Tolnai Népújság, 1992. január (3. évfolyam, 2-26. szám)

1992-01-07 / 5. szám

1992. január 7. MEGYEI KÖRKÉP KÉPÚJSÁG 3 A tárgyalóteremből Agyonverte apját Köz­meghallgatás Simontomyán Csepregi György képvi­selő tart január 9-én 18 óra­kor közmeghallgatást Si- montornyán, a községhá­zán. Napirenden a lakosság sportolási lehetőségei, a verseny-, illetve az iskolai sport szerepel, de minden aktuális kérdésre sort kerí­tenek. Közmeghallgatásra várják az érdeklődő polgá­rokat. Üzlethelyiség Szakcson Magánszemélyeket, vál­lalkozókat juttatott ked­vezményesen üzlethelyi­séghez a szakcsi önkor­mányzat. A község központjában kialakított helyiségekben cukrász, optika-látszerész, gazdabolt, és egy butikos kapott helyet. Az üzletek kialakításánál az utolsó si­mításokat végzik, s ez év elején megkezdhetik műkö­désüket. Költségvetés Bogyiszlón Bogyiszló község önkor­mányzata január utolsó nap­ján, 31-én tartja ez évi első testületi ülését. Ezen napi­renden szerepel az 1991. évi költségvetés végrehajtása, valamint az 1992-es évi költségvetés tervezetének a megtárgyalása. Gondos munka előzi meg a költség- vetés elfogadását, mert elő­zetesen ezen a héten bizott­sági szinten tárgyalják, majd a képviselő-testületi tagokkal is megbeszélik, s így kerül az ülés elé. Várhatóan ezen a testületi ülésen kerül sor arra is, hogy új jegyzőt neveznek ki. Előadás a törökkorról A Tolna Megyei Tudo­mányos Ismeretterjesztő Egyesület által szervezett Sorsfordulók sorozatának következő előadására ja­nuár 10-én délután 16,30-kor kerül sor Szek- szárdon, a Beloiannisz u. 1-3. második emeleti tanács­termében. Barta Gábor, a Debreceni Kossuth Lajos Tudomány Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára A magyar­ság küzdelme a nemzeti lé­tért (a törökkor és nemzeti szabadságmozgalmaink) címmel tart előadást. A 17 éves S. József, tolnai la­kos 1991 julius 23-án este tíz óra után alvó apját baltával kétszer fejbevágta majd a torkát késsel átvágta, végül kétszer gyo­morba rúgta. A Tolna Megyei Bíróság dr. Vass Gábor vezette tanácsa a vádlottat első fokon, jogerősen, a fiatalkorúak börtönében letöl­tendő hét évre, a közügyek gyakorlásától három évre eltil­totta. Mi történt apa és fia között azon a végzetes estén? Hogy ki a bűnös, azt a bíróság minden kétséget kizáróan megállapí­totta, de ki a felelős még a tette­sen kívül mindezért? A köz­nyelvben gyilkosságnak neve­zett emberölések legnagyobb részében családtag a tettes. A vádlott szülei több, mint tíz éve elváltak, az apa egyedül nevelte lányát és fiát. Az anya nem törődött többet a gyereke­ivel. Hogy miért, erre nincs vá­lasz. A fiú elszőször Szekszár- don tanult, majd egy év után Lengyelben kezdte újra az isko­lát. Tanárai nem mondanak róla semmi különöset. Nem volt okos, és nem volt nagyon buta. Szereti az állatokat, volt kedvenc lova, a nála gyöngé- bekkel néha hatalmaskodott. Egyszer italozáson is rajta kap­ták. Mi lenne, ha minden fiú, akit elhagyott az anyja, s konf­liktusai vannak az iskolai rend­del, megölné az apját? Az apát józan megfontolt embernek ismerték munkatár­sai. A történtek előtti hetekben viszont gyakran és sokat ivott. A gyerekeket szigorúan ne­velte, nem tűrte a punk hajvise­letet, a divatos cuccokat, és idő­ben otthon kellett lenniük a gyerekeknek. Mégis beköszön­tött a szerelem, a nővérnek ud­varlója akadt, akit az apa nem kedvelt, eltiltotta tőle a lányát, amikor kiderült, hogy mégis ta­lálkoznak, elzavarta a háztól, a fiú szülei fogadták be. A pszichológus szerint az apa szigorúsága folyamatosan flusztrálta a fiatalembert, majd pedig szeretett nővére távozása sokkolta. Nem látott kiutat helyzetéből, a rászakadt végle­tes magányból. Azon az estén az apa a nővérét becsmérelte, kilátásba helyezte, hogy tróger lesz a fiúból, össze is vereked­tek. Most először a fiú is visz- szaütött, amit az apa tudomá­sul vett. A lány vallomása sze­rint egyszer már előfordult, hogy az apa egy késés miatt ököllel esett a fiának, különben csak az „általános életfelfogás­nak" megfelelően néha verte. A pszichológus szerint az ideges­ség, ijedtség és a félelem vezet­hetett a dühkitöréshez. Jó ég, mi lenne itt, ha minden magá­nyos, ideges kamasz félelmé­ben megölné az apját? Este nyolc körül megetették az állatokat, apa és fia, közben összevesztek, ezt vacsora köz­ben is folytatták, később már a tévé előtt verekedtek össze. Az apa lefekült, elaludt. A fiú hi­deg vízzel lezuhanyozott, de nem tudott megnyugodni, sőt, úgy döntött, hogy a konflik­tusra végleges megoldást keres. Ezt a baltában vélte megtalálni. A kamrában magához vette a 40 centiméteres nyelű, 14 centis élhosszúságú kisbaltát, az élé­vel a sértettet két estben nagy erővel fejbesújtotta. Miután az apa hörögni kezdett, fejére nej­lonzacskót húzott, majd a konyhából behozta a 13 centi pengehosszúságú éles kést, amivel haldokló apja torkán két metszést eljtett. Ezt követően a heverőre felállva készer gyom- ronrúgta. Az orvosszakértő szerint a baltaütések önmaguk­ban is halálos agyzúzódást okoztak, de a halál közvetlen oka az elvérzés volt. Ezután a fiatalember megpróbálta eltün­tetni a holttestet és a nyomokat. Az apját az udvaron lévő 3 mé­ter mélységű emésztőgödörbe dobta és földet szórt rá. Másnap a sértett munkatár­sainak azt állította, hogy az apja részegen pénzt vett magához és ismeretlen helyre távozott. A nővérének a nyomok megma­gyarázására furcsa rémtörténe­tet tálalt. E szerint az apja a szóváltást, majd a verekedést követően három fehér nyulat hozott a szobába és azokat bru­tálisan leölte, e miatt kellett ki­vágnia például egy darabot a heverőbői. A következő napon a rendőrségen is bejelentették az apa eltűnését. A rendőrség­nek kezdettől gyanús volt a fiú magatartása. A lakásban a szomszédok is észlelték a nyo­mokat, jelezték is a rendőrség­nek. A fiú még a helyszíni szem­lén vallomást tett. Az iratok kö­zött van egy levél, amit az uno­kanővérének írt: világos, kicsit szentimentális írás. Az a mon­data, hogy a „legnagyobb bün­tetés számomra az, hogy nics apám," kimódoltnak tűnik, az viszont meggyőző, hogy nem akar tróger lenni, szakmát sze­retne tanulni, és alig várja, hogy Tökölön végre dolgozhasson. Elviselhetetlennek érzi a tétlen várakozást a tárgyalásig. A pszichológus szerint magatar­tását a lelkiismeretfurdalás, ön­vád jellemzi. Ebben a levélben azt írja, hogy „ha apám most benyitna, az örömtől vagy a fél­elemtől szörnyethalnék." A történet tehát a részletes beismerő vallomásból, a tanuk szavai nyomán - tárgyi bizo­nyítékokkal, nyomokkal alátá­masztva - részletesen kirajzo­lódik. De, hogy miért történt mindez, hogyan vált a kamasz- fiúból apagyilkos, arra nincs magyarázat sem az aktákban, sem pedig a valóságban. Az in­dulatok ilyen izzása, majd kitö­rése még a tettes számára is megmagyarázhatatlan marad Ha az ő helyzetében lévő va­lamennyi fiatalember megölne valakit, előbb-utóbb kihalna az emberiség. Ihárosi Ibolya Az államtitkár válaszol A Kereszténydemokrata Néppárt Tolna Megyei Szervezete november 13-án nagygyűlést szervezett, amelyre hívott min­denkit, akit a mezőgazdaság sorsa érdekel. A sikeres rendezvé­nyen Sárossy László a Földművelésügyi Minisztérium államtit­kára válaszolt, de még többre idő hiányában nem térhetett ki. Ezekre írásban küldte meg válaszait, amelyeket naponta jelent­kező sorozatunkban teszünk közzé. Kérdés: Tételezzük fel, hogy egy 30 éves, nős, kétgyerekes fiatalember 1992 májusában 15 hektár földhöz jut. Mai isme­retei szerint milyen előkészü­leteket tegyen ahhoz, hogy mit csináljon a földjével, milyen állatok tenyésztésére rendez­kedjen be, melyik hitelforma alapján vegyen fel kölcsönt - amit majd vissza is tud fizetni - és ebből szorgalmas munká­val a következő években tisz­tességesen meg is tudjon élni családjával együtt? Válasz: A kérdező- és a ha­sonló témában érdeklődők számára javasolom, tanulmá­nyozzák a Magyar Mezőgazda­ság novemberi számának mel­lékletét, amelyet a jelenleg ér­vényben lévő kedvezményes hitelkonstrukciókról, a pályá­zati formában működő egyéb támogatási lehetőségekről és a hitelgarancia biztosításáról ad­tunk ki. (Mivel sokan érdeklődnek ezek iránt, mielőtt "lépnének", lapunk e heti csütörtöki számá­ban elkezdjük ennek részletes ismertetését.) Kérdés: Hogyan képzelik el a miniszter urak a rendszevál- tást a mezőgazdaságban - a múlt törvénytelenségeinek, okirathamisításainak és tö­mérdek visszaéléseinek el- mismásolásával - akkor, ami­kor a kárpótlási törvény nem­hogy segítené a mezőgazdaság átalakítására a kisgazdaságok létrehozását és azok majdani életképességét, hanem még újabb tőkét kíván kovácsolni a licittel és egyéb terhekkel (kimérés, illeték, stb.), vala­mint az ismeretlen adók és egyéb terhek ismeretének meghatározása nélkül, a már úgyis haldokló és szétlopott nagyüzemek felsegítésére, ahelyett, hogy az agrárollót összecsukva, kis- és nagyüze­meket egyaránt az értékesítés, beszerzés és a munkaigényes, eladható és versenyképes áruk termelésével a munkanélküli­séget is enyhítve, az egész ma­gyar mezőgazdaságot, de főleg a magán- és önkéntes szövet­kezeteket alacsony kamatú hi­telekkel a felvirágzás útjára te­relni igyekeznének? Válasz: Abszolút igazságos kárpótlás sajnos nem létezik, a kérelmek orvoslását a kárpót­lási törvény keretein belül tud­ják csak megoldani. Első lépés­ben a tulajdonviszonyok tisztá­zódnak, majd a tulajdonosok döntenek arról, hogy egyénileg vagy közösen, illetve nagy­üzemi bérleti formában lidSZ- nosítják-e földjüket. Mivel pi­acgazdasági körülmények közt kell a jövőben gazdálkodnunk, ezért a következő lépésben en­nek jogszabályi kereteit, majd információs és pénzügyi feltéte­Sárossy László leit kell megteremteni. Min­denképpen a magántermelők döntései lesznek gazdálkodá­sunk szempontjából a meghatá­rozóak, ezért piackutatási és érdekvédelmi oldalról a terme­lők öntevékeny kezdeményezé­seit várjuk, s ezekhez tudunk segítséget nyújtani. Kérdés: Á jelenlegi termelő- szövetkezetek átalakulását mi­lyen formában (formákban) tervezik, ez központilag (FM) valamilyen úton szabályozza-e ezt a folyamatot? Az átalakult csoportok milyen pénzforrá­sokat vehetnek igénybe? Ha nem lesz az átalakulás köz­pontilag beszabályozva, a lét­rejövő csoportok életképessé­gét, termékeinek értékesítését mi biztosítja? Válasz: A jelenlegi termelő- szövetkezetek átalakulásával kapcsolatban az FM központi­lag, illetve egyéb módon szabá­lyok megalkotását nem tervezi. Az átalakult csoportok pénz­ügyi finanszírozását a minden­kor renaeikezesre alio nitelek biztosítják. A létrejövő csopor­tok életképességét, termékeinek értékesítését központilag nem szabályozzuk, e tekintetben a piac törvényei a meghatáro­zóak. Hogy ne legyen tűz (Folytatás az 1. oldalról) — Kinek kell karbantartania ezeket a vezetékeket? — A tulajdonosnak vagy a kezelőnek. A városgazdálko­dási vállalat, a lakásszövetkezet illetve OTP-lakások esetében a közös képviselő köteles gon­doskodni a vezeték használha­tóságáról. Félévenként szak­ipari vállalattal felül kell vizs­gáltatni, le kell festetni, meg kell nézetni, hogy történt-e va­lamilyen rongálódás. — A tűzoltóságnak milyen eszközei vannak arra, hogy en­nek az előírásnak érvényt sze­rezzenek? — Szabálysértési eljárás in­dítható, előtte azonban adunk egy határidőt, melynek lejárta után kezdeményezhető az eljá­rás. Sajnos, előfordult már, hogy amikor figyelmeztettük az egyik közös képviselőt, le­mondott. Azonban mióta én parancsnok vagyok - 14 éve -, nem büntettünk meg egyetlen közös képviselőt sem. Annál is inkább, mert ők általában tud­ják, hogy mit kell tenni. — Mégis gondok vannak, ahogy ez a „zöld toronynál" is kiderült. — Sajnos, ez így van. Az egymás iránt érzett felelősség kellene, hogy motiválja az éle­tünket. Ez azonban sokhelyütt nincs így. Hiába végezteti el a karbantartási munkákat a kö­zös képviselő, ha az ottélők (vagy a hívatlan vendégek) megrongálják a biztonsági be­rendezéseket. A „zöld torony­ban" szeméttel tömték el a csö­vet, de volt, ahol lelopták a tűz­jelző telefont (ami egyébként másra nem használható). A tűzoltókészülékekről leszedik a tömlőket, a porpisztolyokat, így azok használhatatlanná válnak. Az ilyen középmagas lakóhá­zakban füstelvezetőnek is kell lennie. (Ez egy - az alsó és felső színről is nyitható - ablak.) Ezeknek az acéldrótjai is gaz­dára találnak. A menekülés szempontjából fontos tetőjá­rókkal is meglepő dolgok tör­ténnek. Ezeknek az lenne a funkciójuk, hogy a tetőre ki- menve, a másik lépcsőházon keresztül menekülhessenek a veszélybe került lakók. Többhe­lyütt lezárják ezeket, sőt, volt, ahol még rácsot is szereltek rá. Másutt a vízelosztókat szerel­ték le, aminek következtében meghiúsulhat az qltás, illetve ha nem figyelnek a tűzoltók, el­áraszthatnak egy emeletet. — Tolna megyében ki végzi a középmagas épületek vezeté­keinek karbantartását? — A dombóvári áfész tűzol- tókészülék-részlege foglalkozik ezzel is. Bárkivel szerződést kötnek, ahol ilyen vezeték van, és szabványosan felülvizsgál­ják. — Nem lenne szerencsésebb, ha maguk a tűzoltók tartanák karban ezeket a berendezése­ket? Hiszen ha baj van, nekik kell velük dolgozni. — Ez nem olcsó mulatság, tehát fizetni kell érte. A tűzoltó­ság pedig nem lehet adóalany, tehát nem tehet szert bevételre. A dobóváriak pedig szaksze­rűen el tudják végezni ezt a munkát. — A nemrégiben alakult tűzoltószövetségek nem vállal­hatnának hasonló feladatot? — Éppen most konzultáltam a Tolna megyei szövetség elnö­kével, akivel megállapodtunk, hogy lenne erre mód.-hangyái­Gyermekszépségverseny, 1991. Novák Zoltán Dombóvár, Dombó P. u. 13. Tarsoly Timea Dombóvár, Fő u. 57. Sütt Nikoletta Harc, Fő u. 19. Téglás Attila Decs, Erdős u. 5. Toláczi Csilla Nagymányok, Bányász u. 8. Úgy lehet szavazni, hogy az újságból, kivágják a legszebb­nek tartott kisgyerek fényképét, és beküldik szerkesztősé­günkbe. Egy borítékban több fotó is beküldhető, mindössze annyit kérünk, hogy a címzés mellé ír­ják oda: Gyermekszépségver­seny. Címünk: Tolnai Népújság Szerkesztősége, Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. 7100. Az nyeri a versenyt, illetve az ér el helyezést, akinek az újság­ból kivágott fényképe a legna­gyobb számban érkezik vissza szerkesztőségünk címére. Sokan érdeklődnek, mikor láthatják lapunkban a bekül­dött fényképet. Előbb-utóbb mindenki sorra kerül. 1992. január 9-i lapunk 3. ol­dalán közöljük a legközelebb, szombaton, január 11-én a 14. oldalon megjelenő gyermekek névsorát.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom