Tolnai Népújság, 1992. január (3. évfolyam, 2-26. szám)

1992-01-28 / 23. szám

1992. január 28. TÁJOLÓ »UJSAG 5 t­* 9­» Jótanácsok pályázatok készítéséhez 1. Ahhoz, hogy pályázatírás­hoz kezdjünk, először is is­merni kell, hogy milyen lehet­séges források, pályázati kiírá­sok, támogatási felhívások, ala­pítványok, ösztöndíjak, stb. vannak, amelyek céljaink eléré­séhez számításba jöhetnek. Ezt a csatornát a mai világban ér­demes körültekintően kiépí­teni, amihez szolgálatunkra le­het a Pályázatfigyelő, de egyéb folyóiratok, közönségszolgálati irodák, telefonszolgálatok, könyvtárak és más intézmé­nyek működése is. 2. Nélkülözhetetlen a sikeres pályázathoz, hogy a helyzet (a település, a társaság, egyesület, egyszóval a pályázó helyzeté­nek, a lehetséges belső erőfor­rásoknak) elemzését, a feladat bemutatását, a vállalt progra­mot - amely az előbbi elem­zésre épül - világosan és szak­szerűen írjuk le. Ez a fázisa a feladatunknak különösen alapos felkészültséget igényel. Különböző nagyságrendű és tematikájú pályázatok léteznek: — Az átláthatóbb, egysze­rűbb, kisebb támogatási össze­geket igénylő pályamű elkészí­tésére valószínűleg vállalkoz­hatunk helyben magunk, ha le­hetséges persze itt is érdemes - a témától függően - szakem­berrel konzultálni. — Előfordulhat, hogy átfo­góbb, speciális probléma meg­oldására, kezelésére a település vagy a közösség életét hosz- szabb távon meghatározó, na­gyobb támogatási kérelmet akarunk benyújtani. Ilyen esetben lehetséges, hogy - felkészült szakértőknek is - több hetes (hónapos) előké­szítő, elemző, programkészítő munkára, komolyabb energiák mozgósítására van szükség. Ne sajnáljuk ilyen esetben - akár a megszerzett támogatás összegének néhány százaléká­ban - a szakértőkre fordított költséget, ez minden bizonnyal belátható időn belül megtérül. Egy mélyreható, szakszerű, helyzetfeltáró elemzés más helyzetekben egyéb döntésekben is segítségünkre lehet. 3. Ne feledjük, ha átfogó és alapos programmal (progra­mokkal) rendelkezünk - tehát hosszabb távon tudjuk, hogy mit és hogyan akarunk - a ké­sőbbiekben akár annak egy-egy részcéljára különböző pályázati helyekre is beadhatjuk progra­munkat, vagy annak egy-egy részét könnyen adaptálhatjuk egy új forráshely lehetőségének megjelenésével. 4. Gyakori, hogy pályázatun­kat a bírálók elutasítják. Vagy, mert mi nem eléggé belátha­tóan, meggyőzően fogalmaztuk meg programunkat, vagy mert a mi programunk - az adott kií­rásba - profilja, nagyságrendje vagy egyéb okból nem fért bele, de az is lehet, hogy a bírálók nem voltak elég bölcsek, érzé­kenyek. Az alkalmi elutasítás velejárója a pályázat készítésé­nek, nem szabad, hogy elkese­redetté, sértődötté váljunk. 8-10 pályázatból jó ha 2-3 van, ami támogatást kap. Itt is az átfogó-előrelátó ter­vezés segíthet, az új és új pró­bálkozásainknál már nem kell mindig élőiről kezdeni a mun­kát, gyakran elég, ha a már meglévő programunkat, terve­zetünket aktualizáljuk. 5. Informáltnak kell lennünk, azokról a gyakorlati példákról, amelyek a mi programunkhoz hasonlóak, vagy ahhoz közelálló témájúak, amelyek tapasztalatai segítségünkre le­hetnek, s amely példákra saját tervezetünkben akár hivatkoz­hatunk is. Informáltaknak kell lennünk olyan szakértőkről, akik pályá­zatunk elbírálóinak szakvéle­ményükkel támogató nyilatko­zatukat adhatják. Főként olyan személyekkel jó kapcsolatban lennünk, akik szakértőként te­kintéllyel bírnak, s akik a pá­lyázó eddigi működéséről, hátteréről pozitívan tájékoz­tattak. (A jövő héten, kedden, ugyanezen az oldalon tovább folytatjuk tanácsadásunkat.) ­Versmondó emlékverseny A várdombi iskolagalériában immár harmadik alkalommal rendezték meg a Weöres Sán­dor versmondó emlékversenyt. A Magyar Kultúra Napja egy­ben Weöres Sándor költő halá­lának napja is. Erre az alka­lomra a versenyzők egy XX. századi magyar költő versét vá­lasztották. A versenyre 13 is­kola külde el versenyzőit, akik három csoportban mérték össze tudásukat. Figyelemreméltóan sok és szép verset hallhattak a részt­vevők, s emiatt a zsűrinek is igen nehéz dolga volt a döntés­nél. A legkisebbek csoportjának győztese: Ribli Dalma (Pécs). Különdíjat Jónás Henrik, az I. Számú Általános Iskola speciá­lis tagozatának diákja kapott. A második csoportban Szekeres Beáta (Decs), nyert. Itt Kindli Dóra, Hadnagy Margit és Ká­roly Anett kapott különdíjat. A legnagyobbak csoportjában 1. helyezést Nyúl Eszter (Báta- szék) ért el. Különdíjat Bóka Tímea, Nagy Tünde és Kovács Anita kapott. Dránovits István, a zsűri tagja értékelte a versenyt, amely a pedagógusok és gyere­kek odaadó, lelkes munkájáról tanúskodott. K.Zs. Vöröskeresztes támogatási alap Segítség a rászorultaknak A Magyar Vöröskereszt Tolna Megyei Vezetősége 1991. október 7-én támogatási alap létrehozását hagyta jóvá közér­dekű célú kötelezettségválla­lásként. Célja: a Vöröskereszt alapelveivel összhangban a le­hetőségekhez mérten mind­azon rászorultak megkülön­böztetés nélküli segítése, akik­nek hirtelen rosszra fordult helyzete ezt indokolja (pl: ka­tasztrófahelyzetbe kerültek gyorssegélyezése, engedélye­zett külföldi gyógykezelés költ­ségkiegészítése, állami gondo­zásból kikerülő vagy megfelelő családi háttérrel nem rendel­kező fiatalok önálló életkezdé­sének segítése, stb.) A humani­tárius eszmék és magatartás- formák terjesztését szolgáló rendezvények, programok, ak­ciók finanszírozása (pl: beteg gyermekek üdültetése, ifjú vö­röskeresztes táborok, elsőse­gélynyújtási, csecsemőgondo­zási versenyek, idősek napja, véradóünnepségek szervezése, stb.) A Magyar Vöröskereszt Tolna Megyei Vezetősége meg­lévő pénzeszközeiből 50 ezer forintot a támogatási alapra mint közérdekű célú kötelezett­ségvállalásra elkülönített és azt a Takarékbank számláján (469-98547) belül megnyitott külön csekkszámlára (19230315) átutalta. A megjelölt közérdekű kötelezettségválla­lás nyitott, ezért a megyei veze­tőség kéri megyénk lakosságát, az intézményeket, gazdálkodó egységeket, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb közös­ségeket, hogy erkölcsi erejükkel és anyagi eszközeikkel támo­gassák a fenti célkitűzést. A pénzbefizetések összege, a ter­mészetbeni adományok értéke az adóbevalláskor az összjöve­delemből levonható, illetve nem magánszemély esetén adókedvezmény érvényesít­hető. Az elkülönített számlára befolyt összeg felhasználásáról kuratórium határoz. TV-napló Sorsok Négy sors villan fel a francia-magyar dokumentumfilm­ben, amit hárman írtak, köztük a rendező Gazdag Gyula. A négy sors a túlélésről szól, bár a túlélők más-más helyzetből indulnak, de mindegyiknek túl kell élnie valamit, ennek a forradalmat, annak a rendszerváltást. A Magyar krónikák című filmnek következésképp a magyar valóság kereszt- metszetét kellene adnia, ezt szolgálják az egykori híradó­részletek is, de kérdés, hogy a francia néző mit tud meg az elmúlt negyven évről s egyáltalában érzékeli-e a történelmi légkört vagy be kell érnie négy történettel. Inkább az utób­bira gondolok, még akkor is, ha az egyéni sorsokban mindig tükröződik valami a történelemből is. Az első történet valóban tragikus. Az akkori forradalmár fiatalembert nyolc társával együtt elfogták és a Soroksári úton, a vasúti töltés mellett lelőtték őket. Nyolcán meghal­tak, ő csodával határos módon megúszta néhány lövéssel, életben maradt. Megmutatja a helyszínt, később elkísérjük a falujába, ahol találkozunk azzal az emberrel is, aki a kivég­zőosztagban volt. Falubeliek, de csak homályosan emlék­szik, azt mondja, ma már azt se tudja, mi történt. Az egykori katonatiszt nem bírta ki a rendszerváltást, va­lakitől egy rejtélyes Platón-idézetet is kapott, ami arra fi­gyelmeztette, hogy ebben a világban nincs mit keresnie. Hit­tel csinálta, amit tett, özvegye azt mondja, jó ember volt, nem ártott senkinek, ő azonban inkább félreállt. Az özvegy szívósabb, jóllehet ő is részt vett a mozgalomban, amint mondja, s most vállalkozó, kitanulta a virágkötészetet, ter­mészetgyógyász-szalont nyit, fia egyetemista, Angliába ké­szül. Az egykori titkosrendőr gazdálkodik. A filmfelvétel megmaradt, fel is ismerjük, amikor a Batthyány-örökmé- csesnél szétveri a tüntetőket, de most békésen eteti a birká­kat, s ha érzik is hangjában némi megbántottság, valószínű­leg nem nagyon bánja, hogy így történt. Az értelmiségi, aki a miskolci egyetemen tevékenykedett a forradalom napjaiban, a jelek szerint nagyon jó körülmények között él s arról be­szél, hogy ideje domesztikálni az indulatokat. A film nem kommentál, a szereplők csak tényekről be­szélnek, jóllehet aki a halál torkából menekült, megismételve Dosztojevszkij sorsát, sok mindenről szólhatna, miként az egykori titkosrendőr is. A film azonban nem ítélkezni akar, egyszerűen közli, hogy akkor Magyarországon ez történt négy emberrel. Ez erénye is, gyengéje is. Mindenkinek az élete valóságos regénytéma, fordulatokban bővelkedik, Tasmániában épp úgy lehetne találni változatos sorsokat, mint egy amerikai kisvárosban. Azt nem éreztük ebben a filmben, hogy mindez csak Magyarországon történhetett meg, sehol másutt. Az úgynevezett szocialista tábor országai sokban hasonlítottak egymásra, de sokban különböztek is. A Szovjetunióban nyilván könnyű találni olyanokat, akiknek még kegyetlenebből alakult a sorsuk, de az ott történt és csak ott történhetett. A négy sors egyetlen ponton sem találkozik, csak a törté­nelem kapcsolja egybe őket. Változatos sorsok, mert a törté­nelem nem mér egyformán, ezért is kínál regénytémát min­denkinek az élete. Cs.L. A község alapításának 850. évfordulóját előkészítő kurató­rium történelmi előadássoroza­tot - népfőiskolát - szervezett a művelődési házban. Létrehozá­sának célja, hogy átfogja, illetve megalapozza az évforduló méltó megünneplését. Az első két elsőadást már megtartották. Az első mintegy bevezetése volt a sorozatnak, melyen a környezet földrajzi, geológiai kialakulásáról, az eu- rázsiai rendszerben való elhe­lyezkedéséről esett szó, vala­mint arról, hogy a népvándor­lás hogyan befolyásolta az itt élő emberek életét, hagyomá­nyait. A második előadáson „A kezdetektől a honfoglalásig" címmel Szabó Géza régész-mu- ¥ zeológus tartott előadást, me­lyet megelőzött dr. Csanády György magán pincemúzeu­mának a megtekintése. „A cikádori apátság hiteles helyi tevékenysége" címmel dr. Koszta László történész tart előadást február 10-én, míg 24-én „Bátaszék története a tö­rök hódításig" címmel Sümegi József, a bátaszéki II. Géza Gimnázium igazgatója tartja meg előadását. Március 9-én és 23-án a török hódoltságról, va­lamint a XVIII. századi újrate­lepítésekről hallhatnak az ér­deklődők. Április 6-ra várják dr. Andrásfalvy Bertalan mi­nisztert, néprajzkutatót, aki „Gazdálkodás és az azzal kap­csolatos szokások térségünk­ben" címmel tarLelőadást. Áp­rilis 27-én a koalíciós időszak történetéről, május 11-én pedig a második világháborút követő ki- és betelepítések történetéről lesz szó. A szervezők úgy gon­dolták, ezzel az előadással nem fejeződne be a sorozat, hanem a következő szezonban folytatása lenne. A község gazdasági, tár­sadalmi és egyházi élete ke­rülne előtérbe. Pályázati figyelő Dr. Paul E. Dennison - Gail E. Dennison: Eszkapcsoló agy torna Magyar Falusi-Tanyai Ven­dégfogadók Szövetségének pályázata: Az 1934. „Falusi Vendéglátás Mestersége" című tanácsadó füzet mellett ismét megjelentetnek egy tanácsadó füzetet. Kérik, hogy az ÉN ÍGY CSINÁLQM gondolat jegyében küldjék meg tapasztalataikat és javaslataikat. A beküldött anyagokat szerkesztve közlölik és annak neve, címe, aki érté­kelhető anyagot küld be, a fü­zetben megjelenik. Beküldési határidő: 1992. január 31. * Pályázati hirdetmény az Idegenforgalmi Alapból falusi turizmus céljára nyújtható tá­mogatás elnyerésére: A pályázat célja, hogy:- lehetőséget nyújtson az idegenforgalmi fejlesztések ke­retén belül a hátrányos hely­zetű, illetve gazdaságilag elma­radott települések fejlesztésére:- megyénként alakuljon ki legalább egy olyan bázis, amely a falusi turizmusban később bekapcsolódni kívánó települé­sek számára mintaértékű lehet: Az alapból olyan magánsze­mélyek kaphatnak támogatást, akik elkülönült telken álló in­gatlanukban, állandó helyben- lakás mellett vállalják a ven­dégfogadást, s megfelelnek a pályázati feltételeknek. Beküldési határidő: 1992. ja­nuár 31. Görög nemzetközi Gyermek­képzőművészeti pályázat: Téma: szabadon választott. Technika: bármely kétdimen­ziós tecnika. Pályázhat minden 6-13 éves gyermek. Beküldési határidő: 1992. február 5. Az „1000 éves a magyaror­szági iskola" alapítvány pá­lyázata: Pályázhatnak egyének, cso­portok vagy intézmények a ter­vezett munka részletes ismerte­tésével, az egyszeri vagy több évre szóló költségvetés, illetve támogatási igény részletes tag­lalásával - az erre szolgáló adatlap felhasználásával. Beküldési határidő: 1992. február 15. Pályázati felhívás ösztön­díjra felsőoktatási intézmény­ben tanuló cigány fiatalok számára az 1991/92-es tanév II. félévére. Pályázhat bármely fel­sőoktatási intézményben ta­nuló cigány fiatal. Pályázati ha­táridő: 1992. február 20. ★ Az Országépítő Alapítvány és az Illyés Alapítvány közös pályázata. Célja a hazai és határon túli magyar gyermek- és diák ismeretterjesztő (történelmi, irodalmi, ipar- és népművészeti) táborok támo­gatása. Beküldési határidő: 1992. február 28. * Országos diákrádiós és diák- újságíró pályázat. Pályázhatnak: - megjelent diákújságokkal szerkesztősé­gek,- egyéni diákújságírók már megjelent ül. még meg nem je­lent cikkekkel,- diákrádiósok, tematikai megkötések nélkül. Beküldési határidő: 1992. február 28. A pályázatokról részletes in­formációkat kaphatnak, ha el­mennek a Tolna Megyei Gyer­mek- és Ifjúsági Alapítvány In­formációs Szolgáltató Irodájába (Szekszárd, Béla tér 6. tel: 11-928). Nyitva tartás: hétfő, szerda: 13.00- 16.00 óráig. kedd, csütörtök: 13.00-17.00 óráig. péntek: 13.00-15.30 óráig. A Paksi Ifjúsági Irodába (Paks, Gagarin u. 2. tel: 75/11-646) hétfőtől péntekig 14.00- 20.00 óráig várják az érdeklődőket. Ez a könyvecske - az agyku­tatás eredményeinek felhaszná­lásával - lehetővé teszi, hogy a diákok olvasási nehézségei megszűnjenek: hogy szíveseb­ben tanulják a matematikát vagy bármely más tantárgyat: hogy memóriájuk - s nemcsak a fiataloké, hanem az idősebbeké is - javuljon, hogy az agyuk ha­tékonyabban működjön. S mindezt egyszerű, kevés időt igénylő mozgások segítségével éri el. Úgy, hogy a bennünk rej­tetten meglévő képességeket a jobb és a bal agyfélteke össze­hangolásával felszínre hozza. A tanárok iskolarendszerünk gyenge eredményeit különböző oktatási módszerek bevezeté­sével próbálják javítani: például a fokozott motiváció, az érdek­lődést erősítő, vagy a „verd a fe­jébe" tanulási módszerekkel. Ezak a módszerek egy bizonyos fokig valóban eredményesek is. Mégis miért van az, hogy egy módszer olyan jól beválik az egyik tanulónál, s a másiknál nem? A szerzők úgy gondolják, hogy ennek oka az, hogy egyes gyerekek „túl erősen akarnak", s ezáltal a két agyfél tevékeny­ségét összehangoló mechaniz­mus - amely pedig a teljes agy- gyal való tanuláshoz nélkülöz­hetetlen - egyszerűen „kikap­csol". Agyuk hátsó területe fel­veszi az információkat, mint benyomásokat, de ezek - a kap­csolat hiányában - hozzáférhe­tetlenek agyuk első területe számára, mint „kifejezések". Ez a kifejezésképtelenség leblok­kolja a tanulót és sikertelenségi szindrómát okoz. A megoldást a teljes aggyal való tanulás je­lenti: az összehangolt mozgá­sokra való áthangolással és az agytorna gyakorlatokkal így lehetővé válik, hogy agyuk olyan részét is használják, amit korábban nem tudtak hasz­nálni. Gyakran azonnali és je­lentős változás figyelhető meg a gyerekek viselkedésében és tanulásában, ahogy rájönnek arra, hogy miképpen lehet egy­idejűleg befogadni és kifejezni az információkat. Az amerikai módszer világ­szerte beváltotta a hozzáfűzött reményeket, érdemes tehát ne­künk is használni. A könyv ki­adója, dr. Dómján László, az agykontroll hazai művelője, és oktatója. Innen­onnan Szekszárdon, a Babits Mihály Művelődési Házban február 2-án, vasárnap délelőtt 10,30-kor a Ci­nege madár népdalének­lési verseny szakmai elő­készítője a középdöntőbe jutott csoportoknak, és egyéneknek. Szekszárdon, a Művésze­tek Házában február 3-án, hétfőn este fél nyolckor a Nemzeti Filharmónia hangversenye keretében Almásy László (zongora) és Almásy László Attila (zongora, orgona) hang­versenyére kerül sor. Mű­sorukban P. Eben, C.Franck, Orbán György, Reger, Schubert, Farkas művei szerepelnek. Pakson, a művelődési házban Kínai művészet címmel nyílik kiállítás ma, január 28-án, melyen selyemfestést, népvisele­tet, fotókat láthatnak. A bemutatott anyag már­cius 8-ig lesz látható na­ponta 15-19 óráig. Gergely Róbert kon­certjére kerül sor Emma- nuelle címmel február 3-án, hétfőn, 19 órai kez­dettel. Szintén február 3-án, 17 órakor a városi fiók- könyvtárban a Bibliais­mereti Szabadegyetem előadásainak újabb prog­ramjában A nagyhét címmel Lukács Gyula baptista lelkész tart elő­adást. Népfőiskola Bátaszéken

Next

/
Oldalképek
Tartalom