Tolnai Népújság, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-29 / 51. szám
10 KÉPÚJSÁG HÉT VÉGI MAGAZIN 1992. február 29. Pecabottal Horgásztotó (3.) 1. / 1967-ben a Magyar Televízió havonta hány perces horgászműsort adott? 1. 10 perces X. 20 perces 2. 30 perces 2. / A faddi Holt-Dunaág mikor került horgászkezelésbe? 1. 1974. jan. 1-jei hatállyal x. 1975. jan. 1-jei hatállyal 2. 1976. jan. 1-jei hatállyal 3. / Melyik halnak van fésűs pikkelye? 1. a a vágó durbincsnak x. a a jászkeszegnek 2. az angolnának 4. / Hány részből áll a horog? 1. 5 x. 6 2. 7 5. / A 35 cm-es méretkorlátozás mely halfajra vonatkozik? 1. a mámára x. az amurra 2. a fekete sügérre 6. / Mettől-meddig tart a kecsege faj szerinti fogási tilalma? 1. márcus 1-jétől május 30-ig x. április 1-jétől június 15-ig 2. március 2-től június 30-ig 7. / Melyik halfajban kevesebb a szálkák átlagos száma? 1. a csukában x. a compóban 2. a bodorkában 8. / Mettől-meddig tart a ragadozó őn faj szerinti fogási tilalma? 1. március 1-jétől április 30-ig x. március 2-től április 30-ig 2. február 1-jétől március 30-ig 9. / A Paksi HTSZ Duna szakaszán horgászoknál is előfordul, hogy nem harap a hal. Ilyenkor irány a bárka. Hány dunai halárusító helyet üzemeltet a HTSZ? 1. négyet x. hármat 2. kettőt • • Öreg ember (is lehet) nem vén ember wgMCM MMÖMMQHUM "• Mennyit költ egy férfi szépségápolásra? Minél idősebb egy férfi, annál többet költ szépségápolásra. A férfiakat a kor haladtával egyre jobban érdekli a külsejük. Ha egy éltesebb férfi szerelmes lesz, nem sajnálja a pénzt az arcvizektől és a bőrápolókrémektől. Egy francia felmérés szerint a férfiak évente 2,4 milliárd frankot adnak ki szépségápoló szerekre, ez a kozmetikai ipar össztermelésének 10 százaléka. A magára valamit is adó férfit immáron nem elégíti ki a borotválkozás utáni arcvíz és a dezodor használata. A férfi bőre is igényli a nappali és éjszakai ápolókrémeket, a lotio- nokat és a vitalizáló arcvizeket, tonikokat. Manapság a fiatalabb korbán száműzött napolajoknak van nagy keletjük. A francia férfiak a testápolásra kiadott pénz csaknem feléért parfümöket vesznek, ezzel szorosan az olaszok mögött következnek, ám a legtöbbet kétségkívül a japán férfiak költik „szépségük megőrzésére”. Egy közvéleménykutatás szerint a 40 és 60 közötti francia férfiak súlyt helyeznek külsejükre és ezért áldozni is hajlandók. 63 százalékuk azért használ kozmetikumokat, mert magának akar jobban tetszeni, 33 százalékuk a környezete kedvéért, 19 százalék pedig üzleti, hivatásbeli sikereket remél a vonzóbb külsőtől. A legmeglepőbb, hogy a megkérdezettek 5 százaléka ránctalanító műtétre is hajlandó a fiatalabb külső elnyeréséért. A férfiak érdeklődése a kozmetikumok iránt az utóbbi 5 évben 70 százalékkal nőtt. Elmúltak már azok az idők, amikor csak a nők akartak tetszeni. Most a férfiak is vásárolják a szépségápolószereket, méghozzá a legjobbat és a legdrágábbat keresik, főleg, ha egy fiatalabb nőnek akarnak tetszeni. Ne csodálkozzanak tehát a nők, ha épp a legdrágább arckrémek tűnnek el hirtelen az üzletek polcairól: a férfiak vásárolták fel. (FEB) Aligha van olyan magyar lány és asszony, aki még sohasem lapozgatott volna egy nyugat-európai képes női ma- gazninban, aki ne sóhajtott volna közben legalább kettőt: 1. Miért is nem tanult meg annak idején tisztességesen németül (angolul, olaszul, franciául)? 2. Mikor lesz végre egy szép kiállítású, színes, tartalmas, nőknek szóló hetilap - magyar nyelven? Nos, nemsokára. Az Axel Springer Budapest Kiadó 1992. április elején útjára bocsátja új, színes, képes, európai kiállítású, kizárólag nőknek szóló hetilapját, amelynek fő- szerkesztője Miskolczi Miklós lesz. Vele beszélgettünk. — Az ön könyveit, a »Színlelni boldog szeretőt, a Hazudni boldog hitvest, a Mindenki mással csinálja című bestsellereket százezer számra vették a nők. Gondolja, hogy a lapja is ilyen kelendő lesz? — Remélem. — És mi lesz a képes női hetilap címe? — Kiskegyed. — Különös cím. Mondhatnám, meghökkentő. — Én inkább kedvesnek, habos kávé illatúnak, fiatalítónak, békebelinek nevezném. De ha valaki csak különösnek tartja, számunkra az sem rossz. — Miről szól a Kiskegyed? — Egyszerű. Arról, amiről a nők egymás között beszélnek. — Már bocsánat, de honnan tudja ezt egy férfi? — Az életem során ilyen-olyan minőségben hozzám tartozó lányoktól és asszonyoktól. Vagy nem hallotta volna még, hogy a nők igazi titkait a férfiak ismerik? Persze, ez fordítva is igaz. — Milyen olvasói közönségre számít? — Húsztól nyolcvan évig mindenkire, akinek kettessel kezdődik a személyi száma. Vannak élethelyzetek, amelyeket többnyire minden nő megélt már, vagy meg fog élni, vannak kérdések, amikre minden nőnek választ kell adnia egyszer, vagy sokszor, vannak dolgok, tervek, tevékenységek, feladatok, küldetések, amelyek elválaszthatatlanul hozzátartoznak minden nőhöz. Nincs egyéb dolgunk, mint tudni, ismerni ezeket és amikor kell, olvasóink mellé állni. Szórakoztatóan, okosan, jól informáltan, jó ízléssel, mint egy igazi barátnő. — Ön, mint barátnő?! — Bocsánat, a Kiskegyed hiteles szakértők egybehangzó véleménye szerint nőnemű. — Vagyis .. ? — Vagyis lesz benne mindenféle: divat, kozmetika, kevés gyereknevelés, háztartási tipp, recept, intim sarok... És még valami, amiről a magyar hetilapok alig, vagy egyáltalán nem írnak. Nevezetesen: a nők és a férfiak egymásért folytatott végeláthatatlan harca. A férfi-nő kapcsolat minden lehetséges változatáról és változásáról elfogulatlanul tudósítunk. És ami nagyon fontos: bennünket az úgynevezett nagy történelmi kérdések, csak egyszerű emberi sorsként érdekelnek. — Mondana címeket? — Különös kérés, de például: Hogyan lehet elrontani az első randevút, Hét főbűn egy romló házasságban, Legyen káposzta a retikülben, Milyen feleség ön - ezt egyébként'Rózsa Gyuri kérdezi az olvasóktól, Bőrbe kötve jön a tavasz, vagy Tanácsok második feleségeknek: — Semmi politika? — Egy szál sem. És talán nem tévedek, ha azt mondom, hogy ez maga garantálja a sikert. De legalább a felét. Cica teszt Intelligens-e az Ön macskája? A „France Dimanche" című folyóirat tesztje alapján végre minden macskatulajdonos eldöntheti, hogy intelligens-e az ő macskája? íme a teszthelyzetek: — Ha a macskája elmenekül, amint meglát egy másik, ellenkező nemű macskát, akkor sajnos az Ón cicája „gyáva nyúl", ha viszont elkezd rá vadászni, akkor van esze hozzá. — Ha a konyhaasztal tetején próbál elrejtőzni, akkor kimondottan buta. Az okosabb macskáknak még soha sem találták meg a rejtekhelyét. — Ha a macskája halkan nyávogva akarja Önt felébreszteni, akkor együgyű. Igen ravasznak számít viszont az az állat, amely határozottan tudtunkra hozza, amennyiben Ön nem ébred fel, akkor azonnal odapiszkít a hálószoba szőnyegére. — Ha rovar repked a macska körül, de a macska meg sem moccan, akkor az bizony buta állat. Ha ellenben macskája elkapja a bogarat, és büszkén odahozza Önnek - okos. — Ha macskája mindent megeszik, amit elé tesz, akkor buta. Ha viszont csak azt hajlandó elfogadni, amit Ön eszik, akkor okos állat, hiszen tudja, mi a jó. — Ha idegen érkezik a házba, de a macska egyáltalán nem reagál, akkor buta. Ha ellenben mindenkire másképp ragál, akkor okos állat, mert van érzéke az emberekhez. — Ha a macska elé tükröt tart, de az más irányba tekint- get, akkor buta. De ha kedvence a tükör mögé megy, hogy megkeresse a másik macskát, akkor okos. (FEB) A hideg Északon eszik a legtöbb fagylaltot Európában az a hír járja, hogy a legjobb fagylaltot az olaszok készítik. Ez ugyan ízés kérdése, amiről mint tudjuk, nem lehet vitatkozni, ám a mennyiségi adatok már mérhetők. Eszerint nem a napfényes Délen, hanem a hideg Északon fogyasztják a legtöbb fagylaltot Európában. A svédek vezetnek: évi átlagban 12 liter fagylaltot fogyasztanak. Őket egy másik skandináv ország, Dánia követi csaknem 8 literrel és a listát további hűvös éghajlatú országok folytatják: Nagy-Britannia, Írország, és Svájc. Meglepő módon Olaszország csak a nyolcadik helyet foglalja el és a lista végén kullognak a legmelegebb éghajlatú országok. (FEB) Nem csoda - képesség! Tanuljunk meg lazítani! Sokakat foglalkoztat az öngyógyítás kérdése. Schneider: Gyógyulj, hogy gyógyíthass című könyvében nagyszerű és lenyűgöző gondolatsorban teszi közzé mindazt, amivel élete folyamán e problémával kapcsolatban találkozott. Szerinte gyógyító erőnk ott rejtőzik testünk minden izmában, minden agysejtünkben, minden idegszálunkban. Önmagunk gyógyításának képessége velünk születik, csak fel keli szabadítani, fel kell fedezni. Rá kell találni erre az erőre újra és újra, mint amikor az ember kinyit egy szekrényt és megtalálja azt, amit már mindenütt keresett s ami egész idő alatt ott volt, csak elkerülte a figyelmét. Mindent megteszünk, hogy gyógymódot találjunk betegségeinkre, közben nem vesz- szük észre, hogy van bennünk egy olyan titkos erő, amelyik korlátlanul képes testünk gyógyítására. Gondoljunk arra, hogy milyen lazán, elengedetten gő- gicsél a gyerek, játszik a ke- zével-lábával, mert még semmilyen félelem, semmilyen görcs nem rakódott rá. És egyszerre csak beleépülnek a kis félelmek, ahogy egyre több és több kellemetlen, rossz élméy éri, mind feszültebbé válik. Ezek a feszültségek lassan mindenféle gócot teremtenek az emberben. Néhány év múltán már nem tudja, hogy mitől húzódik össze egy ingerre, egy szóra a gyomra, egy hírre hogyan ráncolódik össze a homloka, hogyan kezd a szíve kalapálni. És szinte nem is tudja, hogy miért, de egyre jobban szorong, egyre inkább feszült. Ha az ember meg tudja tenni azt, hogy odafigyel magára, akkor lassan-lassan feloldja a belső görcsöket, ha megpróbál lazítani, akkor megtanul odafigyelni a testében lévő feszültségekre is. Vegye sorra az izmait, egyenként, sorban, gondolja végig hol feszül. A nyakában? A vállában? Ahol rögzülnek az izmok? Próbálja meg őket egyenként ellazítani... Tudom, ehhez tréning kell. Ha nem is hosszú ideig, de nem árt naponta gyakorolni. Elég akár öt-tíz percig. Ha sikerül ellazulnunk, sikerül majd mozgósítani a belső gyógyító erőket is. Kívánok önöknek olyan sikeres önmagukra figyelést, amellyel - ha csak kicsit is - talán mielőbb segíthetnék magukon. Dr. Gelléri Ágnes pszichológus Pillantás a grafológia műhelyébe Az írás mindenkiről, mindenkinek árulkodik Reneszánszát éli napjainkban a grafológia, mind többen érdeklődnek e sajátos szakterület kérdései, rejtelmei, műhelytitkai iránt. Sokan azonban vitatják helyét a nap alatt, áltudománynak, afféle hókusz-pó- kusznak tartják. A hivatalosan még el nem isemert tudományágat azonban ma már egyre több felsőoktatási intézmény fogadja el fakultatív tárgyként, sőt, egyes helyeken párhuzamosan oktatják az írásszakértői ismeretekkel. A szakemberek azt tartják, hogy az írás kifejező mozgás. A személyiség olyan egyedi megnyilvánulása, amely - a benne megjelenő jegyek alapján - sokféle kérdésre ad választ. Nincs két egyforma írás, csak legfeljebb hasonló. Bonyolult törvényei mind-mind megtanulhatók, de e tudományág felelősségteljes műveléséhez egyebek között alapos ismeret, gyakorlat, szakmai elkötelezettség és - diszkréció is kell. Mert az írásból a hozzáértő grafológus elé kivetül az ember minden rezdülése, feltárulnak olyan dolgok is, amelyeket az írás tulajdonosa talán még önmaga elől is elrejt... Az íráskép, a kézírás megjelenési formája egyébként a grafológiában járatlanok számára is nyújthat bizonyos információkat. Például: a barátkozó, a kapcsolatteremtés adottságával rendelkező embert a nyitott, a magánakvaló, nehezen megközelíthető embert a zárt betűformák jellemzik. Az érzelmekkel, indulatokkal telítettek írásképe lendületes, ugyanakkor bizonyos túlzásoktól sem mentes. Vagy egy másik „műhelytitok": érdekes információkhoz lehet jutni nagyító használatával. A gyors tempójú írásképben, főleg az ékezetek elhelyezésénél, alig látható vonalka köti össze a szöveget az ékezettel. Az ilyen módon író személy mintegy jelzi a szellmi és a gyakorlati munka közötti kapcsolatra irányuló igényét. Egy-egy analízis elkészítése azonban komoly, felelősségteljes feladat. Megoldásához a tárgyi tudás mellett gyakorlati biztonság is kell. S ennek részeként: empátia- és intuiciós készség. Csak ilyen „munícióval" rendelkező grafológus szólaltathatja meg hitelesen a sajátos, egyedi jegyeket hordozó lenyomatat - a kézírást. (FEB) A franciák háromnegyede átélte! Szerelem első pillantásra A franciák 75 százalka már átélte ezt az érzést. A közvéleménykutató intézet 3.000 pár véleményének összegzése után jutott erre az eredményre. A megkérdezettek egyhar- mada váratlanul találkozott a nagy Ő-vel. Bálon vagy partin 17 százalékuk, a család barátai, vagy a gyerekkori rég elfelejtett ismerősök között lelt 11 százalék lelt első pillantásra szerelmesére. A megkérdezettek 11 százaléka valamelyik szomszédjába, s ugyancsak 11 százaléka a kollégájába esett bele az első találkozáskor. A kérdőívben olyan kérdés is szerepelt, hogy ki milyen körből választ magának férjet, barátot. Az asz- szonyok fele ugyanabból a társadalmi rétegből származik, mint partnere. A főnökök lányai gyakran választanak vezető állású férjet, vagy barátot, a munkás származású lányok fele pedig munkás férfit keres magának. FEB-SAD Eladták a Borsalinot A legendás olasz kalapgyártó céget, amelyet Giuseppe Borsa- lino 1857-ben alapított, most megvette egy japán vállalkozó. Ez valósággal megrendítette az olaszokat, hiszen a harmincas-negyvenes években oly népszerű, nagy karimájú puha. férfikalapot Európa minden királyi és főnemesi sarja éppúgy viselte, mint a filmsztárok zöme. A Borsalinot annakidején leginkább Humphrey Bogart tette kedveltté. A 70-es években pedig Jean-Paul Belmondo és Alain Delon főszereplésével világsikert aratott a Borsa- lino című film. S ez a kalaplegenda mostantól kezdve már a japánokhoz fűződik. (FEB)
