Tolnai Népújság, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-21 / 44. szám

1992. február 21. MEGYEI KORKÉP ÍPŰJSÁG 3 Ifjúsági istentisztelet Szekszárdon, a reformá­tus templomban, a Kálvin téren ifjúsági istentisztelet lesz február 23-án, vasárnap délelőtt tíz órai kezdettel. Az istentiszteletre min­den érdeklődőt és fiatal sze­retettel hívnak a református fiatalok. Szakértői bizottságot neveztek ki A mezőgazdaság szem­pontjából meghatározó je­lentőségű törvények léptek hatályba január - 20-án. A szövetkezeti és átalakulási törvényből adódóan sors­döntő fontosságú feladato­kat kell az elkövetkezendő hzónapokban a szövetkeze­teknek végrehajtaniuk. Ennek elősegítése érde­kében a Földművelésügyi Hivatalban háromfős szak­értői bizottságot neveztek ki, melynek tagjai: dr. Vida György hivatalvezető-he­lyettes, dr. Hadházy Árpád főfelügyelő, Fehérvári Jó­zsef szakfelügyelő. Ezen túlmenően a hivatal az átalakulással és privati­zációval összefüggő jogi kérdésekben is segítséget kíván nyújtani minden érin­tett számára, ezért március 1-jétől jogi tanácsadói szol­gálatot működtet. Tájékoztatásul közölik, hogy a szakértői és jogi szolgálat az FM Tolna Me­gyei Földművelésügyi Hi­vatalban - Szekszárd, Már­tírok tere 11-13. - működik, ahol az ügyfélfogadás min­den munkanapon 8-16 óráig tart. Az átalakulással és priva­tizációval összefüggő kér­désekben szívesen áll a hi­vatal minden érdeklődő rendelkezésére. A Hűség- mozgalomról Bátaszéken A Német Nemzetiségi Egyesület szervezésében Bátaszéken, a művelődési házban dr. Kolta László tar­tott előadást A Hűségmoz­galom Tolna megyében címmel. Az előadást követően a bátaszéki német nemzeti­ségi tánccsoport és a bony­hádi német nbemzetiségi kórus adott műsort. Holló klub Szekszárdon, a Babits Mihály művelődési ház márványtermében szomba­ton, 22-én, este hét órai kez­dettel a Holló klub tartja összejövetelét. A vasárnap esti találkozó vendége a Blues Factory együttes lesz. Előadás a vízvédelemről Szekszárdon, a Babits művelődési házban mű­ködő környezet- és termé­szetvédelmi szabadegyetem február 25-én, kedden dél­után fél három órai kezdet­tel tartja soron következő összejövetelét. * Ezen a program szerint Kiing István, a Közép-Du­nántúli Környezetvédelmi Felügyelőség munkatársa a Vízszennyezések, vízvéde­lem a gyakorlatban címmel tart előadást. Természetvédelmi helyzetkép Állami kézbe a védett területeket! (Folytatás az 1. oldalról) — Milyen természetvédelmi munkálatok folynak most Tolna megyében? — A dél-mezőföldi tájvé­delmi körzet kialakítása van most folyamatban, azt köve­tően pedig a szekszárdi domb­vidéken is szeretnénk egy vé­dett területet létrehozni, a sö­tétvölgyi erdő - mórágyi dombság térségében. — A privatizálás, a földek tu­lajdonosváltása mennyiben érinti a természetvédelmi területeket? — Mi szeretnénk, ha egyben maradnának a területeink. A törvény is így rendelkezik: vé­dett területet privatizálni nem lehet, ha valakinek ott volt va­laha földje, ahol most tájvé­delmi körzet található, annak más helyen kell felajánlani. — Késik az új természetvédelmi törvény. Miért sürgetik a megszü­letését? A most érvényben lévő már elavult? — Egy '68-ban alkotott ren­delkezés hívatott most szabá­lyozni a természetvédelmet. Ez, bár már többször módosítptták, toldozták-foltozták, a m^i vi­szonyoknak nem felel ,meg. Még az állami erdőgazdasá­gokra íródott. Szükség Jenne tehát egy új, egységes jogi ke­retre. A mi szempontunkból az volna kívánatos, ha minden védett terület állami tulajdonba kerülne. (Jelenleg körülbelül 50 százalék az államé, és 50 száza­lék szövetkezeti illetve magán kézben van, a Dél-Dunántú­lon.) Mivel maga a természet­védelem állami feladat, nem lenne ütközési felület, nem áll­hatna elő az a helyzet, hogy a terület birtokosa mást akar, mint a természetvédelmi szerv. Mert most, ahol egy gazdaság a tulajdonos, annak nem az erdő megvédése az érdeke, hanem a fakitermelés. — Könnyű ma természetvédö- .nek lenni Magyarországon? — Egyre nagyobb tolerancia érezhető. Mostmár megértik, sőt, támogatják is a törekvése­inket. De a megfelelő szabályo­zások nagyon hiányoznak. Fon­tos lenne az is, hogy ne két mi­nisztériumhoz tartozzunk - ré­szint a környezetvédelmihez, részint a földművelésügyihez -, hanem csak egyhez. És ami Dr. Lehmann Antal még égető probléma: a pénz! Nincs állami keret erre a tevé­kenységre. Azt szoktam mon­dani: olyan ez, mintha gúzsba kötve kellene balettoznunk.-Wy­Gépészből magángazda (Folytatás az 1. oldalról) Sajnos, nem úgy sikerült, ahogy vártuk. Mint tolnai szö­vetkezet elnöke, tavaly Pestre mentem egy előadásra, ahol a Belga Parasztszövetség vezető­ivel ismerkedtem meg. Nagyon elismerően nyilatkoztak a ma­gyar mezőgazdaságról, de ki­derült, hogy nem jártak még egyéni gazdáknál, csak tée- szekben, állami gazdaságok­ban. Szerveztem hát nekik egy kis bemutatkozást itt a kör­nyékbeli gazdáknál, hogy lás­sák, milyen körülmények kö­zött dolgozunk. Erre válaszul tavaly ősszel egy küldöttség tagjaként két hetet töltöttem ná­luk Belgiumban. Érdekes, hogy technikailag nem állnak nálunk magasabb színvonalon, de ki­tűnő szövetkezeti rendszerük van. Ezek a szövetkezetek ösz- szefogják egy adott terület egyéni gazdáit, gondoskodnak az értékesítésről. Éz az úgyne­vezett börzéken történik. A gazda beviszi a terményét, és ezután nem is kell mást tennie, mint várni, hogy a számláján megjelenjen a vételár összege. Nagyo érdekes, hogy a vásá­rolni szándékozók, miután megtekintették az árut, licitál­nak, de nem a kisebb összegtől a nagyobb felé, hanem pont fordítva. Aki kinézett magának valamit, az résen van, nehogy elvigyák az orra elől, tehát nem várja meg, hogy nagyon lemen­jen az ár. Nem is fordult olyan elő évek óta, hogy valakinek nem kelt el a terménye. A szövetség ezen felül szer­ződéses kapcsolatban áll bank­kal, biztosítóval, jogászokkal, sőt, még utazási irádával is. A tagok az évi díj fejében rend­szeres tájékoztatást kapnak adózásról, új technológiáról, in­tézik az ügyeiket, hetente ki­megy egy könyvelő és átnézi a papírjaikat, stb. Az is érdekes­ség, hogy a szövetkezet alkal­mazottja nem lehet tag is egy­ben. A belgiumi tapasztalatai­mat szeretném itthon is fel­használni, hogy a szerintem egyre szaporodó magángaz­dálkodókat hasonlóan meg­szervezzük. Addig azonban, amíg ennyire kizsigerelik a pa­rasztokat, anyagilag ilyen ne­héz helyzetben vannak, nem könnyű szervezkedni. A gazda bizakodó, de azok­nak, akik‘e mellett a munka mellett döntenek, azt taná­csolja, alaposan godnolják át, mielőtt belefognak. Olvassanak szakirodalmat, ne szégyelljenek mástól tanlulni. A legfonto­sabb, hogy hitelt csák végszük­ség esetén vegyenek fel, inkább spóroljanak hosszabb ideig, jobban járnak. Azt mondja, nem kell ellenségeskedni, itt az ideje, hogy megtalálja paraszt a parasztot, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy a bajaikon csak maguk segíthetnek. Venter M. A Tolna Megyei Beruházási Vállalat a Hungária Biztosító Rt. megbízásából 1992. február 28-án, 10 órakor ÁRVERÉSSEL ÉRTÉKESÍTI a Paks, Szent István tér 1. (HB Rt. volt paksi fiókja) IRODAHELYISÉGEIT. ✓ Árverés helyé: Szekszárd, Wesselényi u. 16. Kikiáltási ár: 3.500.000 Ft. Az árverésen 100.000 Ft letétbe helyezésével lehet részt venni. Az ingatlan megtekinthető: 1992. február 25-én, 10-12 óráig. Felvilágosítás: Szekszárd, Wesselényi u. 16. Telefon: 74/16-148. Költségvetés, korrekt vitával Milliárdokról döntöttek a megyei közgyűlésen Több mint 2,4 milliárd forint sorsáról született döntés tegnap délelőtt Tolna Megye Önkor­mányzatának ülésén. A testület ebben az évben minden bi­zonnyal könnyebb helyzetben volt, mint tavaly, hiszen a költ­ségvetési pozíció ez alkalom­mal kedvezőbb mutatókkal rendelkezett. Köszönhető ez mindenekelőtt az illetékbevéte­leknek, melyek jóval meghalad­ták a múlt évi szintet. A hivatal vezetése minderre tekintettel - valamint a bizottságok bevoná­sával - készítette el előterjeszté­sét, melyet végül is korrekt vita után és több kompromisszum elfogadása árán szavaztak meg a képviselők. A költségvetés jelentős része a megyei önkormányzat intéz­ményeinek működtetését szol­gálja, s ugyanakkor nagyobb összeget - 10 millió forintot - szavaztak meg a képviselők a térségi támogatásra, illetve ugyanennyit sportcélokra. Bi­zonyos összeget ugyanakkor a megyei önkormányzat tartalé­kolt, ezt az elkülönített pénzt ugyancsak térségi támogatásra szánják, az elosztásról később születik döntés. Mindent ösz- szegezve úgy tűnik - nyilat­kozta lapunknak dr. Farkas László főjegyző -, hogy külö­nösebb gondok nem fognak je­lentkezni a működtetés terén. Vesztesnek talán csak a Tolna Megyei Pedagógiai Intézet érezheti magát: a tavalyihoz képest 6,5 millió forinttal keve­sebbet kapott az intézmény, igaz, létszámleépítés következ­tében a feladatok is csökkentek. A közgyűlés mindenesetre az oktatási és sportbizottságot megbízta azzal, hogy szakértők bevonásával vizsgálja meg a pedagógiai intézet jelenlegi helyzetét, működését és felada­tait, s az áprilisi közgyűlésen tegyen javaslatot annak átszer­vezésére.-szá­Berukkolnak a legények • (Folytatás az 1. oldalról) — Természetesen. Van aki másik helyőrségbe szeretne menni, mások egyéni szolgálat halasztási kérelemmel jönnek. Számolunk ezzel, hiszen a so­rozás és a behívás időpontja között lehet a fiatalnak családi problémája: például tragikus esemény miatt családfenntar­tóvá válik, de lehet kellemesebb gondja is akkor, ha sikeresen felvételizett valamelyik felső- oktatási intézménybe. Nem ez a gond azonban, hanem az, hogy az előbb említettek tudatában a sok jogos kérés mellett, sok a mondvacsinált ürügy is a sor­katonai szolgálat „halasztása" ügyében. — Ebből számomra az is ki­derül,. hogy az említettek nem biztos, hogy angyalbőrben jól érzik magukat . . . — Igen. A katonaság férfias feladat. Egyrészt azért, mert még mindig folyamatban van a Magyar Honvédség szervezeti változása és diszlokációja. Eb­ben benne van a helyőrségvál­tás is, mellette pedig meg kell őrizni a védelmi képességün­ket, másrészt a honvédség mindig egészséges embereket kívánt. A mai fiatalok fizikailag nincsenek kellően felkészülve. Az előbb említett probléma okát abban látom, hogy amit tesznek, az kevés, vagy kevesen teszik, amit tenni kéne, ezért nem tudatosul a fiatalokban: a haza védelme mindenkinek szent kötelessége. Valahol elve­szett az a büszkeség, aminek a birtokában akkor tekintették az embert érettnek, ha letöltötte a katonaidejét. Hogy jól érezzék magukat a hadseregben, hogy ne gyomorgörccsel vonuljanak be, ahhoz önmagukat is fel kell egy kicsit készíteniük. A szolgá­lat az egyén megmérettetése, s ha mindezzel számot vetett a fiatal, akkor ennek a köztársa­ságnak igaz magyar állampol­gára lesz . . . Végül megraga­dom a lehetőséget és sok kato­naszerencsét, jó egészséget kí­vánok minden bevonulónak.-él­Valóban múlik a járvány Lapunk tegnap­előtti számában jelent meg dr. Hangay Ist­ván megyei tisztifő­orvos közleménye, miszerint a látogatási tilalmat megszünteti, kivéve a csecsemő, új­szülött és szülészeti osztályokat. A rádró tegnapi híradásaiban azonban arról értesülhettünk, hogy bár országosan Decsi mozaik levonulóban van az influenzajárvány, né­hány megyében - köz­tük Tolnában - még súlyos a helyzet. Ezért kértünk információt dr. Bagi Emilia járvá­nyügyi osztályvezető­től: — Bizonyára félre­értésről lehet szó, mi nem adtunk ki ilyen információt. Talán a korábbi adatokat m i használták fel. — Mennyivel csök­kent az elmúlt héten a száma? A múlt hétfői adatok szerint 5997 megbetegedés volt a megyében, ebből 1632 járt szövődménnyel. A február 17-i infor­mációk szerint 2602-re csökkent a betegek száma. Közülük öt- százhetvenheten van­nak táppénzen, hét embert ápolnak kór­házban. A szövődmé­nyes megbetegedések száma kevesebb, mint egy harmadára - 515-re - csökkent. — Mikorra várható a tilalom feloldása a szü­lészeteken? — Amennyiben folytatódik a javuló tendencia, várhatóan a jövő hét közepén. A forintot meg kell fogni A mai Decs láttán nehezen tudjuk elképzelni, hogy évszá­zaddal ezelőtt a víz volt itt az uralkodó elem. Rendezett por­tái, szép új házai mutatják a község fejlődését. Mára már forgalmi elzártság­ról egyáltalán nem lehet be­szélni, hiszen össze van kötve a megyeszékhellyel, és könnyen el lehet jutni innét Bátaszékre is. Sokan bejárnak Szekszárdra dolgozni, de a helybeli szövet­kezetek is biztosítanak némi munkalehetőséget. A helyi Egyetértés Termelőszövetkezet boltjában járva azt tapasztalhat­juk, hogy az alapvető cikkek beszerezhetők, sőt, pékáruból széles választékkal állnak a helybeliek rendelkezésére. Ä látszat ellenére azonban a decsiek minden forintot meg­fognak, mert mint mondják, másként nem boldogulnak. A falu határában lévő üzem- anyagtöltő-állomáson id. Szí­vós József kútkezelő is azt mondja, ma már nincs keletje az olajnak, vagy kevesen viszik, hisz a lakóházak kilencven szá­zalékában már gázzal fűtenek. A helyi önkormányzat is jócskán tesz a faluért, persze lehetősségéhez és kasszájának tartalmához mérten. A jövő hé­ten kedden, 25-én este hat óra­kor is a falu dolgaiban ülnek össze a testületi tagok, hogy megpróbálják a költségvetést úgy összeállítani, hogy a ke­vésből fusson mindenre. Aztán március 2-án falugyűlés kereté­ben közmeghallgatást tartanak a lakosságnak, ahol mindenről tájékoztatják őket.- pusztai téri ­Ma már kevesen viszik az olajat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom