Tolnai Népújság, 1992. január (3. évfolyam, 2-26. szám)

1992-01-11 / 9. szám

1992. január 11. MEGYEI KORKÉP «ÚJSÁG 3 Képviselői r fogadóóra Horváth Lajos országgyű­lési képviselő január 13-án Jágónakon 16-18 óráig, és Kaposszekcsőn 18-20 óráig, mindkét helyen a polgár- mesteri hivatalban tartja fo­gadóóráját. Január 14-én Kapospulán 16-18 óráig, és Attalán 18-20 óráig a kulturházakban fo­gadja az ügyfeleket. Gyászmise Szekszárdon Gyászmise lesz Szekszár­don a belvárosi templom­ban a második világhábo­rúban elhunytakért január 13-án, hétfőn, 18 órától. El­hangzik Antonio Lotti férfi­kari miséje. Közreműköd­nek Lemle Zoltán, Müller János, Hafenscher Károly, Szili Lajos, Kocsis Imre An­tal és Bognár Jenő. Szőlőmetszési bemutató Köztudott, hogy Pécs a szőlő és a bor nemzetközi városa. A KÉÉ Dél-dunán­túli Szőlészeti és Borászati Kutató Intézete, az FM Bá­rány Megyei Földművelés- ügyi Hivatala, a MAE Ba­ranya Megyei Szervezete, a Szőlő- és Bortermelők Bara­nya Megyei Egyesülete és a TIT Baranya Megyei Agrár­szakosztálya január 22-én, szerdán a nagyüzemi szőlő- termelőknek szőlőmetszési bemutatót rendez az intézet szentmiklósi telepén. A bemutatón sor kerül az 1991. évi kutatási eredmé­nyek ismertetésére, vala­mint a korszerű tőkeműve- lési és metszési módok be­mutatására. Az intézet pin- céjéban a metszési kísérleti borokat mutatják be a részt­vevőknek. A bemutatót dr. Diófási Lajos igazgató ve­zeti. Alakuló közgyűlés A volt dombóvári királyi katolikus herceg Esterházy Miklós nádor reál gimná­zium volt öregdiákjainak baráti köre budapesti cso­portjának alakuló közgyűlé­sére kerül sor január 18-án, szombaton délután fél 11-kor. Az öregdiák társakat és családtagjaikat Buda­pestre a Kerepesi u. 6. szám alatti épület I. emeletén lévő klubhelyiségbe várják, a MÁV Keleti pályaudvar be­érkezési oldalán. (A jobb tá­jékozódás végett: feljárat a szabadban kiállított muzeá­lis Kandó villanymozdony- nyal szemben.) Mozgás­fejlesztő torna Gyönkön, a művelődési házban Borda Csabáné Ljuba tanfolyamszerűén kezdte meg a testépítő, mozgásfejlesztő torna irá­nyítását. A tornának rendkívül nagy sikere van a hölgyek körében, akik hetente egy alkalommal, szombaton­ként veszik ki részüket a mozgásfejlesztő tornából. De nemcsak a felnőtt kor­osztálynak tart Borda Csa­báné ilyen foglalkozásokat, hanem 1991. októberétől óvodásokat is megmozgat­tat zeneszó mellett. Emlékezéseink, avagy a messziről jött ember szindróma A rendszerváltás sok új em­bert hozott a felszínre, új neve­ket tanulunk, új arcokkal is­merkedünk. Ez természetes do­log, mint ahogy az is, hogy ezek a fontos beosztásokba kerülő új emberek nem a régi „éra" ün- nepeltjei közül valók. Általában... A jelenség, ami figyelmet ér­demel éppen ezzel kapcsolatos. Az új kiválasztottak kínosan ügyelnek arra, hogy a róluk megjelenő nacionáléba az el­lenzéki múltjuk belekerüljön. A meghurcolások, az elszenve­dett szankciók, a hallgatásra kényszerítettség, a derékba tört karrierek. Ezek szomorú té­nyek, amelyek mögött általá­ban emberi tragédiák húzód­nak. A baj csak azoknál van, akiknél kitüntetéseket, magas beosztásokat, külföldi (nyu­gati!) ösztöndíjakat vagy egye­temi, kutatóintézeti stb. „ven­dégmunkásságot" kell ellen­zéki színben feltüntetni. Ráadá­sul - Murphy-törvénye! - ilyenkor mindig akad egy-két kortárs, jóakaró tanú, aki