Tolnai Népújság, 1991. december (2. évfolyam, 283-304. szám)

1991-12-12 / 291. szám

2 PÚJSÁG 1991. december 12. Kérdőjelek Közös Európa? A csúcstalálkozó részt­vevői - az eredeti menet­rendhez képest - „túlórá­zásra” kényszerültek, ám az éjszakába nyúló megbeszé­lések nyomán a hollandiai Maastrichtból végül rendkí­vül ígéretes hírt röpítettek világgá: megszületett a dön­tés az Európai Unió létre­hozásáról, s ezzel a „Tizen- kettek” olyan útra léptek, amely az évezred végéig nemcsak a közös pénzhez és bankrendszerhez, ha­nem az egyeztetett kül- és védelmi politikáig is elve­zethet. Európa és az európai in­tegráció győzelme ez? Kissé jelzőszerűen hang­zanak az első, emelkedett hangvételű értékelések, ám úgy tűnik: a Közös Piacot létrehozó 1957-es római szerződés óta valóban a mostani lépés hozhatja a legfontosabb változást kon­tinensünkön. Legalábbis annak nyugati régiójában, hisz a felénk eső térségre manapság sajnos épp a szétesés, a dezintegráció a jellemző. Beleférünk, beleférhe­tünk-e tehát mi is ebbe a sorait fokozatosan záró Eu­rópába? Valóban visszafor­díthatatlanná vált a közös kontinens felé menetelés, amint azt Kohl német kan­cellár mondta elégedetten? Mennyiben jelent „kiskaput” a Nagy-Britannia ellenál­lása miatt meghagyott jó- néhány kompromisszum? A kérdőjelek száma, lát­ható, Maastricht után sem csökkent. Szegő Gábor Ferenczy-Europress A déli határvidéken: megerősített légtérfigyelés Hat előretolt rádiolokátoros állomással erősítették meg Ma­gyarország déli határvidékének légtérfigyelő készültségét. Egyebek között erről tájékoztat­ták a honvédség légvédelmi pa­rancsnokságának főtisztjei teg­nap a sajtó képviselőit, akiknek a helyszínen mutatták be a Rá­diótechnikai Dandár határ köze­lébe telepített egyik baranyai fi­gyelőpontját. Feiminger György ezredes, légvédelmi parancsnokhelyet­tes elmondta, hogy a hazai lég­tér védelmét nem mennyiségi­leg, hanem a készültségi fok emelésével, illetve a rádiótech­nikai figyelőpontok sűsítésével erősítették meg, de a jugoszlá­viai válság miatt a rakétacsapa­toknál nem léptettek életbe konkrét intézkedéseket. A déli határvidéken kialakult helyzet a légvédelem közvetlen költsé­geit százmillió forintos nagy­ságrenddel növelte. A légtérfi­gyelés hatékonyságát a hatá­rőrséggel való szorosabb együttműködés is javította. Kiss Gyula ezredes, a Rádió- technikai Dandár parancsnoka közölte, hogy a Pórszombattól Ásotthalomig terjedő határsza­kaszra előretolt lokátorállomá­sok augusztus végi letelepíté­sük óta több mint kétezer jugo­szláviai katonai gépet - harci és szállítórepülőt - derítettek fel, s tizenhét légtérsértést regisztrál­tak. A tíz-tíz kilométeres repü­lésmentes határzónára vonat­kozó megállapodást a jugo­szláv fél eddig korrekt módon betartotta. Fagyhalál Tolnanémediben Döbbenetes látvány fogadta az egyik reggel a tolnanémedi buszmegállóba érkezőket: a földön egy megfagyott embert találtak. Mint ahogy később megállapították, az 50 éves Tóth János Szilveszter (Tolna­némedi, Hidegvölgy u. 31.) volt az áldozat. A fogcsikorgató hi­degben mindössze nadrág, vé­kony ing, póló és egy kiskabát volt az öltözéke. A foglalkozás­nélküli férfi faluszerte közismert volt italozó életmódjáról. Bűn- cselekményre utaló nyomot nem találtak. A szerencsétlenül járt embert alvás közben érte a fagy halál, a vizsgálat szerint fel­tehetőleg ezúttal is nagy meny- nyiségű alkoholt fogyasztott. Képviselő-testületi ülés Bonyhádon A középiskolák helyzetéről, a fűtőműről és a városi televízióról Bonyhád város önkormány­zati képviselő-testülete idei utolsó ülését tartotta kedden a művelődési ház emeleti nagy­termében, melyen olyan lénye­ges kérdésekről esett szó, mint a város középfokú intézménye­inek helyzete, a városi fűtőmű és a Költségvetési Üzem to­vábbi működtetésének feltéte­lei, avagy éppen a régen vajúdó városi televízió ügye. A 14 megjelent képviselő el­sőként a Bonyhád Közüzemi Kft. társasági szerződésének elkészítéséről, annak részletei­ről tárgyalt, meghallgatva az előzetesen tájékozódó gazda­sági bizottságot és a pénzügyi ellenőrző bizottságot. A meg­alakuló BONYCON Kft. negy­venmilliós vagyonnal kerül majd bejegyzésre a Cégbíróságon, de a tulajdonjog a város kezé­ben marad. Az átalakulás gaz­dasági és személyi kérdéseivel egyaránt részleteiben foglal­kozó ülésen úgy döntöttek, hogy a Colonia alapítvány kura­tóriumába két főt delegál a vá­ros, az ügyvezetéssel pedig megbízta Hübner Józsefet, aki a kft. ügyvezető igazgatói pá­lyázatának kiírásáig, illetve an­nak elbírálásáig vezeti az át­alakuló céget. A fűtőmű működtetése került ezt követően terítékre, s kide­rült, az ügyben érdekelt Szek- szárd és Dombóvár az előzetes elképzelésektől eltérően nem Rt. formájában kívánja megol­dani e feladatokat, így Bony­hádon úgy döntött a testület, hogy kétszemélyes kft.-vé ala­kul a fűtőmű, melyben az ön- kormányzat, illetve a 17 ott dol­gozó közössége vesz részt. A megbízást ugyanazon feltéte­lekkel kapta meg Bölcsföldi Ár­pád, mint a másik kft. ügyveze­tője, a hivatal pedig elkészítteti arra illetékesekkel a társasági szerződést. A Völgységi Múzeum további sorsa került terítékre, s kiderült: megyei segítségre a további üzemeltetésben nem számíthat a város, a városkörnyéki telepü­lések önkormányzatai szintén képtelenek vállalni az anyagi támogatást, így Tájmúzeummá történő átminősítésére kérvényt nyújtott be az önkormányzat az illetékes minisztériumhoz. A testület visszavonta ko­rábbi döntését, mely alapján a 6-os főközlekedési út keleti ol­dalát ipari területté nyilvánította, így ez a rész továbbra is zöldte­rület marad. A testület sorra tárgyalta az oktatási intézmények helyzetét, ezúttal a középiskolák kerültek terítékre. Az előterjesztést az oktatási és kulturális bizottság azzal egészítette ki, hogy kérte a hivatalt, forduljon az evangé­likus egyházhoz a Petőfi gim­názium vagyoni helyzetének tisztázása ügyében, kérték, hogy az igazgatói pótlékokat emelje meg a testület, a gimná­zium épületének felújítására készüljön ütemterv, csakúgy, mint Perczel Mór szülőházára vonatkozóan. A tanműhelyek ügyében is előrelépésre van szükség, ehhez adjon segítsé­get az önkormányzat. Az új ok­tatási törvényről fórumot tart az oktatási bizottság, s a Tolna Megyei Matematikai Tehetsé­gek Alapítványhoz (Bátaszék az alapító) Bonyhád város is 100 ezer Ft-al járul hozzá. A városatyák megtárgyalták és elfogadták az 1992. évre vo­natkozó munkatervet is, két módosítással. Az önerős gázvezeték építé­sének lakásonkénti hozzájáru­lása az idén december 31-ig még 30 ezer Ft marad, de janu­ártól ez az összeg 45 ezer Ft lesz. A régóta húzódó városi tele­vízió alapításához a város két­millió forintot biztosít eszközvá­sárlásra és egymilliót a működ­tetéshez, tehát Bonyhádon jö­vőre indul a városi televízió adása, melynek főszerkesztői posztjára pályázatot írnak ki. A Vörösmarty Mihály Műve­lődési Központ igazgatójának, Wágnerné Pál Ágnesnek a le­mondását a testület elfogadta, s kérte az igazgatót, addig ma­radjon posztján míg a kiírt pá­lyázatot elbírálja az erre hivatott bizottság.-szs­. Li Peng Delhiben Ötnapos látogatásra indult tegnap reggel Li Peng kínai kormányfő. Tárgyalópartnere Új-Delhiben indiai kollégája, Naraszimha Rao lesz. A mezőgazdaságban a legalacsonyabb a kereset Az anyagi ágak 50 fő feletti szervezeteinél foglalkoztatottak létszáma az év első kilenc hó­napjában közel 15 százalékkal csökkent. A csökkenés csak részben magyarázható a gaz­daság struktúrális átalakulásá­val. Az 50 fő alatti kislétszámú szervezetek gyors létszámbő­vülése ellenére a termelő ága­zatok létszáma ugyanis mint­egy 10 százalékkal mérséklő­dött. A regisztrált munkanélküliek száma szeptember végére el­érte a 293 ezer főt, a III. negye­dévben a növekedés közel 60 százalékos volt. Az 50 fő feletti szervezetek létszámcsökke­nése a nemzetgazdaság min­den ágát érintette. Különösen nagyarányú volt a mezőgazda­ság és erdőgazdálkodás nem­zetgazdasági ágban (23%) és az egyéb anyagi tevékenysé­gek területén (27%), bár ez utóbbi ágazatban a létszám- csökkenés egy része csak lát­szólagos, mivel itt egyre több kisméretű (jogi és nem jogi személyiségű) gazdálkodó mű­ködik. Sok munkahely szűnt meg az év első háromnegyed évében az iparban, s itt az év végéig to­vábbi több ezres létszámleépí­tés várható. A szovjet, illetve ál­talában a volt szocialista orszá­gok piacainak beszűküléséből fakadó értékesítési gondok, versenyképességi és árprob­lémák miatt jelentős számú iparvállalat kényszerült arra, hogy dolgozóit rövidített munka­időben foglalkoztassa. Az év III. negyedévében több mint 200 gazdálkodó számolt be ilyen intézkedésekről, me­lyek összességében az iparban dolgozók mintegy 16 százalé­kát érintették. A vizsgált szer­vezeti körben foglalkoztatottak l-lll. negyedévi bruttó átlagke­resete 15.975,- Ft. volt, 29,4 százalékkal magasabb mint az előző év azonos időszakában. Ezen belül a fizikai munkakör­ben dolgozóké 13.438,- Ft, a szellemieké 23.374,- Ft. volt, ami 28,3, illetve 30,6 százalé­kos növekedésnek felelt meg. A rövidített munkaidejű foglalkoz­tatás, s az állásidőre járó, álta­lában 70-90 százalékos díjazás az átlagbéreket lefelé, a mun­kanélküliség növekedésével járó foglalkoztatottsági struk­túra átrendeződés (a létszám- leépítés a szakképzetlen, így alacsonyabb keresetű rétege­ket sújtja jobban) felfelé mozdí­totta el az év III. negyedévében. A bruttó átlagkeresetek a megfigyelt nemzetgazdasági ágakban 12.340 és 17.370,- Ft. között szóródtak. A legalacso­nyabb kereset a mezőgazda­ságot és erdőgazdálkodást, a legmagasabb a kereskedele- met jellemezte, mely utóbbihoz a belkereskedelmi gazdálkodók átlagosnál nagyobb keresetnö­vekedési üteme mellett, a kül­kereskedelem kiugró kereseti színvonala is hozzájárult. A bruttó átlagkereset az év első kilenc hónapjában a közleke­dés, posta és távközlés nem­zetgazdasági ágban emelke­dett a leggyorsabban. A bruttó átlagkereset nettó értékben mintegy 11.800,- Ft-nak felelt meg, ami 25,1 szá­zalékkal haladta meg az előző év ugyanezen időszaki nettó át­lagkeresetét, miközben a fo­gyasztói árszínvonal ugyan­ezen időszaki növekedése 35,6 százalék volt. KSH „Lánglovagok” tanácskozása Tengelicen Önkéntesek és hivatások (Folytatás az 1. oldalról) oltó alezredes, a Tolna Megyei Tűzoltószövetség elnöke vita­indító beszédében elmondta: azért érezték szükségesnek ennek az országos tanácsko­zásnak a megrendezését, mert így több lehetőségük nyílik, mind a hivatásos, mind az ön­kéntes tűzoltóknak arra, hogy megismerjék egymás gondjait és egységes véleményt tudja­nak kialakítani a munkájukról. Eddig tizenhét megyében ala­kult meg a tűzoltószövetség, de ezen kívül még hagyományőrző egyesületek is működnek. Min­den segítő kezet el kell fogadni, de azt tisztázni kell, hogy me­lyik szervezet képviselje a ma­gyar tűzoltóságot a belföldi szerveknél. Tolna megyében egyébként 3500 körüli az ön­kéntesek száma. Ma Magyarországon beszé­lünk hivatásos, önkormányzati, önkéntes és vállalati tűzoltókról. Sajnos az is gyakori, hogy fél­tékenység, rivalizálás jelentke­zik a különböző csoportosulá­sok között. A tengelici tanácskozás célja az, hogy ezeket az ellentéteket megbeszéljék és a gondokra megoldást találjanak. A hozzá­szólók többsége egyetértett abban, hogy az állami tűz­oltó-parancsnokságon történt vezetőváltás nem volt minden esetben szerencsés, mert sok zavart okozott, a BM és a TOP kapcsolata megosztotta az ál­lományt. Győr megye képviselője, dr. Prohászka Imre alezredes el­mondta: a szakmai továbbkép­zések, a speciális kurzusok, melyeket a hivatásos tűzoltók tartanának az önkénteseknek, közelebb hozhatnák egymás­hoz az érintetteket. A Hajdú-Bi- har megyei tűzoltószövetség elnöke szerint a Magyar Tűzol­tószövetségnek kellene elvál­lalnia a mozgalom vezetését, mert csak így lehet összefogni a tűzvédelem érdekében. Back József Tolna megyei tűzoltóparancsnok-helyettes hozzászólásában azt hangsú­lyozta, hogy a tűzoltóság érde­keit egységesen kell képviselni, de ebben nem játszhat szere­pet a pozíciókért való harc. Mauthner Ilona Fotó: Ótós Réka A tanárok szabadsága érdekében Nemzeti konszenzus kell az alaptantervhez A szakemberek, de még a la­ikusok körében is óriási vára­kozás előzi meg a Nemzeti Alaptanterv (NAT) születését. A pedagógustársadalom érzi egy „minimum-tanterv" hiányát és szükségességét, mert jó volna valami fogódzó ahhoz, hogy mit tudjon minden iskola minden diákja. Már elterjedtek olyan hí­rek, miszerint a tanterv készen van. Pedig, mint azt Baranyai Károlytól, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium illeté­kes főosztályvezetőjétől meg­tudtuk, erről még szó sincsen. Végülis hol tart a NAT kidolgo­zása? — A nyáron elkészült mun­kaanyagot többször is megvitat­ták a pedagógus közösségek, ennek alapján formálódott. Az immár véglegesnek tekinthető változatot a minisztérium most zsűrizteti, s azt követően ala­kítja ki az ezzel kapcsolatos ál­lásfoglalását. — Már két éve tart ez a munka, nem húzódik túl soká? — A NAT eredményes mű­ködéséhez nemzeti konszen­zusra van szükség és bár két­ségtelenül sürget az idő, elkap­kodni semmi esetre sem sza­bad. Nagyon fontos, hogy jó és szép legyen ... — Jó és szép? Különösen hangzik ez a két követelmény. — A jó számomra az igaz szinonimája. A szép alatt pedig azt értem, hogy áttekinthető. Vi­lágos. Jól forgatható. — Miért van egyáltalán szükség a NAT-ra? — Ha nem volna, akkor a pedagógusokat senki és semmi nem akadályozhatná meg ab­ban, hogy átvegyenek mondjuk más országbeli tanterveket. Ez pedig több okból sem volna jó. Gondoljon bele, egy átvett fran­cia tantervbén aligha szere­pelne mondjuk Arany János ... A másik, amiért fontos: kell va­lamihez kapcsolni a tanárok speciális tanterveit is. így bon­takozhat ki a korszerűen értel­mezett tanszabadság. — Mondana erre egy pél­dát? — Vegyük például a fizikát. A NAT-ban megfogalmazzuk majd, hogy a fizika fejezeteiből melyek azok, amelyeknek feltét­lenül szerepelniük kell a tan­anyagban és mi múlik a tanár „szorgalmán”. Ha mondjuk a Maxwell-törvények bekerülnek a NAT-ba, akkor ezzel a köz­ponti „akarat” kitűz egy tu­dás-minimumot, amit minden iskolában meg kell követelni. Hogy ezt a célt milyen módon éri el a pedagógus? Csak rajta múlik. — Véleménye szerint mikor­tól lép életbe a NAT? — Nagyon remélem, hogy a következő tanévben egyes tár­gyakból már a részletes tanter­vek is rendelkezésünkre állnak majd és akkor talán 1994-re be­fejeződhet az átalakulás. Lachowszky Bea Ferenczy-Europress Álláskeresők egyesülete Már eddig^ is sok munkanél­küli járt az Álláskeresők Szek- szárd Városi Egyesületénél. Fő­leg nők, diplomával, szakképe­sítéssel rendelkezők, és termé­szetesen azzal a kérdéssel kezdték, van-e állás. Az már látszik, hogy az ügy­félszolgálatot felkeresők nagy része nincs tisztában jogaival, lehetőségeivel, nem ismeri a képzési, átképzési lehetősége­ket sem, nem tudja, mit tegyen, ha munkahely nélkül marad. Sokuknak már az megköny- nyebbülést jelentett, hogy meg­hallgatták, foglalkoztak vele, emberi hangon beszélgethetett valakivel problémáiról. Ma 16 és 18 óra között ismét ügyfélszolgálatot tart az egye­sület Szekszárdon, a Kölcsey lakótelep 24-ben. Önkéntesek Több mint 500 ortodox orosz és belorusz önkéntes utazik hamarosan Belgrádba, hogy a harcba szálljon a horvátok ellen - közölte Jaroszlav Jasztrebov, a mozgalom kezdeményezője. A Magyar Nemzeti Bank valuta (bankjegy és csekk) árfolyamai Pénznem vételi eladási angol font 138,56 141,36 ausztrál dollár 59,25 60,49 belga frank 233,59 238,25 dán korona 12,37 12,63 finn márka 17,74 18,14 francia frank 14,10 14,38 görög drachma (100) 42,06 42,90 holland forint 42,73 43,59 ír font 129,19 131,79 japán yen(1000) 59,17 60,37 kanadai dollár 67,24 68,64 kuvaiti dinár 267,77 273,27 német márka 48,15 49,11 norvég korona 12,23 12,47 olasz líra(1000) 63,72 65,00 osztrák schilling(IOO) 683,97 697,57 portugál escudo(100) 54,41 55,51 spanyol pezeta(100) 75,47 76,99 svájci frank 54,51 55,59 svéd korona 13,16 13,42 USA dollár 76,59 78,15 ECU (Közös Piac) 97,93 99,89

Next

/
Oldalképek
Tartalom