Tolnai Népújság, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-28 / 50. szám
2 MEPUJSAG VILAGTUKOR - HAZAI TÜKÖR 1992. február 28. Ukrajna közbeszólt Moszkva: Ukrajna kitartó aknamunkájának eredményeként nem fogadták el a Parlamenti Közgyűlés, egyfajta szuperparlament létrehozásának tervét a Független Államok Közössége képviselőinek moszkvai tanácskozásán - közölte az orosz rádió csütörtök délutáni híradója. A jelentés szerint Oroszország, Kazahsztán és Fehéroroszország erőltette ezt az együttműködési formát, míg Kijeven kívül Moldova és Azerbajdzsán is ellenezte. Megállapodtak azonban, hogy a Közgyűlés és a szakmai bizottságok ügyében a végleges döntést az egy hónap múlva esedékes újabb értekezletükön hozzák meg. * Terroristák kikép zese Washington: Líbia legalább öt terrorista kiképzőtábort tart fenn, és csupán látszatintézkedésekkel válaszol a Nyugatnak a táborok megszüntetését követelő felszólításaira. A The Washington Post csütörtöki jelentése szerint - amely egy magas rangú amerikai tisztségviselőt idéz - a Bush-kormányzat már „lobbizni" kezdett annak érdekében, hogy az ENSZ ennek kapcsán sújtsa büntetőszankciókkal Líbiát. Washington ezt még akkor is szeretné elérni, ha Tripoli végül is hajlandó lenne kiadni a Löckerbie-ügyben vádolt két líbiai titkosügynököt. Ebbéli igyekezetében az amerikai kormányzat bizton számíthat Nagy-Bri- tannia és Franciaország támogatására, amelyek egyrészt az 1988 decemberében mintegy 270 áldozatot követelő repülőgép-robbantás kapcsán, másrészt egyéb terrorakciók ügyében már régóta szeretnék „megfenyíteni" Líbiát. Amerikai tisztségviselők szerint ugyanis Moamer el-Kadhfi líbiai vezető továbbra is pénzel és kiképez olyan terrorcsoportokat, mint például az ír Köztársasági Hadsereg (IRA). Kínai-japán területvita Peking: Egy eddig szuny- nyadó kínai-japán területi vita éledt fel annak nyomán, hogy egy új kínai törvény Kína elválaszthatatlan részének nevezi a Kelet-Kí- nai-tengerben, Tajvan és Okinava között levő Tiao Jü szigetcsoportot. Japán szintén jogot formál a sziget- csoportra, amelyet Szen- kaku-szigeteknek nevez. A területi vita önmagában véve nem újdonság, de a felek eddig hallgatólagos megegyezéssel talonba tették, a későbbi nemzedékekre bízva eldöntését, hogy az ügy ne álljon a viszony javulásának útjában. Budapest rendezi az 1996-os világkiállítást 1986. április 25. - Helmut Zilk, Bécs polgármestere budapesti látogatásán kezdeményezi: a két főváros rendezzen közös világkiállítást 1995-ben. 1987. szeptember 29-30. - Franz Wranitzky osztrák kancellár magyarországi kormány- szintű tárgyalásain megerősíti a szándékot, hogy Bécs és Budapest együttesen pályázza meg az 1995 évi világkiállítás megrendezését. 1988. május 18. - Az osztrák és a magyar kormány benyújtja a hivatalos Expo-rendezési pályázatát Párizsban a BIE-hez. 1989. március 23. - Az Országgyűlés tudomásul veszi a kormány tájékoztatóját az Expo előkészületeiről. 1989. december 14. - Párizsban a BIE Bécsnek és Budapestnek ítéli az 1995. évi világkiállítás rendezési jogát. 1990. január 13. - Grázban megtartja alakuló ülését a világkiállítás osztrák-magyar kormányközi vegyesbizottsága. 1990. április 19. - A Németh- kormány utolsó ülésén határozatot hoz a világkiállítási pénzalap létesítéséről. .1990. május 23. - Antall József új miniszterelnök a Parlament előtt jelzi, hogy kormánya a világkiállítással kapcsolatban minimum-tervezetet alakít ki. 1990. november 19-20. - Demszky Gábor Budapest új főpolgármestere Bécsben kijelenti: célszerűbb lenne, ha Bécs egyedül rendezné meg a világ- kiállítást. 1990. december 6. - A Fővárosi Közgyűlés úgy határoz, hogy nem támogatja a világkiállítás megrendezését. 1990. december 12. - Párizsban Baráth Etele kormánybiztos és Wolfgang Schüssel osztrák gazdasági miniszter benyújtja a BIE-hez a világkiállítás feltételes bejegyzési kérelmét. 1991. március 2. - Antall József úgy nyilatkozik, hogy Budapest egyetértése nélkül nem lehet a fővárosban Expo-t rendezni. 1991. április 18. - A kormány állást foglal a világkiállítás 1996 évi megrendezése mellett. Az 1992-96 közötti költségvetési hozzájárulás összegét folyó áron számítva 30 milliárd forintban állapítja meg. 1991. május 9. - A Fővárosi Közgyűlés nem támogatja a világkiállítást sem 1995-ben, sem egy évvel később. 1991. május 14-16. - Bécsben népszavazást rendeznek a világkiállításról, ennek eredményeként Ausztria 17-én visszalép a rendezvénytől. 1991. május 16. - A magyar kormány megerősíti, hogy 1995-ben Bécs-Budapest helyszínnel meg kell rendezni az Expo-t. 1991. május 18. - Antall József miniszterelnök bejelenti, hogy Budapest Bécs nélkül is megrendezi a világkiállítást, de csak 1996-ban. 1991. június 3. - Az Országy- gyűlés fehatalmazza a kormányt arra, hogy kezdjen tárgyalásokat a befektetőkkel. 1991. június 5. - Párizsban a BIE közgyűlése úgy dönt, hogy Budapest 1996-ban egyedül is megrendezheti a kiállítást. 1991. július 19. - Baráth Etele kormánybiztos bejelenti: az Expo új koncepciója szerint az 50 hektáros lágymányosi terület 25 hektárra, ezen belül a 105 ezer négyzetméteres kiállítási rész 80 ezerre csökken. 1991. október 10. - A FőváKarabah, tűzszünet A csütörtök reggel óta érvényben levő karabahi tűzszünet megsértéséről számolt be a karabahi Legfelső Tanács. A jelentés szerint az azerbajdzsáni fél délután széleskörű támadást indított Aszkeran területi központ és a közeli örmény falvak ellen. Azerbajdzsán agdámi körzetéből az azerbajdzsáni hadsereg harckocsikkal és helikopterekkel is támogatott egységei 5 kilométerre behatoltak Karabah területére. Tájékoztatás A Kereszténydemokrata Néppárt Tolna Megyei Szervezete és a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége tájékoztató közgyűlést tart a hadiözvegyeknek, a hadirokkantaknak és a volt mindennemű üldözötteknek Tolnán 1992. február 29-én (szombaton) délelőtt fél 10 órakor a tolnai művelődési házban. A közgyűlés résztvevőit tájékoztatja: dr. Pálos Miklós államtitkár. Ki az úr a FÁK tetején? Kik és milyen minőségben vezetik a Szovjetunió utódköztársaságait? Mint emlékezetes, nyolc volt szovjet köztársaság 1991. december 21-én Alma-At- ában megállapodott Oroszországgal, Ukrajnával és Belorussziával, hogy csatlakozik a hármak által alakított Független Államok Közösségéhez. A FÁK (oroszul SZNG) létrejöttével egyidejűleg kimondták a Szovjetunió megszűntét. Ki az úr a FÁK tagköztársaságainak élén? Összeállításunk egyebek közt erre is választ ad. ÖRMÉNYORSZÁG: A jereváni parlament 1990. augusztus 23-án Örmény Köztársaságokra változtatta az állam hivatalos elnevezését, és kimondta, hogy a helyi hatóságok intézkedései elő- rébbrevalóbbak a szovjet központi hatalom rendelkezéseinél. Örményország népe 1991. október 16-án választott elnököt hat jelölt közül. A köztársaság első embere Levon Ter-Petroszjan (49), az örmény Legfelső Tanács korábbi elnöke lett. Miniszterelnök: Gagik Aru- tyunjan (43), a közgazdasági tudományok kandidátusa, docens, a Legfelső Tanács korábbi alelnöke. Miniszterelnök-helyettes: Grant Bag- ratjan (33), aki tavaly októbertől november 23-i kinevezéséig az ügyvezető kormányfői posztot töltötte be. Külügyminiszter: Raffi Ovaniszjan. TÁDZSIKISZTÁN: A Tadzsik SZSZK Legfelső Tanácsa 1990. augusztus 24-én nyilatkozatot fogadott el a köztársaság szuverenitásáról. 1991. szeptember 9-én Tádzsikisztán kinyilvánította a Szovjetuniótól való függetlenségét. (Az 1929-től cirill betűt használó köztársaság áttér a perzsa írásra). Az egykori Szovjetunió legdélibb és legzárkózottabb köztársasága. Az új vezető testületek összetétele még nem ismert, beleértve az elnök személyét is. TÜRKMENISZTÁN: As- habadban a türkmén Legfelső Tanács 1990. augusztus 23-án nyilvánította ki Türkmenisztán szuverenitását. 1991.. október 27-én a türkmén parlament kimondta a köztársaság függetlenségét. Elnök: Szaparmurad Nyija(Folytatjuk) rosi Közgyűlés az Expo ellen foglal állást. A kormány úgy nyilatkozik, hogy a főváros részvétele nélkül nem lát esélyt a világkiállítás megrendezésére. 1991. október 17. - A kormány várakozó álláspontra helyezkedik, véleménye szerint a Fővárosi Önkormányzat Expo-t elutasító döntése nem tükrözi az ország véleményét. 1991. október 21. - Palotás János, a VOSZ elnöke a parlamentben bejelenti: aláírásokat gyűjtenek azért, hogy népszavazás döntsön a világkiállítás megrendezéséről. 1991. december 3. - Az Országgyűlés elfogadja az 1996-ban Budapesten rendezendő világkiállítási törvényt. Kétperces monológ A kételyek eloszlottak, a döntés megszületett: a Világkiállítások Nemzetközi Irodájának közgyűlése hazánknak ítélte az 1996-os expo megrendezésének jogát. Emlékezhetünk rá: hosszú hónapok, sőt évek vannak a hátunk mögött - a megrendezés ellen és mellett érvelő vitákkal, aggodalmakat és reményeket sorakoztató tanácskozásokkal és csatározásokkal. A tekintélyes fórum meglehetősen egységes állásfoglalása nyilván ennek ismeretében, felelős mérlegelés és körültekintő tájékozódás nyomán született. Joggal tekinthetjük tehát egyfajta alkalmassági vizsgának, amelyet hazánk sikerrel abszolvált. Ez azonban természetesen csak az első állomása volt a megmérettetésnek, hiszen az igazi vizsgán négy év múlva, a világ nagy nyilvánossága előtt kell jelesre felelnünk. Az expo ellenzőinek kétségei, érvei közül egy bizonyosan igaz; nevezetesen, hogy óriási a feladat, s ahhoz mérten szorítóan kevés az idő. Ismeretes, hogy az anyagi források megteremtésétől az infrastruktúra kialakításán át a regionális „terítés" problémájáig egész sor nagy léptékű kérdésre kell késedelem nélküli választ, megoldást találni. Es alighanem mindezzel egyenértékűen fontos, hogy a fegyverek lábhoz kerüljenek végre, az expóról lezajlott szenvedélyes viták utóhatása, a szembenállás és a megosztottság mielőbb a múlté legyen. A rendezés joga végérvényesen a miénk, miénk tehát a nagy lehetőség is, hogy méltóan be- és megmutatkozzuk a világnak. Jól csak akkor élhetünk vele, ha végleg feloszlanak a szekértáborok - s közös, nagy nemzeti ügynek tekintjük valamennyien az Expo '96 sikerét. (bajnok) (PEB) Nyitott Égbolt Katona Tamás külügyi államtitkár és Simion Pop román nagykövet csütörtökön Budapesten kicserélte a Nyitott Égbolt-rendszer létrehozásáról szóló, Bukarestben 1991. május 11-én aláírt megállapodás megerősítő okiratait. Ezzel hatályba lépett Magyarország és RomáMegszűnt az influenza- járvány Hazánkban az elmúlt héttel magunk mögött tudhatjuk a január közepén kezdődött influenzajárványt. A megbetegedések száma jelentősen csökkent, ma már sehol sem éri el a járványos szintet - tájékoztatta az MTI-t Straub Ilona, az Országos Közegészségügyi Intézet osztályvezető főorvosa. Á járvány öt hete alatt a lakosság 5,2 százaléka, 541 190 ember betegedett meg. Az érintettség tekintetében ugyanakkor az ország egyes pontjai igen eltérő képet mutattak: amíg a fővárosban mindössze a lakosság 3,1 százaléka, addig Békés és Tolna megyében több mint 8 százaléka fordult orvoshoz influenzaszerű tünetekkel. A járvány kezdetén magas gyermekmegbetegedési arány az idő múlásával fokozatosan csökkent, de - mutatott rá Straub Ilona - még így is az összes eset 50,3 százalékában 14 éven aluliak kapták meg a fertőzést. Viszonylag magas, öt százalék körüli volt a szövődményes esetek aránya, a legy- gyakrabban légcsőhurut, tüdő-, torok- és mandulagyulladás fordult elő. A betegek 20 százalékát vették táppénzbe, és 967-en kerültek kórházba. nia között az európai bizalom- és biztonságerősítő törekvésekhez kapcsolódó, magyar részről példaértékűnek tekintett nemzetközi szerződés. A megállapodás a két fél illetékes szervei számára lehetővé teszi, hogy egymás légterében ellenőrzéseket végezzenek. Kérdőjelek Más szemmel Most mintha egy árnyalattal a szokásosnál is hevesebb lett volna a magyar politika címére Bukarestben, a román külügyminisztériumban feladott kritika, - miköztien Für Lajos honvédelmi miniszter Romániába készülődik a két ország eddig sem barátságtalan katonai kapcsolatainak továbbfejlesztéséről tárgyalni. Mit kifogásoltak most? „Területi revizionoz- musra törő felfogást" vélnek látni a román diplomácia központjából Magyarországon. De ez alkalomból minden alapot nélkülözőnek mondták a magyar aggodalmat is a szomszédos országokban - köztük Romániában - élő magyar kisebbségekért, s megkérdőjelezték, hogy a magyar etnikumok szerves részét képezik a magyar nemzetnek. Mit állítanak Bukarestben? Ezúttal nem kevesebbet, mint azt, hogy Magyarország számára sokminden másként vetődik fel a nemzetiségek problémájával kapcsolatban, mint az európai együttműködés többi tagállamában. Sőt, azt is, hogy a magyar nézőpont ellenkezik az ENSZ-ala- pokmány, a helsinki záróokmány és az új Európáról szóló párizsi charta elveivel. Valóban nem kevés. Mi következik ebből? Hogy megint kiderült, Budapesten és Bukarestben alapvetően más szemmel ítélik meg a nemzetiségi problematikát. Hogy megint kiderült, ez olyan tény, amivel tartósan együtt kel tudni élni az általunk nem vitatott határ mindkét oldalán, s főként azoknak, akik felelősek a magyar-román viszonyok gondozásáért. ^tanfolyamok! I a MTESZ-ben I I I I L Német haladó nyelvtanfolyam Időtartama: 60 óra, heti 2x3 óra, 16.30-19.30 óráig Tematika: Themen II. anyaga A tanfolyam elindult, de fogadunk még jelentkezéseket. Tanfolyam díja: 6.400,- Ft. IBM-PC számítógépkezelő tanfolyam Időtdrtama: 40 óra, intenzív, naponta 15-19 óráig. Tematika: DOS operációs rendszer. Tanfolyamkezdés: 1992. március 16., 15 óra Tanfolyam helye: MTESZ Székház Tanfolyam díja: 6.400,- Ft JELENTKEZÉS: MTESZ Tolna Megyei Szervezete, Szekszárd, Rákóczi u. 20. Tel.: 74/11-918, Tel/fax.: 74/11-721. A Tolna Megyei Vállalkozói Központ a prioritást élvező vállalkozások részére a tanfolyamokhoz támogatást nyújt. I ■ ■ I ■ ■ I I