nem elég, hogy másképp emlékezik ezen kiváltságokra, de ráadásul még veszi is a fáradtásgot, hogy ennek nyilvánosan hangot ad­jon. Érthetetlenül állok ezen dol­gok előtt, miért kell mindenki­nek a „politikai megbízhatósá­gát" bizonyítania? Ä munkája majd úgyis minősíti őt is, meg azt is, aki erre a posztra kisze­melte! Ráadásul ez a jelenség magban hordja annak a veszé­lyét, hogy dehonesztálja a va­lódi és pozitív tartalmú ellen­zékiséget. Biztos sokan emlé­keznek még arra a statisztikai eredményre, amely 1961-ben egy felmérés következtében született, miszerint a II. világ­háború alatt a főváros másfél millió lakosából hatszázezer segítette valamilyen módon az ellenállást, legalábbis az „emlé­kezete szerint"! Tanulság? Csupán annyi, hogy kis or­szágban kicsit működik a messziről jött ember azt mond, amit akar szindróma. Salgó Változások a HM-ben és a csapatoknál Nem jelent hátrányt a szovjet diploma Az a kósza hír, mely szerint a HM-ben és a katonai egységek­nél folyó átszervezésnél hát­rányt, korkedvezményes nyugdíjaztatást jelent az, ha va­laki a Szovjetunióban szerzett diplomát, nem igaz. A Tolna Megyei Hadkiegé­szítő Parancsnokság parancs­nokától, Váraljai Dezső alezre­destől megtudtuk, hogy ha lé­tezne is ilyesfajta megkülön­böztetés, a megyében senkit sem érintene. Tolnában ugyanis nincs olyan - aktív állományú - tiszt, aki annakidején a Szovje­tunióban végzett. A HM személyzeti főosztály- vezetője, Erdős László ezredes pedig így összegezte a hadse­regben most zajló folyamatot: — Nem tudom, hogy kik ter­jesztik ezt a dolgot, kik gerjesz­tik az indulatokat; semmiféle hátrányos megkülönböztetés nincs. Azt mindenki tudja, hogy az elmúlt 40 esztendőben a legfelső katonai végzettség megszerzésére nem is volt máshol lehetőség, mint a Szov­jetunióban. Ezért a tábornoki kar 99 százaléka ott szerezhette meg a képesítését. Jelen pilla­natban is felelős munkakörök­ben dolgoznak, illetve folya­matban vannak az ott végzettek kinevezése hasonló beosztá­sokba. Nem a diploma meg­szerzésének a helye a meghatá­rozó, hanem az egyén felké­szültsége és a nemzethez való elkötelezettsége. Jelenleg nem átszervezés fo­lyik a HM-ben, hanem bővítés. Az Alkotmánybíróság döntése alapján a minisztérium funkci­onális tevékenységi köre meg­változik. Bizonyos feladatokat átvesz a Magyar Honvédség parancs­nokságától. Ezzel egyidőben ott szűkül, kisebb létszámú lesz a tiszti kar. De összességében elmond­hatjuk, hogy a létszám ez idő szerint nem változik, tehát semmi szükség kényszernyug­díjaztatásokra.-Wy­Az államtitkár válaszol A Kereszténydemokrata Néppárt Tolna Megyei Szervezete november 13-án nagygyűlést szervezett, amelyre hívott min­denkit, akit a mezőgazdaság sorsa érdekel. A sikeres rendezvé­nyen Sárossy László a Földművelésügyi Minisztérium államtit­kára válaszolt, de még többre idő hiányában nem térhetett ki. Ezekre írásban küldte meg válaszait, amelyeket naponta jelent­kező sorozatunkban teszünk közzé. Kérdés: Az FM az elmúlt időszakban - legalábbis Tolna megyében - nem tájékoztatta kellőképpen a mezőgazdasági nagyüzemek vezetőit az ágazat helyzetéről, terveiről. Sok a bizonytalan információ és a hamis információ a tárca mű­ködését illetően. Kíván-e ezen változtatni? Válasz: 1991. október végén, november elején a Földművelésügyi Miniszté­rium vezetői - a MOSZ szerve­zésében - 5 helyen tartottak ún. tájértekezletet, amelyek célja volt: elősegíteni az 1992-es gaz­dasági évre való felkészülést. Ennek jegyében áttekinteni az ez évi gazdálkodás eredmé­nyeit, az agrárágazat átalakulá­sának helyzetét, feladatait, a jövő évi bel- és külpiaci kilátá­sokat, a gazdálkodás pénzügyi feltételeit, valamint a termelés- politikai célkitűzéseket. A Tolna megyeiek számára vitafórum november 5-én Sió­fokon volt. A helyzetértékelés­hez összeállított „tézisek" „Mire számíthat az ágazat?" címmel a Magyar Mezőgazda­ság november 27-i 48. számá­ban olvashatók. A tárca műkö­désével kapcsolatban elmond­ható, hogy folyamatban van az agrárigazgatási szervezet át­fogó felülvizsgálata és átalakí­tása. Ennek célja, hogy az új fel­építésű irányítás rendszerében és funkciójában is jobban szol­gálja az átalakuló gazdaságot, és megfeleljen a nyugat-európai követelményeknek. Ennek je­gyében alakultak meg a föl­dművelésügyi hivatalok és a minisztérium új szervezeti rendszere is ezen elv alapján került kialakításra. Az ágazatai irányításban alapvető változás, hogy a kor­mány és a földművelésügyi Falinaptár, pótlólag Köszönjük szakályi olvasónk levelét, melyben írta, hogy nem kapott az újsággal 1992-es fali­naptárt. Mindez szállítás miatt fordulhatott elő, de intézked­tünk, s azóta már mindenkihez eljutott. Azok az előfizetőink, akik nem kapták meg, jelezzék, postán keresztül eljuttatjuk. Megmenteni a nemes hagyományt A diák- és ifjúsági tűzoltómozgalomról Magyarországon a diáktűzol­tóság intézménye több mint 200 éves múlttal rendelkezik. Sá­rospatakon 1777-ben, Debre­cenben 1789-ben alakult a híres „Machinista", majd később a „Gépelyes" társaság. A céhek tűzoltói szervezése után ezek voltak az első képzett és sza­bályszerűen működő tűzoltó­ságok. A Tolna Megyei Tűzöl tószövet­ség elnökétől, Csöglei Istvántól ar­ról érdeklődtünk, hogy Tolna me­gyében milyen múltja van a diák és ifiúsági tűzoltói mozgalomnak-, és hol működtek ilyen csoportok. — Megyénkben kiemelkedő kultusza volt a diák és ifjúsági tűzoltói mozgalomnak. Legin­kább önkéntes egyesületeknél, vállalati tűzoltóságok mellett és iskoláknál működtek ilyen cso­portok. Országosan is elismert volt a faddi, a tolnai, az őcsényi, a bölcskei, kajdacsi, németkéri, aparhanti, bonyhádi, döbrö- közi, regölyi, magyarkeszi, te- veli vagy a szekszárdi IV. számú iskolában működő tűz­oltóraj. — Milyen programokat, foglal­kozásokat szerveztek a gyerekek­nek, s miként ismertették meg ve­lük a tűzoltás fortélyait? — Versenyeken és szakraji találkozókon vettek részt. Á legfontosabb tűzvédelmi isme­reteket, a tűzeseténi teendőket játékosan ismerték meg a gye­rekek. Ezek a gyerekek ha fel­nőttek lesznek, munka közben is eszükbe fog jutni, hogy kör­nyezetükben mit kell tenni ah­hoz, hogy ne keletkezzen tűz* Az így felkészített fiatalok könnyebben és gyorsabban, sőt szakszerűbben avatkoznak be a váratlanul kitört tűz oltásába. Ezzel is nagy segítséget jelent­hetnek a társadalomnak. A já­tékos tanulás mellett, a tűzoltói foglalkozásokon a mozgásigé­nyüket is kielégíthetik. Hiszen a tűzoltófecskendő üzembehe­lyezéséhez nyolc személy ko­moly együttműködése szüksé­ges. Egyben a gyerekben fej­leszti az egymás iránti felelős­ségérzetet is. A közéletiségre neveli Qket. — A jövőt illetően vannak-e terveik? Továbbra is szerveznek, il­letve hívnak-e létre ilyen kis csapa­tokat? — Egy kicsit nosztalgiázva, a mai felnőttek szívesen emlé­keznek vissza a gyermekkori tűzoltósdira. A táborozásokra, a versenyekre, tűzoltólakta­nyák látogatására, megannyi élményre. Komoly beosztásban lévők, többgyermekes édesa­nyák szívesen mesélnek az ak­kori élményekről. Nem egy esetben a tűzoltói pályát válasz­tották és így tűzoltó-dinasztiák is létrejöttek. El kell mondanom, hogy nem szabad hagyni, hogy ez a ne­mes hagyomány a feledésbe merüljön. Iskolák, tűzoltóságok továbbra is hozzanak létre ilyen kis csapatokat, s készüljenek... Hiszen folytatni szeretnénk a korábbi években szervezett versenyeket, jó lenne, ha minél több csapat teremtene kapcso­latot partnerváros vagy község diák-tűzoltóságával. Természe­tesen a működésükhöz, a tevé­kenységükhöz a hivatásos tűz­oltóság és szövetség részéről a segítséget megadjuk. Most már a gyerekeken a sor, hogy tagjai legyenek a „machinista", illetve a „gépelyes" társaság hagyo­mányait megőrző tűzoltócsa­patnak. - p. téri tárca nem avatkozik a termelési folyamatokba, csupán orientáló szerepet kíván betölteni. Ezért csökken a minisztériumon be­lül a termelési főosztályok sze­repe és ezzel egyidejűleg nőtt a közvetett, funkcinális irányítást ellátó egységek jelentősége. Terveznek-e a bizonyos ér­telemben elavult aranykorona rendszeren valamiféle moder­nizálást, figyelemmel a ko­rábbi modernizálás kudarcára és nagy költségkihatására? Válasz: A hetvenes évek vé­gén, az új földértékelési rend­szer bevezetésének előkészíté­sével kapcsolatos tárcaközi vi­ták során egyetlen kérdésben volt nézatazonosság a szakem­berek között. Nevezetesen ab­ban, hogy a múlt század végén adózási célokra bevezetett aranykoronás földértékelés minden szempontból elavult, és nem modernizálható. Ezért kezdődött meg a természeti té­nyezők összhatását kifejező új földértékelési rendszer beveze­tése. Az új földértékelés azon­ban a közgazdasági tényezők értékelésének megoldatlansága miatt nem hozott elfogadható eredményt. Ma úgy látjuk, hogy a közel­jövőben nem kerülhet sor új földértékelés bevezetésére. Az agrárágazat jövedelemszabá­lyozási rendszere továbbra is aranykoronára épül. A privati­záció, az állami és szövetkezeti tulajdon lebomlása, a földtulaj­doni viszonyok rendezése, nem nélkülözheti az értékarányos­ságot többé-kevésbé biztosít­ható aranykorona értéket. Az aranykoronára épül a kárpót­lási eljárás is. Minderre figyelemmel meg­kezdődött és a jövő év elejére fe­jeződik be az aranykorona rendszer visszaállítása az Sárossy László ingatlannyüvántartásba. Ez elkerülhetetlen, még akkor is, ha ez csak átmeneti, ideiglenes megoldás. Néhány év múlva - ha a költségvetés helyzete és az igénylők lehetővé teszik - visz- sza kell térni a földértékelés megoldatlan kérdéseire. Hogyan látja a magyar me­zőgazdaság jövőjét az EK-hoz való csatlakozás után? A teljes jogú tagság elnyerése hosszabb előkészítő időszakot, a csatlakozást követően várha­tóan 8-10 éves ámeneti idősza­kot igényel. A csatlakozás az ország egészének gazda- sági-társadalmi-politikai életét érinti, előnyei és hátrányai egy ágazaton belül nem mérhetőek fel teljeskörűen. Magyarország belépését követően az alábbi követelményekkel lehet szá­molni:- a nemzeti agrárpolitika mozgástere jelentősen le fog szűkülni, ugyanakkor lehető­ség nyílik az EK regionális programjaiba való bekapcsoló­dásra,- az export és az import libe­ralizálásával számolni kell a közösségi verseny növekedésé­vel,- a mezőgazdasági termelés támogatásának költségeit nagy­részt a közösség költségvetése fizeti, így Magyarország több támogatást kaphat, mint amit hozzájárulásként befizet,- mivel a közösség első ár­színvonala magasabb, a terme­lés jövedelmezősége javulhat, de számítani kell arra is, hogy a fogyasztói árak és a termelés költségei is megemelkednek. Egy fénykép ürügyén A minap találkoztam az egyik napilapban a Queen együttes ta­lán utolsó közös fotójával. Az énekes, Freddy Mercury - ekkor már látszottak rajta az AIDS csalhatatlan jelei - különállva társaitól, szomorkásán néz az objektívbe. Magányossága, bár a képen min­den bizonnyal véletlenszerű, de azért egy kicsit jelkép is. Azon túlmenően, hogy gyógyíthatatlan betegsége tudatában még lemezt, videoklippeket készített, Freddy nem mindennapi dilemmáját is jelképezheti. Vajon elmondhatja-e környezetének, esetleg a világ­nak: „barátaim, én is „emberből" vagyok, elkaptam a kórt, fogadja­tok el így is". Kedvenc marad-e ezután is, elmennek-e a koncerjte- ire és nem néznek-e majd úgy rá, mint egy leprásra? Ráadásul a konzervatív Angliában kellett választania ... Döntött. A világ csak 24 órával a halála előtt tudta meg a hírt. Jól tette? Magic Johnsont, profi kosárlabdázóként az „istencsinálásra" (hú, de szép szó) egyébként is hajlamos Amerika az egekig emelte. Ó, miután megkapta a kórt, vállalta a nyilvánosságot, mire fel a hatalmas ország könnyekig meghatódott. Ez tartott egészen egy hónapig... Most már egyre-másra olvasom, miszerint a Pepsi Cola, a Nestle és egyéb cégek sorra mondják fel vele kötött szerző­déseiket. Ha pedig megjelenik egy-egy NBA mérkőzésen, már nem a nagy „Varázslót" csodálják személyében, hanem az AIDS-es be­teget bámulja az egykori alattvalók serege. Hiába vírushordozó még csak, hiába tud ugyanúgy kosarazni, hiába áldozta (ajánlotta) fel népszerűségét figyelmeztetőül, ez már nem érdekel szinte sen­kit. Szép lassan szűkül az élettere, láthatatlan kezek terelik be a get­tóba, ahonnan már csak a halál felé vezet az út... Ha hallgatott volna, szerencsés esetben, akár még tíz évig is bálványként élhetne. Az emberek könyörületességére épített. Jól tette? Ki tudja? ... KRZ Gyermekszépségverseny, 1991. Hétfői lapunk 6. oldalán a kisvejkei Kovács Gábor, a faddi Kiser Bettina, a szekszárdi Bi- szák Bella, a nagyszékelyi Far­kas József, a györei Filamella Szüvike, a dombóvára Boczor László, a simontomyai Bánki Donát, a dombóvári Boczor Csilla, a dombóvári Lukács Norbert, a hőgyészi Molnár Di­ana, a tamási Horváth János, a keszőhidegkúti Varga Lüla, a dombóvári Györei Ildikó, a hő­gyészi Varga Dávid, a nagydo- rogi Juhász Krisztián, a bátai Lukács Melinda, a bátaszéki Besszer Tamás, a faddi Berta Mónika, a bonyhád-majosi Wé- ber Márton, a naki Fülöp Mó­nika, a szekszárdi Simon Edit, a decsi Góman Ernő, a dombó­vári Lukács Bettina, szekszárdi Barabás János, a bátai Kiss Re­náta, a szekszárdi Dorogi Ist­ván, a gyulaji Brinza Fruzsina, a decsi Pintér Krisztina, a dom­bóvári Bazsonyi Péter, a bo­gyiszlói Bányai Sarolta, a dom­bóvári Kovács Zsuzsanna, a hőgyészi Meksz Tamás fényké­pét közöljük a gyermekszép­ségverseny részeként.

Next

/
Oldalképek
Tartalom