Tolnai Népújság, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-27 / 49. szám

4 KÉPÚJSÁG PAKS ÉS KÖRNYÉKE 1992. február 27. Egy kisfiú életéért A Paksi Városi Vöröskereszt azzal a kéréssel fordult hoz­zánk, hogy az újság hasábjain keresztül próbáljunk segíteni egy kisfiúnak. Szabó Ferike 10 éves, leukémiában szenvedő kisfiú. Szülei eddig is erejükön felül vállalták, hogy gyerme­küket a pécsi klinikán gyógyí­tanák. A külföldi gyógykezelés a család szerény lehetőségei miatt fel sem merült. Ferike ál­lapota sajnos nem javul, szep­temberben még tudott iskolába járni, de már hónapok óta ágy­hoz van kötve. Szülei természetes igénye, hogy szeretnének minél többet Pécsen, a klinikán fekvő gyer­mekük közelében lenni, ami az anyagi gondok miatt egyre na­gyobb terhet jelent a három gyermeket nevelő család szá­mára. Sajnos, a szülők szomorúsá­gát csak fokozza, hogy néhány hete a négyéves, középső gyermekükön is hasonló beteg­séget diagnosztizáltak az orvo­sok. Kérjük a segítőkész olvasó­A tízéves Szabó Ferike ink támogatását. A befizetéshez szükséges nyomtatvány átve­hető a paksi vöröskeresztnél, vagy pedig az OTP 843-824-es számú egyszámlájára, a kívánt összeget „Szabó Ferike gyógy­kezelésére" megjegyzéssel lehet befizetni. Megértő segítségüket kö­szönjük a kisfiú és a szülei ne­vében: Paksi városi vöröskereszt. Megalakult a tejterméktanács Az elmúlt héten alakult meg Budapesten a tejterméktanács, melyben 40-en a termelőket, 40-en a feldolgozókat és négyen a fogyasztókat képviselték. Megyénket az alakuló ülésen Száraz István, a paksi Duna- menti Egyesülés Mg. Tsz el­nöke, mint a Tolna Megyei Szarvasmarha Választmány el­nöke képviselte. A tejterméktanács céljáról érdeklődve megtudtuk, hogy a tejtermelés, a feldolgozás, a ke­reskedelem és a fogyasztás összhangjának a megteremté­sére törekszenek. Javaslatot tettek a kormány­zatnak a tejtermelés szabályo­zására, a termeléskvóta beveze­tésére, mértékére és működé­sére, valamint indítványt tettek az árrendszerre, az árformára és annak mértékére. A hazai piac védelmét szol­gáló adminisztratív eszközök bevezetésére is javaslatot tett a tejterméktanács és ami igen fontos, ajánlást dolgoznak ki a támogatások mértékére is. Száraz István elmondta, hogy a Dunamenti Egyesülés Mg. Tsz érdekelt a tej termelésében és feldolgozásában is, mivel a közelmúltban helyeztek üzembe egy korszerű tejpalac­kozót Pakson, aminek a mű­ködtetésével a termékpálya le­rövidül, a szállítási, felvásárlási költségek csökkennek, aminek előnyét a fogyasztó fogja él­vezni. Ebben a termelési struktúrá­ban reméljük, a jövő hónapra előrejelzett tejáremelés nem fogja olyan mértékben érinteni az általunk palackozott tejet, mint a jelenleg forgalomban lévő tejtermékeket - mondta a tsz-elnök. E.G. Paksi színes Március 1-jén, a polgár- védelmi világnap keretében a BM Polgárvédelem Paks Városi Parancsnoksága kiál­lítást rendez, mely megte­kinthető márcus 2-ától, a polgármesteri hivatal aulá­jában. ❖ Pakson, az Atomerőmű RT-nél tartja kihelyezett ülését az Országos Atom­energia Bizottság február 28-én, pénteken, ahol fog­lalkoznak a radioaktív hul­ladékok végső elhelyezésé­nek kérdéseivel is. ❖ Madocsán, a faluházban 1992. február 29-én borver­seny lesz, majd ezt köve­tően bálra invitálják az ér­deklődőket. ❖ Figler János országgyűlési képviselő február 28-án, pénteken 18 órakor Bölcs­kén, a községháza tanács­termében közérdekű tájé­koztatót és nyilvános foga­dóórát tart. ❖ Köztudott, hogy a Paksi Atomerőmű Rt. területén szükségessé válhat a kiégett üzemanyagkazetták öt éven túli átmeneti tárolása. A leg­jobb megoldás megtalálása érdekében még a PAV több vezető nyugati cégtől aján­latot kért, melyre hét cég nyújtott be ajánlatot, me­lyek elbírálásában a paksia­kon kívül a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és a hatóságok szakértői is részt vettek. A szakértők a feldolgozás után márciusban választják ki a a győztes ajánlatot. Hegyespuszta februári reményei, kilátásai, lehetőségei Loparits Pál a képviselője a 10. sz. választókerületnek, amelyhez tartozik Gyapa, Bi- ritó, Csámpa, Hegyes- és Cse­resznyés-puszta . A képviselő-testületi berkek­ben a puszták szenátorának is nevezik, kicsit tréfásan. Nos, ezek a puszták napjainkban egyre inkább előtérbe kerülnek, hiszen a magyar mezőgazdaság átalakulás előtt áll. A szövetkezeti törvény ér­telmében a téesz-eknek záros határidőn belül át kell alakul­niuk, melyből az állami gazda­ságok sem maradhatnak ki. Ez utóbbiak állami felügyelet mellett, vagyon nélkül, gazda­sági társaságokká alakulnak, ahol a magántőke megjelenését követően - természetszerűleg - a piacorientáltság, a gazdasá­gosság, a hozamnövelés lesz az elsőrendű cél. Megszűnik, vagy már meg is szűnt az állami gazdaságok olyan jellegű gon­doskodása dolgozóikkal szem­ben, amely az elmúlt évtize­dekben szokás volt. Nem véletlenül szerelnek fel mára már vízórákat, elektro­mos áramot mérő berendezése­ket. Az újonnan alakuló gazda­sági társaságok csak a valóság­ban felmerülő, mérhető költsé­geiket tudják áraikba, szolgálta­tásaikba beépíteni. A múltban ezek a gazdaságok infrastruk­turális szolgáltatásokat nyújtot­tak a pusztákon élőknek. Ha sürgősen telefonálni kellett, ott volt az állami gazdaság, ha be kellett menni a központba, ott voltak az állami gazdaságok buszai, és még sorolhatnám, mondta a képviselő. Mára mindez megváltozni látszik, néhány helyen nemcsak átalakulnak majd a gazdasá­gok, hanem fel is számolják őket. Szerencsére ezek nem szű- kebb pátriánkban történnek. A HILL jelölte, az önkormányzat kinevezte Interjú Mohr Tiborral, a Dunacenter Kft. ügyvezetőjével Mint már hírül adtuk, a paksi költségvetési üzemből az ön- kormányzat által alakított Du­nacenter Kft ügyvezetője 1992. február 6-tól Mohr Tibor lett. A paksi önkormányzat profi fej­vadász céget, a HILL Internati­onal pécsi irodáját bízta meg a vezető kiválasztásával. Meg­kérdeztük Mohr Tibort, termé­szetesen nem azért, hogy kéthe­tes ügyvezetői munkája alatt milyen manageri bravúrt tudott felmutatni, hanem azért, hogy hogyan került, települt So- mogyból Tolnába? — Elsősorban a kihívás mo­tiválta a döntésemet abban, hogy a HILL International fel­kérésére részt vegyek a pályá­zaton. Koromnál fogva - 36 éves vagyok - bennem is él az a bizonyítási vágy, hogy az új gazdasági körülmények között - melyek a mai Magyarorszá­got jellemzik - minél többet ki­hozzak magamból. Én a céget mint manager szeretném irá­nyítani. A piac minden rezdü­lésére reagálni, és ott, és azzal a tevékenységgel megjelenni, amire ma egy többlábon álló vállalkozásnak szüksége van. — Honnan hozta ezt a bizo­nyítási vágyat? — Kétkezi munkásként kezdtem pályafutásomat. Szü­leim anyagi helyzete miatt - bár jó tanuló voltam - csak ipari ta­nuló lehettem. Az ezt követő további tanulmányaimat leve­lező úton végeztem el. így sze­reztem érettségi bizonyítványt, majd üzemmérnöki oklevelet, jelenleg is tanulok, a szakköz­gazdász diploma megszerzését tűztem ki célul. — Hol dolgozott, mielőtt Paksra került? — A legutóbbi években a Böhönyei ÁG-ban dolgoztam mint üzemgazdász, majd üzemgazdasági osztályvezető, később kereskedelmi vezető­ként. — Nem érzi kicsit távolinak, egy állami gazdasághoz a mos­tani cég profilját? — Mindkét helyen mana- gelni kell a tevékenységeket, ma egy cégnél profitot kell sze­rezni. Teljesen mindegy, hogy a búzának keresünk piacot - megfelelő árért -, vagy pedig egy Renault gépkocsit próbá­lunk értékesítem. — Mit vállalt ezzel a pályá­zattal? — Stratégiai tervet készítek a cégről, tevékenységéről a tu­lajdonos számára, valamint a belső vállalkozói rendszert kí­vánnám fejlesztem. További fő célom a foglalkoztatás biztosí­tása, munkahely teremtése. És nem elhanyagolható a tulajdo­nosi érdekeket képviselni, s ez a paksi önkormányzat. Ezek fi­gyelembe vételével a Dunacen­ter Kft hatékony működtetését vállaltam. — Tulajdonképen hány kft működik napjainkban a volt költségvetési üzemből? Úgy ér­zem, a közvélemény nem lát tisztán ebben a kérdésben. — A volt üzemnek 100 szá­zalékos tulajdonosa az Aero- pack Kft, amely csomago­lás-technikával foglalkozik, e mögött van a Trans Plast Kft, amely szintén 100 százalékos tulajdonban van, ez a cég gyártja a műanyag termékeket a MALÉV számára. Ezenkívül van a Dunabeton Kft, amelyben 33,3 százalékos a tulajdonosi részarányunk. — Elérkeztünk az eddig igen ismert kft-hez, a Dunacenter Therm-hez, amely alapítása óta sok vihart kavart. — A Dunacenter Therm Kft-ben az 50-50 százalékos tu­lajdonosi arányt megváltoztat­juk, és mindenki számára meg­nyugtató módon rendezzük. Erre már az elvi egyetértés megszületett. A Therm dolgo­zóira továbbra is számítunk, hozzánk tartoznak. — A másik mende-mondá- nak tápot adó tevékenység a Renault gépjárművek értékesí­tése. Ezzel most mi a helyzet? Ugrott az üzlet, ahogy sokan jó­solták? — Eddig a Renault egy saját számlás vásárlás volt. Ez azt je­lentette, hogy az üzem rendelt, fizetett és utána értékesített. Tu­lajdonképpen az üzlet teljes kockázatát a költségvetési üzem viselte. A német partner­rel sikerült megegyeznünk. A Renault járművek forgalmazá­sára és a vevőszolgálat biztosí­tására közös gazdasági társasá­got, egy kft-t hozunk létre, ahol a tőkearány 50-50 százalékos lesz és a jelenleg raktáron lévő gépjárművek értékét is meg­nyugtató módon tudjuk ren­dezni. Továbbá előzetesen megállapodtunk az ügyvezető személyét illetően, aki jelenleg is a Dunacenter Kft alkalmazá­sában áll. — Úgy. érzem, a „kényes ügyek" megnyugtatóan rende­ződnek, de mi van a többi tevé­kenységgel? — Nos, a kft-k várható ho­zamán túl az összes többi tevé­kenység megfelelő árbevételét biztosítva látjuk, a most folyó üzleti tárgyalások alapján. Azt is elmondhatom, hogy folya­matban vannak olyan elképze­lések, amelyek megvalósítása során munkahely teremtődik. Ezen próbálkozásainkban az önkormányzat maximálisan támogat. — Személycserék várhatók a Dunacenter Kft-nél? — Én mindenkinek felaján­lottam az együttműködést. En­nek ellenére, aki menni akar, annak a távozása elé nem gör­dítettem akadályt. A céget meghatározó vezetők kinevezése március 1-jén mej^ történik. Eördögh Gabriella Speciális szakiskolák Sűrűn cseng a telefon a paksi szakmunkásképző igazgatójá­nak, Krémer Dezsőnek az író­asztalán. A szakmunkásképző­nek, úgy mind a többi közép­fokú oktatási intézménynek, márc. 15-ig kell a szülőket érte­sítenie arról - amennyiben gyermekük első helyen jelölte meg az iskolát, felvételt nyert-e. Sajnos, az elmúlt évben 125 felvett tanuló mellett 90 gyer­meket el kellett utasítani. Ez adta a szakmunkásképző vezetésének az ötletet, hogy az 1992/93-as tanévben egy speci­ális szakiskolát beindítsanak azon gyermekek számára, akik különböző indokok miatt nem kerültek be az állami oktatás keretein belül a szakmunkás- képzőbe, vagy szakközépisko­lába, esetleg gimnáziumba. Az igazgató elmondta, hogy egy év a tanulási idő, az első három hónapban betekintést nyernek a tanulók különböző szakmákba, s a fenntmaradó hét hónapban pedig a válasz­tott szakmában, a közismereti tárgyak mellett alapismereteket szerezhetnek. Az egy év eltelte után a ta­nuló betanított munkás bizo­nyítványt kap, de aki tehetséget érez a tanult szak iránt, jelent­kezhet a szakmunkásképzőbe. Pakson a speciális szakkép­zésre harminchat gyermeket kívánnak felvenni. Az oktatás finanszírozására az állami költ­ségvetésből hatvanháromezer forintos fejkvóta jár. Ennek fel- használásával és az elmúlt év­ben a Szakképzési Alapból pá­lyázat útján nyert egymillió fo­rintból lehetőség nyílna egy nő- iruha és egy építész alapozó, készítő tanműhely felszerelé­sére. rp •• 1 •• í •• 1 •• Tükröm, tükröm, mondd meg nékem A privatizáció a kozmetikum* sokat sem „kíméli", majd min­denki önálló kíván lenni. A fod­rászok fodrászszalont nyitnak, a kozmetikusok szépségsza- lonf, vagy összefogva kívánnak minket, vendégeiket sminkkel, frizurával ellátni. A régi szolgáltatási struktú­rában általában különböző szö­vetkezetek foglalkoztak férfi-női fodrászattal, kozmeti­kával, általában nagy üzletek­ben próbálták kialakítani a vendégkört. Pakson, a Tolna Megyei Szolgáltató Szövetkezetnek volt és van bérelt üzlete: Oravetzné Papp Éva, aki Debrecenben végezte érettségi után a kozmetikusképzőt, 1980-ban került férjével Paksra. A szövetkezet „atomlakóte­lepi" üzletében helyezkedett el, és hosszú éveken át szépítette Paks lányait, asszonyait. Ak­kortájt, többen és gyakrabban fordultak meg a szépítkező székben. Az üzletben dolgozók kü­lönböző rendszerekben vállal­tak munkát, míg végül tavaly januártól az üzlet dolgozói egyéni vállalkozók lettek. Sokukban ekkor fogalmazó­dott meg, hogy saját üzletet kel­lene nyitni, és nem bérleti díjat fizetni. Idén januárra sikerült egy sa­ját üzletet berendeznie Éapp Évának egy másik Évával, Ben- kőné Gazdag Évával, s megnyi­tották az „Éva és Éva" szépség­szalont. Mindkét Éva a Magyar Fod­rász Kozmetikus Egyesületnek a tagja, a szakmai tudásuk bőví­tését célzó ismereteket általa szerzik meg, egyénileg. Arra a kérdésemre, hogy mi a „menő" most a frizura- és a sminkdi­vatban, mindketten azt felelték,* hogy a 60-as évek divatja hódít ismét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom