Tolnai Népújság, 1992. január (3. évfolyam, 2-26. szám)

1992-01-30 / 25. szám

DÖNTÉS A LAKOSSÁG VÉLEMÉNYE ALAPJÁN (3. oldal) 1992. JANUÁR 30. CSÜTÖRTÖK ÁRA: 9,60 FORINT III. ÉVFOLYAM, 25. SZÁM Kongresszusra készül a Fidesz (3. oldal) Hazaérkezett Prágából az ország- gyűlési küldöttség Szerdán hazaérkezett Prágából az Országgyűlés Alkotányügyi, Törvényelő­készítő és Igazságügyi Bi­zottságának Salamon László elnök vezette küldöttsége. A magyar delegáció há­romnapos prágai tartózko­dása során megbeszéléseket folytatott a cseh és a szlovák törvényhozás alkotmányü­gyi és külügyi bizottságá­nak képviselőivel. A kül­döttséget fogadta Dagmar Buresová, a Cseh Nemzeti Tanács elnöke. Zöldség­fogyasztási tilalom Nagytétényben az ólom­kohászati meddőhányó le­fedését, talajcserét és résfa-­♦ lazást javasolnak a holland szakértők, akik 450 ezer gulden felhasználásával felmérést készítettek a Me- tallochémia gyáregység te­rületén és környékén. A ja­vaslat megvalósítása körül­belül 1 milliárd forintba ke­rül, de egyelőre erre nincs megfelelő finanszírozási le­hetőség. Ezekről a kérdé­sekről Hans Alders holland építőipari, területrendezési és környezetvédelmi mi­niszter budapesti tárgyalá­sait követő szerdai sajtótá­jékoztatón volt szó, amelyen Keresztes K: Sándor kör­nyezetvédelmi miniszter is részt vett. A holland szakemberek több ezer talaj- és vízminta, több száz figyelőkút alapján pontosan meghatározták a terület szennyezettségét. Azonnali intézkedéseket is szükségesnek tartanak: pél­dául bizonyos részeken a zöldségfélék fogyasztásá­nak megtiltását. Erről a he­* lyi önkormányzat dönthet. Bőd Péter Ákos washingtoni tárgyalásai A nemzetközi pénzügyi intézmények elégedettek a magyar gazdasági helyzet alakulásával, az idei tervek­kel, így nem lesz akadálya az együttműködési prog­ramok, a hitelnyújtás folyta­tásának - mondotta was­hingtoni tárgyalásairól Bőd Péter Ákos. A Magyar Nemzeti Bank új elnöke bemutatkozó láto­gatást tett a Nemzetközi Va­lutaalap (IMF) és a Világ­bank vezetőinél, s találko- ^ zott az amerikai kormány­zat illetékeseivel is. Csehszlovák alkotmányozás Csehszlovákiában mind több után a múlt héten a Szövetségi kétkedő megállapítás hangzik Gyűlésben Václav Havel köz­el a föderáció alkotmányos társasági elnök kudarcot vallott rendjének megújítási lehetősé- a maga alkotmánymódosítási gét - lényegében a közös állam javaslataival, túlélési esélyeit - illetően, mi- (Folytatás a 2. oldalon) Oktatásügy Liberális és konzervatív értékek Az új oktatási törvényterve­zet iránti érdeklődést mi sem mutatja jobban, mint az, hogy tegnap délután két szekszárdi rendezvény is ezzel a témakör­rel foglalkozott. Elsőként a Pe­dagógusok Szakszervezetének Tolna Megyei Szövetsége tar­tott fórumot a Művészetek Há­zában, ahol is Fülöpné Szűcs Mária elnök köszöntötte a meg­jelent pedagóguskollégákat. A kormánypártokkal való eddigi találkozások mély csalódást okoztak — jelentette ki Fülöpné Szűcs Mária, bemutatva egyút­tal a rendezvény vendégét, Fo­dor Tamás SZDSZ-es országy- gyűlési képviselőt, a parlament kulturális bizottságának alel- nökét. Fodor Tamás mindenek­előtt arra mutatott rá, hogy a magyar pedagógustársadalom fontosnak tartja azokat az érté­keket, melyeket sikerült meg­őrizni a centralizációval szem­ben. Mégis, a szakmai nyomás ellenére ma ismét egy uralkodó ideológia erőltetése érhető tet­ten, s ennek csak egyik vonat­kozó része a vallás. Áz értékek elsődlegességét illetően is elté­rés mutatható ki a liberális, il­letve a konzervatív tábor kö­zött: előbbiek inkább a kreativi­tást, a nyelvtanulást részesítik előnyben, utóbbiak pedig a rendre, az erkölcsi értékekre hivatkoznak. A közel két és fél órás fórum természetszerűen nem zárhatott le több vitás kér­dést. Lapunknak adott tájékoz­tatójában Fülöpné Szűcs Mária rámutatott arra, hogy a nagy érdeklődés egyúttal bizonyítja: az oktatási törvénytervezet vi­táját a minisztériumnak nem (Folytatás a 2. oldalon) Antall József fogadta a végleg eltávozó kínai nagykövetet Antall József kormányfő szerdán búcsúlátogatáson fo­gadta Dai Bingguo kínai nagy­követet. A találkozóról kiadott korányszóvivői közlemény hangsúlyozza: a megbeszélés során áttekintették a kétoldalú kapcsolatok helyzetét. Magyar- ország korrekt államközi kon­taktusok fenntartására törek­szik Kínával, érdeke a gazda­sági és kultúrális kapcsolatok fejlesztése. Magyarország kül­politikai tevékenységét - kínai kapcsolatait illetően is - össze­hangolja az Európai Közösség tagállamaival, valamint a vi­segrádi hármak másik két or­szágával: Lengyelországgal és Cseh-Szlovákiával. A beszélge­tésen Dai Bingguo nagykövet is hangsúlyozta a kétoldalú kap­csolatok fejlesztésének szüksé­gességét. Kakasdi hétköznapok Jogos igények, szűkös lehetőségek Csökken a kiskereskedelmi forgalom Szakképzési megállapodás A Munkaügyi Minisztérium és az Ipartestületek Országos Szövetsége megállapodást írt alá szerdán a szakképzési tör­vény alapelveiről, valamint a mestervizsgáztatás szabályozá­sának a feladatairól. A kisipar részvétele a szakképzésben az új körülmények között más szerepet kaphat. Ennek érvé­nyesülnie kell a szakképzési törvényben is. Az IPOSZ a tör­vénytervezet elveit elfogadja, és fontosank tartja, hogy a kép­zéssel foglalkozóknak megfe­lelő hatáskörük és felelősségük legyen. A Munkaügyi Minisz­térium támogatja azt a törek­vést, hogy a szakképzés átalakí­tásánál vegyék figyelembe a kis- és középvállalkozások igé­nyeit. A Központi Statisztikai Hiva­tal most közzétett adatai szerint a bolti kiskereskedelem és a vendéglátás forgalma az elmúlt évben mind értékben, mind mennyiségben csökkent a meg­előző évhez képest. Igaz ugyan, hogy még csak 11 hónap adatai állnak rendelkezésre, ám ezek is mutatják a meglehetősen erő­teljes visszaesést. Az áremelkedések hatására a múlt év 11 hónapjában 1,6 szá­zalékkal csökkent a kiskereske­delem, 2,8 százalékkal a ven­déglátás forgalma. A mennyi­ségi visszaesés a boltokban 28,5 százalék, a vendéglátó helye­ken 23 százalék volt. Az év fo­lyamán szembetűnő a fokoza­tos csökkenés. Míg a boltokban januárban csak 19,6, novem­berben már 33,5 százalékkal kevesebb áru fogyott, mint a megelőző év azonos hónapjá­ban, s ugyanez elmondható a vendéglátásról is. November­ben a cukrászdákat, italboltokat fele annyian látogatták, mint egy évvel korábban. Az a bizonyos hat akadály Február 1-től: gyógyszerár-emelés A magyar gyógyszerek ára átlagosan 12 százalékkal, az importkészítményeké pedig át­lagosan 9-10 százalékkal emel­kedik február 1-jétől. Az áreme­lés a 813 hazai készítmény kö­zül 603-at érint, kétszáznak az ára nem változik, 10 gyógy­szernek pedig csökkentik az árát. Mint azt Matejka Zsuzsanna főgyógyszerész az MTI-nek el­mondta: a gyógyszerár-emelést nem a társadalombiztosítási támogatások csökkentése, il­letve a támogatott készítmé­nyek körének szűkülése okozza. Az árnövelést a hazai gyógyszergyárak kezdemé­nyezték, s az Országos Társada­lombiztosítási Főigazgatóság­gal folytatott alku nyomán ára­ikat már január 13-án megvál­toztatták. A lakosság az áreme­lést most elsősorban azoknál a készítményeknél érzékelheti, amelyeket kis sorozatban gyár­tanak, illetve az elavultságuk miatt nem gazdaságos termé­keknél. Ily módon a korszerűt­len hormonkészítményért és néhány szívre ható gyógysze­rért kell ezentúl tetemesebb összeget fizetni a gyógyszertá­rakban. Az indokkal egyébként a szakemberek is egyetértenek, mert az elavult készítményeket új, korszerű medicinákkal kell felváltani. Ami a külföldi gyógyszere­kért fizetendő térítési díjak nö­vekedését illeti, azt a tavaly de­cemberi forintleértékelés és a gyógyszerimport illetékmen­tességének megszűnése indo­kolja. A forint inflálódása ugyanis átlagosan 5,8 százalék­kal, az illetékkedvezmény megvonása pedig összesen 4 százalékkal emeli a külföldi gyógyszerek hazai fogyasztói árát. Ez tehát az első, ám valószí­nűleg nem az utolsó idei gyógyszerár-emelés háttere. Ámennyiben ugyanis az Or­szágos Társadalombiztosítási Főigazgatóság költségvetésé­ben nem jut több pénz a tava­lyinál a támogatások fedeze­tére, illetve az elmúlt év de­cemberében életbe léptetett - gyógyszerfelhasználást korlá­tozó - intézkedések nem hoz­zák meg a Várt eredményeket, úgy július elsejétől az OTF kénytelen lesz szűkíteni a tá­mogatott készítmények körét. A DPA német hírügynökség szerint az ENSZ-főtitkár meg­bízottjának, Marrack Goul- dingnak eredménytelen tárgya­lásai világosan megmutatták, hogy hat akadálya van az ENSZ-béketerv megvalósulá­sának Jugoszláviában. Ezek a következők: 1. Míg a Horvátországban élő, a lakosság 12 százalékát ki­tevő szerb kisebbség azt akarja, hogy a kéksisakosok a jelenlegi frontvonalakon helyezkedjenek el, addig Horvátország ragasz­kodik hozzá, hogy a szerb ki­sebbség által lakott egész terü­leten helyezzék el őket. 2. A szerbek azt szeretnék, ha a kéksisakosok „öt-tíz évig" maradnának, míg a horvátok legfeljebb egy évre gondolnak. 3. Zágráb azt követeli, hogy a szerbek által ellenőrzött jugo­szláv hadsereg egységei telje­sen vonuljanak ki Horvátor­szág szerbek lakta területeiről. A szerbek ezzel szemben csak részleges kivonulásukhoz haj­landók hozzájárulni. 4. Horvátország követeli, hogy fegyverezzék le a köztár­saság területén található vala­mennyi szerb alakulatot. A szerbek ehhez csak akkor haj­landók hozzájárulni, ha a hor- vát alakulatokat is lefegy vérzik. 5. A szerbek leszögezik, hogy az általuk lakott települések „soha többé" nem térnek vissza a Horvát Köztársaság fennha­tósága alá. Zágráb ezzel szem­ben azt követeli, hogy az ENSZ-csapatok állítsák helyre-a horvát fennhatóságot a szerbek lakta területeken. Csak „helyi önigazgatás" engedhető meg. 6. A szerbek álláspontja sze­rint az Európai Közösség meg­figyelőinek, állítólagos horvát- barát beállítottságuk miatt, el kell hagyniuk Jugoszláviát. Horvátország ennek ellent­mond. A falu éli hétköznapi életét, akad aki boltba siet, más éppen a polgármesteri hivatalba a jegyzőhöz, ahol már hárman éppen várakoznak. A polgár­mester a faluház és a költségve­tés papírmunkái fölé görnyed. Ez utóbbit február közepére ter­jesztik a képviselők elé. Ugyan december közepén már ismer­kedtek a várható számokkal, a; igények pénzügyi kihatásaival de a neheze még itt is hátravan (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom