Tolnai Népújság, 1991. december (2. évfolyam, 283-304. szám)
1991-12-07 / 287. szám
2 PÚJSÁG 1991. december 7. Történelem- dosszié: 50 éve történt Pearl Harbor felett elsötétült az ég 1941. december 7. az Egyesült Államok történetének legfeketébb napja: ekkor támadta meg Japán a legnagyobb amerikai flottabázist, Pearl Harbort. Az alábbiakban pillantást vetünk az előzményekre, a történésekre és a tanulságokra. Előzmények: 1931: Tokió bekebelezi Mandzsúriát. 1937: sokéves háborő Kína ellen. 1940. szeptember 27: Rómában Németország, Olaszország és Japán aláírja a háromhatalmi egyezményt, amely gyakorlatilag az aláírók között osztja fel a világot. Japán „megkapja” Kelet- és Délkelet-Ázsiát. 1941. július 21: Japán csapatok szállják meg Dél-lndokínát. Július 24: Roosevelt amerikai elnök tiltakozik emiatt Nomuro japán nagykövet előtt. Július 26: az USA, Anglia, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland zárolja a japán követeléseket. Október 2: Washington jegyzékben követeli a japán csapatok kivonását Kínából és Indokínából. November 17: a japán nagykövet Roosevelt előtt országa tárgyalási készségét hangoztatja. December 5: Washington magyarázatot kér Tokiótól a dél-kínai tengeren feltűnt (70!) japán csapatszállító hajóról. Egy gyásznap krónikája. 1941. december 7. reggel 7.56 perc. Honolulu, a Hawai-szigetek fővárosa felett 150 japán harci repülőgép tűnik fel és Pearl harbor felé tart. Hamarosan bombazápor hull a hullámsírba merül öt csatahajó, három torpedóromboló, egy aknalerakó hajó, megrongálódik három csatahajó, három torpedóromboló és sok kisebb hadihajó.A bázison állomásozó 273 repülőgép közül 252 pusztul el, zömük a földön. 1941. december 8. Roosevelt üzenete a Kongresszushoz. „A tegnapi japán támadás súlyos károkat okozott... Nagyon sok amerikai az életét vesztette. Japán tegnap megtámadta Malájföldet, Hongkongot, Guamot, Waket, a Fülöp-szigeteket is. Kérem a Kongresszust, jelentse ki, hogy az Egyesült Államok és Japán háborúban áll egymással”. Tanulságok: A gyors japán diadal napja a japán militariz- mus halálos ítéletének napja is volt, egyben az egész háború egyik fordulópontja: a Hitler-ellenés hatalmak immár a hatalmas Amerika szövetségeseiként harcoltak. Sztálin megszabadult legnagyobb lidérnyomásától, egy japán támadás lehetőségétől, Chrurchill ezt mondta, „most már biztos a győzelem”. Ez tette lehetővé, hogy később a távol-keleti szovjet csapatok jórészét a Volga mellé vigyék: nem utolsósorban Pearl Harbor „vezetett el” a sztálingrádi fordulathoz. Ferenczy-Europress Az Érdekegyeztető Tanács rendkívüli ülése Vásárolj magyar árut, mert ezzel a hazai dolgozóknak adsz munkát! - ajánlották a munkaadók és a munkavállalók képviselői egyaránt az Érdekegyeztető Tanács pénteki rendkívüli ülésén. A rendkívüli ülést a szak- szervezetek javasolták azért, mert aránytalanul nagy terheket ró a gazdasági változás a munkavállalókra. A kormány, a munkaadók és a munkavállalók képviselői végül négy témakört tűztek a pénteki, szombati tárgyalás napirendjére. Ezek: a gazdaságpolitika irányelvei, az adók, bérek, árak, munkanélküliség, a szociális ellátás, illetve a szakszervezeti jogok témaköre. Lapzártakor az újraelosztási politikáról tárgyaltak. Légből kapott ajándék Szép számú érdeklődő, mi több, érdekelt gyűlt össze tegnap délután három óra előtt a szekszárdi Prométheusz parkban. Néhány másodperccel három óra előtt aztán feltűnt az égbolton egy sárga helikopter, fedélzetén a Mikulással, aki a Gyermekek Háza, az M és M Bt., az Agro Air Kft. közreműködésével nem is üres zsákkal érkezett, hiszen kétezer csomag húzta vállát. Az ajándék- csomagokat a polgármesteri hivatal, a bankok és kereskedelmi kft-k töltötték meg édességgel. Miklós püspök kései utódját óriási ováció fogadta, s az apróságok nem tudták, mit csodáljanak jobban, a Mikulást, vagy égi szekerét, a helikoptert. Mire szétosztotta ajándékait, újabb látványosság fogadta az érdeklődőket. Egy hőlégballon kezdte komótos dagadását a tömeg figyelő szeme előtt, miközben a Mikulás helikopterbe szállt, s a gyerekek búcsúintegetéseit viszonozva eltűnt az égbolton. Szófia adóssága Ultimativ hangvételűnek minősítette a bolgár kormány a Deutsche Banknak azt a levelét, amelyben felszólították a szófiai minisztertanácsot, hogy adjon kormánygaranciát Bulgária külföldi adósságaira. A pénzintézet azt követelte, hogy a jövő év január 31-éig adjon garanciát a tartozásokra, ellenkező esetben a Deutsche Bank nem vállalja tovább a bankközi konzultatív tanács elnökének a szerepét. Bulgária 1990. március 29-én függesztette fel ti- zenegymilliárd dolláros nyugati adósságainak törzstörlesztését. Ufókalandok Dombóvár körzetében (3.) Egy erő leállítja az autó motorját Szerkesztőségünk nem kívánja eldönteni a vitát - mert ez nem is áll módjában - hogy léteznek-e ufók, és ha igen, akkor azok milyen eredetűek. Éppen ezért, és mert a téma a „levegőben van”, helyt adunk az eltérő véleményeknek, érveknek ellenérveknek, személyes tapasztalatoknak, élményeknek. Folytatásként álljon itt még két történet; iskolavégzett, tényeket helyesen értelmező, túlzásoktól mentes személyek részéről, akik nevüket adták e tényanyag közléséhez, vállalva különleges élményeik nyilvánosságra kerülésének következményeit. A következő élmény, amelynek nem fett volna szabad megtörténnie, Balatoni Lászlóval, a mágocsi téesz energetikusával történt meg. 1991. augusztus végén - szabadságáról visszatérve - munkába indult Dombóvárról a mágocsi téeszbe. Világos színű Dáciájával reggel fél hét után indult el hazulról. Elhagyva Dombóvári, higgadt tempóban haladt. Dombóvár és Mágocs között félúton az út közel derékszögű ívben kanyarodik. A kanyar előtt jobbról egy erdősáv van, az útra merőlegesen. A kanyar után az út párhuzamosan halad az erdősávval. Az erdősáv és az út között mintegy 200-250 méter művelt terület van. Az esemény idején másodvetésű silókukoricával volt bevetve. Balatoni László az er- dősávot elhgyva arra lett figyelmes, hogy jobbról a szélvédőn keresztül kékes fényt észlel. Kissé lehajolva, a fény irányába figyelt. A kanyar végén tartott, amikor az autó motorja és az autórádió egyidejűleg megállt, illetve elhallgatott. Az autót kikormányozta az út szélére. Először műszaki hibára gondolt, mivel előző nap tankolt. Órájára pillantva megállapította, hogy háromnegyed hét múlt öt perccel. Ki akart szállni a kocsiból, hogy megvizsgálja, milyen műszaki hiba okozta a motor leállását. Ekkor az előzőnél erősebb kék fény sugárzódat be a szélvédőn. Az út és , az erdősáv közötti terület közepén 10-12 méter széles kék fényhengert látott. A fényhenger mintegy 150 méter messze lehetett, a terület középpontjában. Kiszállt az autóból. A kékesli- lás fényhenger szélei sárgával voltak szegélyezve. A fényhenger olyan volt, mint egy hosz- szúkás üvegpohár, amelyen át lehet látni és minden dimenzióját érzékelni lehet. A jelenség a kéknek különböző árnyalataiban változtatta színét - enyhén fluoreszkált. Az átláthatósága nem változott. Felső végén sötét színű ovális test lebegett. Nagysága valamivel nagyobb volt, mint a fényhenger átmérője. A lebegő testet körülbelül 45 fokos szög alatt látta. A későbbi számításoknál ez a magasság 150 méter körüli értéket adott. A jelenség „liftezni” kezdett, mintegy 50 méteres szint- különbséggel. A „liftezés” hozzávetőleg három percig tarthatott, majd a sötétszínű test - minden átmenet nélkül, ellentmondva a földi fizikának - szédületes sebességgel emelkedni kezdett és eltűnt. Ezután a motor önmagától elindult, mielőtt Balatoni László visszaült volna kocsijába. Megítélése szerint 4-5 percig tartott az egész esemény. Mit láthatott Balatoni László, ami reggel háromnegyed hétkor odavarázsolta magát a kukoricaföld fölé? Milyen erő lehet az, amely leállítja az autó motorját, majd eltávozása után el is indítja? Ha hiszünk a tudósoknak és a csillagászoknak ufó-kérdésben, akkor ezt a történetet is a kitaláció kategóriába kell sorolnunk. Mivel a történetnek élő és hitelt érdemlő emberek a tanúi, hadd tehessem fel a kérdést: Akkor most van ufó, vagy nincs ufó? Befejezésül még egy történet e sorok írójának élményanyagából idézve. E történet időben a legrövidebb, mivel csak négy másodpercig volt észlelhető . (Folytatása következik.) Szalay Iván üzemmérnök Szabadlábon védekezik a vajda Szabadlábon védekezik Sárközi József, közismert nevén Édes, a cigányvajda. Mint annak idején hírt adtunk róla, a szekszárdi városi bíróság nem rendelte el előzetes letartóztatását, amit az ügyészség nyomozati érdekből kezdeményezett, s ezért meg is fellebbezett. Pénteken a megyei bíróság határozatában helyben hagyta az elsőfokú döntést, így annak indokait is. Sárközi József alaposan gyanúsítható lopással és sikkasztással, valamint nyomozás folyik ellene vesztegetési kísérlet, pontosabban szólva befolyással való üzérkedés gyanúja miatt. Fogvatartása nem indokolt, mert a vallomásokat, szakértői véleményeket a rendőrség beszerezte, a nyomozás során minden pénztári és banki bizonylatot lefoglaltak. Az ezekben lévő adatokat megváltoztatni nem lehet. A nyomozás megállapításai és bizonyítékai szerint Sárközi József 1991 nyarán a Szekszárdi Közúti Igazgatósággal kötött szerződésen túlmenően több fát vágatott ki, és azt az alvállalkozó el is szállította, a szakértői vélemény szerint az igazgatóságot 149 596 forintnyi „eltulajdonítási kár” érte. 1991 augusztus 15-én, bár erről már megállapodtak a Független Cigányszövetség titkárával és könyvelőjével, az írásbeli engedélyt nem várta meg, hanem a bankszámláról felvett 250 ezer forintot, amit fel is használt. A pénzt negyven százalékos kamatával együtt októberben fizette vissza. E két ügyben beismerő, és részben feltáró vallomást tett, amely a rendelkezésre álló bizonyítékokkal összhangban áll, s közvetlen hozzátartozójára nézve is terhelő, ezért a bíróság logikailag sem tartja megalapozottnak az ügyészség azon véleményét, hogy akadályozhatja a nyomozást, ha szabadlábon védekezik. Sárközi Józsefnek hétfőn felkínáltuk a lehetőséget, hogy véleményét kifejthesse. A lehetőséggel nem élt, többek között azzal az indokkal, hogy szerdán az ügyvédje jelenlétében esetleg hajlandó nyilatkozni. Azóta nem jelentkezett. Ihárosi Kérdőjelek Szomszédolások Vitathatatlan, Antall miniszterelnök moszkvai és kijevi látogatására éppúgy szükség volt, mint a parlament küldöttségének „szomszédolására”. Igazi hasznosságáról azonban - ilyenek a körülmények - csak a jövő mont ítéletet. Tudunk-e „újszovjetül”? A kremlbeli találkozók erősíthetik bennünk a reményt, hogy a magyar kormányzat érti a forrásban levő szovjet politikát, s Gorbacsovék is reálisan értékelik a budapesti politikát. A magyar-szovjet alapszerződésnek meg kellett születnie, még akkor is, ha éppen az az egyik legnehezebben megválaszolható kérdés, mennyit ér majd ez az okmány. A folyamatosan jó feleletekhez nélkülözhetetlen a Külügyminisztérium mindenkori felkészültsége. Értünk-e oroszul és ukránul? Aki az orosz Moszkvában aláír Jelcinnel, számolnia kell azzal, hogy azt nem biztosan fogadják kitörő lelkesedéssel a szovjet Moszkvában. S aki ugyanezt Kravcsukkal is megteszi az újjászületett Ukrajnában- ráadásul első külföldi kormányfőként az újjászületett országban -, számíthat rá, hogy ezt mindkét Moszkva vegyes érzelmekkel fogadhatja. De ma ezt a külpolitikai kockázatot aligha lehetne elkerülni; keleti szomszédságunkban ma könnyebb lemaradni valamiről, mint elsietni történelmileg meghatározóvá válható lépéseket. És Bukarest? Vannak akik, utolólag is kétlik, jó időben járt-e Romániában a parlamenti delegáció. Tény: ott volt, sokat hallott - llli- escu elnöktől és szinte minden más vezető politikustól- s meghallgatták. A mai Kelet-Európábán - ez nem semmi. Mert - akarjuk, nem akarjuk - ilyen ezen a tájon (még?) a mi világunk. Kocsis Tamás Ferenczy-Europress Lesz konferencia! A Fővárosi Önkormányzat sajnálattal bár, de lemondta a Megamorv Petőfi Bizottság által a jövő hét elejére tervezett nemzetközi konferenciát, mivel a Magyar Tudományos Akadémia hivatalosan is közölte, hogy azon nem kívánja képviseltetni magát. A Megmorv Petőfi Bizottság a konferenciát ettől függetlenül december 9-10-én megtartja Budapesten. A Springer elnöke a sajtó jövőjéről Koncentráció, de véleménymonopólium nélkül Az európai egyesülési folyamattal párhuzamosan elkerülhetetlen a sajtó fokozódó koncentrációja, ami azonban nem sértheti a médiapiac sokszínűségét,! s nem jár együtt szükségszerűen a vélemény monopóliumával - fejtette ki a sajtó jövőjéről vallott elképzeléseit Günter Wille, a Berlinben székelő Axel Springer Kiadó konszern idén megválasztott új elnöke. „A műszaki forradalom és az ezzel együttjáró költségrobbanás már ma is szorongatja a kis kiadókat. A legmodernebb nyomótechnika beruházási költségei roppant nagyok. Ezt csak nagy, pénzügyileg erős kiadóvállalatok képesek vállalni. Ez az irányzat még inkább felgyorsul és kiéleződik, amikor a konkurenciaharc a határokat átlépve teljes lendületet vesz - vélekedik a német sajtócézár, aki úgy értékelte, hogy maga a Springer-vállalkozás úton van afelé, hogy világcég legyen a médiák világában”. Günter Wille szerint az emelkedő költségek és a reklámok megszerzéséért vívott mind keményebb versengés hamarosan „nemzeti határokon átnyúló szövetségek kiaalakítását követeli az európai tv-piacon”, s legkésőbb 3-5 éven belül létrejönnek az európai hálózatok, mivel „a nyelvi korlátok a televízióban sokkal kisebbek, mint a nyomtatott sajtó területén”. A német média-vezér óvott attól, hogy az integrálódó Európában új bürokratikus akadályokat állítsanak a sajtó elé, s „médiapolitikusok visszaélhessenek az Európai Közösséggel”. Ellenezte azok elgondolásait, akik például „átfogó európai média-jog” szükségességét emlegetik, mivel az „nemhogy szabad teret adna, hanem a sajtó pórázon tartását idézné elő”. Wille nem ért egyet azokkal sem, akik merev képzési szabályok bevezetésével korlátoznák az újságíróhivatás gyakorlását. Megkérdőjelezi a médiák nemzetközi fúziójának ellenőrzését és kiáll a kiadási-publicisztikai alapmagatartás kialakításának tulajdonosi joga mellett. (FEB)
