Tolnai Népújság, 1992. január (3. évfolyam, 2-26. szám)
1992-01-25 / 21. szám
VISSZAVETTÉK A RÉGI BOLTOT (5. oldal) 1992. JANUÁR 25. SZOMBAT ÁRA: 9,60 FORINT HL ÉVFOLYAM, 21. SZÁM Gazdálkodó közigazgatás kell (3. oldal) Magyarromán tárgyalások Szakértői tárgyalásra ülnek össze hétfői Budapesten a magyar és a román külügyminisztérium vezető beosztású diplomatái. A tárgyalások a régóta húzódó magyar-román alap- szerződés előkészítését szolgálják. A két ország külügyi tisztviselői azután ülnek tárgyalóasztalhoz a magyar fővárosban, hogy a két fél kölcsönösen eljuttatta egymáshoz a szerződés általa kidolgozott tervezetét. Az MTI értesülése szerint az alapszerződés ügyében a magyar részről több fordulós tárgyalásokra számítanak, és a „propagandaháborútól" mentes, higgadt, nyugodt légkörű munkára helyezik a hangsúlyt. Kilencven millió a kisebbségek számára Ez évben kilencvenmillió forintot juttatnak a kisebbségek anyanyelvének, kultúrájának megőrzésére, ápolására, kutatására a Magyarország Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Alapítványból. Tavaly e célra csupán negyvenmillió forint jutott - tájékoztatták az MTI munkatársát a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalban. Az alapítvány havi részletekben kapja ezt az összeget állami költségvetésből. Elfogták a rablási kísérlet tettesét Krimi-komédiába illő fordulattal, s végül a tettes elfogásával zárult egy takarékpénztári rablási kísérlet Kecskeméten. Bajkó Róbert 25 éves, büntetlen előéletű help lakost ugyanis a menekülése közben elhagyott, valódi adatokat tartalmazó befizetési csekk nyomán találta' meg, s tartóztatta le munkahelyén pénteken reggel a rendőrség. A gyógyszeripar készen áll A magyar gyógyszeripar készen áll hogy az egykori Szovjetunió országainak nyújtandó háromoldalú szerződésekkel finanszírozott szerződések keretében gyógyszereket szállítsanak a Független Államok Közösségének. így fest a késztermék Acélcsövet vág a daraboló A megszokott termék most nem kelendő A várdombi PAGRIX Gépgyártó Kft 1990.július elsején alakult. Azelőtt a szekszárdi AGRAM gyáregységeként működtek. A cég főprofilja az öntözőgép gyártás, ezt 1976 óta folyamatosan végezték. A mező- gazdasági beruházások megtorpanásával azonban a kereslet jelentősen lecsökkent, az igények meglehetősen rapszodikusan alakulnak. Mint azt Véner Zoltántól, a kft ügyvezető igazgatójától megtudtuk, ez az év jobban indult, mint a tavalyi. Konvertibilis exportra kötöttek szerződést, Németországba gyártanak acélvázas asztalokat és székeket, valamint csőbilincseket, bérmunkában. Emellett a hagyományos tevékenységüket is folytatják. Az alkatrészek iránt továbbra is van kereslet, no meg bíznak abban, hogy a mezőgazdaság is kimozdul a holtpontról. „A tagság ragaszkodik a szövetkezeteihez" Dr. Lakos László a jászkara- jenői téesz elnöke, s emellett a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselője. Ha rovására humorizálni kívánnánk, mondhatnánk, hogy egyik „szakma" sem valami jó ajánlólevél: szocialistaként gyanús balos, téeszelnökként pedig zöldbáró, legalábbis egynémely politikai ellenfele szemében. Ám a humort félretéve, nagyon is komoly témakörről, a mai magyar mezőgazdaságról faggattuk dr. Lakos Lászlót, az MSZP szekszárdi Szegfű klubjának legutóbbi vendégét. Interjúnk a lap 3. oldalán olvasható. N agy-Britannia EK-tagsága Kezdő belépők számára igen ellenére a tagság ma már oly- tanulságos évfordulója volt természetes, hogy a jeles napról Nagy-Britanniának kedden: a The Daily Telegraph kivételé- pontosan húsz évvel ezelőtt lett vei az egész sajtó megfeledke- a Közös Piac tagja. A különc zett. britek sok fenntartása-kifogása (Folytatás a 2. oldalon) Tolna és környéke Összeállításunk a 4. oldalon járó gondok) ; Emelkednek a olvasható. Benne: Se tüzelő, se közétkeztetési árak (A február kenyér (A munkanélküliséggel 1-től „érvényes" táblázat). Ellentmondó értesülések a Duna eltereléséről Egymásnak ellentmondó értesülések jelentek meg az elmúlt napokban a magyar sajtóban arról, hogy milyen munkákat végez a csehszlovák fél Du- nacsúny térségében. Szlovák állítások szerint nagy erőkkel, három műszakban dolgoznak azon, hogy saját területükön elterelve a Dunát, a víz egy részét az üzemvíz csatornához, a bősi erőműhöz vezessék. Prágában ugyanakkor elhangzott olyan nyilatkozat is, hogy a magyar közvélemény semmiképpen se vegye meghatározó érvényűnek a területen dolgozó beruházó vállalat vezetőjének véleményét. Magyarország pozsonyi főkonzulátusán az MTI érdeklődésére elmondták: arról, hogy éppen miféle földmunkagépek, milyen munkát végeznek Du- nacsúny térségében, nincsenek információik, viszont a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság kormányának a múlt év decemberi budapesti tárgyalásait követően hozott határozata egyértelmű: a döntés a "vitatott" munkák megkezdéséről. Amiről a képviselők (is) vitatkoznak T örvényjavaslat az árak megállapításáról A hétfőn kezdődő parlamenti ülésszakon előreláthatóan módosítják az árak megállapításáról szóló 1990. évi törvényt. A korrekció nem érinti a jogszabály általános rendelkezéseit, a bejelentési kötelezettségre, illetve a hatósági ármegállapításra vonatkozó előírásait - jelentős változást ígér azonban a hatósági áras termékeket, szolgáltatásokat illetően. A Ház előtt fekvő törvényjavaslat szerint ugyanis február 1-jétől megszűnik a szén, a koksz, a brikett, a lignit, a tűzifa, az 5 kg-nál nagyobb kiszerelésű pb-gázkeverék, valamint a 2,8 százalékos zsírtartalmú fogyasztói tehéntej, a fehér kenyér, a tankönyvek és a zeneoktatást szolgáló kották hatósági ára - e termékek tehát a jövőben szabadárasak lesznek. A gőz és a meleg víz továbbra is hatósági árkategóriában marad - árukat azonban helyileg, a települési önkormányzatok képviselőtestülete állapítja meg. (Kivétel a Magyar Villamosművek Tröszt által értékesített gáz és melegvíz - ezek hatósági árát továbbra is az ipari és kereskedelmi miniszter állapítja meg). Az 1990-es törvény egyes mezőgazdasági termékek esetében meghatározza a legalacsonyabb árat. A módosító törvényjavaslat a takarmánybúza, az élelmezési célú búza és a takarmánykukorica árának megállapítására nem tartalmaz lényegi változást. A vágósertést és a tejszínt illetően pedig - bizonyos minőségi korlátokat szabva - a földművelésügyi miniszterre bízza a legalacsonyabb hatósági ár megállapítását. Ferenczy-Europress Bizalmatlansági szavazás, zárt ülésen Februárban is kell fűtési díjat fizetni Kérdések a szekszárdi kábel-tévéről A maratoni szekszárdi képviselőtestületi ülésnek - a szüneteket leszámítva - tizedik órája táján szavazott a képviselőtestület a fűtéstámogatásról. Korábban is szóba került már a téma, de akkor költségvetési vitává változott, s lekerült a napirendről, később tértek vissza rá. A szavazáskor a határozati javaslat úgy hangzott, hogy vagy ötven százalék legyen a támogatás, vagy száz. Ekkor következett be az újságíró tudatkiesése és a fatális tévedés, hiszen a százalékok a tavalyi támogatás mértékére vonatkoztak. A testület tehát arról döntött, hogy folytatódik a támogatás a korábbi mértékben és valószínűleg a korábbi körben. Az örömhír tehát, sajnos, nem igaz, illetve csak egy szűk körre vonatkozik, ezért elnézést kérünk mindazoktól, akik érintettek ebben az alig menthető félreértésben, akiket tegnap akaratlanul félretájékoztattunk. (Folytatás a 3. oldalon) Egzisztencia- és más hitel, büntetőeljárás Kormányszóvivői tájékoztató A kormány a Nemzeti Bank hatáskörébe utalta a privatizációval kapcsolatos hitelek kamatmegállapítási jogát, s a jegybank - igazodva az apadó inflációhoz - mintegy 3,5 százalékkal csökkenti a kamatok mértékét. Ennek révén várhatóan felgyorsul a tulajdonváltási folyamat, az állami vagyon privatizálódása - jelentette be a kormány csütörtöki ülésén született döntést a pénteki szóvivői tájékoztató meghívott vendége, Szabó Tamás. Az újonnan kinevezett, a kormány privatizációs stratégiájának kialakításával és végrehajtásával megbízott tárca nélküli miniszter, valamint a helyét átvevő új pénzügyminisztériumi politikai államtitkán Pongrácz Tibor egyúttal bemutatkozott a megjelent sajtó képviselőinek. (Folytatás a 2. oldalon) Van esély a pozitív döntésre Ma még lehetetlen előre jelezni a február 27-i BIE-közgyűlés szavazásának eredményét, ám bizakodásra ad okot, hogy a magyar kormány és a főváros önkormányzata minden tőle telhetőt megtett annak érdekében, hogy a döntés pozitív legyen - tájékoztatta az MTI-t Baráth Etele, a világkiállítás kormánybiztosa. Mint ismeretes, a Kiállítások Nemzetközi Irodája (BIE) delegációja e hét elején Budapesten járt, hogy megvizsgálja az 1996-os világkiállítás helyszínét, tematikáját, tervezett szervezeti rendszerét, valamint a finanszírozási feltételeket. A bizottság tagjai az említett kérdésekben minden részletre kiterjedő . információt kértek és kaptak a kormány, valamint az önkormányzat képviselőitől. Tárgyaltak többek között Kádár Béla NGKM, Kupa Mihály pénzügy-, Szabó Iván ipari és kereskedelmi, Szabó Tamás tárca nélküli miniszterrel, továbbá Demszky Gábor főpolgármesterrel. A pénzügyminiszter újból megerősítette, hogy az idevágó törvény alapján a kormány pénzügyi garanciát vállal a világkiállítás megrendezéséért, erre a célra 17 milliárd forintot különített el. Emellett mind a főváros, mind pedig a kormány további jelentős összegekkel járul hozzá a szükséges infrastruktúra megteremtéséhez. Az expo szempontjából lényeges, hogy a kormány és a főváros között létrejött az egyetértés, a felek együttműködése harmonikus. A külföldi tőke és a magyar vállalkozók pedig jelezték: készek a világkiállítással összefüggő, azon túlmutató beruházások finanszírozására, illetve kivitelezésére.
