Tolnai Népújság, 1992. január (3. évfolyam, 2-26. szám)

1992-01-24 / 20. szám

A CIGÁNYSZÖVETSÉGBEN KI KICSODA? (3. oldal) 1992. JANUÁR 24. PÉNTEK ÁRA: 9,60 FORINT III. ÉVFOLYAM, 20. SZÁM Mai számunk melléklete #• Hazavárják az újszívest Egymásnak adják a kilin­cset az ismerősök a székes- fehérvári Koncz család ott­honában, mióta nyilvános­ságra került, hogy a csa­ládfő, a 36 éves Koncz Antal a hazai szívátültetés törté­netében másodikként - új szívet kapott. Az újjászüle­tett Koncz Antalt a családja egyetlen gyertyával díszített tortával köszönti majd. Hívd a pápát! „Hívd a pápát!" telefon- szolgálatot vezetett be az Egygsült Államokban egy brit cég, hogy pénzt gyűjt­sön a katolikus egyháznak. A hívők szalagon rögzített üzenetet hallgathatnak II. János Pál pápától. Az egy­oldalú beszélgetés díja per­cenként két dollár: ez a világ első elektronikus adomány- gyűjtő.akciója. Magányos angolok Nagy-Britannia lakosai „lógnak ki" legjobban az Európai Közösségek 12 ta- gállomából, szociológiai szempontból. Egyre több brit él egyedül, immár a háztartások egynegyede 1 fős. Mind több gyerek szüle­tik házasságon kívül, ará­nyuk 28 százalék. Verik az idegent Az elmúlt napokban több fekete bőrű személyt ért tá­madás a fővárosban, azt kö­vetően, hogy egy nigériai fi­atalember késével halálosan megsebesített egy magyar állampolgárt a metróállo­máson. Pénz a zokniban A 21 éves, ceglédi Jakab István új formáját találta ki a pénzszerzésnek: a rendőr­ségen azt hazudta, hogy el­lopták tőle a pénzét, holott a zoknijában rejtette el. Fülsiketítő csörömpölés a délelőtti csendben, a széttört ablaküveg szilánkjai szanaszét szóródnak a kövezeten. Semmi különös nem történt Tolnán, a Perczel Mór utcai kisegítő isko­lában, csak a folyosón vihán- coló gyerekek jókedvének az ablak is áldozatul esett. Szóra sem érdemes, máris előkerül a seprű. A kár megtérítésének le­Kisüzent a város szélén Domokos János címkézi a Séd kolbászt Könnyű a Séd kolbásznak, mert jött, látták (megkóstolták) és győzött. Nem így van vele azonban a készítője, Horváth Dénes szekszárdi vállalkozó, hiszen őt „csak" két dolog aka­dályozta. Az egyik a pénztelen­ség, a másik az összes többi le­hetséges dolog. Gyakorlatilag 1990. december 20-a után dőlt el, hogy kap hitelt szárazáru üzem létrehozására, aztán kez­dett el keresni épületet - kibé­relte a kórháztól a volt férfi elme osztály „objektumát" -, nekiállt tervezni, kivitelezőket versenyeztetett, gépeket vásá­rolt, mindenkivel egyeztetett, aztán februárra minden együtt volt. Lóhalálában építkeztek, április 8-án beindultak. Úgy mondja Horváth Dénes, beüzemelték az épületet. A fő profil az előzőekben említett Séd kolbász gyártása. A termék egy évig is eláll. Decemberre a kolbászgyártás „bejött" és ek­kor következett a második lép­cső: megjelent a piacon a Séd rúd, ami szalámit és kiváló mi­nőségű terméket jelent. Mind­két szárazáruhoz úgy szerzi be a jó alapanyagot a vállalkozó, hogy maszekkal és kisüzemmel vágat, a húst a húsfeldolgozó alkalmazottai csontozzák ki, készítik el az alapanyagot és a készterméket. A hat tagú kol­lektívából mindenki mindent csinál. A kolbász, a szalámi mellett zsírral, tepertővel és bél­lel is kereskednek. A termelés növekedésével, az értékesítéssel párhuzamosan folyt a piackutatás, pontosab­ban szólva erre nem is kellett nagy gondot fordítani, hiszen Horváth Dénes a Szekszárdi Húsipari Vállalat kereskedelmi osztályvezetője volt tavaly má­jusig, így nemcsak a szakmát ismeri, de azt is tudja, hogyan kell kereskedni. Ahogy gyártot­tak, úgy bővítették a területü­ket. Termékeikkel nemcsak Szekszárdon és környékén je­lentek meg, hanem Pécsett, Ka­posváron, Dunaújvárosban, Sárbogárdon, valamint Székes- fehérváron is ott vannak és egyre több helyen keresik a Séd kolbászt meg a Séd rudat. Hor­váth Dénes, most jutott el oda, hogy bizakodik. Bizakodik és tervez. - él ­FotórÓtós Réka Történelmi együttműködés Tegnap koraeste befejeződött a FÁK támogatásáról rendezett nemzetközi tanácskozás. Az el­hangzott javaslatokból készülő akcióprogramok hangolják ösz- sze a támogatást az élelmiszer, a gyógyszer, az energia, a laká­sépítés, valamint a technikai támogatás területén. A konfe­rencia megbízottai a jövő héten Minszkben tájékoztatják a FÁK illetékeseit a tanácskozásról, tavasszal pedig újabb értekezle­tet tartanak. A washingtoni konferencia magyar szempontból legfonto­sabb célját a jelek szerint sike­rült elérni: ráirányult a figye­lem a visegrádi együttműködés országainak közös javaslatára, hogy az ő áruikat, szolgáltatá­saikat, megvásárolva segítse a nyugat a FÁK-at, így egyúttal támogatva az új demokráciákat is. Hans-Dietrich-Genscher német külügyminiszter az nyi­latkozatában történelminek ne­vezte Budapest, Prága és Varsó ilyen együttműködését, s a ta­nácskozás köreiben általában kedvező visszhangja volt a ja­vaslatnak. Személyi kérdés - zárt ülésen Februárban nem kell fűtést Az egyebekkel együtt tizenöt napirendi pontban kellett volna tegnap döntésre jutni a szek­szárdi önkormányzat testületé­nek. Az ülés reggel kilenckor kezdődött, s óránkénti cigaret­taszünettel, valamint másfél órás ebédszünettel este fél nyolcra jutottak el addig, hogy elrendelték a zárt ülést. A témák egy részében úgy ta­lálták, hogy nem tudnak, nem akarnak, vagy nem is lehet dön­teni. Visszautalták a kérdést a bizottságoknak, de volt arra is példa, hogy eseti bizottságot hoztak létre a tisztázandó kér­dések számbavételére. Kivételt képezett a költségve­tés koncepciója, mert a műve­lődési bizottság anyagát teljes egészében elfogadták, összeállt a koncepció, és döntöttek a tár­gyalás menetéről is. Nem állapították meg a helyi közlekedés viteldíjait, de itt a döntésképtelenséget az egy­másnak ellentmondó jogszabá­lyok okozzák. Hosszú és ügyvédekkel meg­erősített vita volt a káveltévé rendszerének eladásáról, amely fizetni ügyben még a tulajdonvisszo- nyok sem tisztázottak. Kezdeni kell tehát mindent elölről. Nem döntöttek a Panoráma mozi üzemeltetéséről, de tár­gyalás kezdődhet a Fidesz frak­ció kezdeményezéséről, egy re­gionális bank alapításával kap­csolatban. A bérlakásban élők számára örvendetes döntést hozott az önkormányzat: e szerint a janu­ári fűtésszámlákat száz száza­lékban kifizetik, a lakók szám­lát sem kapnak. A tényékhez tartozik, hogy a rászorulók számára - s közéjük természe­tesen nem csak a bérlakásban élők tartoznak - már korábban jelentős segélyeket adtak. Most derült ki, hogy a helyi közbiztonsági alapítványt nem lehet bejegyezni, mert a városi rendőrkapitányság nem jogi személy. Az önkormányzat maga hozza létre ezt, de csak a szándékról döntöttek most, a részleteket elnapolták. A kimerítő és lapunkat is érintő vitáról, személyi kérdé­sekről holnapi számunkban ol­vashatnak. Leselejtezett tankönyvek Ki segít a kisegítősöknek? hetőségeiről szólva Nagy Ist­ván tagozatvezető lemondóan széttárja karjait: — Természetesen a főko­lomposnak, Horváth Józsefnek kellene fizetni, de miből? A szü­lők egyetlen jövedelemforrása a gyerekek után kapott rendkí­vüli nevelési segély. Az idejá­rok nagy része többszörösen veszélyeztetett, néhányan igen hátrányos környezetből érkez­nek. Volt már olyan tanulónk is, akinek a családja fóliasátor­ban tengette mindennapjait. A szülők nagy része munkanél­küli, rendszeresek a családi botrányok. Az iskolában ömlik a szó a gyerekből, sokszor úgy kell leállítani őket, a családok élete nyitott könyv előttünk. (Folytatás a 3. oldalon) Az önkormányzatok vagyonának hasznosításáról tárgyalnak A pécsi JPTE Jogi Kar Közigazgatási Jogi Tan­széke és a Megyei Közigazgatási Kamara Tolna Megyei Tagozata negyvenórás tanfolyamot szervezett az önkormányzatok vagyonának, tu­lajdonának hasznosítása tárgykörében. Ezzel kapcsolatban kértük dr. Farkas László főjegyzőt rövid értékelésre. — Az önkormányzatok vagyonának rende­zése folyik ezekben a napokban, hetekben. Az erről alkotott törvény végrehajtása bizonyos ese­tekben határidőhöz kötött. Az állami tulajdonok önkormányzati tulajdonba kerülésének rengeteg gyakorlati-módszertani segítségadással kell még párosulnia, mert a köztársasági megbízottak - akik egyébként a későbbiekben e feladatot ellát­ják majd - még nem rendelkeznek megfelelő jogkörrel ennek felügyeletére és segítésére vo­natkozóan, hiszen a kormányrendelet csak most készül. Ugyanakkor a megyei tanács megszűn­tével egyfajta űr keletkezett a továbbképzések terén is, amit a kamara igyekszik felvállalni. A törvény alapgondolata, mely vagyont ad az ön- kormányzatoknak s ezzel javítja is egyben pozí­ciójukat valós, csakhogy gazdálkodni kell tudni, s a települések javát szolgálóan kell ésszerűen hasznosítani, mi több, igen sok esetben csak mű­ködtetni. Mindennek nincs múltja, s ehhez kívá­nunk elméleti és gyakorlati segítséget nyújtani. A pénzdíjas tanfolyam a maga kategóriájában egyébként a kifejezetten olcsók közé tartozik, hi­szen a kamara is hozzátette támogatását. A hét- (Foly tatás a 2. oldalon) Védővám a cementre Az IPOSZ értékelése az ezévi gazdasági feltételrendszerről Átmeneti intézkedésként egy évig vámpótlékot vetnek ki az import cementre, és korlátoz­zák a beültethető szemlencsék behozatalát is. Mindkét határo­zat jogerős. Barta Péter, a NGKM munka­társa elmondotta, hogy a Ma­gyar Cementipari Szövetség kérésére ezévtől kilenc százalé­kos vámpótlékot vetnek ki a külföldről érkező cementekre. Az érdekképviseleti szerve­zet a cement kontingentálását is kérte, de azt a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisz­tériuma elutasította, így a ce­ment importja továbbra is libe­ralizált marad. A beültethető szemlencsék esetében a zsámbéki Medicon- tur Kft. kezdeményezésére a minisztérium kontingenst álla­pított meg. így az idén összesen kétezer négyszáz darab import szem­lencse behozatalát engedélye­zik, elsősorban különleges, a Medicontur által nem teljesít­hető minőségi igények esetén. Tovább folytató­dik a rövidtávú, egyensúlycentrikus és restiktív gazda­ságpolitika - álla­pítja meg az 1992. évi gazdasági felté­telrendszerről szóló értékelésében az IPOSZ elnöksége. A szervezet 400 ezer egyéni vállal­kozó nevében sé­relmezi, hogy a gazdasági irányítás lemondani látszik a hazai magántőke és kisipar részvételéről a szerkezetátalakí­tásban, a privatizá- pióban és a gazda­sági kibontakozást előmozdító vállal­kozás élénkítésében, miközben a külföldi tőke nagyvonalú kedvezményekben részesül. Az IPOSZ 1992 évi programjának és érdekképviseleti munkájának ismer­tetése alkalmából tartott sajtótájékoz­tatón, tegnap Szűcs György, a szervezet elnöke mondta: nem feltételezi a tör­vényhozás szándé­kosságát a kisiparo­sokat elszegényítő szabályozókkal kapcsolatban, az azonban tény, hogy az évvégi törvény­kezési hajszában a szektort durván visszavető intézke­dések születtek. Az IPOSZ ennek elkerülése érdeké­ben kezdeményezi, hogy a kormány tűzze napirendre a közgazdasági felté­telrendszer teljes át­világítását, és a hi­bák feltárása után hajtsa végre a szük­séges korrekciókat. Indítványozza ezzel az adótörvények módosítását, illetve egy, az egyéni vál­lalkozókra vonat­kozó adótörvény megalkotását. Á kisvállalkozói szféra ezen kívül pénz­ügyi, szabályozási és adótechnikai se­gítséget igényel a vállalkozásalapítás, műszaki fejlődés, tőkebefektetés, pi- acrajutás területén. A kezdeménye­zést február elején tárgyalja meg az IPOSZ országos el­nöksége. Ezt követően a szervezetet támo­gató parlamenti képviselőkön ke­resztül módosító ja­vaslatként a tör­vényhozókhoz is el­juttatja elképzelé­seit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom