. A tájékozta­tásnak - a véleményalkotás jogát fenntartva - nem ezek a gerillaháborúk a legszebb pil­lanatai. Rövid úton kiderül, ki kerül ki győztesen ebből az arcpirító harcból. Amit zokon vennék, az az Esti Egyenleg műsorának „bedugása" lenne. Gyors, pontos tájékoztatók voltak. Eddig... Kék híreink Más pénzén ruletteztek Siófokon Megbukott a hárommilliós valutás banda A rendőrség régen a nyo­mában volt annak a valutával üzérkedő bandának, melynek tagjai több tízezer német már­kás tételekben utazva szabadí­tották meg a hiszékenyeket pénzüktől. A gyűjtéssel, felvásárlással foglalkozó ügyeskedő család járta az országot s mindenütt megemlítették, hogy jóval az árfolyam fölötti áron vásárol­nak valutát. A találkák sorra létrejöttek, a pénzcserére pe­dig olyan lakásban került sor, melynek több kijárata is volt. Mire a kávézgató paciensek rájöttek arra, hogy a másik szobából az áhított forintok helyett legfeljebb ha a csaló­dást várhatják, a banda tagjai már árkon-bokron túl voltak. A család 1990 nyarán kezdte a valutázást, melynek kósza híre eljutott a rendőrsé­gig, akik figyelni kezdték őket. Ami fantasztikus, csak 1991 nyarán akadt sértett, aki (mi­vel a valutázást büntetik) beje­lentést tett a rendőrségen. Ami tény, egy kis leleményességért a nyomozók sem mentek a szomszédba, mert mindezt bi­zonyítani is kellett. Örizetbe­vételekre, szembesítésekre ke­rült sor, de még így is másfél hónapig tartotta magát a banda, míg végre a tények ha­tására megtörtek. A bonyhádi és mágocsi ille­tőségű gárda egyébként rend­szeresen Siófokra járt, s a könnyen jött valutát simán el is rulettezte. Kétezer márkás tétel alatt szóba sem álltak senkivel. Nagyban utaztak, nagyot is buktak. A több mint három és fél miihó forint ér­tékű valutát elszórakozták. A kaszinózást most zacskóra­gasztás követi. Közhírré tétetik Költségvetés Tevel nagyközségnek is van már az idei esztendőre érvényes költségvetése, me­lyet alapos előkészítést kö­vetően fogadott el a testület, mely alkalmas a nagyközség feladatainak ellátására. A meglévő anyagi erő ele­gendő a működésre, az okta­tás, az egészségügy, a kul­túra és a sport vonalán. Telefon Nagymányokon nyilvá­nos telefonállomást szereltek fel az orvosi rendelő közvet­len közelében, melyet in­gyen (a hivatal fizeti a tele­fonszámlát) használhatnak a település lakói. Közvilágítás Tevelen javul a közvilágí­tás, hiszen a polgármesteri hivatal a napokban rendelt meg kettőszázezer forintért korszerű lámpatesteket, amit hamarosan fel is sze­relnek. Polgárőrség Szintén teveli hír, hogy a településen megalakult pol­gárőrség ügyeleti rendszer­ben kiválóan látja el felada­tát. Állandóan változó idő­beosztással, háromfős, gép­kocsival közlekedő járőrcso­port ügyel a falu rendjére, nyugalmára. A Polgári Védelemmel megkötött szerződés alapján rádiókat, valamint egy UAZ típusú gépkocsit kaptak munkájukhoz. A listán ed­dig már 108 ember neve sze­repel, s mindannyian tagjai a polgárőr csapatnak. Ünnep Március 15.-Í ünnepi program a városban. Kilenc órakor a római katolikus templomban ünnepi misével veszi kezdetét a program, amit tíz órakor az ország­zászló ünnepélyes felvonása követ a Vörösmarty-téren, ahol megemlékezésre is sor kerül. Ezt követően Perczel Mór honvédtábornok sírjának megkoszorúzása követke­zik, a Kálvária dombon. A délutáni programban öt óra­kor a Közép-Európa Tánc­színház műsora következik a művelődési központban. Kiállítás Az Art 999 stúdió tagjá­nak, Beda László festőnek a képeiből nyűt kiállítás a Völgységi Takarékszövetke­zetben. Autósorsolás Sorsolják az Oltcit sze­mélygépkocsit! A Völgységi Takarékszövetkezet betét- gyűjtési akcióinak keretében az idén egy Oltcit típusú személygépkocsit sorsolnak ki a betétesek között, melyre szombaton kerül sor a mű­velődési házban, a Cinege­madár vetélkedősorozat gá­laműsorának keretein belül. Hűtőkamra Bármily morbidnak is tű­nik a hír, mégis igen fontos dologról tájékoztat, mégpe­dig arról, hogy a teveli teme­tőbe megrendelt az önkor­mányzat 130 ezer forintért egy kétszemélyes halotthűtő berendezést. Előadás A városi művelődési köz­pont honismereti köre már­cius 12-i összejövetelén dr. Kolta Lászlóné tart megem­lékezést délután öt órától, a 175 éve született Arany Já­nosról és munkásságáról. A kör a hónap végén a környe­zetvédelem időszerű kérdé­seivel foglalkozik, március 26-án órakor e témáról Palkó Sándor tart előadást. Száraz tények, vizes kérdések A polgármester szava kevés volt... Felháborodott hangú telefo­náló panaszolta, hogy a nagy- mányoki Öregtelepen, az egy­kori játszótéren és futballpá- lyán évszázados, gyönyörű, egészséges gesztenyefákat vá­gatott ki a polgármesteri hiva­tal. Ottjártunkkor éppen dr. Notheisz Sándor főorvos és asszisztensnője szörnyűlködött el a látványon. A főorvos két tenyerébe temette az arcát, ke­serűen ingatta a fejét, s egyre csak azt hajtogatta: —„Gyere­kek, ez nem igaz... Hát ilyen nincs!" Teleki István polgármester elmondta, akadt a fák között beteg, s egy alkalommal már majdhogynem bajt is okozott. Munkatársa felkérte a bony­hádi Pannónia téesz erdészét, mondjon szakvéleményt. Mon­dott. A fákat pedig - a polgármes­ter külön kérése ellenére - sutty, kivágták. Nem vagyok egy hí­res faszakértő, s ugye némi élt vélnek kiérezni e szóösszetétel­ből -, de ahogy a kivágott rön­köket elnéztem, hát egyik sem fenyegetett kidőléssel. Mind épnek s egészségesnek látszott. Az ötlet és végrehajtása azon­ban már semmiképpen. Külö­nösen, ha meggondoljuk, a pol­gármester kérte Läufer Imrét (aki mellesleg beosztottja), hogy ne vágassa ki a fákat. E mellett a képviselők java része sem tudott az ügyről, nem be­szélve a környéken lakókról. Jegyzőkönyv és határozat, per­sze van. Csak fák nincsenek már. Ezek a fák még látták a bá­nyászkolónia legszebb éveit, csodálatos bányászünnepeket, búcsút és vigasságot, örömet és szomorúságot. Árnyat adtak, s a közeli brikettgyár által évekig ontott port fogták. Szomorúan hordták szerteszét az ágait. Az idős hölgy, aki a közeli boltba igyekezett, összecsapta a kezeit, majd a Mit szól ehhez? kérdi csak legyintett. — „Én tizei éves voltam, amikor ideke tem. Akkor ezek a fák már gyök voltak. Nem látszó ezek betegnek! Egybe bek gott a villám, azt tudom, c többi?!" Már az sem fogja megé hogy méltóságteljes koroi hasonmásaik nőjenek, aki k gáttá, s az sem, aki szer volna ezeket életben tart Park lesz, a facsemetéket ír rendelték. Végül is a Vind park is csak azért olyan, a lyen, mert hatszáz éve óvják ,,Most nézzék meg! Ezek kidőltek volna?!" A teveli főtéren, reggeli idő­szak ide vagy oda, nagy a nyüzsgés. Ki a polgármesteri hivatalba, ki az üzletek egyi­kébe igyekszik, s jópáran vásá­rolnak a Bajáról érkezett kötőd­és divatáru kiskereskedőnél, aki már tíz esztendeje jár a hó­nap egy meghatározott napján a faluba. A rendezett, jólétet sugárzó nagyközség lakói épp úgy megvannak elégedve a ba­jai árus portékáival és áraival, mint ahogy a hölgy a teveli ve­vőkkel. S a magyar gazdaság­ból ma még hiányolt ilyetén csoda - mármint a közös meg­elégedés -, ha kicsiben is, de itt, ím, tetten érhető. A kereskedő nem is annyira közgazdasági, mint inkább egyéni megfonto­lásból említi, hogy ma egy piac, egy vásár ezer forintjába kerül, nem is számítva a járulékos költségeket. Akkor, amikor az amúgy adót nem is fizető álke­reskedők és kóklerek röhögnek a markukba, legfeljebb a hely­pénzt kérik számon tőlük. Időközben a polgármesteri hivatalban vizes szakemberek­kel futunk össze, akiktől meg­tudjuk, hogy március 30-án ke­rül sor a teveli vízmű komplett műszaki átadására, ők most az alvállalkozójukkal jöttek érte­kezni. Tevel község mint beru­házó céltámogatást is megcé­lozva és igénybe véve, megbí­zást adott a Tolna Megyei Kör­nyezetvédelmi Szolgáltató Vál­lalatnak arra, hogy egy vastala- nító berendezéssel ellátott köz­ségi vízmüvet építsen, mely végre egészséges ivóvízzel látja majd el Tévéit. A beruházás a befejezéséhez közeledik, most éppen az 50 köbméteres víztá­rozó medencéket ellenőrizték. A 9 milliós költséggel megépült vízmű terveit a Tolnaterv Válla­lat készítette el. A speciális, ka­talizátoros szűrőkkel ellátott berendezéseket a nagykanizsai Hydroplastik cég szállította, így a mélyfuratú kutakból kike­rülő vizet megszűrve, vastala­Tíz éve jár ide Bajáról a kereskedő nítva juttatják a vízvezeték rendszerbe. A polgármester, Kitanics La­jos, valamint dr. Shuller Zoltán jegyző arról beszélgetett ve­lünk, hogy a teveli önkormány­zat 88 településnek küldött le­velet, melyben jelezték, hogy háromféle elképzelés közül vá­laszthatnak a kistelepülések a vízmű további üzemeltetése ügyében. Vagyis választhatnak, hogy a megyéhez, a városhoz tartozóan, vagy éppen önálló formában képzelik-e el a jövőt? A két önkormányzati vezető szerint lényeges, hogy a lehető legbiztonságosabban, a legke­vesebb anyagi erőt felemésztő módon döntsenek. Mindez a te­lepüléseknek és az ottlakóknak az érdeke. Várják a válaszok megérkezését Tevelen, de ed­dig bizony csak gyéren érkez­nek a válaszok. Márpedig a kis­települések önkormányzatai­nak legalább elvben kellene dönteni, egységes koncepciót képviselve. Gyors és mégis biz­tos döntést nehéz hozni, de azúttal majdhogynem kötelező érvényű. Elpolemizálgatunk még egy ideig azon, hogy az 5 százalék dologi és 10 százalék bérauto­matizmus bizony annyit jelent, hogy ami azon a bizonyos ötön fölül kijön a költségvetésnél, annak forintjaiért minden tele­pülésnek a maga bukszájába kell belenyúlnia. Márpedig ab­ban nem túl sok a forint. Éppen elég a működtetéshez, de kevés az előrelépésekhez. A falu pe­dig várja a szemmel látható, kézzel fogható és bőrén érzé­kelhető változásokat, miközben még a segélyezési keret is szű­kül reálértékén. A települések alapgondja az infrastruktúra­fejlesztés. Közművekre, utakra, telefonra lenne nagy szükség. Szennyvíz elvezető kell a fal­vakba is, de miből? Sok a lakos­ság terhe, kevés már a türelme, s nincs is őket mire terhelni. A legégetőbb problémák közé tartozik a falvak szélén ék­telenkedő szemétlerakók ügye is. A pályázati anyag, amivel a szennyvíz és a szemételhelye­zés ügyében legalább segítség remélhető, több millió forint. S ha már az első lépésekre sem jut a költségvetésekből, mikor lesz ebből európai jövő?! A nincsből kell gazdálkodni. Ilyen önkormányzati bűvészek pedig legfeljebb ha a mesében találhatóak. Látogatóban Bertalan Sándor és Szatmári Juhos László műhelyében A két művész nagyszerűen halad a II. világháborús emlékművel. Ótós Réka képein a műhelymunkából ellesett pillanatokat láthatnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom