Tolnai Népújság, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-08 / 33. szám
10 KÉPÚJSÁG HÉT VÉGI MAGAZIN 1992. február 8. Pecabottal Kié a halászati jog? A horgászokat, az egyesületi vezetőket mindinkább foglalkoztatja és bizonytalanságban tartja az önkormányzatok tulajdonába került föld- és vízterületek kérdése. A MOHOSZ határozott állás- foglalást kért e témában a Földművelésügyi Minisztériumtól és dr. Ratkó György államtitkár levélben az alábbiakat válaszolta. „Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény rendelkezett a település közigazgatási területén lévő vizek, viziléte- sítmények, állóvizek önkormányzati tulajdonba adásáról. A halászatról szóló 1977. évi 30. számú törvény erejű rendelet 2. §-a szerint a halászat joga változatlanul az államot illeti, kivéve az állampolgár és a termelőszövetkezet tulajdonát képező földön lévő vízen. Az önkormányzatok tulajdonszerzése a közigazgatási területén lévő vizekre nem jelenti egyidejűleg a halászati jog tulajdonának megszerzését és hasznosítási rendszerét." Ez az állásfoglalás 1991. szeptember 21-én kelt és jelenleg kedvező a horgászok részére. Kedvezőtlen azonban az a tény, hogy az elektromos halászat megtiltása is csak az új törvény alapján lehetséges. A MOHOSZ Tolna Megyei Intéző Bizottsága megfelelő létszám esetén kétnapos kirándulást szervez Ausztriába április 3-4-én Oberwartha, a szabadidő, horgász, vadász kiállításra és vásárra. A részvételi díj még nem tisztázott: 1500-2000 forint/fő lehet. Ugyancsak szervezés alatt van egy másik horgász kirándulás az Aldunára, ami 7 napos, teljes ellátással, horgászattal, utazással 8900 forint. Az időpont kiválasztása tetszőleges, de ezt ezen az áron március 30-ig kell lekötni. Bővebb felvilágosítást az intéző bizottság ad. Az IB 1992. évi költségvetése jelentősen szűkebb az 1991. évinél, de ennek ellenére a megszokott szinten kívánják megrendezni a megyei csapat- és egyéni versenyeket, a tömegsport jellegű, illetve a szponzori horgászversenyeket, a megyei ifi vetélkedőt, az ifjúsági horgásztanfolyamot, a megyei ifjúsági tábort és a német cseretábort. A MOHOSZ tolna Megyei Intéző Bizottsága ezúton is köszöni mindazoknak, akik hozzájárultak az „ifjúsági alaphoz”, hiszen ez tette lehetővé, hogy terven felül még tíz fiatal táborozhasson. Továbbra is kérik a megértő támogatást. Ne vegye komolyan, amit a férfi mond Amióta világ a világ, a nők és a férfiak nem egy nyelven beszélnek. Van néhány tipikus férfikijelentés, ezek megfejtéséhez kívánunk segítséget nyújtani. íme: „Szeretem az intelligens nőket" - mondja a férfi, és ezen azt érti: észrevettem, hogy okos vagy, de most már az idegeimre megy, hogy te mindent jobban tudsz. „Hidd el, nem vagyok rossz ember". Ez azt jelenti, ha véletlenül csalódnál bennem, akkor sem tehetsz szemrehányást, hiszen előre figyelmeztettelek, hogy milyen vagyok! „Nekem a szabadság mindennél fontosabb". Ez „lefordítva" azt jelenti: a lakáskulcsomat soha nem fogod megkapni, hiszen előfordulhat, hogy éppen egy másik nőt találsz az ágyamban. A nők nagy része a következő mondatra vágyik: „Hozzám jössz feleségül?" A nagy öröm azonban ne vegye el teljesen az eszüket, hiszen lovagjuk csak arra gondolt: már túlságosan régen járunk együtt - most vagy összeházasodunk, vagy pedig szakítunk! Ennél persze sokkal rosszabb ha a férfi szájából a következő mondat hangzik el: „Azt hiszem, a saját kezembe kellene vennem sorsom irányítását". Ez sajnos azt jelenti: itt az idő, hogy elváljanak útjaink. Most azonnal! (FEB) Humán szolgáltatás Mozgás nélkül nincs élet Rendkívüli egyéniséget ismerhettem meg Hajdics Klárában, aki testnevelő tanár, szakedző, és természetgyógyász egy személyben. Egyéniség azért is, mert személye a megtestesült vidámság, az élet. Társaságában elszáll a rosszkedv. Mi a titka ennek az életformának, s hogyan lett egy testnevelő tanár természet- gyógyász? — A természetgyógyászat az egészség megőrzését, az egészség védelmét szolgálja - mondja Hajdics Klára, majd így folytatja: - A tevékenységem teljes köre erre irányul, ennek gyökerei is az alapszakmámhoz vezetnek vissza - testnevelő tanár, szakedző vagyok. Erre képeztem magam, különféle tanfolyamokon bővítettem ismereteimet az emberi test felépítéséről, működéséről. Fontosnak tartottam, hogy megszerezzem az orvosi masszázzsal kapcsolatos ismereteket, ezzel segíteni tudok az orvosnak a reumatológiában, traumatológiában, idegi esetekben mindenféle segédeszköz, vegyszer használata nélkül. — Az orvosi masszázs és a talpmasszázs elkülöníthető egymástól? — Mindkettő gyógymaszszázs. A talpmasszázzsal az egész testre tudunk hatni, hogy megelőzzük a betegséget. Előfordul, hogy egy szerv érzékeny, de még nem mondjuk rá, hogy beteg. Az ilyen szerv idegvégződésére tudunk úgy hatni a masszázzsal, hogy az ott keletkezett „dugulást" megszüntetjük. A masszírozás a reumatológiai bántalmaknál is elősegítheti a gyógyulást. — Miként kapcsolódik a természetgyógyászat és a lélek gyógyítása? — Minden embernél másként jelentkezik ugyanaz a betegség. Fontos, hogy megismerjem azt, aki hozzám fordul, hogy a lelki ügyeivel is foglalkozzam. Elvégeztem az agykontroll tanfolyamot, valamint egy másikat, ami módszertani eljárás a természetgyógyászaton belül, a fényadás. Amikor masszírozok, saját bioenergiámból adok át, ezzel annak több lesz. Mindez szorosan ösz- szefügg az alapszakmámmal, hisz mindenkit motiválok a mozgásra, mert anélkül nincs élet. Mindenki fogadja el a mozgást, azért, mert az egészségéért teszi. — A mozgás meghatározza az egészséges életet is, a fizikai és a lelki állapotot. — Fontosnak tartom még az arc, a fej, a nyak masszírozását, mely a vérkeringést aktivizálja. Az akupresszúra kézzel nyomást jelent az arcon lévő idegekre. Ennek belső élettani hatásai vannak, lelkileg viszont jobb közérzetet nyújt. — Mi vonzott erre a területre, hogy a mozgásnak ezt az egészségügyi részét választottad? — Szeretem az embereket, sokmindent átéltem az életem során, van bennem egy készség, hogy adjak valamit önmagámból. Egy belső késztetés, mert úgy érzem jól magam, ha emberek között vagyok, emberekkel törődöm, tehetek értük. Csodálatos, amit viszonzásul kapok, olyan ötleteket, amelyektől én is több Vagyok. Ebben a közegben, hogy termé- szetgyógyászkodom, több sikerem volt a három év alatt, mint az emúlt 30 év sportmozgalmában. Telve vagyok energiával, tudok örülni, lelkesedni, mondhatom azt, hogy boldog vagyok. Tevékenységemet kétféle módon végzem, van aki nem tud eljönni hozzám, ahhoz én megyek. Mások idejönnek hozzám. — A test, és a lélek gyógyításán túl a tudásodat átadod másoknak is. — Igen, mert nekem van'egy saját magam által felállított alapelvem, hogy nem szabad a tudást bezárni. Ezzel olyan szemléletváltozást próbálok elérni, hogy ne keveredjen össze az egészségmegőrzés, a hasznos információ, a kritika, hanem egységes szemlélet alakuljon ki.- pusztai téri Barkács-tanács A festés, a mázolás és a tapétázás segédeszközei A legmutatósabb ezermester-munka a festés, a mázolás és a tapétázás, s mindhárommal kapcsolatban él a tévhit, hogy nem kell hozzájuk különösebb felkészültség. Pedig a valóságban a minőségi munkához nemcsak alapos felkészültség, hanem jó állapotban levő szerszámok is kellenek. Tegyük hozzá, hogy a szerszámok jórészét - a drágábbakat, bonyolultabbakat - nem kell feltétlenül megvenni, elég kölcsönözni is. A festés fő kellékei a különféle ecsetek - a vékony csíkhúzótól a kerek falfestő marokecseten és a tenyérnyi széles, lapos terítőecseten át a mennyezet- és a fal festéséhez használható nyeles meszelőig. Újabban az ecsetek helyébe a falfestő hengerek léptek. Ezekből minél többféle felületű (teddy, sima, mintás) áll rendelkezésre, annál változatosabb lesz a fal. A hengerek töltéséhez és a többlet lehúzásához műanyag tepsire, tálcára, s abba helyezhető lehúzó bordáslapra is szükség van. Kell továbbá vonaljelölő zsinór, függőón, vödör, stabil létra, lekaparó spatulya (spachtli), és a bútorokat, a padlót befedő műanyag fólia. Könnyítik a munkát az elektromos kompresszorral működő, hajlékony csőcsatlakozású nyeles öntöltő hengerek, és a sűrített levegő nélküli (airless) festék-, sőt vakolatszóró készülékek, az úgynevezett Wágner-gépek. A mázolás eszközei nagyrészt azonosak a festésével, de az ecsetek zömmel laposak és legfeljebb közepes méretűek. Mázoláshoz, azaz a különféle tárgyak, ajtók, ablakkeretek lakkozásához, befestéséhez használhatók a légkompresszoros, sűrített-levegős festékszóró pisztolyok is. Nélkülözhetetlen segédeszközök a festőbakok, amelyeken száradásig egymás fölött akár több sorban is elhelyezhetők a nagyobb lapos tárgyak, például a leemelt ajtószárnyak, ágyvégek. Ezeket csak vízszintesre fektetve lehet szépen, egyenletesen terülő lakkal bevonni és megszárítani. A tapétázás kellékei: mérőszalag, nagy papírvágó laposkések és ollók, bekenő ecsetek, keverő és lemosó vödrök és - ami nagyon fontos - egy minél nagyobbra, hosszabbra nyitható sima tapétázó asztal. Jó tudni, hogy ma már gyártanak nedves vasalóhoz hasonló ta- péta-leoldókat és a tapéta egyenletes bekenéséhez, elvágásához kialakított mechanikus bekenő-vágó vályúkat is. Mindhárom otthoni vállalkozáshoz gondoskodjunk „védőgöncről: sapkákról, rossz - de a lábat tartó - cipőkről, továbbá törlőrongyokról és sok takaró fóliáról. Szűcs József FEB A pszichológus válaszol A tél és a lelkiállapot A gyerekek szeretik a telet. A tél örömei című fogalmazások, rajzok papírja sohasem marad üresen, megjelennek rajta kedvenc időtöltéseink: a szánkózás, a korcsolyázás, a hógolyózás, a hóemberépítés. A felnőttek közül is sokan hódolnak a téli sportoknak. A felnőttek jó részénél azonban már üröm is vegyül a „tél örömeibe", előtérbe kerül a hideg évszak számos árnyoldala. Van, akit a jegyes járdák, latyakos utak és hóakadályok riasztanak, mások a tüzelőbeszerzés és a téli ruházkodás anyagi nehézségei miatt mellőznék szívesen a telet, és akad, aki egyszerűen a szabadban való tevékenykedés élvezetét hiányolja. Az anyagi gondokon és egyéb kényelmetlenségeken túl pszichológiai alapja is van annak, hogy sok ember nem kedveli a telet. Mindennapos megfigyelés, de tudományos vizsgálatok is alátámasztják, hogy az időjárás hatással van a legtöbb ember lelkiállapotára. A napfény hiánya: a rövid nappal, a sötétben való felkelés és hazatérés, a köd, a szürkeség nyomasztó, lehangoló hatású, kedvetlenné válik tőle az ember. A hideg elősegíti a szorongás érzését, például hűvös környezetben inkább erőt vehet rajtunk a tehetetlenség- és reménytelenség-érzés, hideg szélben sétálva ismerős tájon is inkább ránk törhet a félelem; mint kellemes időben. Unalmassá válhat a téli csönd, hiszen a hótakaró elnyeli a járművek és járókelők zaját. A közlekedés nehézségei és az időjárás elszigeteltebbé teszi az embereket (főleg azokat, akik nem járnak munkába), hiszen a szabadban való séta, a parkban való üldögélés, a telken végzett munka, az erkélyről történő nézelődés most szünetel. Égövünk civilizált emberei bizonyára gyakran tűnődnek, sőt bosszankodnak olyasmin, hogy miért is van dermesztő hideg, jeges szélvihar, hófúvás, és a többi. A természetközeiben élő népek nagy valószínűséggel természetesnek vették, veszik az évszakok váltakozását kellemetlenségeikkel és szépségeikkel együtt. A természettel szorosabb kapcsolatot tartó emberek - a mai kor földművesei, erdészei stb. is - felveszik a természet „ritmusát". Ebben az is bennfoglaltatik, hogy nyáron pirkadatkor ébrednek, és kint töltik az egész napot; télen tovább alszanak, a tyúkokkal fekszenek, a téli ünnepeket bensőséges családi körben töltik. Tavasszal aktivitásba lendülnek, végigdolgozzák a nyarat, ősszel összegyűjtik, ami télre kell, télen pedig pihennek, erőt gyűjtenek, és készülnek az új tavaszi aktivitásra (például a szerszámok javítgatásával, a vetőmagok előkészítésével, és a tavaszi munkák tervezgetésével). Ebben az örök programban valóban szinte összeforr a természet és az ember, hiszen a mérsékelt égöv alatt télen át a növények (a fák, a bokrok, a magvak) és az állatok szinte készülnek a kikeletre: pihennek és erőt gyűjtenek. Ha tehát elég szépséget nem találnánk az alvó természetben, akkor ez az erőgyűjtés legyen a téli programunk. Dr. Ignácz Piroska Miért nem alszunk? Sok ember panaszkodik alvászavarokra, ez a kor haladtával normálisnak tekinthető. Ha összehasonlítunk két, azonos körülmények között élő fiatal, illetve idős embert, több különbség is adódik alvási szokásaikban. Az idősebb később és nehezebben alszik el, éjjel többször felébred és reggel is korábban kel, mint fiatal társa. Az előzőkből az is következik, hogy kevesebbszer él át mélyalvási fázist, ezért alvása felszínesebb, könnyebben megzavarható. Az időskori alvásszerkezet így tulajdonképpen a depresz- szió egyes tüneteivel azonos, a depressziós emberek is hasonló alvászavarokkal küszködnek. Valószínűleg az ún. belső óra eltolódásáról van szó. A belső óra szabályozza a szervezet 24 órás ritmusát, többek között az alvást és az ébrenlétet is. Az idősebbeknél ez a belső óra könnyebben esik ki a ritmusból, mint fiatalabb korban. Az idősebbek hajlamosak arra is, hogy nappal pihenjenek, esetleg el is szundikálnak, így nem csodálható, hogy éjszaka viszont nem álmosak. Az idősebb férfiak négyszer olyan gyakran panaszkodnak rossz alvásra, mint a fiatalabbak, a 60 év feletti nők viszont kétszer annyian szenvednek alvászavarokban, mint velük egykorú férfitársaik. Alvászavarról egyébként - orvosi értelemben - akkor beszélhetünk, ha hetente legalább három alkalommal megzavarja valami az alvást, ha legalább fél óráig tart, míg újra el tud aludni az ember, illetve, ha 6 óra hosszánál tovább egyáltalán nem tud aludni. Az alvási nehézségek megítélésében azonban óvatosnak kell lennünk. Sok ember ugyanis sokkal jobban alszik, mint ahogy ő gondolja magáról. Főként azért, mert az álmatlanul, hánykolódva eltöltött órákra sokkal inkább emlékszik, mint azokra, melyeket átaludt. Mit tehetünk a jó alvásunk érdekében? Az altatók szedése álljon az utolsó helyeit, amivel próbálkozunk. Ne szunyókáljunk napközben és megfelelő fizikai aktivitással gondoskodjunk arról, hogy estére elég fáradtak legyünk. Szigorúan tartsuk be a lefekvés-felkelés ritmusát. Keveset és korán vacsorázzunk, az alkoholtól és a dohányzástól pedig mindenképpen tartózkodjunk. (FEB) A veszekedés egészséges A veszekedés egészséges, ha a megfelelő módon vitakozunk - legalábbis ezt állítják a svéd pszichológusok. Jót tesz a házasságnak, ha időnként jól megmondjuk a magunkét - amennyiben mindkét fél betartja a játékszabályokat. A helyes és egyedül üdvözítő módszer az, ha az első érzelmi kitörés után megmagyarázzuk viselkedésünk okát, a másik fél pedig megpróbálja megérteni, majd a továbbiakban ügyel a partner kívánságaira. A svéd Aftonbladet című újság - a pszichológusok kutatási eredményeinek összegzése után - összeállította a leggyakoribb „ve- szekedő-típusokat". A pezsgő-típus öt napig is magába fojtja dühét, azután hirtelen kitör. Sokkal jobb, ha azonnal megmondjuk, mi bántja a lelkünket. Az odavágós típus akkor elviselhetetlen, ha a házaspár mindkét tagja ebbe a típusba sorolható. Közöttük naponta folynak le ehhez hasonló beszélgetések: „Mit csinálsz ennyi ideig a fürdőszobában?" „Hamarabb végeznék, ha kimostad volna a kádat magad után!" Csak humorral oldhatók fel az ilyen konfliktusok. A borban az igazság-típus csak ittas állapotban mondja meg, mi bántja. Ennek ellenére a pszichológusok az alkoholfogyasztás korlátozását javasolják. A passzív tigris ártatlannak tűnik, ám mesterien képes bűntudatot ébreszteni a másikban. Vigyáznunk kell vele, mert egy igazi veszekedéskor nagyon jól meg tudja játszani a mártírt. A bazári majom csak akkor vitatkozik, ha hallgatósága akad. Szereti megalázni partnerét, ezért jó, ha a vitákat négyszemközt folytatják. A nem félünk a farkastól - típus szerelemből veszekszik, kizárólag a pszichoterápia segíthet rajtuk. A naptárfigyelő mindig megjegyzést tesz arra, ha amásik fél elfelejtett valamit, például. évfordulókat, születésnapot. A legjobb ilyenkor hallgatni, végülis a házaság nem arról szól, hogy díjat kell nyernünk a tökéletességi versenyen.
