Tolnai Népújság, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-18 / 41. szám

1992. február 18. MEGYEI KÖRKÉP KÉPÚJSÁG 3 Előadás r a mező- gazdaságról Medinán, a művelődési házban február 19-én, szer­dán este hat órai kezdettel dr. Vida György, a Tolna Megyei Földművelésügyi Hivatal hivatalvezető-he­lyettese, ugyanekkor Bátán, a művelődési házban Bea József, az FM Tolna Megyei Földművelésügyi Hivatal vezetője a szövetkezeti és az átmeneti törvényről, vala­mint a mezőgazdasági pri­vatizáció lehetőségeiről ad­nak tájékoztatót. Törvényekről Mőcsényben, Kesziben Magyarkesziben, a köz­ségházán dr. Hadházy Ár- r pád földművelésügyi főfe­lügyelő, a Kisgazdapárt megyei elnöke február 18-án, ma este, majd más­nap, 19-én, szerdán este 6 órakor Mőcsényben a köz­ségházán tart előadást. Az előadás során az utóbbi időben megalkotott kárpótlási, szövetkezeti, átmeneti és a még várható törvények, rendelkezések tükrében tájékoztat a mező- gazdasági átalakulás kérdé­seiről. Az előadásokra minden érdeklődőt szeretettel vár­nak. Kárpótlási bizottság Földváron Az átmeneti törvény ér- 4f telmében meg kell alakítani a mezőgazdaság átalakítása, a kárpótlás és a termelőszö­vetkezetek vagyonának ne­vesítése során keletkező ér­dekellentéteket egyeztető fórumokat. Dunaföldváron holnap (szerdán) délután 3 órára várják azokat a pol­gármesteri hivatalba, akik _ korábban benyújtották kár­pótlási igényüket. A megje­lentek közül kerülnek majd ki a bizottság tagjai, akiket a feladattal a képviselő-testü­let bíz meg. Liberális klub A szekszárdi Liberális klub február 20-án, csütör­tökön este hat órakor tartja soron következő összejöve­telét Szekszárdon, a Beloi­annisz 1-3. alatti,második emeleti tanácsteremben. A klub vendége Magyar Bálint országgyűlési képvi­selő lesz, aki „Bemutatkozik az SZDSZ Szabadelvű Köre" címmel tart előadást. Testületi ülés Pörbölyön Pörböly Község Önkor­mányzatának Képvi­selő-testűlete február 21-én, pénteken este hat órakor tartja soron következő ülé­sét a községházán. Ezen az 1991. évi költségvetés zárá­sáról, és az 1992. évi költ­ségvetés megállapításáról tárgyalnak. Állást foglalnak a vagyonátadási és megosz­tási kérdésekben. Várhatóan sor kerül az érdekegyezte­tési fórumba delegáltaknak a megválasztására, s meg­beszélik belépésüket a tele­ti fonos részvénytársaságba. A tárgyalóteremből Az eltűnt fa esete Az ügy igen bonyolult, s még nem látszik a vége. A vallomások egymásnak el­lentmondanak, a szembesí­tés eredménytelen maradt. Mindkét fél fenntartotta ere­deti, de csak a bírósági val­lomását, amelyek időnként nem teljesen egyeztek meg a rendőrségen tettekkel. A vádirat szerint különö­sen nagy értékre elkövetett lopásról kell számot adnia három vádlottnak. A negye­dik vesztegetésbe kevere­dett, s mindent beismer. A kísérőnek érkezett családta­gok, és a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság tanú­ként megidézett különböző beosztású dolgozói láthatóan izgatottabbak, mint a vádlot­tak. Egyikőjük engedélyt kérne a gyors távozásra, mert feleságét a hatodik, új­szülött gyermekükkel kel­lene hazakísérnie a kórház­ból. Sajnos, a többi vádlottal és a sok tanúval nem teheti meg a bíró, hogy távozni en­gedje. Történt pedig a múlt nyá­ron a gazdaság taplósi és borrévi kerületében . . . No, de hogy mi történt, az eddig még nem derült ki, s hogy miként zajlottak az esemé­nyek, ha a vádlottakon mú­lik, nem is fog. Tanúk pedig nincsenek, mert ha az ember fát lopni indul, a legritkább esetben viszi őket magával. Két vádlott a ma született bárányt alakítja, még korábbi büntetéseikre se igen emlé­keznek, a harmadik a sértett méltóságot. Ők mit sem tud­nak a 135 és a 135,5 köbméter papírfáról, még kevésbé a 7,5 köbméter nemes nyárról, meg a többiről. Elő fűzfát, amiből szintén eltűnt négy darab, és ami a természetvé­delmi terület szándékosan meghagyott része volt, még életükben nem vágtak ki. Két dologról, illetve há­romról van szó. Az elsőben gallyazást, erdőfakarítást vállalt a két, csak úgy ma­szek alapon, engedély nélül társult favágó, amit az er­dészt helyettesítő növény- termesztővel beszéltek meg. Ő szintén vádlott, mert elfo­gadott ötezer forintot. No, nem veszetegetési pénzt, ha­nem paraszolvenciát, vagyis hálapénzt. Ez a haramdik téma. Annak jutalmául kapta, hogy jó területet biz­tosított a másik két vádlott­nak. A baj csak az, hogy több fa hiányzik, s más minőségű, mint amennyit 550 forintért - 10 ft köbmétere - megvásá­roltak. Amit később vagonba rak­tak, annak nagy része termé­szetesen máshonnét szárma­zik.') A másik ügy a borrévi te­rületen történt, ahonnét kö­rülbelül ugyannannyi fa hi­ányzik, mint Taplósról. Itt meg 35 köbméter tűzifát vá­sárolt a vállkozó, amiből hu­szonnyolcezer forintot be is fizetett a gazdaságnak. Az a két kocsi, aminek rakodása közben szombaton tetten ér­ték, szintén nem volt lopott holmi, hiszen előre bejelen­tette, hogy csak kedden fizet. A többiről mit sem tud. Miként lehet mindezt megtenni? Úgy, hogy azonos terüle­ten sokan gallyaztak, „faki­termelt" maga a gazdaság is, nem lehet mindenütt ott az erdész, könnyű felnyitni a sorompót. A helyettesítő erdész leg­feljebb csak szóban leltáro­zott az átadóval, ami azért mindenesetre érdekes munka lehet. És, még valami. Az áfé- szek nem kérnek származási bizonyítványt, csak nyilat­kozatot a nekik eladott fáról, amelynek a minősége annyi­szor változhat útja során, ami az exportig terjedhet, ahányszor csak a szereplők akarják. Vagy érdekükben áll. Ihárosi A tejipar bizakodó, csak a termelők és a fogyasztók szomorúak (Folytatás az 1. oldalról) — Nálunk nem volt nagy­mérvű áremelés, január 6-án át­lagban 7,7 százalékkal emeltük tejtermékeink árát, terméken­ként eltérően - válaszolta a fő­mérnök a kérdésre. — Mi tette szükségessé az ár­emelést? — A megszűnt állami támo­gatást - ami vállalatunk eseté­ben évi 70 millió forint volt - érvényesítettük az árainkban. — Mi a helyzet a többi tejipari vállalattal, ott is emelkedtek az árak? — Igen, társvállalataink szintén emelték áraikat január 15-én, 20-án és 27-én. — Szóval „egy szintre hozták az árakat"... — Nem egészen, mivel az ál­talunk gyártott valamennyi sajt versenyképesebb, azaz olcsóbb, mint amit a konkurencia kínál. — Relatív lehet, hogy olcsóbb, de a vásárlóknak így is drága, hi­szen jelenleg egy kiló sajt ára ve­tekszik egy kiló jobb fajta hús árá­val. Az áremelés hatására nem esett vissza a forgalmuk? — A tejfogyasztás ezidáig je­lentősen nem csökkent, na­gyobb mértékű forgalom visz- szaesést a vajnál és a kakaónál tapasztaltunk. — -Egy időben igyekeztek lebe­szélni a gazdákat a tejtermelésről, mondván, hogy túlkínálat van a piacon. Jelenleg mi a helyzet? — Minden tejet teljes áron átveszünk, mind a nagy, mind a kisüzemektől. — Ugyanannyit fizetnek a nagyüzemeknek is az átvett tejért, mint az egyéni gazdáknak? — Más minősítési rend­szerbe vannak sorolva a nagy­üzemek és a kisüzemek. — Hogyan kell ezt érteni? — A magángazdáknál a tej fizikai tisztasága szerint I-II. ka­tegória van. Első osztályú tej esetében 13,80 forint alapárat fizetünk, másodosztálynál 13-at. Ez alapár, ehhez jön még a 3,6 százalék feletti zsírtarta­lom utáni felár. — Hát ez, a boltban kapható zacskós tej árához képest nem va­lami sok. Ennyit kapnak a nagy­üzemek is? — A nagyüzemeknél ennél szigorúbb minősítési rendszer van, ott extra, első, másod és harmad osztályú minősítési rendszer van a hatályos rende­letek értelmében. Az extra mi­nőségű tejért 16,60-at, a har­madosztályúért 8 forintot adunk. — Meddig lehet még a tejipari árakat emelni Ön szerint? Nem tartanak attól, hogy eladhatatlanná válnak a termékeik, a gazdáknak meg elmegy a kedvük a tehéntar­tástól? — Remélem, sem a tejterme­lés, sem a tejfogyasztás nem fog jelentősen csökkenni. * A főmérnök bizakodó, a tej­termelők és a fogyasztók ke­vésbé. A gazdák ugyanazon te­jért kevesebbet kapnak, mint a nagyüzemek. Ä fogyasztó meg azt veszi, amit kap, és addig, amíg tellik rá. A 2,8 százalék zsírtartalmú, literes zacskós tejet ma még 21 forintért viszi haza, de hogy hamarosan ennek is emelkedni fog az ára, az biztos, hiszen a hatósági ár e termék esetében is megszűnik, és mint a gyakorlat bizonyította, ez eddig még mindig áremelést jelentett. /. kováts Horgászkö zgyű lés Bátán Báta kis település, kevés la­kóval. A helyi egyesületek, szervezetek közül a legna­gyobb a horgászegyesület, amely 226 tagot tudhat magá­énak. Ez nem véletlen, hiszen nemcsak a legnépszerűbb, de egyben szinte a legegyszerűbb szenvedély is az úgymond „pecásoké". 1992. február 9-én tartották soros évi közgyűlésüket, a megjelent száz fő komoly fel­adat elé nézett, hiszen a veze­tőség által beterjesztett 7 napi­rendi pont nem mindennapi munkát jósolt. Elsőként az egyesület elnöke, Molnár Gyula számolt be a vezetőség múlt évi munkájáról, illetve az egész egyesület eredményei­ről. Ebből megtudhatták pon­tosan a jelenlévők, hogy pél­dául az egyesület tagjai tavaly hazai vizeken 2644 kg, idegen vizeken pedig 4181 kg halat fogtak. Beszámolt az elnök a környezetvédelmi munkák­ról. Ázt is elmondta, hogy nö­vekedett az egyesület taglét­száma. Ezt a beszámolót a fe­gyelmi bizottság jelentése kö­vette, melyben elhangzott, hogy tavaly senkit sem kaptak rajta tiltott horgászaton. A közgyűlés felemelte a tagsági díjat a felnőtteknél 400 forintra, az ifiknél 150 fo­rintra, az új belépőknek to­vábbi 200 forintot kell fizet­niük. Megemelték a napijegyek árait is vizeikre, valamint kí­vülállók számára darab- szám-korlátozásokat hoztak. Végezetül megállapodtak ab­ban is, hogy egynémely tilal- makt eltörölnek, valamint hogy ezentúl hajnali öttől este huszonegy óráig ülhetnek a vízparton. M/b/J Farsangi bál Udvariban óvodásoknak és felnőtteknek Visszapillantó Kajdacson Huszonnégy kisóvodás vi­dám hangulatú műsorát lát­hatta szombaton délután az összegyűlt népes közönség Udvariban. Több mint százan voltak kíváncsiak az óvodások farsangjára. Kivétel nélkül minden kisgyerek jelmezbe öl­tözött. Valósággal megeleve­nedtek a tévéből is jól ismert Hupikék törpikék apró kék­Elterjedt a hír a városban, hogy Szekszárdon is hamaro­san lehetőség nyílik az úgyne­vezett apás szülésekre, vagyis a gyermekvárás utolsó óráit az érintett apukák a feleségük mellett tölthetik a szülőszobán és ezzel megkönnyítik a vajú­dás perceit. A címben szereplő kérdésre választ dr. Panka Jó­zseftől, a megyei kórház szülé­szetének osztályvezető főorvo­sától kértünk. — Ez elsősorban az adott in­tézmény lehetőségének a kér­dése. Sajnos, nem azon múlik, hogy egy-egy feleség ezt sze­retné, mert nálunk pillanatnyi­lag erre nincsenek meg a tech­nikai feltételeink. Vékony füg­göny választja el az egyik ágy­tól a másikat. Közös szülőszo­bában ez elképzelhetetlen. — Milyen feltételek hiá­nyoznak? — Ez egy régi épület, itt már 1802-ben" is kórterem volt. Rengeteg pénz kellene az átala­színű kis figurái. A ruhának megfelelően rövid kis versiké­ket is mondtak a gyerekek. Nagy Judit és Czinegéné Ned­ves Edit munkáját dicséri, hogy a jelmezeket ők készítették, s tanították be a műsort a gyere­keknek. A szülői munkaközös­ség a szereplésért minden kis­gyereket megjutalmaz narancs­csal, fánkkal, és szörppel. Az kításhoz. Boxokat kellene kia­lakítani, légkondicionáló be­rendezést felszerelni, külön monitor kellene minden box- ban, amihez „csak" pénz, „csak" hely és „csak" technika szükséges. A szülőszoba déli fekvésű, nyáron több mint 30 fok itt a meleg, az ablakokat nem lehet kinyitni mert száll be a por. Képzelje el, ilyen körül­mények között szülni! De ha csak ez lenne a bajunk, de a teljes vízvezeték hálózat elavult, átázik a fal, mállik a vakolat. A kórtermek ablakke­retei vasból vannak, ami hideg­ben összehúzódik és nem zár. Télen vattát, lepedőt tömkö- dünk a résekbe. ígéretet kap­tam, hogy a vízvezeték rend­szert és az ablak- kereteket ki­cserélik. — Főorvos úr, a visszajelzé­sek alapján, mennyi igény mu­tatkozott az úgynevezett apás szülések iránt? — Nem mondhatom, hogy esti, felnőttfarsang is nagyon jó hangulatban zajlott, melynek sikerét igazolja, hogy mintegy 130 jegyet adtak el előzetesen, de elfogyott a nagymennyiségű sima és tortatombola is. Éjfélkor tizenegy tortát, s több más érté­kes ajándékot sorsoltak ki. A farsangi mulatságokból befolyt összes bevétel, a 22 ezer forint a gyerekekre szánják. tömegigény, úgy 10 százalék körüli az igenlők száma. Sajná­lom, de nem tudok rá pénzt ke­ríteni, bár tudom, hogy Nyuga­ton ez elterjedt forma. Évente 1600-1700 szülést bonyolítunk le, tudom, hogy a miénknél rosszabb körülmények is van­nak, de ha sikerül pénzhez jutni, azt a legsürgősebb fejlesz­tésekre kell, hogy fordítsuk. A múlt évben megtarthattuk a terhességmegszakítások során befolyt összeget, ebből vásárol­tunk egy automata emlőszívót. Három amerikai monitorral is gyarapodott a szülőszoba. Több, mint három hete nálunk van az a laparoszkóp, amely a tisztázatlan alhasi panaszoknál tudna sokat segíteni. De szinte hihetetlen, kábelhiány miatt nincs bekötve. Nekem most ezek a legfontosabb problé­máim, természetesen elmélet­ben egyetértek a felmerülő igé­nyekkel, de nekünk erre most nincs lehetőségünk. Mauthner Egy-egy apróbb hír, röpke tudósítás olykor-olykor megje­lenik e két város határán fekvő kis faluról, aztán tévések jön­nek, mert mégis van mit mu­tatni Kajdacsról, és megy to­vább előre minden. Messze nem lehet látni célokat, viszont ami e község legutóbbi éveiben történt, érdemes a visszapillan­tásra. Ez a kis település is gon­dot okoz azoknak, akik harsog­ják, hogy a bolsevista rendszer tönkretette az országot, mert mit is láthatunk Kajdacson? A kérdésre a falu polgármes­tere válaszol, aki megérkezé­sünkkor éppen az 1992-es esz­tendő költségvetését készítette magára zárt ajtó mögött. — „Tanácsunknál egy dikta­tórikus rendszer került felszá­molásra" - kezdi visszapillan­tását az elmúlt utóbbi hét-nyolc évre Lengyel János. Sokkal közvetlenebb ügyintézés folyik, mint korábban bármikor - teszi Védjük értékeinket hozzá némi magyarázatként. Lengyel János polgármester­ről ezúttal annyit, hogy itt szü­letett a faluban, a helyi mező- gazdasági termelőszövetkezet háztáji agronómusaként dolgo­zott, majd lett a község tanács­elnökéből ugyanitt polgármes­ter. Jogos büszkeséggel sorolja a „múltban elkövetett" csele­kedeteit, hiszen tagadhatatlan tényként állnak az utcákon. Ezekhez hivatalból is sok-sok köze van. Az orvosi rendelővel és a szolgálati lakással kezdi a sort 1985-től. Ezek után évről évre javítottak az orvosi műszere­zettségen, így nem kellett átjár­nia Paksra a betegeknek. A fel­sorolásból az tűnik ki, hogy a község egykori vezetőinek fon­tos volt, hogy a népességet megtartsák Kajdacson. E visz- szapillantó valóban csak pilla­natra villantja fel a falu össze­fogásának példáit, a szilárd burkolatú utakat, a vágóhidat, a húsboltot, a Kápolna állag- megóvására tett intézkedése­ket, a nyüvános telefonfülkék telepítését, a Művelődési Ház, könyvtár, klub felújítását, a tűzoltó-szertárét is ... Az in­tézményekben a központi fűtés bevezetését... Sokak számára felejthetetlen marad a nap, amikor a falu II. világháborús hőseire, áldozataira emlékeztek méltó módon. Mindez mennyibe került? Az akkori számok ma mást jelen­tenek. így nem ez a fontos, ha­nem mindezek vállalása, őrzése és további fejlesztése. - decsi „... ameddig a takaró ér" Lesz-e „apás szülés" Szekszárdon?

Next

/
Oldalképek
Tartalom