Tolnai Népújság, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-03 / 28. szám
4 KÉPÚJSÁG SZEKSZÁRDI SZEMLE 1992. február 3. A szerkesztő levele Szomorú aktualitással bír az a sorozat, amelyik egyébként még tavaly befejeződött a Szekszárdi Szemle hasábjain. Annak idején hetente mutattuk be olvasóinknak a megye- székhely önkormányzatának tagjait, s a sorozat lezárása után nem gondoltuk, hogy egy sajnálatos esemény miatt rövidesen várható a folytatás. A közelmúltban ugyanis eltávozott közülünk dr. Klei- ninger Ottó, aki a Kereszténydemokrata Néppárt megbízásából vett részt a város ügyeinek intézésében. A sokak által ismert és tisztelt dr. Kleininger Ottó, a szekszárdi Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola nyugalmazott tanára 65 éves korában, hosszantartó betegség után hunyt el. A képviselőtestület megüresedett helyére Halmai János került, akit jelen alkalommal mutatunk be olvasóinknak. Látogatóban „Csak annak a munkának van értelme, amit az ember szeretettel végez" A szekszárdi képviselő-testület új tagja, Halmai János feleségével együtt már várt bennünket. Mint mondták, a Látogatóban című sorozatban való részvétel is egyfajta bemutatkozás egy új képviselő számára, választópolgárai és a város lakossága előtt. — Képviselő úr! Ön szekszárdinak született, azóta itt él, éppen az idén fél évszázada. Hogyan alakult az élete azután, hogy beleszületett egy iparos családba, ahonnan a legfontosabbat kapta és vitte magával az életbe: az összefogás és a munkaszeretetét. — Édesapám ács volt, élete utolsó pillanatáig dolgozott. Hárman voltunk fiútestvérek. Autószerelő szakmát tanultam, s a katonaság után a Volánnál helyezkedtem el. Esti tagozaton leérettségiztem - sikeres iskolába járás volt, mert ott ismerkedtem meg a feleségemmel -, majd ezután minden szaktanfolyamot és továbbképzést elvégeztem, ami az érdeklődési körömbe tartozott. Ennek aztán nagy hasznát vettem a későbbiekben. A Volántól az MHSZ-hez mentem dolgozni, mint gépjármű-főelőadó. A leghosszabb időt, összesen tizennyolc évet a Gabonaforgalmi Vállalatnál töltöttem, ebből tizennégy évet osztályvezetőként dolgoztam. Erre a munkahelyemre most is szívesen emlékszem. A szekszárdi Épfu Vállalathoz - aminek most a jogutódjánál, az Épfu Sped. Kft-nél mint ügyvezető dolgozom - 1984-ben léptem be. — Mikor került a politikával kapcsolatba? — Egész fiatal korom óta mindig szerettem és igyekeztem valamilyen közösséghez tartozni. Sokáig tevékenykedtem a szakszervezeti mozgalomban, ott az érdeklődési területem a munkavédelem volt. Ez is a gabonásoknál történt, ahol, nem győzöm hangsúlyozni, egy igen jó munkahelyi közösség alakult ki. A KDNP-nek alapító tagja, a városi szervezet egyik ügyvivő elnöke, és a megyei választmánynak tagja vagyok. — Meséljen valamit a családjá- ben van. Mint említettem, hár- ról, hisz ahol három gyerek nő fel, man voltunk fiútestvérek és ott ott bizonyára mozgalmas az élet. is bővült már a család. Talán — Nagyobbik fiam már nős, azért, mert mindannyian vala- 24 éves, leányom, aki 22 éves, hol a munkánkon keresztül férjnél van. Kisebbik fiam 16 kapcsolatban vagyunk az épí- éves, ő itt él velünk. Már unó- téssel. Amióta házas ember va- káim is vannak, édesanyám él gyök, mi örökké építkeztünk, még, hál'Istennek, jó egészség- Szülőknek, testvéreknek, magunknak, gyerekeknek. A mi családunk nagyon összetartó és ezek az építkezések csak úgy valósulhattak meg, ha az összefogás, a szakmai tudás, a segíteni akarás és a munka szere- tete találkozott. — Ennyi munka után kikíván- kozik a kérdés: mikor pihen, mivel tölti a szabadidejét? — A huszonhét évi házasság alatt kétszer voltunk nyaralni Hamburgban, rokonaink meghívására. A kikapcsolódást a szőlő jelenti a Balremetén. Meg kell mondanom, hogy ezt is közösen műveljük. Egy héten egy nap összefog az egész család, minden munkát elvégzünk, utána a többi napokon csak pihenni, kikapcsolódni megyünk ki. Sok vidéki kollégám még ma is meglátogat, hogy egy-két pohár bor mellett elbeszélgetve visszaidézzük a régi időket. Katalin asszony - aki a látogatás alatt szótlanul hallgatta férjét és a finom süteményt is úgy kínálta, hogy ne zavarja a beszélgetést - szeretettel a szemében figyelt. Feltettem ugyan a kérdést, hogy örül-e férje képviselővé választásának, de feleletként csak mosolygott,^ hisz' az igent már szemével, mozdulataival, érdeklődésével rég megválaszolta. Sas Erzsébet Fotó: Ótós Réka Hajdan 725 éve, 1267 februárjában a szekszárdi apátság birtokai közül eladta Pósa fia Bodor ispánnak a Baranya megyei Peter- det, amely már a tatárjárás előtt lakatlan volt, s „úgy látszott, nagyobb haszna van a - monostornak a vételárból, mintha azt a földet pusztán hagyta volna". 235 éve, 1757. február 3-án született Nagymar- tonban Kitaibel Pál botanikus, aki Szek- szárdon is végzett kutatásokat. 150 éve, 1842. február elején Bezerédj István megkezdi a Magyar Gazda című folyóiratban A puszták né- pesítése című nagyszabású tanulmánya közlését, amelyben felteszi a kérdést: „Csak a pénzben fekszik-e Magyarországnak tőkéje? És a 12 millió embernek testi és szellemi ereje és akaratja nem tőke-e szintén? Sőt ezen erőknek öszvege nem nemesebb, biz- tosb, gyümölcsözőbb tőke-e annál?" 120 éve, 1872. február 6-án Stann Ferenc vármegyei tiszti főügyész vezetésével megalakult a Szegzárdi Népbank Önsegélyző Egylet. 110 éve, 1882. február 4-én, a központi pénzügyi dolgozók ún. fináncpiknikjén Szekszárdon Deficzit címmel alkalmi lap jelent meg. A Tolnamegyei Közlöny február 5-én az alakuló megyei múzeumegylet paksi kirándulásáról tudósít. Rejtett értékeink A Fejős-ház a Béla téren Rövid egy hónap múlva jelentős ünnepet ülhetne Tolna megye sajtója: március 5-én kezdi 120. évfolyamát, amely nem nélkülözheti a visszatekintést sem. Ez legelső állomását tekintve szorosan kapcsolódik a Béla téri Fejős-házhoz, hiszen minden innét indult, elsőként a Tolnamegyei Közlöny. Fejős Imre, a ház egykori tulajdonosa, szinte alig hagyott nyomot maga után a jövőnek, az egyik legfontosabbat azonban ki lehet róla deríteni: Boda Vilmos apósa volt, aki nemcsak elnézte, hanem hellyel is támogatta veje törekvéseit. Ezek közül a minket érdeklő legfontosabb a Szegzárdi Haladókor megalakítása volt 1868-ban. Az egylet alapszabályának - amit különben évekig nem hagyott jóvá a minisztérium - egyik pontjában lap indítását tervezte, s hosszas készülődés után 1873. januárjában előfizetési felhívást tett közzé a megyében. Ez olyan részletes programot adott, hogy még azt is megjelölte, mindig hetenként szerdán (a heti piac napján) fog megjelenni az újság. A Haladókor laptulajdonosaként és kiadóként jegyezte az első számot, ugyanitt nem találjuk meg az első főszerkesztő, Eszterbauer Mihály nevét, aki inkább csak a felelősséget vállalta, de névvel - rövid egy hónapos vezetése alatt - egyetlen cikket sem írt. Róla is csak any- nyit lehet kideríteni, hogy lakása a Bezerédj utcában található. Jellemző, hogy az első számban csupán névjeggyel és álnévvel ellátott cikk fordul elő, a vezércikk címe pedig a megírás napja: 1873. március 1. Ez is, a tervezet is jelzi, hogy mindenkori lapzártának az előző hét szombatját tekintették, addig kérték „tisztelt munkatársainkat s általában mindazokat, kik lapunkat czikkeikkel megtisztelik", hogy a Haladókor irodájába „közleményeiket beküldeni szíveskedjenek". Erre azonban nem azért volt szükség, hogy - mind hihetnők - alaposan átnézzék az akkor még természetesen kézzel írott cikkeket, hanem főleg a nyomda miatt. Ujfalusy Lajos nyomdája, amely a hetilap kivitelezését vállalta, ekkor még csak kézisajtóval működött, a szedés, korrektúra szintén jelentős időt vett igénybe. A mai nyomda őselődje egy év múltán, valószínűleg az újság sikerének köszönhetően is az egyik első volt hazánkban, aki gyorssajtót hozatott Nagy-Britanniá- ból. (A gépet beállító szakember munkabére utólagos rendezéseként a Szegzárdi Borkereskedő Társaság borait kérte cserébe.) Valószínűnek látszik, hogy a hirdetésekből származó jövedelem egy része Ujfalusyt illette, később pedig az jelentett hasznot számára, hogy a megismételt hírverést nem kellett újra szedetni, de elszámolhatta. Ami a múlandó témákon kívül érdekes, azt akár ma is elmondhatja magáról a megyei sajtó. „ígérhetünk sokat az írási viszketegség járványos korában, túlonnan túlis, innen is csupa fiatal óriás, kik érvényesíteni akarják magokat; hisz majd minden emberben fészkel egy kis írói vágy ..., nem gye- rekség ám az, a nevet a czikk alatt vastagon kinyomtatva látni. .., keresztül gázolunk a pletykák pocsétáján, a rózsa kedvéért megöntözzük a tövist is ..." A nemes cél azonban az eltelt százhúsz esztendő alatt sem változott: „óhajtjuk az olvasási vágyat, szellemi élvezeteknek naponkénti szükségérzetét általánosítani". Ki kételkednék benne, hogy mindannak, amit elért azóta megyénk sajtója, fő részese ez a nemes célkitűzés, amelynek emlékét hallgatagon őrzi a Béla téri Fejős-ház. Dr. Töttős Gábor Fotó: Ótós Réka Ahol a mozgássérülteknek is jut munka A Domus áruház mögötti garázssoron, a Luxin Kft. Tolna megyei üzemének szekszárdi részlegében nyolc személyt foglalkoztatnak. Az itt dolgozó fiatalok napi négyórás munkával havi három-négyezer forint fizetést kapnak. Az egyébként kis alapterületű műhelyben a fiatalok kézügyességüknek megfelelően bármilyen tevékenységet elvállalnak. Jelenleg őrölt étkezési paprikát csomagolnak a bogyiszlói Fűszer-Paprika Kft. megbízásából. Héger Antalné csoportvezető irányításával naponta százötven kilógramm paprika kerül a tasakokba. Kispál Mária A hivatalban történt A korábban lakóház kisajátítása miatt állami bérlakáshoz juttatott volt tulajdonosoktól a kisajátítási összeg 40 százaléka levonásra került, és ennek fejében utalták ki részükre az állami bérlakást. Az ön- kormányzati tulajdonba került bérlakások elidegenítéséhez az így levont kisajátítási összeg nem számítható be a vételárba. Ez ügyben egyébként nagyszámú érdeklődő, illetve panaszos kereste fel a Szekszárdi Polgármesteri Hivatal városigazgatósági irodáját. Az egységes értelmezés érdekében dr. Palkó László jegyző és dr. Ferincz János irodavezető február 10-ig tájékoztatják a sajtót. * A szekszárdi Berze Nagy János utcában lévő műterem-lakások magastetővel való ellátására és a tetőtérben lakások kialakítására javaslat érkezett a helyi művészek csoportjától. Éz ügyben a hivatal a közeljövőben a gazdasági bizottság állásfoglalását kéri. * A Tolna Megyei Zöldért Vállalat a Mérey utcai ABC telekárát a szerződésben rögzítetteknek megfelelően befizette a Polgármesteri Hivatal számára. * Az Állástalanok Egyesületének képviselője felkereste a hivatalt és segítséget kért a náluk nyilvántartott munkanélküliek időszakonkénti foglalkoztatására. * A Polgármesteri Hivatal városüzemeltetési és beruházási irodája problémaként vetette fel, hogy az önkormányzati tulajdonban lévő zártkerti külterületi földekre történő présház (tanya) építés esetén ki adja a „tulajdonosi" hozzájárulást a hatósági építési engedély megadása előtt. A hivatal szükségesnek tartja kérni a gazdasági bizottság állásfoglalását. * Az előzetes tervek szerint február 5-én Szek- szárdra látogatnak a Munkaügyi Minisztérium, valamint az Országos Muiv kaügyi Központ minisztériumi államtitkárai, s részt vesznek azon a regionális tanácskozáson, melyen fő napirendként a munkaerőhelyzet megvitatása szerepel. Anyakönyvi hírek Az elmúlt hónapban az alábbi hírek kerültek Szekszárd város anyakönyvébe. Isten hozott benneteket! Idén januárban harmincnyolc gyermek született szekszárdi szülők gyermekeként. Közülük tizennyolc a fiú, húsz a lány. A legdivatosabb lánynév a Kitti, a fiúnév pedig, hasonlóan az előző hónaphoz, a Dávid volt. Sok boldogságot! Az elmúlt hónapban kilenc olyan házasságkötés történt, ahol vagy az egyik, vagy mindkét fél szekszárdi lakos volt. A kilenc esküvőből hét esetben az egyik, míg két esetben mindkét fél szekszárdi volt. Az összes * házasságkötés'közül két esetben az egyik fél, két esetben mindkét fél elváltként esküdött egymásnak örök hűséget, míg öt esetben nőtlenek vezettek ha- jadonokat az oltár elé. Nyugodjanak békében! Az év első hónapjában negyvenhárom szekszárdi lakos hunyt el. Közülük tizenöt volt a nő, huszonnyolc a férfi. A nők esetében kilencven év felett egy, nyolcvan és kilencven év között öt, hetven és nyolcvan év között hat, hatvan és hetven év között egy, ötven és hatvan év között egy, harminc és negyven év között egy személy hunyt el. A férfiaknál kilencven év felett egy, nyolcvan és kilencven között kettő, hetven és nyolcvan év között öt, hatvan és hetven év között nyolc, ötven és hatvan év között hat, negyven és ötven év között négy, harminc és negyven év között ^ két személy hunyt el.
