Tolnai Népújság, 1991. december (2. évfolyam, 283-304. szám)
1991-12-03 / 283. szám
1991. december 3. 'tolnai) , , NÉPÚJSÁG 5 Tájoló * Szekszárdion, a Babits Mihály Művelődési Ház színháztermében december 6-án este hét órakor a Bartina néptáncegyüttes önálló estjére kerül sor. Ezen közreműködik a Bartina gyermektánccsoport és a Bartina utánpótláscsoport. A Sárdy bérlet második előadása december 9-én, hétfőn este hét órakor lesz, amikor a Pécsi Nemzeti Színház művészei Ge- ier-Szántó: Gyertyafénykeringő című zenés vígjátékát mutatják be. • A Művészetek Házában december 9-én, hétfőn este fél nyolckor a Budapesti Vonósok hangversenye lesz. A zenekart Kocsis Zoltán dirigálja. Műsorukban Mozart: Fagottverseny, és Klarinétverseny, valamint Richard Strauss: Duett - Concertino. A közönséget szponzoráló Takarékbank megyei igazgatósága a koncerten három darab ezer-ezer forintos értékjegyet sorsol ki. # Dombóváron, a Művelődési Ház kiállítótermében december 4-én, szerdán 18,30-kor nyílik a Képcsarnok karácsonyi festmény- és kisplasztikái kiállítása. A kiállítást Benkő László, az Omega együttes vezetője nyitja meg. A művelődési ház földszint 5. termében bemutatott anyagot december 8-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Benkóék a tévében is Mise Nyíregyházán, falumentés Sajógalgócon Benkó Sándor neve határon innen és túl egyaránt ismert. Rendkívül sokoldalú egyéniség, nemcsak előadóművész, a csaknem 35 éve működő népszerű Benkó Dixieland zenekar vezetője, hanem a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosgépek Tanszékének adjunktusaként egyetemi oktató és sikeres vállalkozó is. Sokirányú elfoglaltsága ellenére a külföldi meghívásokra és a fővárosi fellépések mellett országos turnékra, vidéki koncertekre is mindig marad ideje. — Mit jelent ön számára a vidéki közönség? — Úgy gondolom, hogy minden zenekar létkérdése a közönséggel való állandó és jó kapcsolat. Számunkra a közönség nemcsak Budapest 2 millió lakosát jelenti, hanem a vidéket is, az ország egészét. Az együttesnek évente 250-300 fellépése van. Ennek legalább felét Magyarországon teljesítjük, amiből megközelítőleg 90 a vidéki fellépés. Hagyományai vannak a nyári tatai és szegedi dixieland fesztiváloknak. A BMV Dixieland fesztivál helyszíne a diósgyőri várban volt. Egy falu mentő program részeként került sor a Benkó Dixieland Band műsorára Sajógalgócon, a néhány házból álló kis faluban. Újdonság a Balaton környéki nyári dixieland-fesztiválok sorozata: Balatonfenyvesen, Máriafürdőn, Csopakon. A nyíregyházi dixieland-fesztivál amerikai sztárokkal a Nyírségi Ősz rendezvénye. Zenei érdekességnek a „Christmas Mass” (Karácsonyi mise) igeliturgia bemutatásának lehet tanúja a közönség Nyíregyházán december 23-án. — Hallhatnánk a miséről egy kicsit bővebben? — A hagyományos egyházi liturgiák és a New Orleans-i muzsika között a mise kapcsán igyekeztünk kapcsolatot találni. Most az utolsó hangig komponált, méghozzzá önálló mű - Benkó-szerzemény - az egész mise. Nagyon komolyan vettük az egyházzal való együttműködést, és azt is, hogy ez valóban ökumenikus ige-liturgia legyen, és több egyház elvárásának feleljen meg. A tervek szerint a művet felvételről a televízió is közvetíti. A zenei anyagot pedig hanglemezen rögzítjük, tehát a karácsonyi újdonságok között már remélhetőleg találkozhatnak vele a zenei érdekességet kedvelők. Mérő Éva Dunaföldváriaknak! Új ú jság Költői est „Solti Kukker” néven egy másik havilap is napvilágot látott nemrég, amely a nagyközség Fidesz-csoportjának kiadványa. A már jelentős múltra visszatekintő Solti Hírlap néhány egykori munkatársából, valamint más külső személyekből verbuválódott szerkesztőség ezt a lépést azért tartotta szükségesnek, mert: „a szellem lerázva béklyóit végre szabadon szárnyalhat és egyetlen ember sem érezheti úgy, hogy néhány gőgös, üresfejű (...) zsebdiktá- tor gúzsba kötheti lelkét és elméjét.” Az'első szám cikkeinek tartalmából és hangvételéből ítélve egyelőre valamiféle „el- lenlap”-nak tekinthető a kiadvány. A megfellebbezhetetlen minősítést úgyis a keresettség mondja ki, hisz nem valószínű, hogy a közel hétezer lelket számláló település két újságot is „el tudna tartani”. Pálinkás István költői estjét december 3-án, kedden 16 órától tartják a dunaföldvári városi könyvtárban. A fiatal rácalmási költő második, „Követ hoztam” című kötetéről beszélget az alkotóval Bankó András. Gyermekjátszó A „Téleleji gyermekjátszó” programjára december 6-án, pénteken 15 órai kezdettel kerül sor a dunaföldvári városi könyvtárban. Ennek keretében kézműves foglalkozásokat tartanak, s lesz karácsonyi daltanulás is, Miskolczi Mária vezetésével. Előreláthatólag 17 órakor kezdődik az az eredmény- hirdetés, amely a Dunaföldvári Kulturális Egyesület és a Shell Interág által közösen meghirdetett Kagylógyöngye pályázatra beérkezett versenyműveket rangsorolja. Miket láttam! Ne legyenek illúziói senkinek, az emberi hülyeségnek, kegyetlenségnek és megaláztatásnak nincsenek határai! Franciaországban törpedobáló - igen, jól olvasták - törpedobáló versenyt rendeztek, ki tudja távolabbra hajítani, dobni, vetni a kisméretű emberkét. Most talán ezeken a hasábokon nem térnék ki arra, vajon, akik ezt elkövetik, az érzelmi, értelmi sivárság mely fokozatánál tartanak, arról sem szólnék, hogy mit érezhetett az, aki feltehetőleg kényszerből, a pénzért alázta meg ennyire saját magát. A dologról mindenki fantáziáljon saját belátása szerint. Viszont azért ne keseredjünk el, a humánum még nem veszett ki teljesen e világból, hiszen bukósisakot húztak emberünk fejére, s szőnyegeken landolt. Elvégre úriemberek vagyunk, vagy mi a szösz! * A „Mit tartalmaznak az amerikai blúzok?” cimű, Karácsondi Imre bácsi erotikával átitatott fényműveit bemutató kiállítására voltam a minap hivatalos, a szekszárdi tanítóképző főiskola kollégiumába. A kiállítás csak PÁR óráig élt, így a lehetőség valóban PÁRatlan volt. (Ezt, rajtam kívül, mintegy tízen érezték így ...) Imre bácsi még ’88-ban járt kint Amerikában - saját verseinek felolvasása céljából -, s az ottani élményeit vetette papírra, egy különleges fénymásoló technikával. Természetesen (?) mindegyik képhez tartozott egy kis útmutatás is, pl.: „Magyarnóta Friszkóban. Itt vagyok a Golden Géten, ide vágytam olyan régen, az orrom a ködbe belenyúlik, sej, de nem látok át Oklendig”. A másik alkotáson egy csiga látható, melyhez mi más is lehetne a szöveg, mint: „így csigázott fel nyúdzsörzi". Egyébként a kiállítást maga a ’’nagyon naiv művész” nyitotta meg és ő is zárta le. Akadt itt vers és zene (amikorra szereztek magnót), miközben Imre bácsi néha kicsit „unta magát”. Aztán, mint mindennek, ennek is vége lett egyszer ... KRZ Mit kínál a TávEgyetem? A Budapesti Műszaki Egyetem, a Budapesti Közgazdaság- tudományi Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Nemzeti Szakképzési Intézet szerződést kötött egy távtanulási központ létrehozásáról, amely október közepén megkezdte működését. Ezen központon keresztül a magyar fiatalok is beiratkozhatnak a Há- geni Távegyetemre, a Holland Nyitott Egyetemre és a későbbiekben más nyugati távegyetemekre is. Mit kell tudni a Há- geni Távegyetemről? A hetvenes évek közepén az észak-rajna-westfaliai tartomány azért alapította, hogy a környéken meglévő képzési igényeket könnyebben kielégíthesse. Ez az oktatási forma körülbelül az ötödébe kerül, mint a direkt oktatás. Jelenleg közel 45 ezer hallgatója van, ezzel Németország harmadik legnagyobb egyeteme. Ez évtől magyar hallgatók is szerezhetnek távoktatás segítségével diplomát, másoddiplomát vagy egyszerűen hasznos ismereteket idegen nyelven. A közgazdaságtudomány, az informatika, az elektrotechnika, valamint a matematika területén a hallgatók első diplomát szerezhetnek, de bizonyára sokakat érdekel a neveléstudomány, a pedagógia, a szociológia és a politológia szakokon indított képzés, illetve a jogászok továbbképzési lehetőségei is. Az így szerzett diploma egész Európában elfogadott. Már az 1991/92-es tanévben is 30 magyar diák kezdte meg tanulmányait a Hágeni Távegyetem különböző fakultásain. A távtanulási központ az egyetemekkel együttműködve biztosítja a magyarországi konzultációs lehetőségeket is. A nyugati egyetemek mintájára lehetőség van a nyári szemeszterre beiratkozni 1992. január 2 - 15-ig, a következő évi téli szemeszterre pedig 1992. május 15 - július 15-ig. Pályázati iratokat, valamint részletes információt a budapesti távtanulási központban (1114 Budapest, Villányi út 11/13. IV. 402. Telefon: 166-75-22) kaphatnak az érdeklődők. A Köznevelés írja Az oktatási hetilap november 29-én megjelent dupla számában interjút olvashatnak dr. Dobos Krisztinával, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium helyettes államtitkárával, aki bemutatkozásakor távlati célját röviden abban foglalta össze, hogy „az európai normáknak megfelelő közoktatást” kíván létrehozni Magyarországon. Szunyogh Szabolcs ennek a törekvésnek a részleteiről is kérdezte a helyettes államtitkárt. Folytatódik a vita az oktatási törvény koncepciójáról, ezúttal Sáska Géza „Áz iskolák második államosítása felé?” című cikkével, és bizonyára sokakat érdekel a szakképzésről szóló törvény szakmai tervezete is. TV-napló Műsorváltozás Ocsúdni sincs időnk, oly hirtelen ér bennünket a műsor- változás. Pilinszkyre szeretnénk emlékezni, az angyali szavú költőre, de a tévé elnöke saját hatáskörében úgy döntött, hogy megismétli a Létkérdések című műsor legutóbbi adását, ezúttal három politológus vendéggel, Bihari Mihállyal, Lengyel Lászlóval és Schlett Istvánnal, akiknek az a feladata, hogy a vita után mondják el a véleményüket. Az első adás jóval nagyobb vihart kavart, mint amire bárki is számított, akik nézték, aggodalommal figyelték az indulatok elszabadulását, akik csak hallottak róla, elbizonytalanodtak, s ezt az újságok híradása sem oldotta fel. Az igazságtevésről van szó, arról a bizonyos Zétényi-Takács törvényről, amire már Nyugaton is felfigyeltek, mint ezt Göncz Árpád legutóbbi nyilatkozatából megtudtuk. Akkor hát nézzük meg újra, okuljunk, ha van min, s hallgassuk meg a három jeles politológust. Lehet, hogy emlékezetünk megcsalt, nem is egészen olyan volt az a bizonyos vita, mint ahogyan hallani véltük, talán sok minden el is kerülte figyelmünket. A terem zsúfolt, elhelyezkedik a két vitázó fél, Kónya Imre, aki az utóbbi időben többször is igyekezett felhívni magára a figyelmet és Pető Iván. Kezdődjék a szellemi párbaj. A tét nem csekély: hogyan lehet elégtételt szolgáltatni azoknak, akiket az elmúlt negyven évben megaláztak, ki- semmiztek, jogtalanul elítéltek. Rögtön feltűnik, hogy Kónya rossz vitapartner, talán nem is szeret vitatkozni, csak győzni szeret. Arra sem ad időt vitapartnerének, hogy befejezze a mondatot, közbeszól, kioktat, s mindenképp, már azzal is, ahogyan elhelyezkedik a karszékben, érezteti, hogy az igazság birtokában van. A zsúfolt nézőtér pedig helyesel. Azt lenne jó tudni, hogy a közhangulatot fejezi-e ki, vagy inkább Kónya hívei töltik meg a széksorokat, de bármiként is van, időnként jó lenne csillapítani az indulatokat. Valaki aggodalmaskodik, bíróságaink és bíráink alkalmasak-e a várható perek lebonyolítására, mert ha nem, akkor majd ők gondoskodnak az igazságtevésről. Újabb hangzavar támad, amikor elhangzik a higgadt figyelmeztetés: aki szelet vet, vihart arat. Pető Iván Illyés versét szeretné idézni a zsarnokságról, de nem engedik, mintha csupa versolvasó lenne a teremben. Pedig még ebben az esetben sem ártana néhány sort felidézni, mert hol zsarnokság van, ott zsarnokság van az óvodákban, az apai tanácsban, az anya mosolyában, abban, ahogy a gyermek idegennek felelget, s hol zsarnokság van, mindenki szem a láncban... Ez nem ad felmentést senkinek, s azt sem jelenti, hogy a nép önként hajtotta igába nyakát. De meg lehet-e találni a bűnösöket vagy beérjük majd bűnbakokkal is? S érdemes-e visszamenőlegesen megváltoztatni a jogot, amikor ez ellenkezik a jogállam lényegével? Sokan felhördültek, mondván, akkor inkább nem kell Európa sem, de ha ellenkező irányba indulunk el, az végzetes út lenne. A bő másfél óra után a három meghívott vendég mondta el véleményét, s ez volt az új az ismétlésben. Bihari Mihály reménykedett, ez a közönség nem az országos közvéleményt képviselte, megállapítva, itt mindenki rosszul érezte magát, a két vitázó, a közönség, a tévénéző egyaránt. A lényeget érintette valószínűleg Lengyel László, amikor azt mondta, a nyugdíjasok, az egykori 56-osok, nem jutottak szerephez, csak veszteségüket érzik, amiért nem kárpótolta őket senki semmilyen formában. Természetesen kérdés, ha netán megkezdődnek a perek, elítélnek néhány embert, kárpótolva érzik-e magukat, hisz nyugdíjuk akkor is épp oly silány lesz, mint most. S elégtételt jelent-e, amikor egy ilyen gyűlésen, mint Bihari Mihály mondta, „aktualizálni tudták indulataikat”, mert indulatokra nem lehet politikát építeni. Lengyel László újra feltette a kérdést, amire mindenkinek magának kell válaszolnia: mit tettem én, hogyan éltem azokban az időkben? Pető Iván ezzel kapcsolatban szeretett volna az lllyés-versre hivatkozni, mert bármi történt is, valahogyan mindenki élt az elmúlt negyven évben. Az is tény, hogy a miniszterelnök is magas állást töltött be, olyant, amihez a hajdani központi bizottság jóváhagyása kellett. A közönség erre felhördült, mondván, az nem ugyanaz. Pedig nem ez a lényeg. 1920-tól nemzedékek sora próbált valahogy megélni, igyekezett túlélni azt a jelent, amit nem maga készített elő, de nem tudott előle kitérni. Most kellene elkezdeni építeni egy olyan társadalmat, amelyben nem kell visszaigazítani az órákat, mert nem fordul elő jogsérelem, senkinek kárára. Van mit jóvátenni a múltból, még több a feladat a jövőt illetően. Ennek a vitának is ezt kellett volna szolgálnia, de valahol megrekedt, s végül mindenki csalódott, senki nem érezhette győztesnek magát. Hasznos volt hát megismételni ezt az országos izgalmat kiváltó műsort? Vagy jobb lett volna mégis, ha békét, megnyugvást sugalló Pilinszky-verseket hallgattunk? Csányi László Megjelent! # Most jelent meg David Attenborough: Az élet erőpróbái című ismeretterjesztő könyve. *A Természetfölötti jelenségek Atlasza a Derek és Júlia Parker könyvek sorozatban látott napvilágot. # A Családi beszélgetések sorozatban jelent meg a Te meg én és a testvérkék és a Nagyapa meg én és az elmúlás című kötet. # A gyerekeknek kínál csemegét a Walt Disney: Hamupipőke meséskönyv. # A Karácsony című könyv egy album az ünnepről versekben, történetekben elbeszélve. Zeneszerzői verseny Katona József és Kodály Zoltán emlékére Katona József és Kodály Zoltán tiszteletére nemzetközi zeneszerzői versenyt írt ki a kecskeméti Katona József Társaság és a Magyar Kodály Társaság. A közösen meghirdetett verseny célja az, hogy értékes irodalmi alkotásokon alapuló, mai nyelven szóló vokális művekkel állítson emléket a magyar drámairodalom kiemelkedő alakjának és a magyar nemzeti zene világhírű reprezentánsának. A versenyre a világ bármely országából, korhatár nélkül bárki benevezhet dal, illetve kórusmű kategóriában egy-egy, máshol még be nem mutatott művel. Mindkét kategóriában magyar nyelven írt vers vagy prózai szöveg használható fel, bármely kor műköltészetéből, illetve népköltészetéből. A legjobb műveket a különböző intézmények, szervezetek által felajánlott, 20-50 ezer forint értékű díjakkal jutalmazzák. A zeneszerzői verseny kiírásának időpontja Katona József születésének kétszázadik évfordulójával esik egybe. A díjkiosztás és a díjnyertes pályaművek bemutatása Kodály Zoltán születésének 110. évfordulóján, jövő év decemberében lesz a Kodály Zoltán Zenepedagógiai, Intézet és a Kodály Zoltán Ének-zenei Iskola és Zeneművészeti Szakközépiskola szervezésében. A pályázat jeligés. A kéziratokat 1992. május 31-ig két példányban, a több hangszerrel kísért dalok esetében egy-egy partitúra és zongorakivonat formájában kell beküldeni a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet címére: (Kecskemét, Kéttemplom köz 1. Pf.: 188. H-6001.).
