Tolnai Népújság, 1992. január (3. évfolyam, 2-26. szám)
1992-01-11 / 9. szám
1992. január 11. MEGYEI KORKÉP «ÚJSÁG 3 Képviselői r fogadóóra Horváth Lajos országgyűlési képviselő január 13-án Jágónakon 16-18 óráig, és Kaposszekcsőn 18-20 óráig, mindkét helyen a polgár- mesteri hivatalban tartja fogadóóráját. Január 14-én Kapospulán 16-18 óráig, és Attalán 18-20 óráig a kulturházakban fogadja az ügyfeleket. Gyászmise Szekszárdon Gyászmise lesz Szekszárdon a belvárosi templomban a második világháborúban elhunytakért január 13-án, hétfőn, 18 órától. Elhangzik Antonio Lotti férfikari miséje. Közreműködnek Lemle Zoltán, Müller János, Hafenscher Károly, Szili Lajos, Kocsis Imre Antal és Bognár Jenő. Szőlőmetszési bemutató Köztudott, hogy Pécs a szőlő és a bor nemzetközi városa. A KÉÉ Dél-dunántúli Szőlészeti és Borászati Kutató Intézete, az FM Bárány Megyei Földművelés- ügyi Hivatala, a MAE Baranya Megyei Szervezete, a Szőlő- és Bortermelők Baranya Megyei Egyesülete és a TIT Baranya Megyei Agrárszakosztálya január 22-én, szerdán a nagyüzemi szőlő- termelőknek szőlőmetszési bemutatót rendez az intézet szentmiklósi telepén. A bemutatón sor kerül az 1991. évi kutatási eredmények ismertetésére, valamint a korszerű tőkeműve- lési és metszési módok bemutatására. Az intézet pin- céjéban a metszési kísérleti borokat mutatják be a résztvevőknek. A bemutatót dr. Diófási Lajos igazgató vezeti. Alakuló közgyűlés A volt dombóvári királyi katolikus herceg Esterházy Miklós nádor reál gimnázium volt öregdiákjainak baráti köre budapesti csoportjának alakuló közgyűlésére kerül sor január 18-án, szombaton délután fél 11-kor. Az öregdiák társakat és családtagjaikat Budapestre a Kerepesi u. 6. szám alatti épület I. emeletén lévő klubhelyiségbe várják, a MÁV Keleti pályaudvar beérkezési oldalán. (A jobb tájékozódás végett: feljárat a szabadban kiállított muzeális Kandó villanymozdony- nyal szemben.) Mozgásfejlesztő torna Gyönkön, a művelődési házban Borda Csabáné Ljuba tanfolyamszerűén kezdte meg a testépítő, mozgásfejlesztő torna irányítását. A tornának rendkívül nagy sikere van a hölgyek körében, akik hetente egy alkalommal, szombatonként veszik ki részüket a mozgásfejlesztő tornából. De nemcsak a felnőtt korosztálynak tart Borda Csabáné ilyen foglalkozásokat, hanem 1991. októberétől óvodásokat is megmozgattat zeneszó mellett. Emlékezéseink, avagy a messziről jött ember szindróma A rendszerváltás sok új embert hozott a felszínre, új neveket tanulunk, új arcokkal ismerkedünk. Ez természetes dolog, mint ahogy az is, hogy ezek a fontos beosztásokba kerülő új emberek nem a régi „éra" ün- nepeltjei közül valók. Általában... A jelenség, ami figyelmet érdemel éppen ezzel kapcsolatos. Az új kiválasztottak kínosan ügyelnek arra, hogy a róluk megjelenő nacionáléba az ellenzéki múltjuk belekerüljön. A meghurcolások, az elszenvedett szankciók, a hallgatásra kényszerítettség, a derékba tört karrierek. Ezek szomorú tények, amelyek mögött általában emberi tragédiák húzódnak. A baj csak azoknál van, akiknél kitüntetéseket, magas beosztásokat, külföldi (nyugati!) ösztöndíjakat vagy egyetemi, kutatóintézeti stb. „vendégmunkásságot" kell ellenzéki színben feltüntetni. Ráadásul - Murphy-törvénye! - ilyenkor mindig akad egy-két kortárs, jóakaró tanú, aki nem elég, hogy másképp emlékezik ezen kiváltságokra, de ráadásul még veszi is a fáradtásgot, hogy ennek nyilvánosan hangot adjon. Érthetetlenül állok ezen dolgok előtt, miért kell mindenkinek a „politikai megbízhatóságát" bizonyítania? Ä munkája majd úgyis minősíti őt is, meg azt is, aki erre a posztra kiszemelte! Ráadásul ez a jelenség magban hordja annak a veszélyét, hogy dehonesztálja a valódi és pozitív tartalmú ellenzékiséget. Biztos sokan emlékeznek még arra a statisztikai eredményre, amely 1961-ben egy felmérés következtében született, miszerint a II. világháború alatt a főváros másfél millió lakosából hatszázezer segítette valamilyen módon az ellenállást, legalábbis az „emlékezete szerint"! Tanulság? Csupán annyi, hogy kis országban kicsit működik a messziről jött ember azt mond, amit akar szindróma. Salgó Változások a HM-ben és a csapatoknál Nem jelent hátrányt a szovjet diploma Az a kósza hír, mely szerint a HM-ben és a katonai egységeknél folyó átszervezésnél hátrányt, korkedvezményes nyugdíjaztatást jelent az, ha valaki a Szovjetunióban szerzett diplomát, nem igaz. A Tolna Megyei Hadkiegészítő Parancsnokság parancsnokától, Váraljai Dezső alezredestől megtudtuk, hogy ha létezne is ilyesfajta megkülönböztetés, a megyében senkit sem érintene. Tolnában ugyanis nincs olyan - aktív állományú - tiszt, aki annakidején a Szovjetunióban végzett. A HM személyzeti főosztály- vezetője, Erdős László ezredes pedig így összegezte a hadseregben most zajló folyamatot: — Nem tudom, hogy kik terjesztik ezt a dolgot, kik gerjesztik az indulatokat; semmiféle hátrányos megkülönböztetés nincs. Azt mindenki tudja, hogy az elmúlt 40 esztendőben a legfelső katonai végzettség megszerzésére nem is volt máshol lehetőség, mint a Szovjetunióban. Ezért a tábornoki kar 99 százaléka ott szerezhette meg a képesítését. Jelen pillanatban is felelős munkakörökben dolgoznak, illetve folyamatban vannak az ott végzettek kinevezése hasonló beosztásokba. Nem a diploma megszerzésének a helye a meghatározó, hanem az egyén felkészültsége és a nemzethez való elkötelezettsége. Jelenleg nem átszervezés folyik a HM-ben, hanem bővítés. Az Alkotmánybíróság döntése alapján a minisztérium funkcionális tevékenységi köre megváltozik. Bizonyos feladatokat átvesz a Magyar Honvédség parancsnokságától. Ezzel egyidőben ott szűkül, kisebb létszámú lesz a tiszti kar. De összességében elmondhatjuk, hogy a létszám ez idő szerint nem változik, tehát semmi szükség kényszernyugdíjaztatásokra.-WyAz államtitkár válaszol A Kereszténydemokrata Néppárt Tolna Megyei Szervezete november 13-án nagygyűlést szervezett, amelyre hívott mindenkit, akit a mezőgazdaság sorsa érdekel. A sikeres rendezvényen Sárossy László a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára válaszolt, de még többre idő hiányában nem térhetett ki. Ezekre írásban küldte meg válaszait, amelyeket naponta jelentkező sorozatunkban teszünk közzé. Kérdés: Az FM az elmúlt időszakban - legalábbis Tolna megyében - nem tájékoztatta kellőképpen a mezőgazdasági nagyüzemek vezetőit az ágazat helyzetéről, terveiről. Sok a bizonytalan információ és a hamis információ a tárca működését illetően. Kíván-e ezen változtatni? Válasz: 1991. október végén, november elején a Földművelésügyi Minisztérium vezetői - a MOSZ szervezésében - 5 helyen tartottak ún. tájértekezletet, amelyek célja volt: elősegíteni az 1992-es gazdasági évre való felkészülést. Ennek jegyében áttekinteni az ez évi gazdálkodás eredményeit, az agrárágazat átalakulásának helyzetét, feladatait, a jövő évi bel- és külpiaci kilátásokat, a gazdálkodás pénzügyi feltételeit, valamint a termelés- politikai célkitűzéseket. A Tolna megyeiek számára vitafórum november 5-én Siófokon volt. A helyzetértékeléshez összeállított „tézisek" „Mire számíthat az ágazat?" címmel a Magyar Mezőgazdaság november 27-i 48. számában olvashatók. A tárca működésével kapcsolatban elmondható, hogy folyamatban van az agrárigazgatási szervezet átfogó felülvizsgálata és átalakítása. Ennek célja, hogy az új felépítésű irányítás rendszerében és funkciójában is jobban szolgálja az átalakuló gazdaságot, és megfeleljen a nyugat-európai követelményeknek. Ennek jegyében alakultak meg a földművelésügyi hivatalok és a minisztérium új szervezeti rendszere is ezen elv alapján került kialakításra. Az ágazatai irányításban alapvető változás, hogy a kormány és a földművelésügyi Falinaptár, pótlólag Köszönjük szakályi olvasónk levelét, melyben írta, hogy nem kapott az újsággal 1992-es falinaptárt. Mindez szállítás miatt fordulhatott elő, de intézkedtünk, s azóta már mindenkihez eljutott. Azok az előfizetőink, akik nem kapták meg, jelezzék, postán keresztül eljuttatjuk. Megmenteni a nemes hagyományt A diák- és ifjúsági tűzoltómozgalomról Magyarországon a diáktűzoltóság intézménye több mint 200 éves múlttal rendelkezik. Sárospatakon 1777-ben, Debrecenben 1789-ben alakult a híres „Machinista", majd később a „Gépelyes" társaság. A céhek tűzoltói szervezése után ezek voltak az első képzett és szabályszerűen működő tűzoltóságok. A Tolna Megyei Tűzöl tószövetség elnökétől, Csöglei Istvántól arról érdeklődtünk, hogy Tolna megyében milyen múltja van a diák és ifiúsági tűzoltói mozgalomnak-, és hol működtek ilyen csoportok. — Megyénkben kiemelkedő kultusza volt a diák és ifjúsági tűzoltói mozgalomnak. Leginkább önkéntes egyesületeknél, vállalati tűzoltóságok mellett és iskoláknál működtek ilyen csoportok. Országosan is elismert volt a faddi, a tolnai, az őcsényi, a bölcskei, kajdacsi, németkéri, aparhanti, bonyhádi, döbrö- közi, regölyi, magyarkeszi, te- veli vagy a szekszárdi IV. számú iskolában működő tűzoltóraj. — Milyen programokat, foglalkozásokat szerveztek a gyerekeknek, s miként ismertették meg velük a tűzoltás fortélyait? — Versenyeken és szakraji találkozókon vettek részt. Á legfontosabb tűzvédelmi ismereteket, a tűzeseténi teendőket játékosan ismerték meg a gyerekek. Ezek a gyerekek ha felnőttek lesznek, munka közben is eszükbe fog jutni, hogy környezetükben mit kell tenni ahhoz, hogy ne keletkezzen tűz* Az így felkészített fiatalok könnyebben és gyorsabban, sőt szakszerűbben avatkoznak be a váratlanul kitört tűz oltásába. Ezzel is nagy segítséget jelenthetnek a társadalomnak. A játékos tanulás mellett, a tűzoltói foglalkozásokon a mozgásigényüket is kielégíthetik. Hiszen a tűzoltófecskendő üzembehelyezéséhez nyolc személy komoly együttműködése szükséges. Egyben a gyerekben fejleszti az egymás iránti felelősségérzetet is. A közéletiségre neveli Qket. — A jövőt illetően vannak-e terveik? Továbbra is szerveznek, illetve hívnak-e létre ilyen kis csapatokat? — Egy kicsit nosztalgiázva, a mai felnőttek szívesen emlékeznek vissza a gyermekkori tűzoltósdira. A táborozásokra, a versenyekre, tűzoltólaktanyák látogatására, megannyi élményre. Komoly beosztásban lévők, többgyermekes édesanyák szívesen mesélnek az akkori élményekről. Nem egy esetben a tűzoltói pályát választották és így tűzoltó-dinasztiák is létrejöttek. El kell mondanom, hogy nem szabad hagyni, hogy ez a nemes hagyomány a feledésbe merüljön. Iskolák, tűzoltóságok továbbra is hozzanak létre ilyen kis csapatokat, s készüljenek... Hiszen folytatni szeretnénk a korábbi években szervezett versenyeket, jó lenne, ha minél több csapat teremtene kapcsolatot partnerváros vagy község diák-tűzoltóságával. Természetesen a működésükhöz, a tevékenységükhöz a hivatásos tűzoltóság és szövetség részéről a segítséget megadjuk. Most már a gyerekeken a sor, hogy tagjai legyenek a „machinista", illetve a „gépelyes" társaság hagyományait megőrző tűzoltócsapatnak. - p. téri tárca nem avatkozik a termelési folyamatokba, csupán orientáló szerepet kíván betölteni. Ezért csökken a minisztériumon belül a termelési főosztályok szerepe és ezzel egyidejűleg nőtt a közvetett, funkcinális irányítást ellátó egységek jelentősége. Terveznek-e a bizonyos értelemben elavult aranykorona rendszeren valamiféle modernizálást, figyelemmel a korábbi modernizálás kudarcára és nagy költségkihatására? Válasz: A hetvenes évek végén, az új földértékelési rendszer bevezetésének előkészítésével kapcsolatos tárcaközi viták során egyetlen kérdésben volt nézatazonosság a szakemberek között. Nevezetesen abban, hogy a múlt század végén adózási célokra bevezetett aranykoronás földértékelés minden szempontból elavult, és nem modernizálható. Ezért kezdődött meg a természeti tényezők összhatását kifejező új földértékelési rendszer bevezetése. Az új földértékelés azonban a közgazdasági tényezők értékelésének megoldatlansága miatt nem hozott elfogadható eredményt. Ma úgy látjuk, hogy a közeljövőben nem kerülhet sor új földértékelés bevezetésére. Az agrárágazat jövedelemszabályozási rendszere továbbra is aranykoronára épül. A privatizáció, az állami és szövetkezeti tulajdon lebomlása, a földtulajdoni viszonyok rendezése, nem nélkülözheti az értékarányosságot többé-kevésbé biztosítható aranykorona értéket. Az aranykoronára épül a kárpótlási eljárás is. Minderre figyelemmel megkezdődött és a jövő év elejére fejeződik be az aranykorona rendszer visszaállítása az Sárossy László ingatlannyüvántartásba. Ez elkerülhetetlen, még akkor is, ha ez csak átmeneti, ideiglenes megoldás. Néhány év múlva - ha a költségvetés helyzete és az igénylők lehetővé teszik - visz- sza kell térni a földértékelés megoldatlan kérdéseire. Hogyan látja a magyar mezőgazdaság jövőjét az EK-hoz való csatlakozás után? A teljes jogú tagság elnyerése hosszabb előkészítő időszakot, a csatlakozást követően várhatóan 8-10 éves ámeneti időszakot igényel. A csatlakozás az ország egészének gazda- sági-társadalmi-politikai életét érinti, előnyei és hátrányai egy ágazaton belül nem mérhetőek fel teljeskörűen. Magyarország belépését követően az alábbi követelményekkel lehet számolni:- a nemzeti agrárpolitika mozgástere jelentősen le fog szűkülni, ugyanakkor lehetőség nyílik az EK regionális programjaiba való bekapcsolódásra,- az export és az import liberalizálásával számolni kell a közösségi verseny növekedésével,- a mezőgazdasági termelés támogatásának költségeit nagyrészt a közösség költségvetése fizeti, így Magyarország több támogatást kaphat, mint amit hozzájárulásként befizet,- mivel a közösség első árszínvonala magasabb, a termelés jövedelmezősége javulhat, de számítani kell arra is, hogy a fogyasztói árak és a termelés költségei is megemelkednek. Egy fénykép ürügyén A minap találkoztam az egyik napilapban a Queen együttes talán utolsó közös fotójával. Az énekes, Freddy Mercury - ekkor már látszottak rajta az AIDS csalhatatlan jelei - különállva társaitól, szomorkásán néz az objektívbe. Magányossága, bár a képen minden bizonnyal véletlenszerű, de azért egy kicsit jelkép is. Azon túlmenően, hogy gyógyíthatatlan betegsége tudatában még lemezt, videoklippeket készített, Freddy nem mindennapi dilemmáját is jelképezheti. Vajon elmondhatja-e környezetének, esetleg a világnak: „barátaim, én is „emberből" vagyok, elkaptam a kórt, fogadjatok el így is". Kedvenc marad-e ezután is, elmennek-e a koncerjte- ire és nem néznek-e majd úgy rá, mint egy leprásra? Ráadásul a konzervatív Angliában kellett választania ... Döntött. A világ csak 24 órával a halála előtt tudta meg a hírt. Jól tette? Magic Johnsont, profi kosárlabdázóként az „istencsinálásra" (hú, de szép szó) egyébként is hajlamos Amerika az egekig emelte. Ó, miután megkapta a kórt, vállalta a nyilvánosságot, mire fel a hatalmas ország könnyekig meghatódott. Ez tartott egészen egy hónapig... Most már egyre-másra olvasom, miszerint a Pepsi Cola, a Nestle és egyéb cégek sorra mondják fel vele kötött szerződéseiket. Ha pedig megjelenik egy-egy NBA mérkőzésen, már nem a nagy „Varázslót" csodálják személyében, hanem az AIDS-es beteget bámulja az egykori alattvalók serege. Hiába vírushordozó még csak, hiába tud ugyanúgy kosarazni, hiába áldozta (ajánlotta) fel népszerűségét figyelmeztetőül, ez már nem érdekel szinte senkit. Szép lassan szűkül az élettere, láthatatlan kezek terelik be a gettóba, ahonnan már csak a halál felé vezet az út... Ha hallgatott volna, szerencsés esetben, akár még tíz évig is bálványként élhetne. Az emberek könyörületességére épített. Jól tette? Ki tudja? ... KRZ Gyermekszépségverseny, 1991. Hétfői lapunk 6. oldalán a kisvejkei Kovács Gábor, a faddi Kiser Bettina, a szekszárdi Bi- szák Bella, a nagyszékelyi Farkas József, a györei Filamella Szüvike, a dombóvára Boczor László, a simontomyai Bánki Donát, a dombóvári Boczor Csilla, a dombóvári Lukács Norbert, a hőgyészi Molnár Diana, a tamási Horváth János, a keszőhidegkúti Varga Lüla, a dombóvári Györei Ildikó, a hőgyészi Varga Dávid, a nagydo- rogi Juhász Krisztián, a bátai Lukács Melinda, a bátaszéki Besszer Tamás, a faddi Berta Mónika, a bonyhád-majosi Wé- ber Márton, a naki Fülöp Mónika, a szekszárdi Simon Edit, a decsi Góman Ernő, a dombóvári Lukács Bettina, szekszárdi Barabás János, a bátai Kiss Renáta, a szekszárdi Dorogi István, a gyulaji Brinza Fruzsina, a decsi Pintér Krisztina, a dombóvári Bazsonyi Péter, a bogyiszlói Bányai Sarolta, a dombóvári Kovács Zsuzsanna, a hőgyészi Meksz Tamás fényképét közöljük a gyermekszépségverseny részeként.
