Tolnai Népújság, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-05 / 30. szám
1992. február 5. VÁLLALKOZÁS - PIAC MÉPÚJSÁG 5 Gépjármű költségelszámolás 1992. januárjától az egyéni vállalkozó a saját, illetve házastársa tulajdonában lévő jármű vállalkozásban történő használata esetén csak útnyilvántartás alapján számolhat el költséget. Kétféle elszámolási módot enged a jogszabály, akár kizárólag a vállalkozás céljára használja a gépjárművet, akár a vállalkozás céljára és magáncélra is. 1. Útnyilvántartás alapján jogszabályban meghatározott költségtérítés összege számolható el. 2. Üzemanyagnorma szerinti mérték számlával igazoltan, valamint a fenntartási, javítási, felújítási költségek számlával igazolt összege, az üzemi célú felhasználás arányában. 1992. január 6-tól az üzem- anyagárak az alábbiak szerint változtak. Oktánszám új ár 86..............................................57 92..............................................60 95..............................................61 98..............................................63 gázolaj ................................40-41 B evallások kora Itt legális a személyi szám kérése Sokan foglalatoskodnak ezekben a hetekben az adóbevallások elkészítésével, hiszen közelegnek a benyújtásra előírt határidők. A személyi jövedelemadó-bevallást egyéni - ványa alá be nem jelenkezett - vállalkozóknak február 28-ig, magánszemélyeknek - akiknek nem a munkáltatójuk állapította meg az szja-t - március 20-ig kell benyújtani az adóhatósághoz, vagy a csomagban található megcímzett borítékban postán feladni. A „Személyi jövedelemadó-bevallás az 1991. évről" elnevezésű APEH 53. számú nyomtatványt két példányban kell kitölteni, de csak az egyiket kell az adóhatósághoz továbbítani, a másik példányt, a hozzá tartozó okmányokkal, igazolásokkal 1996 végéig meg kell őrizni. A személyi és azonosító adatoknál szerepel a személyi szám rovat is. Ez nem jogtalan, hiszen az érvényes jogszabályok szerint az állami adóhatósággal kötelesek vagyunk közölni a személyi számunkat. Az adótartozást amennyiben van - legkésőbb március 20-ig kell befizetni, elmulasztása esetén már késedelmi pótlékot vetnek ki. Az egységcsomagban az adóhátralék befizetésére szolgáló csekk is megtalálható. Ha valaki utólag lényeges hibát, mulasztást fedez fel a saját adóbevallásában, az később is helyesbítheti azt a 35. számú „Önellenőrzési lap"-on. Ilyenkor bírságot nem kell fizetni, csak önellenőrzési pótlékot, míg ha az adóhatóság ellenőrzése során derül ki a mulasztás, akkor bírságot is le kell róni. Hungexpo-hírek A Hungexpo április 7-10-ig három szakkiállítást rendez. Ezek közül a legjelentősebb a 11. alkalommal megrendezésre kerülő Construma Nemzetközi Építőipari Kiállítás, amelynek nagysága - a magyar építőipar válsághelyzete ellenére - azonos az utoljára 1990-ben szervezett kiállítás részvételi nagyságrendjével. Először jelentkeznek az infrastruktúra témaköréhez tartozó cégek, amelynek az 1996. évi világkiállítás ad különös jelentőséget. Az előző kiállítást kiegészíti a Decorsonte I. Nemzetközi Díszítőipari Kiállítás. A bemutatót a Magyarországi Kőfaragók Eygesületé- vel közösen szervezik a márvány, gránit és díszítőkő iparban érdekeltek részére mintegy 2 000 négyzetméteren. A Securex, 5. Nemzetközi Munkavédelmi és Biztonságtechnikai Kiállításon - az 1990-es rendezvénytől eltérően - a hagyományos ipari munkavédelem mellett a korszerű épület- és vagyonbiztonsági felszerelések és eszközök tekinthetnek megkülönböztetett érdeklődés elé. Szintén áprilisban kerül sor - Magyarországon immár második alkalommal - az IFABO Nemzetközi Számítástechnikai, Iroda- és Kommunikációtechnikai-^ szakvásárra, melyet az ECI-vel, a Hungexpo Rt. és a Bécsi Vásár vegyesvállalatával közösen szerveznek. A Magyar Sportlövő Szövetség felkérésére a Hungexpo Rt. sportlövészeti kiállítást rendez a Budapesti Körcsarnokban. A szervezők február 27. és március 1. között rendezik meg a bemutatót, egy- időben a magyarországi Sportlövő Euró- pabajnoksággal. A négynaposra tervezett eseményen vadász- és sportfegyverek, felszerelések, valamint ruházati cikkek kapnának helyet. A Hungexpo Rt. - a Haris Kereskedőházzal közösen - március 19-22. között a már hagyományos Utazás Kiállítással egyidőben, első ízben rendezi meg a Budapesti Nemzetközi Vásárközpontban a C és a C2 pavilonban a Budapest Boat Show '92 nemzetközi hajózási bemutatót. Az előzetes elképzelések szerint jövő esztendőtől kezdve évenként kívánják megtartani ezt az eseményt. A hannoveri CEBIT '92 irodai-, információs és telekommunikációs seregszemlén 40 országból 5 000 kiállító, 21 csarnokban 430 000 négyzetméter területen mutatja be kínálatát, március 11-18. között. Idén a klasszikus irodai- és szervezéstechnika, adatfeldolgozás, és kommunikációs technika mellett számos új téma is szerepel. A software ismét nagy területet fogai el, a kiállítók negyede jelentkezik különböző számítógépes programmal. ÁFA-visszaigénylők figyelmébe Ez évtől lényeges változás történt az általános forgalmi adó (ÁFA) visszaigénylésének bonyolításában. Mindazok érintve vannak, akár természetes, akár jogi személyek, akik alanyai az ÁFA-rendszernek és jogosultak adóvisszatérítés igénybevételére, de azok is, akik ennek nem alanyai, de igényük pénztárgépbeszerzés miatt jelentkezik, vagy más, specifikus okból (műemlék helyreállításának megrendelői, egyházak, stb). Ezeket az ügyeket - már 1992. január hónap vonatkozásában is - az új típusú, az adóhivatal ügyfélszolgálatától térítésmentesen igényelhető „Bevallás és igénylőlap az általános forgalmi adó vissza térítéshez (61)" c. űrlap kitöltésével kell intézni. (Az űrlap hátoldalán pontos, részletes kitöltési útmutató található). Figyelem! A korábbi gyakorlattól eltérően az igénylést nem a központi Adóelszámolási Irodához (Budapest), hanem közvetlenül a megyei igazgatósághoz kell küldeni. A téves címzés miatti késedelem sajnos az adóalanyt sújtja, hisz később jut a pénzéltez, ezért is fontos a változás figyelemmel kísérése. Az úgynevezett magánerős lakásépítés bonyolítási rendje viszont változatlan. APEH Tolna Megyei Igazgatósága Célegyenesben a Stuttgart Udvar A félkész épületet megszemlélve már most látszik, hogy hamarosan igen szép bevásárlóközponttal lesz gazdagabb Szekszárd. Május végén lesz ugyanis a Marx Károly utcai Stuttgart Udvar műszaki átadása. Ranga Ferenc, a beruházást bonyolító kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy az épületben lesz bank, autószalon, szálloda és söröző, valamint további 18-19 önálló üzlethelyiség. A beruházást finanszírozó fővárosi Hepta cég azonban még nem nyilatkozott arról, hogy ezeket az üzleteket eladni, vagy bérbe adni szándékozik-e. Egyelőre annyi biztos, hogy a kivitelező Timpanon Kft. jól áll a munkák időarányos részével, tartja a határidőket, s május ' végéig elkészülhet az igényes kialakítású épület.- áa - fotó: gk Fórum kereskedőknek A Kereskedők Vállalkozók Tolna Megyei Szervezete a vállalkozók részére fórumot szervez, melyen az adóbevallásról, megváltozott adó- jogszabályokról és az egyéb aktuális kérdésekről kapnak a vállalkozók tájékoztatást. Helyszínek: Dombóvár, 1992. február 10. (hétfő) de. 10 óra, Dunaföldvár, 1992. február 11. (kedd) du. 17 óra, Édesség presszó, Szekszárd, KISOSZ székház, 1992. február 12. (szerda) du. 16 óra. A Magyar Közlöny 1992. január 1-i 1. számában megjelent a betegszabadságról szóló 1991. XCII. tv. A törvény értelmében a dolgozót a betegsége miatti keresőképtelensége idejére naptári évenként 10 munkanap betegszabadság illeti meg. A keresőképtelenséget a kezelőorvos igazolja. Nem kell a keresőképtelenséget igazolni évente 1 alkalommal, legfeljebb 3 napig terjedő betegszabadság esetén. A betegszabadság idejére a dolgozó részére átlagkeresetének legalább 75 százaléka jár, amelyet a munkáltató fizet meg. Szintén ebben a közlönyben jelent meg az 1991. évi XCIII. tv, amely a Társadalombiztosítási Alap 1992. évi költségvetéséről szóló törvény hatálybalépéséig szükséges egyes rendelkezésekről szól. A törvény 3. paragrafusa (1) bekezdése tartalmazza, hogy a tb. járulék 1991. január 1-jétől 43 százalékról 44 százalékra, míg az egyéni vállalkozóknál a meghatározott összegű éves jövedelem (48.000 Ft) felett 44+10 százalékra emelkedik. A törvényhez kapcsolódóan a Magyar Közlöny ezévi 3. számában megjelent a munkaügyi miniszter 1/1992. (1.8.) MŰM rendelete, amely úgy rendelkezik, hogy ameny- nyiben a dolgozó munkaviszonya év közben megszűnik, a naptári évre járó betegszabadságból még igénybe nem vett napok számát az MTL-lapra fel kell jegyezni. A népjóléti miniszter 4/1992. (1.8.) NM. rendelete értelmében egyéni vállalkozó is folytathat gyógyszer-nagykereskedelmi tevékenységet. A tevékenység folytatásának feltételeit a Magyar Közlöny 1992. évi 3. számában olvashatják. A Magyar Közlöny 1991. évi 146. számában jelent meg a munkaügyi miniszter 10/1991. (XII.27.) MŰM rendelete, amely a minimálbérek összegéről rendelkezik. Eszerint 1992. január 1-jétől: „a teljes munkaidőben foglalkoztatott időbéres dolgozó részére fizetendő személyi alapbér alsó határa a teljes munkaidő teljesítése és havi bér alkalmazása esetén 8.000 forint, órabér alkalmazása esetén - 42 órás munkahétre vonatkozóan - 44 forint". A Magyar Közlöny 1991. évi 147. számában közzétételre került az 1992.1. félévi fogyasztási cikk globálkvóta. A 11/1991. (XII. 28.) NGKM rendelet mellékletében felsorolt termékek külföldről történő behozatalához külön engedély szükséges. S orozatunkban az elmúlt alkalommal az egyéni vállalkozásokról szóltunk. Ebből bizonyára sokak számára kiderülhetett, hogy bármennyire állampolgári jog is a vállalkozás, mégse lehet mindenki egyéni vállalkozó. Ehhez ugyanis az elhatározáson, a bátorságon túl kellenek egyéni adottságok és alapvető vállalkozásbeli, vállalko- zásviteli ismeretek. A „vállalkozni tudás" - jó pénzért - tréningekkel elsajátítható ugyan, sokan mégis úgy gondolkodnak, túl nagy a kockázat egyedül, társak és kontroll nélkül belevágni a nagy kalandba. Nos, aki önbizalma, elegendő tőkéje híján így gondolkodik, jól teszi. A társas vállalkozások ugyanis megosztják a szükséges kockázatvállalásokat, de nem mindegy, hogy milyen társakkal és milyen vállalkozásba kezdünk. A társválasztásnál alapvető, hogy baráti, vagy szakmai szempontokat vegyünk figyelembe. Mindkét választásnak vannak előnyei és hátrányai. Ha barátot választunk, előny az eleve meglévő bizalom, a nagyobb megértés, az érdek- és értékszempontok rugalmasabb kezelése és egyáltalán a nagyobb rugalmasság, az oldottabb vállalkozási légkör, hangulat. Hátrány azonban - éppen ebből adódóan - a szigorú kontroll, a számonkérés, a szükséges belső fegyelem hiánya, a szakmai szempontok kőkemény érvényesítésének következetlenségei. Ilyenkor kevésbé nézünk szembe a racionalitásokkal, a felelősséggel, és nem a kellő időben történik a válságmenedzselés. Természetesen ezzel nem szeretném azt sugalmazni, mintha barátokkal nem lehetne eredményesen vállalkozni. Mindössze a veszélyekre kívántam a figyelmet felhívni. Például a társaságban valakinek kézbe kell vennie a kormány- rudat, utasításokat kell osztania, szá- monkérni sem lehet mindig baráti hangon, megértéssel. Ha kiválasztottuk a társainkat, dönteni kell a tervezett vállalkozás társasági formájáról. Ezt a döntést a kockázatvállalási szándékunk és tőkénk nagyságának függvényében, mérlegelését követően kell meghoznunk. Ha több lehetőség közül áll módunkban választani, célszerű szaktanácsadó szervezethez fordulni. (A sorozat későbbi fejezeteiben mi is fogunk erre vonatkozó számításokat végezni, tanácsokat adni). Nyilvánvaló azonban, hogy nemcsak alapíthatunk társas vállalkozást, hanem vásárolhatunk is tulajdonrészt már működő vállalkozásban. Ehhez azonban előzetesen a vállalkozásról és a tulajdonosokról alapos ismereteket kell szereznünk. Nehéz eldönteni persze, minek van nagyobb kockázata: vállalkozást alapítani és indítani vagy tőkével belépni egy már működő társaságba. Ez ugyanis mindig az adott helyzettől függ, hiszen minden vállalkozás - akárcsak maga az ember - egyszeri és megismételhetetlen. És ha már a társas vállalkozásokról van szó, említést kell tenni arról, hogy nemcsak pénztőkével, hanem eszközökkel, szakmai tudással (know-how) vagyonértékű jogok átengedésével (pl. bérleti jog, koncesszió) szabadalommal - vagyis úgynevezett apporttal - is lehet alapítani vállalkozást, ha a minimálisan előírt pénztőke már rendelkezésre áll. Tehát a maga a vállalkozó és vagyona is lehet tőketényező egy társas vállalkozásban. Gazdasági társaságban kétféle módon vehetünk részt. Csak a tőkénkkel - másként fogalmazva úgynevezett csendestársként - vagy tőkével és tevékenységgel. Ez utóbbi esetben - amikor a tulajdonos a saját vállalkozásának egyben alkalmazottja is - a haszon kiszámításánál és az érdekek érvényesítésekor több szempontot is figyelembe kell venni. Például azt, hogy mikor jár jobban a vállalkozó: ha tőkejövedelmet húz, vagy ha bért kap. Az esetek döntő többségében a tőkejövedelem magasabb ugyan, de csak kevés vállalkozó engedheti meg magának, hogy év közben ne legyen jövedelme. Ez esetben viszont derekasan kell pengetni az adót, a biztosítást és a különféle járulékokat. Komoly döntéseket igényel a tulajdonosi érdekek maradéktalan érvényesítése és a menedzsment megszervezése is. Ezek a dolgok - általában - csak jó arányérzékkel hangolhatok össze. Ugyanis a jó menedzsment költséges, de nélküle nincs eredmény. A tulajdonos viszont a költségek • minimalizálásában, örökös csökkentésében érdekelt. Remélem, senkit sem rettentettem el a társasvállalkozásokban való részvételtől. Ám ha mégis túl kockázatosnak ítélné valaki, ajánlom számára a tőzsdézést. És hogy miként kell ezt a dolgot elkezdeni? Arról a sorozat következő fejezeteiben szólunk. Merth László (FEB) Pénz - tárca (III.) Társas-játék A gazdagság nem szégyen és nem fáj. Gazdagodni lehet anélkül is, hogy emiatt rosszul éreznénk magunkat a bőrünkben. Hát akkor meg ... ?! Jogszabályfigyelő
