Tolnai Népújság, 1991. december (2. évfolyam, 283-304. szám)

1991-12-28 / 303. szám

c 1991. december 28. PÚJSÁG 3 Közlekedésbiztonsági tanácskozás Tizenöt százalékkal csökkent a balesetek száma Az államtitkár válaszol A Kereszténydemokrata Néppárt Tolna Megyei Szervezete november 13-án nagygyűlést szervezett, amelyre hívott min­denkit, akit a mezőgazdaság sorsa érdekel. A sikeres rendez­vényen Sárossy László a Földművelésügyi Minisztérium ál­lamtitkára válaszolt, de még többre idő hiányában nem térhe­tett ki. Ezekre írásban küldte meg válaszait, amelyeket na­ponta jelentkező sorozatunkban teszünk közzé. A Tolna Megyei Közlekedés- biztonsági Tanács (MKBT) leg­utóbbi ülésén a tagok meghall­gatták Bátorfi György rendőr ezredes tájékoztatóját a közbiz­tonsági, a bűnügyi és a közle­kedésbiztonsági helyzetről. Eb­ből kiderült - háromnegyed évet számolva -, hogy me­gyénkben 7-7,5 ezer bűncse­lekményt követtek el. Ez azt je­lenti, hogy két és fél év alatt majdnem megduplázódott az elkövetések száma. Oka nem a rendszerváltásban keresendő, hiszen '80-tól regisztrálják már az emelkedő tendenciát. Nőtt az élet elleni, a gazdasági, leg­nagyobb mértékben pedig a vagyon elleni - lopás, rablás - bűncselekmények száma, és a csalásoké is emelkedett. A rendőrség számol azzal, hogy a jövőben növekszik az adóhoz kapcsolódó cselekmények mennyisége, a forint konvertibi­lissá válásával pedig várhatóan csökken a valuta- és deviza­bűntettek száma. Tizenöt százalékkal csökken­tek az esztendő előbb említett időszakában a közúti balese­tek. Az okát vizsgálják, de való­színű, hogy az év elején bekö­vetkezett benzináremelés miatti forgalomcsökkenéssel kapcso­latba hozható. Továbbra is elszomorító az it­tas vezetők számának emelke­dése, mert úgy látszik, a rossz példából nem tanulnak az em­berek. Ugyancsak növekedést mutat a balesetek által okozott károk nagysága, ami az autóá­rak, az alkatrészek árai miatt érthető is. Továbbra is a relatív gyors­hajtás, a szabálytalan előzés, kanyarodás szerepel a balese­tek kiváltó okaként. Bátorfi ezredes ezután arról szóit: megyei közlekedési osz­tályt szerveztek, és az a tervük, valamennyi városi közlekedési alosztályt olyan helyzetbe hoz­zák, hogy a feladatukat el tud­ják látni. A jövőben új gépjár­művek, korszerű sebesség- mérő eszközök, gyors, nagytel­jesítményű motorok segítik a munkát. Sipőcz György rendőr őrnagy emelkedett ezután szólásra és az MKBT második félévi mun­kájáról számolt be. Ebből kide­rült, nem könnyű időszak van mögöttük, ugyanis év elején, az indulásnál, és most sem tisztá­zott még, hogy mi lesz a testü­let és egyáltalán az OKBT sorsa. A munkát ennek ellenére tisztességesen elvégezték. Ki­adványt jelentettek meg Tolna megye útjainak baleseti gócai­ról és azt eljuttatták minden fon­tos helyre. A volt gyermek-, il­letve ifjúsági mozgalom - út­törő, KISZ - megszűnésével több munkát, több utánajárást igényelt a helyes közlekedésre nevelés segítése, de maradt tennivaló bőven, mivel a gyere­kek nevelésében előre kell lépni. A legnagyobb probléma a felnőttek közlekedésre nevelé­sében volt, hiszen a régi segí­tők nem tudtak a részekre bom­lott gazdasági egységekben ha­tékonyan tevékenykedni. Pozi­tívumként emelte ki a Népújsá­got, amiben 59 tanulságos és megelőzést szolgáló írás jelent meg az év folyamán, majd a jól sikerült, elegendő számú ver­senyről szólt. A hozzászólók közül Piacsek György .azt állította, hogy KBT-ra szükség lesz, hiszen a megelőzés lett volna és lenne a későbbiekben is a feladata. Segíthetnek az iskolai munká­ban és a továbbképzéseknél többek között. Javasolta, a vá­rosi televíziókat jobban vonják be a munkába. Jutalmak, . elismerések át­adásával zárult az ülés.- él ­Kérdés: A termelőszövet­kezetek fizetőképtelensége döntő mértékben a felvásárló vállalatok fizetési készsé­gein, gyakran szándékán mú­lik. Van-e lehetősége az FM-nek a még állami tulaj­donban lévő állami vállalato­kat arra kényszeríteni, hogy esetleg ők vegyenek igénybe hitelt, a felvásárolt termék, termény ellenértékének kifi­zetésére? Válasz: A minisztériumoknak- a vállalati törvény értelmében- nincs joga a vállalatokat olyan ügyletek végrehajtására utasí­tani, melyek anyagi kihatásait az utasítást kiadók nem bizto­sítják, illetve rendezik. Ilyen megfontolásból az FM nem utasíthatja az (állami) miniszté­riumi irányítású vállalatokat hi­telfelvételre sem. A hitelfelvé­telnek ezen túlmenően a mi­nisztériumi utasítás hatáskörén kívül eső feltételei vannak. Ezek közül a döntő a vállalat hi­telképessége, valamint a hitel- felvétellel megvalósuló felvásár­lás, feldolgozás után a termék piacképesébe, eladhatósága, jövedelmezősége. A kérdező ezzel a problémá­val érzékletesen rátapintott az úgynevezett sorbanállási hitel­problémára. Ennek lényege, hogy a jelen esetben a termelő- szövetkezetek azért nem tudják a bankok részére a hiteleiket visszafizetni, mert a felvá­sárló-feldolgozó vállalatok a nyersanyagot (élőállatot, gabo­nát, szőlőt, bort, stb.) nem vá­sárolják meg tőlük, így nem ke­letkezik bevételük, amely a hi­teltörlesztés forrása lenne. Ha a kört a másik irányból jár­juk végig, a probléma látszólag megoldható. (Erre gondolt a kérdező is.) Vegyen fel hitelt a felvá­sárló-feldolgozó a banktól, ez­zel felvásárolja a nyersanyagot, a termelőszövetkezet bevétel­hez jut, vissza tudja fizetni a hi­telét és újra hitelképes lesz. E lépés után viszont a felvá­sárló-feldolgozó vállalatnál kö­vetkezik be a hitelképtelenség, mivel a nyersanyagot, illetve feldolgozott terméket nem tudja értékesíteni. Ha feltételezzük, hogy az élelmiszeripari vállala­tok csak azért nem követték eddig ezt az utat, mert lehetet­len helyzetbe akarták hozni a termelőket, akkor az FM-nek kötelessége lenne beavatkozni. Itt azonban nem ezzel állunk szemben, hanem kemény piaci megfontolásokkal és bár mind­két terület felügyelete az FM feladata, a piachoz alkalmaz­kodó megoldást kell követni. Természetesen, ha az FM (vagy a kormányzat) rendel­kezne olyan intervenciós esz- közökkal, amelyekkel a feldol­gozott termék állami felvásár­lása és tárolása finanszírozható lenne, a kérdező által sürgetett utasítást is ki lehetne adni. En­nek hiányában azonban csak arra tudunk addig kezdemé­nyezést tenni a bankok felé, hogy ha az Európai Közössé­gek által a Szovjetunióba irá­nyuló segélyszállítmányok meg­indulnak, az esetleges részt vevő magyar élelmiszeripari vállalatok kapjanak soron kívül és a szokásos hitelvizsgálat enyhítésével export előfinanszí­rozási hitelt. A termelőszövet­kezetek hitelképességének ja­vulását még ebben az esetben is számtalan tényező befolyá­solhatja (például: olyan árut kí- nál-e eladásra, mint amivel a segélyprogramban részt ka­punk, földrajzilag hol helyezke­dik el, a szállítás lehetősége és üteme stb.). Sarossy László Végezetül szeretnénk meg­jegyezni, hogy a mezőgazda- sági termékek termelésében és feldolgozásában 1991. évben kialakult ellentét és feszültsé­gek csak részben hitelezési eredetűek, vagyis a hitelképes­ség az következmény és nem a kialakult helyzet oka. A döntő ok ami ezt előidézte, a piacbe­szűkülés, a belső és külső ke­reslet visszaesése és a piaci vi­szonyok kialakulásának eltérő üteme a gazdaság egyes szfé­ráiban. A biztos és rendszeres KGST-eladások elmaradását a külpiacokhoz közelebb álló fel­dolgozó vállalatok érezték meg (az előző évi áthúzódó készle­tek is terhelték őket), így a ko­rábbi felvásárlási politikájukat átalakították. A mezőgazdasági üzemek egy jelentős része ugyanakkor az 1990. évi aszálykár miatt bekövetkezett bevételkiesés pótlására ugyan kedvezményes kamatozású, de hitelfelvételre kényszerült. Idén pedig a jó termés ellenére bevételek hiá­nyában hiteleit visszafizetni nem tudja, így újabb hitelpro- longáció válik szükségessé. Megoldás, úgy véljük, csak hosszabb időszak alatt várható, mivel a központi szervek állami felvásárlásra vagy egyéb támo­gatásra 1991-ben már nem rendelkeznek eszközökkel. A megoldás során a piaci lehető­ségek bővülése, az agrárpiaci rendtartás mint piachoz alkal­mazkodó eszköztár, valamint a lehetőségekhez igazodó - ko­rábban említett - hitelfelvételek együttes hatása hozhat pozitív irányú változást. A szekszárdi madrigálkórus és a pécsi szimfonikus zenekar karácsonyi koncertje Amióta dr. Partos János megalapította a szekszárdi madrigálkórust és látom töret­len fejlődésüket, tisztelettel, sőt, csodálattal figyelem munkáju­kat. A kórus tagjai fanatikus lel­kesedéssel, minden héten két estéjüket áldozva járnak a pró­bákra, ha esik, ha fúj, ha káni­kula van. Nagy öröm tudni, hogy vannak még lelkes, áldo­zatot vállalni tudó emberek, akik hisznek az együtténeklés boldogító szépségében. Jutal­muk nem is maradt el. Ma már több nemzetközi versenyen el­ért diadaluk után megérdemelt rangot vívtak ki maguknak. A város is büszke rájuk. Nem lehet véletlen, hogy karnagyuk, Jobbágy Valér az ország egyik legkiválóbb szak- tekintélye. Jobbágy Valér min­dent tud műfajáról, a szakmá­ról, a zenéről, a művészetről. Azon kevés mesterek közé tar­tozik, akit röviden úgy jellemez­hetünk: beavatott. Műsorukon két ritkán hallható művet játszottak. Mozart 1780-ban, Salzburgból való el­utazása előtt írt: Vecsernye a hitvallók ünnepére című hat té­teles zsoltárát. A homofon és kontrapunktikus kórustételek­ben a szóló epizódokat Kertesi Ingrid, Mukk József, Németh Judit és Szüle Tamás, a buda­pesti Operaház fiatal énekmű­vészei szólaltatták meg kitű­nően. A harsonákat, trombitá­kat, üstdobokat is megszólal­tató igényes zenekari aparátus pedig a pécsi szimfonikus ze­nekar felkészült munkáját di­cséri. Kár, hogy a zenekar sok­szor fedte, háttérbe szorította a kórust. Szünet után a kórus angol nyelven énekelte Händel Coro­nation Anthem című művét. Az Anthem tulajdonképpen temp­lomi használatra komponált kantáta, amely az anglikán li­turgia legfőbb egyházzenei mű­faja. Husek Rezső Gyermekszépségverseny December 30-i lapunk 6. oldalán a szekszárdi Ku- rucz Anita, a szekszárdi Simon Péter, a bölcskei Kanász Mónika, a Szek­szárdi Kocsis Zoltán, a gyö- rei Filamella Editke, a cikói Geisz Dóra, a tolnai Papp Szilárd, a szekszárdi Schmidt Péter, a tengelici Both Brigitta, a szekszárdi Kerekes Zoltánka, a bátaa- páti Forray Kittike, a szek­szárdi Máté Gabriella, az iregszemcsei Juhos Niko­letta, a sárpilisi Szabó Il­dikó, a szekszárdi Horváth írisz, a szekszárdi Nagy Szilvia, a szekszárdi Vicze Veronika, a mucsfai Selyem Anita, a tamási Steer Dá­niel, a decsi Berger Ágnes, a szekszárdi Gombár Viktó­ria, a harci Illés Laura, a kö- lesdi Blum Adrienn, a gyönki Jilling Georgina, a faddi Adorján Anita, a decsi Vermes Bella, a bátaszéki Hajdú Anett, a kakasdi Se­bestyén Renáta, a szek­szárdi Nagy Mariann, a paksi Kiss Edit, a döbröközi Orova Edina, a pusztahen- csei Gyócsi Noémi, a paksi Bognár Péter, bátaszéki Sárközi Alexandra, a szek­szárdi Matus József fény­képét közöljük. Vöröskeresztes gyűlést tartottak Cikón Véradókat tüntettek ki, új elnököt választottak Vöröskeresztes gyűlést tar­tottak az elmúlt héten Cikón, melyen meghívott vendégként részt vett Forray Gellért pol­gármester is. Ellenben a vörös­keresztes elnök indok nélkül tá­vol maradt... Első napirendi pontként Bo­gos Jeromosné, a szervezet tit­kára az elmúlt öt esztendőre te­kintett vissza. — A cikói szervezetnek je­lenleg 128 tagja van. Sajnos, legtöbben a tagdíjak (bélyegek) kifizetésével már „befejezett­nek” tekintik mozgalmi munká­jukat. Az viszont örömmel tölti el a vezetőket, hogy rendkívüli eseteknél mindenki megmoz­dul. így volt ez '89 december 22-én is, amikor Tolna megyé­ből az elsők között indult se­gélyszállítmány Cikóról Romá­niába, plusz még 10 ezer forin­tot gyűjtöttek. Több ízben szerveztek ruha­gyűjtési akciót. Az összegyűlt holmikat öregotthonoknak aján­lották fel, de jutott a jugoszláviai menekülteknek is. A gyermeknapi programokat némi pénzzel támogatták. Évenként öregek napját rendez­tek. Sajnos, a véradók létszáma az utóbbi időben erősen meg­csappant, pedig évekkel ezelőtt megyei szinten az elsők között voltak. íme a példa: '86-ban több mint nyolcvanan jelentkez­tek vért adni, idén mindössze 26-an. A csökkenést Bogosné a nem megfelelő szervezésben, valamint az AIDS-től való fé­lelemben látja. A helytelen szervezésen értendő: a nem megfelelő időpont kijelölése, hisz a munkahelyekről egyre ritkábban engedik el a dolgozó­kat vért adni. Ugyanakkor ma már nem igen „futja” a köszö­netként elkészített ebédre és a pár üveg sörre. Az AIDS-szel kapcsolatosan különböző felvilágosító előadá­sokat tartottak és tartanak. Többek között a hetedikesek­nek és nyolcadikosoknak isme­retterjesztő filmeket vetítettek. Következő napirendi pont­ként kitüntetések átadása kö­vetkezett. A hétfős vezetőség zöme már 10-15 éve végzi munkáját az apparátusban. Ne­kik elismerésként egy-egy szál virágot nyújtott át a titkár, majd tíz-tizenöt és hússzoros vér­adóknak adott át kitüntetést, összesen 13 főnek. A vezetőséget tekintye az ötéves ciklus lejárt, tehát ese­dékessé vált az újraválasztás. A jelenlévők úgy ítélték meg, hogy mivel az eddigi vezetés megfelelően látta el a feladatát, maradjon a régi gárda. Csupán az elnök személye vált kérdé­sessé ... Végül titkos szava­zást javasoltak és tartottak. A szavazatok alapján az új elnök Walterné Cseke Irén lett. Befejezésként a polgármes­ter kért és kapott szót. Köszön­tötte a testület nevében az új elnököt és az ismét bizalmat kapott vezetőket és a követke­zőket mondotta: — Manapság egyre keve­sebb anyagi eszköz áll rendel­kezésre, de most kell össze­fogni, ha azt akarjuk, hogy a vö­röskeresztes mozgalom talpon maradjon, illetőleg megújuljon! A községünk 25 százaléka nyugdíjas, közülük jelentős a kisnyugdíjas, napról napra sza­porodik a munkanélküliek száma. Épp ezért kérem a vö­röskeresztes aktívákat, hogy ők is „térképezzék” fel a lakossá­got a segélyezéseket, egyéb segítséget illetően. Végezetül van egy jó hírem: — Hamaro­san a vöröskereszt kezelésé­ben bolt nyílik a községben, mégpedig a régi sportöltöző he­lyén. A helyiséget és tüzelő­anyagot az önkormányzat biz­tosítja. A több mint húszféle árucikket a megyei vöröske­reszt szállítja. Hunyadi István Tolnai Életfonal Új lap mutatványszáma jelent meg a napokban Tolna megyé­ben: a Tolnai Életfonal. Az új­ságot az Állami Népegészség­ügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Tolna Megyei Intézete adja ki, s a jövőben havonta jelenik meg. A négyezres példányszámú, in­gyenes lapot az intézet saját ter­jesztésben eljuttatja a külön­böző egészségügyi intézmé­nyekbe, iskolákba, de tervezik a postai előfizetés megszervezé­sét is úgy, hogy az előfizetők­nek csak a postaköltséget kell állniuk. Az új lap hasábjain természe­tesen az egészségügy híreivel, információival találkozhatunk, s olvashatunk szakavatott szer­zők tollából olyan írásokat, ame­lyek célja, hogy minél több is­meretet, praktikus tanácsot nyerjünk egészségünk megőr­zése érdekében. Vizsgálati lap fegyvertartóknak A korábbiakban gondot oko­zott a vadászok, s más, fegyvert használó személyek számára az, hogy a 22/1991. (XI. 15.) NM. rendelet szerint szükséges egészségügyi alkalmassági vizsgálathoz nem lehetett be­szerezni a megfelelő nyomtat­ványt. A probléma most megoldó­dott, az „Egészségügyi vizsgá­lati lap” beszerezhető az Állami Népegészségügyi és Tisztior­vosi Szolgálat bonyhádi, dom­bóvári, paksi, tamási városi in­tézeteiben. Hangverseny újév napján Szekszárdon, a Művészetek Házában az újév első napján délután négy órakor hangver­senyt tartanak. Ekkor Ella Béla vibrafonon, Ella István orgonán, Maros Éva hárfán, és Geiger György trom­bitán játszik. Hozzájárultak a sikerhez A Tolna Megyei Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány és a KIÉG volt a közvetlen szervezője an­nak a karácsonyi ünnepségnek, melyet a megye nevelő- és di­ákotthonaiban élő, állami gon­doskodásban lévő gyermekek­nek tartottak Szekszárdon, a sportcsarnokban december 19-én. A többek között Ireg- szemcséről, Hőgyészről, Zom- báról és a megye más helysé­geiből érkeztek gyerekek az ünnepségre, akik átérezhették a karácsony örömteli, békés han­gulatát. És hogy mindez így tör­ténhetett, a szervezésen túl, az anyagiakhoz a zombai Egyesült Erővel Termelőszövetkezet, a Gemenc Expó, a Hotel Ge­menc, az Iregszemcsei Polgár- mesteri Hivatal, a Pannónia Sörgyár Szekszárdi Üzeme, a Hőgyészi Polgármesteri Hivatal, a faddi termelőszövetkezet, a Szekszárdi Húsipari Vállalat, a Szekszárd Város Ifjúsági Szer­vezete, a Tamási Állami Gaz­daság, a Tempó Kft., a Tolna Megyei Hadkiegészítő Pa­rancsnokság, a Tolna Megyei Szabadidős és Sportszövetség, a Tolna Megyei Sütőipari Válla­lat, a Tolnai Népújság Szer­kesztősége, a Gemenc Volán Szekszárdi Üzemegysége, a Szekszárdi Sport- és Szabadidő Központ, a Szekszárd Városi TV, és a Tolna megyei Gyer­mek- és Ifjúsági Alapítvány Ku­ratóriuma járultak hozzá. E ne­mes és segítő gesztusért kö­szönet jár az intézményeknek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom