Tolnai Népújság, 1991. december (2. évfolyam, 283-304. szám)
1991-12-10 / 289. szám
PUJSAG Tamási és környéke 1991. december 10. Városi televízió? A városházán hallottuk A költségvetés kiadási oldalának revízióját tervezi az ön- kormányzat. Ennek során a két középiskolát át kívánja adni a megyei önkormányzatnak. Felül akarják vizsgálni a bölcsödé üzemeltetését - mivel az a jelenlegi formában gazdaságtalan és még néhány olyan helyet, ahol ésszerűsítéssel pénzt lehet megtakarítani. Gondolnak a bevételi oldalra is: előkészítés alatt van néhány bevételt növelő vállalkozás. Ezekről menet közben folyamatosan tájékoztatjuk majd olvasóinkat. Van ugyan egy jól működő városi újság Tamásiban, ám egy olyan fontos lépés várható a közeljövőben, ami segíti a gyorsabb, pontosabb információáramlást, a közéleti munkát. A helyi vállalkozók városi kábeltévét kívánnak létrehozni, aminek a központja a diákcentrumban lenne. Természetesen a költségeket is a vállalkozók vállalják majd. Megjegyezzük:- drukkolunk, hogy sikerüljön e hasznos ötlet megvalósítása. Eredménytelennek bizonyult a polgármesteri hivatal pénzügyi osztályvezető-helyettesi munkakörre kiírt pályázat, ugyanis a két jelentkező egyike sem felelt meg a feltételeknek. A nyitottság továbbra is fennáll. Mivel ez a munka speciális államigazgatási ismereteket igényel, elképzelhető, hogy hivatalon belüli átszervezéssel oldják majd meg a problémát. Tudjuk, únják már sokan a népszavazást — mondják is eleget - , de azért most mégis szóba kell hozni, ugyanis Tamásiban az expó-ügyben megtartandó népszavazásra készülnek fel a városháza érintett dolgozói. Mivel a város választókerületi központ, így ott több feladat jelentkezik egy esetleges parlamenti döntés után a lebonyolításban. Jelenleg folyik az adatok napra késszé tétele és a technikai feltételek ellenőrzése. Eredmények, tervek Szakályban Szerkezetkész az új óvoda Most kellett volna jönniük Szakályba - köszön ránk Tamásiban, a városházán Balogh Árpádné szakályi polgármester egy tanácskozást követően, hiszen lenne mit mondani. Mivel nem hagyjuk ki az alkalmat, megtudjuk, megnyílt a gyógyszertár a községháza melletti épületben, s naponta 11-től 12 óráig áll a lakosság szolgálatában. A készen kapható gyógyszereket azonnal kiadja a patikus, az elkészítendő medicinák recepjét pedig elviszi magával Hőgyészre és másnapra elkészíti, majd Szakályba kiviszi azokat. * Jó hír, hogy megtörtént az óvoda műszaki átadása, ami azt jelenti, hogy szerkezetkész, vagyis tető alatt van. A belső munkákra december végén pályázatot ír ki az önkormányzat és így is próbálják csökkenteni a költségeket. Apropó, költségek. Szakályban úgy tervezik, jövőre valamilyen módon be kellene fejezni az óvoda építését, amihez még körülbelül hatmillió forint kell. Természetesen ebben az össz- szegben nincs benne a berendezés. A hivatal vezetői törik a fejüket, hogy honnan szerezhetnék meg a befejezéshez szükséges anyagiakat. Szintén a jövő tervei közé tartozik az is, hogy meg akarják rendezni a hagyományosan sikeres, értéket alkotó fafaragó tábort és az ifjúság körében népszerű Kapos menti fiatalok találkozóját, mellette pedig szilárd burkolatú utcákkal, járdákkal komfortossabbá kívánják tenni a falut. Gondolkodnak az idősek szociális otthonáról is. Ajánló Gazdag programot bonyolít le az év végén a tamási műve- lődé.si központ (Tamási, Szabadság u. 50., tel.: 11-05). Újra szól az aranycsengő szlogennel december 23-ig - naponta 9-től 18 óráig - a tamási kiskereskedők tartják a most már hagyományosnak tekinthető karácsonyi vásárukat. Karácsonyi koncert lesz december 29-én 19 órakor a katolikus templomban. A műsorban fellép a Pro Cultura Humana vegyeskar, a zeneiskola énekkara, Mészöly Katalin és Horváth Bálint, az Operaház magánénekesei, Antal József és Bíró Jenő, a zeneiskola tanárai és Lozsányi Tamás orgonaművész. A műsort rendezte és vezényel: Békefi Stefánia. Ismert, a városban hagyománya van a báloknak. Ezúttal sem marad el egy sem. December 25-én 20 órától karácsonyi bált tartanak a Dám étteremben, ahol a zenét a méltán népszerű Omnia együttes szolgáltatja. Szilveszterkor újból a Dám étterem lesz - már hagyományosan - az évbúcsúztató helyszíne 21 órától és ismét az Omnia húzza a talp alá valót. Megjegyezzük: mindkét rendezvényre asztalfoglalás és jegyelővétel a művelődési központban lehetséges, s az utóbbi, december 31-i bálra pedig csak elővételben árúsítanak jegyet a városi művelődési központban. Üzletsor a Koppány mellett Egy korábbi képviselő-testületi döntés realizálódik és immár látható jeleket öltött Tamásiban a vasút és a Koppány-híd között. Miről van szó? Miután a vállalkozók igényeit felmérte az önkormányzat, a főútvonal mellett üzletek létesítését határozta el, amelyek kivitelezését a Városgazdálkodási Üzem nyerte el. A könnyűszerkezetes, úgynevezett FALCO technológiával gyártott nyolc üzletet szerkezetkész állapotba hozzák az építők, s a leendő tulajdonosok majd a saját elképzelésük, illetve a bolt profilja szerint alakítják, pontosabban szólva alakíthatják ki annak a belsejét. A városban úgy gondolják, hogy a szolgáltatást javító, lakosságnak és településnek is hasznot hozó üzleteket versenytárgyaláson értékesítik majd és a jövő év első felében „szolgálhatnak”, szolgáltatnak. Már most annyi bizonyos, igen nagy az érdeklődés - vállalkozók körében - a Kop- pány-parti boltok iránt. Reméljük, ez a későbbiekben sem lanyhul, és elkészültük után a közönség is hasonlót tanúsít. Munkában a Városgazdálkodási Üzem dolgozói Volt egyszer egy kereskedő Barna haj, simára borotvált arc, barna pulóver, kockás ing, kék munkásnadrág, paprikától megpirosodott kéz. Ez az első benyomás, amit Mohai József miszlai kereskedőről szerzünk. No meg a szerénység, mondván, nem szeret ő szerepelni. Elég volt az a negyvenkét és fél év a boltban. Aztán enged a kérésnek, igaz, kiköti nevetve, hogy informátorunk borából ezért egy literrel többet megiszik majd. Körbeüljük az asztalt, s a múltat idézzük. A pálya az akkor szokásos módon - 1947. február 15-én reggel 5 órakor hóeltakarítással - kezdődött, aztán öt helyen megrakta a tüzet, majd kitrágyázott a sertések alól. A tavasz érkeztével a kertásás várt az inasra, azután pedig mindig az évszaknak megfelelő munka. Egy év múlva tönkrement a bolt - könnyű volt, hisz mindegyik tulajdonos vitte a pénzt - így új gazdák vártak Mohai Józsefre. Mire elvégezte 1950 márciusára Simontornyán az iskolát - csak vizsgázni kellett bejárni -, három gazdát - köztük a Miszlai FMSZ-t is - kiszolgált. Mit tanult ennyi embertől? Emberséget, szakmai ismereteket, de igazán beérni csak Udvariban tudott, ahova féléves boltvezetői kitérő után Alsóná- náról került segédnek. Mohai József - úgy mondja - szakmai Mohai József hiányt érzett, ezért ment Gárdi János megyeszerte elismert kereskedőhöz, majd a makói boltvezetői iskolába, majd - igaz, csak egy hónapra - Hőgyészre, gyakorlatra. Aztán következett a katonaság, 1954. november 28-tól 1988. ausztus 26-ig pedig Miszlán a boltvezetői munka. Akkor hagyta abba a pult mögötti szolgálatot, amikor divat lett üzletet nyitni. Kényszerítette erre az érszűkület és az, hogy nem tudta elviselni az állandó árváltozásokat, de főleg az azokat követő vásárlói megjegyzéseket. Egyesek a boltosban látták ezeknek az okát. Mohai József úgy mondja, '68-ig élvezte a kereskedői munkát, mert stabil ár, normális életszínvonal, fizetőképes kereslet volt. Addig jó volt, amíg a boltos is annyit kapott, mint az ügyvezető - vallja, aztán elárulja a kereskedő titkát. Valamikor azt tanultuk - gondolkodik el -, hogy tiszteletben kell tartani a vevőt, a bolti pénzhez ne nyúljunk, a vásárlók érdekeit árukészlettel biztosítsuk, a hiánykönyv vezetése el ne maradjon és nagyon fontos a pontos áruátvétel is. Ennek a betartásához, betartatásához viszont mindig ott kellett lennie az üzletben. Ez részben jó volt - a légjobb forgási sebességet produkálta, utóda is ezt teszi - ,„nem tudta viszont, hogy otthon mi történik”. De kevés idő jutott a hobbijára, a szőlőre, a méhészkedésre és a vadászatra is. Önmagáért beszél az a tény, hogy a több mint négy évtized alatt soha nem volt szabadságon. Most, negyvenkét és fél év után - a legutóbbi emelésnél 8585 forint lett a nyugdíja - minderre telik az időből. Próbálja kipihenni a ledolgozott szabadságot - ezért a paprika fogta kéz is -, aztán meg örül a nyugalomnak és azt mondja, a jelenlegi körülményeket nézve, ha mégegyszer pályaválasztásra kerülne a sor, nem lenne kereskedő . . . Dávid olasz cipőket, csizmákat kínál A sokoldalú, mindig megújulni, újítani képes vállalkozók közé tartozik a tamási Szollár György. Még augusztusban azt ígérte egy Hét végi beszélgetésben - a videózás, az építésztervezői munka, az AGENDA BT-beli tevékenység és a városi lap főszerkesztői posztjának betöltése mellett - új vállalkozásba kezd. Hogy mi lesz az, a nyáron még titok volt, mára azonban - éppen lapunk jóvoltából, a csütörtökön megjelent egyik hirdetésből - kiderült. Ám halljuk erről magát a vállalkozót, Szollár Györgyöt. — Dávid fantázia nevű divatházat nyitottam a városi művelődési központban három évre bérelt helyiségben. Csúcsminőségű - kis szériában gyártott - olasz férfi, női cipők, csizmák teljes választékát kínáljuk a bejárattól jobbra található üzletben. Kétmilliós árukészlettel dolgozunk és állunk a vásárlók rendelkezésére. Úgy tervezem, később profilt is bővítünk majd, ami azt jelenti - igaz, már most is vannak táskák, övék -, hogy minőségi ruházati termékekkel szeretnénk megjelenni a piacon. — Megkérdezem: mi motivált, hogy az előzőekben ismertetett tevékenységek mellett, még egy új vállakózásba kezd- tél? — Ebben az árban ezt a minőséget - felelősséggel ki merem jelenteni - Tolna megyében nem lehet kapni. Közvetlenül a gyártó és forgalmazó olasz-magyar vegyesvállalattal állok kapcsolatban, a minőséget is ők garantálják. — A cipők, csizmák divatosak, szépek, könnyűek, kényelmesek, de a mai egyre jobban elszegényedő világunkban- ez különösen vonatkozik Tamásira és a városkörnyékre, ahol egyre több a munkanélküli- vajon lesz-e rájuk fizetőképes kereslet? Gondoltál erre? — Természetesen végeztem piackutatást - anélkül bele sem fogtam volna a dologba - és azt mondhatom, akik látták a kollekciót, egyhangúlag úgy nyilatkoztak, megfelelő idő után - amikor híre megy a boltnak - a megye más részéről is idejönSzollár György nek vásárolni mindazok, akik szeretik a minőséget. Egy példát mondok befejezésül: sokan elutaznak bevásárolni Tarvisi- oba. Mi az ottani árak feléért kínáljuk, adjuk a hozzánk bejövöknek a női csizmákat. — Köszönjük a bemutatkozást, eredményes tevékenységet és további sikeres vállalkozásokat kívánunk. Hazaértek a naponta eljárók Segítség az időseknek Kész a 110 méter mély, percenként 350 liter vizet adó kút - tudjuk meg a szárazdi községházán - , s úgy tervezik, még az idén rákötik a hálózatra. Amint "fogy" a beszélgetéssel eltöltött idő, úgy derül ki, csupa jó hírrel szolgálnak, szolgálhatnak. Most mérik fel, hogy hányán igényelnének a sok idős ember lakta faluban telefont - többen megbeszélik majd a hazalátogató gyerekekkel - és ha lesz elegendő jelentkező, akkor csatlakoznak a Dunatel Rt-hez. Több más településhez hasonlóan Szárazdra is meghívták december 3-ra a Viso-ker Kft-t, hogy a rászorulók helyben készíttethessék el a szemüvegüket. A kiszállás költsége az önkormányzatot terhelte, a többit - komputeres szemvizsgálat, keret, lencse - a lakosságnak kellett vállalnia. A községben is meg akarnak emlékezni a II. világháborúban odamaradtakra, a hősökre és az áldozatokra, s úgy tervezik, emléket állítanak nekik. A következő képviselő-testületi ülésen választják majd meg a mindennapi szóhasználat szerinti emlékműbizottság tagjait. A hősök, áldozatok után térjünk vissza ismét az élőkhöz. Az első információ, ami „pozitív”, nem más, mint egy vidám, szórakoztató estről szóló hír. Koós János, Máté Ottilia és Havasi Viktor lépett fel Száraz- don, megérdemelt sikert aratva. Azt is hallottuk, tervezi az ön- kormányzat, hogy karácsonyra szeretetcsomagot készítenek a rászoruló idős embereknek. Az előzetes felmérések szerint tíz-tizenöt olyan személy van, akinek segíthet, illetve akinek örömet szerezhet ezzel a gesztussal a falu vezetése. Kell szólni arról a segítségről, támogatásról is, ami a tüzelőgondokat enyhíti, enyhítheti a község lakóinak egy bizonyos körében. Az önkormányzat kezelésében van egy kiserdő, amit ki kellene, ki lehetne tisztítani. Most gyűjtik össze a községháza dolgozói, hogy kik azok a rászorultak, akik ezt a munkát elvégeznék.