Tolnai Népújság, 1992. január (3. évfolyam, 2-26. szám)
1992-01-17 / 14. szám
1992. január 17. MEGYEI KÖRKÉP KÉPÚJSÁG 3 Lakossági fórum Lakossági fórum lesz Szekszárdon január 20-án, hétfőn este fél 6-kor a Rózsa Ferenc kollégium társalgójában, valamint január 21-én, kedden a Béri Balogh Ádám úti 5-ös Általános Iskola ebédlőjében este fél 6 órakor. A fórum témája a városi kábeltelevízió sorsa lesz. Svábbál és székelybál A TESZ teveli tagszervezete az idén is megrendezi az immár hagyományossá vált sváb- és székelybálját. Január 24-én, este nyolc órakor rendezik a svábbált, ahol a Stefáns Kapelle zenekar szórakoztatja a vendégeket. A székelybált február 9-én, szintén este nyolckor tartják. • • Ösztöndíjra pályázat Felsőoktatási intézményben tanuló cigány fiatalok ösztöndíjra pályázhatnak az 1991/1992-es tanév második félévére. A pályázathoz csatolni kell a pályázó önéletrajzát, annak rövid leírását, hogyan képzeli el pályaútját, továbbá a felsőoktatási intézmény látogatását igazoló okmány másolatát. A pályázatokat nyolc példányban kell beküldeni, melyekről az alapítvány kuratóriuma dönt. A munkákat 1992. február 20-ig kell beküldeni „A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekért" Alapítvány Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal címére: 1357 Budapest Pf.: 2. A koncert elmarad A bátaszéki művelődési házban január 17-én 19 órára hirdették meg a Deák Bili koncertet. Ez azonban - sajnos - technikai okok miatt elmarad. Nagygyűlés Hogy és zen Január 18-án, szombaton délelőtt 10 órakor Hőgyé- szen, a művelődési házban a POFOSZ és a KDNP szervezésében politikai nagygyűlést tartanak. A nagygyűlés meghívott előadója: dr. Hasznos Miklós, a KDNP alelnöke, a MUSZ 1951-56 szervezet elnöke. Előadásának témája: Aktuális politikai kérdések. Minden érdeklődőt szeretettel várnak! Holttest a Dunából Január 15-én 15,05-kor a Duna jobb partján, Paks térségében, az atomerőmű környékén ismeretlen férfi holttestet találtak. A lefolytatott vizsgálat folyamán bűncselekményre utaló körülmény nem merült fel. Személyleírás: körülbelül 40-45 éves, 175 cm magas, zömök testalkatú, barna hajú, kissé kopaszodó férfi. Zöldesszürke pulóvert, keki színű nadrágot, barna színű egycsattos surranót viselt. Vi lágkiá llítási előkészületek A Kiállítások Nemzetközi Irodájának (BIE) vizsgáló küldöttsége január 20-23. között Budapestre érkezik, hogy a BIE Szabályzatban előírtaknak megfelelően a végleges bejegyzés végrehajtó bizottsági, illetve közgyűlési elfogadása előtt szakértői elemzést készítsen a budapesti kiállítás előkészítésének helyzetéről és a koncepciók megvalósíthatóságáról - jelentette be csütörtökön Baráth Etele kormánybiztos. Mint elmondta: a delegáció négy fő kérdés - a helyszín, a kiállítás témája és finanszírozása, valamint a megvalósítás szervezeti rendszere és ütemezése - vizsgálatát végzi majd el. A szakértői bizottság a látogatást követően jelentést készít, amelynek alapján február 20-án Párizsban a BIE Végrehajtó Bizottsága állásfoglalást alakít ki, illetve javaslatot állít össze a végső döntést meghozó február 27-i rendkívüli közgyűlés számára. A sajtótájékoztatón a Világkiállítási Programiroda vezetői mellett részt vett a fővárosi önkormányzat és az NGKM képviselője is, akik megerősítették, hogy a kormányzati szervek és az önkormányzatok között az elmúlt időszakban az összes megvitatandó kérdésben kompromisz- szum született, s az elkövetkezendő tárgyalásokon azt a változatot terjeszti elő, amely ezt a konszenzust tartalmazza. Baráth Etele az MTI érdeklődésére elmondta: a 80 hektáros kiállítási terület részletes rendezési terve május végére készül el, azon a fővárosi önkormányzat szakemberei jelenleg is dolgoznak. Az 1996-os expo témájára több változatot is kidolgoztak, melyek közül a kommunikációs és a környezetvédelmi témakörök az esélyesek. Az erről szóló döntés a BIE-delegáció látogatását követően mindeh valószínűség szerint rövid időn belül várható. Átképzésről, dióhéjban Szakképzettek előnyben A gazdaság megtorpanásának egyik legnépszerűtlenebb következménye az egyre fokozódó munkanélküliség. Szerte az országban munkaügyi központok alakultak, hogy nyilvántartsák a munkanélkülieket, és gondoskodjanak anyagi ellátásukról, segítsék őket abban, hogy új munkahelyet találjanak maguknak. A munkaügyi központok másik legfontosabb feladata, fő foglalkozáspolitikai elve az átképzés lett. Az átképzéssel nő az esély a munkavállalásra. Milyen lelhetőségei vannak a Tolna Megyei Munkügyi Központ ■ ügyfeleinek az átképzésre? A választ Polereczky Péter átképzési főelőadótól kaptuk. — A központ elsősorban szakképesítést adó tanfolyamokat szervez. A szakképzet- leneknek mindig is nehéz volt elhelyezkedni, és a jövőben még nehezebb lesz. Nem zárkózunk el bizonyos betanított munkára képzéstől sem, ilyen például a gépi varró, cipőjavító, stb. Kétféle lehet az átképzés, van, aki saját magának keres egy tanfolyamot, és a hivatal ennek elvégzéséhez nyújt segítséget. Itt felhívnám a figyelmet arra, hogy csak szakképesítést adó tanfolyamot tudunk támogatni. A másik esetben, úgynevezett csoportos átképzésről beszélünk, ez szerveződhet a munkaügyi központ megkeresése nyomán, vagy különféle tanfolyamszervezők kezdeményezésére. Felsorolnék néhányat azon átképzési tanfolyamok közül, amelyek január-februárban kezdődnek. Ilyenek a banki ügyintéző, középfokú számítástechnikai programozó, felsőfokú idegen- forgalmi menedzser, stb. A jövőben sem feledkezünk meg a szakképzetlenekről, nekik például abc eladói képzést szervezünk. Tanfolyamaink általában 20-25 fővel indulnak, költségük 2-3 millió forint. Ezt részben a Foglalkoztatási Alap Tolna megyének biztosított részéből — ez 20 millió forint körül alakul —, részben az Országos Képzési Tanács pályázatainak elnyerésével oldja meg a központ. A munkaerőpiaci átképzésnek nem voltak hagyományai Magyarországon. Ezt a tevékenységet „ki kellett találni" azoknak, akik feladatul kapták. Nem könnyű munka, hiszen nehezen mozdul a gazdaság, ezzel együtt a munkaerőpiac is, ez utóbbi pedig meghatározó az átképzés szervezésében. A tények pedig azt mutatják, hogy ez a képzési forma a jövő útja, hiszen egyre inkább a munkaügyi központok elsődleges feladatává válik. venter Fotó: pusztai A/ egeszsegügyi szakiskolában szervezett szakápolói átképző tanfolyam hallgatói a belgyógyászattal ismerkednek Gyermekszépségverseny, 1991. Legközelebb, 1992. január 18-i lapunk 14. oldalán a sióagárdi Kurucz Balázs, a dombóvári Lukács Viktor és Norbert, a dombóvári Pócs Anasztázia, a pincehelyi Horváth Anikó, a szekszárdi Vilinovszky Dóra és Zsuzsanna, a teveli Törő Boglárka és Törő András, a lengyeli Nagy Eszter és Fábián Béla, a szekszárdi Juhász Henrietta és Judit, a szedresi Tóth Tamás és Gábor, a kistormási Kocsis Margit és Erika, a tamási-for- nádi Tóth Veronika, Annamária és Éviké, a bonyhádi Gerendái Tamás és Éva, a decsi Barna Szabolcs és Tamás, a paksi Haáz Ádám és Péter, a szekszárdi Prokos Hédi és Rita, a döbröközi Atkári Henriett és Kitti fényképét közöljük. Senkit sem küldenek el Változás a dolgozók egyetértésével Nincs szennyes a Patyolatnál (Folytatás az 1 oldalról) — Önök a kft formát választották, miért döntöttek így? — Nálunk a küldöttközgyűlés irányítja a vállalatot, 38 küldött van, akik a dolgozók véleményét képviselik. A küldöttgyűlés felhatalmazott, hogy ebben az irányban indítsam el az átalakulást és a kft volt az a forma ami a mi lehetőségeinknek legjobban megfelelt. Augusztusban szándéknyilatkozatot készítettünk és november 28-án mondtuk ki az átalakulást. A szeptember 30—i állapot szerint vagyonértékelést kellett csináltatnunk és eszerint kell átalakulnunk. — Miből áll a Patyolat tevékenysége? — 156 miihó forint az éves árbevételünk, ebből 117 millió a konfekcióból adódott, a többit a textiltisztítás hozta. Mi nyereségesen dolgoztunk, nincsenek adósságaink. — Mit jelent a konfekció? — Olyan bérmunkát, amivel anyagmentesen, de nyereséggel tudunk produkálni. Megrendeléseket kapunk német és holland cégektől, akik főleg blúzokat, ruhákat, pizsamát, szoknyákat kérnek, ehhez biztosítják az anyagot, a mintát, tehát mi csak a munkánkat adjuk hozzá. A szekszárdin kívül varrodánk van Bátán, Bátaszéken és Bölcskén. Minőségi munkát várnak tőlünk, pontosan szállítva, minden előírásnak eleget téve. — Mit kezdhetnek majd az itt dolgozók a vagyonjegyükkel? — Át lehet majd fordítaniuk az üzletrészbe. Égyrészt mint munkavállalók, másrészt mint tulajdonosok dolgoznak itt, akik osztalékot kapnak az üzletrészük után. — Valójában Önök még csak az átalakulás irányában vannak. Milyen lépcsőfokokat kell megjárniuk ahhoz, hogy az átalakulás befejeződjön? — A privatizációhoz vezető út a mi esetünkben a következő: először megalakul az egyszemélyes kft, aki jelen esetben a vagyonügynökség, ezután a szeptember végi állapotnak megfelelően alakul majd meg a több személyes kft és valójában ekkor kezdődik el a privatizáció, és ezután lehet a vagyonjegyeket átforgatni üzletrésszé, amihez még kedvezményeket is kapnak a dolgozók. Mi a KREÁTOR Kft-vel kötöttünk szerződést, ők járnak el a vagyonügynökség nevében az ilyen vállalati kezdeményezésű önprivatizációs modellben, mint a miénk. — A dolgozók megértették az átalakulásnak ezt a folyamatát? — Nehezen és sokukban nagy volt a bizalmatlanság is, de úgy érzem, ma már értik, hogy mit akarunk, és ez az ő érdeküket is szolgálja. —- Mennyi a dolgozók átlag- fizetése? — Sajnos, elég alacsony, 14 ezer forint körüli a vállalati átlag. Itt 90 százalékban nők dolgoznak. Hogy ez változik-e a jövőben? Ezt még nem lehet tudni, egyet tudunk csak, hogy dolgozni kell, mégpedig jól, a határidőt betartva és hatékonyan. — Mikor modhatják, hogy befejeződött az átalakulási folyamat? — Bekerültünk az önprivatizációs modellbe, az összes papírt, amit a vagyonügynökség kért, azt a KREÁTOR elvitte, ezután lehet kérni a cégbírósági bejegyzést, amit mi visz- szamenő hatállyal december 31-gyei kérünk. Megrendeléseink vannak, a munka folyik és ez a fontos. Mauthner Ilona Fotó: Gottvald Károly A privatizáció ezúttal elmaradt A Népbolt Rt. gyakorlatlan, a törvény félreérthető Csalódott befektetők vakvágányon ............................................. . i A Népbolt Rt. a tegnapi nap délelőttjére előprivatizáció címén 12 üzletére versenytárgyalást hirdetett meg az Állami Vagyonügynökség megbízásából, melyet a részvénytársaság szekszárdi klubhelyiségében kívántak megtartani. A gazdasági tranzakció lebonyolításához, úgy tűnt, minden feltétel adott. A versenytárgyalásra hivatalból kirendelt közjegyző azonban talált az ügyben kivetnivalót, mely olyannyira befolyásolta az ügy további menetét, hogy maga a versenytárgyalás egyszerűen elmaradt. A csalódott és sok utánjárással felkészült befektetni vágyókat, hogy úgy mondjam, nem erőltette a nevetés, amikor a tényt közölték velük. Á versenytárgyalás elmaradásának okairól, s a történtekkel kapcsolatos kérdésekről Pámer Éerencet, a Népbolt Rt. igazgatóhelyettesét kérdeztük. — Milyen gond merült fel, ami miatt elmaradt a meghirdetett versenytárgyalás, és az kinek a hibájából történt? — A Népbolt Rt 12 üzletének privatizációját három alkalommal hirdettük meg, mégpedig a Magyar Hírlap, a Népszava valamint a Népújság hasábjain. A hivatalból kirendelt közjegyző azonban megállapította, hogy mindez egy alkalommal kevesebbszer jelent meg, mint azt a törvények rögzítik. Mivel semmiképp nem kívántunk törvénytelenséget elkövetni, a további tárgyalást elhalasztottuk, kérve a jelentkezők megértését. A hibát valószínűleg mi magunk követtük el, a vállalkozók ezzel kapcsolatos többletköltségeit természetesen magunkra vállaljuk. A közgazda- sági osztály munkatársai foglalkoztak előzetesen a kérdéssel, s mostanra kiderült, hogy az általános árverési törvény és az ÁVÜ belső szabályzata némileg ellentmond egymásnak, s a két előírás értelmezése kapcsán ilyen gond jelentkezik. Az osztály munkatársait nem fogja megdicsérni az Rt vezetése. — Mindez óhatatlanul presztízsveszteség is önöknek. — Sajnos, ez igaz, igen kellemetlenül is érint bennünket, s mutatja, e téren milyen gyakorlatlanok vagyunk, és hogy mennyire félreérthetőek az egyes rendelkezések. •— Mindez a tortúra most ismét kezdődik elölről? — Igen, újra meghirdetjük a versenytárgyalást, immár a legapróbb részletekre is nagyon ügyelve. A versenytárgyalásra így márciusban kerül sor. Mindez, hangsúlyozom, kellemetlen epizód volt, amiért mégegyszer elnézést is kérünk. A kamatkondíciók, úgy tűnik, ez időre kedvezően változnak, ami egyfajta vigasz is lehet a vállalkozóknak. — Ha már itt tartunk, mi lesz a privatizációra kerülő üzletek dolgozóinak sorsa? — Elhelyezni nem tudjuk, sajnos, őket, megkísérelni mindenképpen megpróbáljuk. — Végkielégítésre igényt tarthatnak? — Igen, a törvényben előírtaknak megfelelő mértékben. Sokukkal magam is évtizedekig együtt dolgoztam, s számomra így ezek az esetek külön is kellemetlenek. Szabó S.
