Tolnai Népújság, 1991. december (2. évfolyam, 283-304. szám)

1991-12-23 / 300. szám

2 PÚJSÁG 1991. december 23. Megszűnt a Szovjetunió! (Folytatás az 1. oldalról) nácskozott. Az Alma-Atában tanácskozó 11 független köz­társaság vezetője levélben kö­zölte Mihail Gorbacsovval: a Szovjetunió és ezzel együtt a szövetségi elnöki poszt nem lé­tezik többé. Az elnöki szóvivő szerint a 60 éves Gorbacsov karácsony este vagy december 25-én tévébeszédben jelenti be lemondását. A kazah fővárosban kötött megállapodásokat egyértel­műen pozitív fejleményként ér­tékelte a világ: a kormányok ál­lásfoglalásaikban kedvező eseménynek minősítették és üdvözölték a Független Álla­mok Szövetségének létrejöttét. Emellett bizonyos fenntartás is tapasztalható volt, főként a Szovjetunió örökségével kap­csolatos, egyelőre még nyitott kérdések - atomfegyverek, nemzetközi szerződések, adósságok - kapcsán. Katona Tamásnak, a Kül­ügyminisztérium politikai állam­titkárának értékelése szerint ami most bekövetkezett, az sok szempontból kiszámíthatatlan, és mégis megnyugtató, hiszen „nem egymás torkát átharapni készülő, nacionalista nemzetál­lamok születtek” a térségben. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a magyar külpolitika alakítói már 1990 júliusa óta módszeresen készültek arra, ami most a Szovjetunió terüle­tén végbement. Meggyőződé­sük szerint: a Szovjetunió és Jugoszlávia két olyan elavult tí­pusú szövetség, ami a régi for­májában nem tartható fenn. A létrejött megállapodás az állam­titkár szerint megteremti a bé­kés, de nem könnyű átmenet lehetőségét. Utalt az új államok gazdasági nehézségeire, ám reményét fejezte ki, hogy - a népszavazás által esetleg füg­getlenné váló - Kárpátalján lét­rejöhet az a gazdasági övezet, amely a kultúra javait és a gaz­daság értékeit átszivattyúzhatja Európából Ukrajnába, Oroszor­szágba és viszont. A Külügymi­nisztérium megkapta a kor­mánytól a felhatalmazást arra, hogy intézkedjék az új államok­kal a diplomáciai kapcsolatok felvételéről a megfelelő időben. Washingtonban mind a Fehér Ház, mint a külügyminisztérium „rendkívül elégedetten” fogadta a fejleményeket. Egy külügyi tisztviselő közölte: Baker ame­rikai külügyminiszter Nurszultan Nazarbajev kazah elnöktől, a Szovjetunió- sorsát megpecsé­telő tanácskozás házigazdájá­tól kapott tájékoztatást telefo­non. A Fehér Ház szóvivője azt is közölte, hogy Washington szoros kapcsolatokra törekszik a köztársaságokkal. A diplomá­ciai elismerést megelőzően Bush elnök meghallgatja az Eu­rópából hazatérő külügyminisz­tere jelentését és konzultál szövetségeseivel. Hans-Dietrich Genscher né­met külügyminiszter úgy véle­kedett: a 11 köztársaságot még az év vége előtt elismerhetik a nyugati országok, amennyiben megfelelő biztosítékok lesznek arra nézve, hogy az egykori Szovjetunió által kötött vegy- verzetkorlátozási megállapodá­sokat tiszteletben tartják, és tisztázzák, ki is ellenőrzi majd a nukleáris fegyvereket. London gondosan tanulmá­nyozza az eseményeket, s „bíz­tatónak tartja” az Alma Atában született megállapodást - nyila- tozta a brit külügyminisztérium szóvivője. Nyilatkozatából kitű­nik: Londont főként a volt Szov­jetunió atomfegyvereinek jö vendő sorsa foglalkoztatja. ‘ Brüsszelben a NATO szövi vője kijelentette: közelebbró tanulmányozni kívánják a fej­leményeket. A 11 állam alkotta közösség megalakulása megfe lel az előzetes várakozásoknak s „igen pozitív lépésnek” tekint hető. Évforduló Romániában Romániában szombaton a Ceausescu-rendszert meg­döntő decemberi népi meg­mozdulás második évfordulójá­ról emlékeztek meg. Bukarest­ben és az ország más városai­ban koszorúzásokat, gyűlése­ket, emlékmeneteket tartottak, amelyek nem egyszer ellenzéki tüntetések jellegét öltötték. Ünnepi ülésen emlékezett meg az évfordulóról a román parlament is. Ion Iliescu beszé­dében hangoztatta, hogy 1989 decemberében a román nép forradalmat vitt végbe, s ez alapvető igazság marad. Kije­lentette ugyanakkor, hogy szükséges a teljes igazság fel­tárása, a tisztázatlan vagy rejté­lyes események megvilágítása, a körülöttük szövődő alaptalan feltevések kiiktatása. Ion Iliescu kijelentette, hogy senki sem vitathatja el a politi­kai szabadságjogok létezését ma Romániában, az állampol­gárok szabadságjogait, ame­lyekbe szervesen bennefoglal- tatnak az etnikai kisebbségek jogai. Az államfő kifejtette, hogy a helsinki záróokmány és a pári­zsi Charta szellemében meg kell teremteni a szükséges poli­tikai légkört, és keretet, amely a kényes problémák felvetését is lehetővé teszi, így a volt Szov- jet-Ukrajnába bekebelezett ro­mán területek kérdését. Ion Iliescu kintüntette a két évvel ezelőtti események har­cosait. Az ünnepségen azon­ban sokan meg sem jelentek, volt aki visszautasította a kitün­tetést, s volt aki átvette ugyan, de nem volt hajlandó kezet fogni az államfővel. Ausztria Lottó. A fogadási díj 97.704.877 sch. A nyere­mény az első osztályban 14.655.731 sch. A számok: 8, 14, 17, 23, 38, 45, pótszám: 29. A joker fogadási díj 23.439.822 sch. A jokernyere­mény, első o.-ban 14.737.957 schilling. A jokerszám: 245690. Az Országházból jelentjük Ev végi hajrá a parlamentben (Folytatás az 1. oldalról.) Enyhe érdeklődés kíséreté ben, ámde annál hevesebb szócsatákkal folytatta a beteg szabadságról szóló törvényter vezet általános vitáját szombat délelőtti ülésén az Országgyű­lés. Míg a honatyák az üléste­remben vitatkoztak, addig dr Jávor András, a Népjóléti Mi­nisztérium államtitkára a folyó son intézkedett. Teendőiről a következőket mondta az egy kori szekszárdi osztályvezető főorvos. — Az előterjesztéssel kap­csolatban várhatóan lesznek bizottsági tárgyalások is, és ak kor ebbe be kell kapcsolódnom, a minisztert kell segítenem hát­tér információk adásával. A kérdésre, hogy mit tart az államtitkár az elmúlt időszak legnagyobb sikerének, dr. Já­vor András a következőket vá­laszolta: — Legnagyobb sikernek azt tartom, hogy az Állami Egész­ségügyi Tisztiszolgálatról szóló törvényt a parlament megsza­vazta és ez a szolgálat azóta feláll és megkezdte működését. Eddigi ténykedésük beváltani látszik mindazokat a reménye­ket, amiket hozzáfűztünk. Hozzá kell tennem, hogy a nemzetközi prezentációja en­nek a törvényjavaslatnak rend­kívül jó, hiszem nyugat-európai viszonylatban is figyelmet kel­tett az, hogyan tudjuk ötvözni a közegészségügyi és járványü­gyi tevékenységet a hatósági jogkörökkel, amibe beleértek olyasmit, mint például a tiszti főgyógyszerészek megjelené­Dr. Jávor András sét Magyarországon, ami Nyu- gat-Európa nagyon sok orszá­gában mégcsak vágy. Mindez reális lehetőséget teremt arra, hogy az egészségügy átalakí­tása megkezdődjön és elindul­jon a privatizáció is, hiszen a kormánynak most már meg­lesznek azok a decentralizált szervei, amelyek ezekben a döntési folyamatokban részt tudnak venni. — Mire gondol konkrétan? — Gondolok itt arra, hogy januárban beindul a háziorvosi rendszer, új típusú orvosi jogvi­szonyok alakulnak ki alkalma­zotti, vállalkozói területi ellátási kötelezettséggel, területi ellá­tási kötelezettség nélkül. Ebben a sok tényezős színjátékban van egy olyan szilárd pont, amely azt a garanciát adja, me­lyet az alkotmány is biztosít minden magyar állampolgár­nak, hogy ellátatlanul ne marad­jon senki. Gyakorlatilag adott a lehetőség, hogy az országban vállalkozói egészségügy jöjjön létre, garantáltan egységes színvonal alakuljon ki. * Miközben dr. Jávor András államtitkárral beszélgettünk, a képviselők hosszas vitát folytat­tak az előterjesztésről. A vita kezdetén a költségvetési bizott­ság képviselője a testület ne­vében vitára alkalmasnak nyil­vánította a törvényjavaslatot, míg a Szociális Családvédelmi és Egészségügyi, továbbá az Alkotmányügyi, Törvényelőké­szítő és Igazságügyi Bizottság előadói bejelentették: egyik tes­tület sem tartja általános vitára alkalmasnak a tervezetet. Hack Péter /SZDSZ/ „brutálisan vál­lalkozásellenesnek és végtele­nül antihumánusnak” minősí­tette a kormányzati elképzelé­seket. Csehák Judit /MSZP/ képviselő kijelentette: a terve­zet gazdasági, orvosszakmai és alkotmányossági aggályokat vet fel. Miután Palotás János és Kis Gyula /MDF/, majd hozzájuk csatlakozva maga Surján László is indítványozta, ne hoz­zanak döntést a társadalombiz­tosítási alap jövő évi költségve­tésének életbelépéséig, a szükségessé váló átmeneti in­tézkedések ismerete nélkül, az elnöklést átvevő Dörnbach Ala­jos elnapolta a további vitát. , F. Kováts Éva Fotó Gottvald Károly Legyen nyugtalan a bűnöző! Dr. Boross Péter: több rendőr, bátrabb fellépés Dr. Boross Péter belügymi­niszter beiktatásakor az utca rendjének helyreállításában je lölte meg egyik legfőbb tenniva lóját, s ezzel a célkitűzéssel kétségkívül a társadalom el­söprő többsége egyetért. Az ezen a téren elért eredmények felől érdeklődtünk azon a sajtó tájékoztatóit, melyet pénteki szekszárdi,látogatásakor tartott a miniszter'úr. — Soha nem voltak olyan il­lúzióink, hogy belügyminiszteri kineveztetésemmel ez a gond automatikusan megoldódik - válaszolt dr. Boross Péter. — Azt sem szabad hinni, hogy há­rom, öt, vagy akár tizenkét hó­nap alatt teljes sikert lehet el­érni ezen a téren. Részered­ményeket azonban már fel tu­dunk mutatni: növekedett a rendőrjárőrök, az utcán posz- toló rendőrök száma, elsősor­ban a nagyvárosokban, mert a helyzet ott volt kritikusnak ne­vezhető. A feladatok teljes ellá­tásához azonban - s ez sok­szor elhangzott már - az euró­pai átlagnak megfelelően jövőre még háromezer rendőrre lenne szükség. Azt kizártnak tartom, hogy ezt az igényt leszavaznák. Ugyanígy fontos feladat a meg­felelő eszközök beszerzése. Mert bármilyen különös, avagy nehezen hihető, a korábbi rendszer elhanyagolta a rend­őrséget. Tény, hogy úgyszólván senki sem jelentkezett erre a palyara, aki pedig mégis, az szinte minden előképzettség nélkül ment járőrözni az utcára. Most már követelmény a tíz hó­napos képzés, ugyanez Nyu- gat-Európában három év, de nálunk majd csak három év múlva leszünk képesek elérni a másfél, avagy két evet, hiszen számolnunk kell a realitásokkal. — Mi áll a képzés tengelyé­ben? — Az, hogy miként menjen ki az utcára a rendőr. Határo­zottságot kell mutatnia, azt kell érzékeltetnie, hogy egy sze­mélyben is képes ellátni több ember feladatát. Egy lődörgő, félrehúzódó rendőr nem az, akit a polgárok kívánnak. A rendőr külső jegyeiben is legyen hatá­rozott. Tehát összefoglalva az eddigieket: az utca rendjét ille­tően értünk el részeredménye­ket, de azt hiszem, hogy több rendőrre és még bátrabb fellé­pésre van szükség. Mert az a nyugalom érzését váltja ki az arra érdemesekben, s a nyugta­lanságét az érdemtelenekben. Ha könnyelmű lennék, akkor úgy fogalmaznék, hogy a bűnö­zőnek félnie kell a rendőrtől, de inkább azt mondanám, hogy tartson a rendőrtől. — Miniszter úr, ön korábban azt nyilatkozta, hogy sokat vár a rendőrségi törvénytől. Ez most milyen stádiumban van? — A rendőrségi törvény el­készült, már legalább ötször megjárta a Belügyminisztérium és a rendőrségi vezetés íróasz­talait. Jelenleg tart a hatpárti egyeztetés. Meg kell mondjam, nem mindenki akarja, hogy a rendőrök megkapják azokat a jogosítványokat, melyek nélkül viszont nem rendőr a rendőr. Ez a törvénytervezet részlete­sen, precízen szabályozza azt, ami mindig dilemma egy de­mokratikus jogállamban: azaz, hogy meddig lehet elmenni bi­zonyos intézkedések estén. A rendőrségi törvény januárban kerül a parlament elé, s ott be­indul a nagy daráló. Kétharma­dos törvényről lévén szó, nem titkolom, hogy a közvélemény­hez fordulok a kedvező arány elérése érdekében.-szeri- Fotó: Gottvald Károly Mérik a tudás hatékonyságát? Mit tud a magyar diák? A The Washington Post egyik múlt havi számában hosszú cikk taglalja az ameri­kai oktatásügy hatékonyságát. Több alkalommal is hivatkoz­nak egy nemzetközi vizsgálat­sorra, amelyből kitűnik, hogy a tizenéves magyar fiúk és lá­nyok különösen a reáltárgyak­ban - matematikában, fiziká­ban és kémiában - felkészült­ségüket tekintve bárkivel fel­vehetik a versenyt. — Az Önök tapasztalata is ugyanolyan kedvező, mint az amerikai kutatóké? — Ha a hasonló vizsgála­tokat rendszeresen végző or­szágok átlagát vesszük alapul, akkor semmi szégyenkezni va­lónk nem lehet a természettu­dományokban és matemati­kában, viszont a magyar gye­rekek gyengébb eredményt mutatnak a csendes, értő ol­vasás megértésben. Ennek oka, hogy az utóbbi évtize­dekben a nyelvi és humánne­velés nálunk kicsit háttérbe szorult. - mondta dr. Báthory Zoltán, az Országos Közokta­tási Intézet értékelési központ­jának igazgatója. — Sokan úgy vélik, hogy a magyar fiatalok általános mű­veltsége, világképe sokkal szélesebb, mint mondjuk a nyugat-európai társaiké. — Magát az általános mű­veltséget nagyon nehéz mérni. Az esztétikai, humán műveltség elemzését nem is szívesen vállalják fel a nem­zetközi tesztek. De azt kimu­tattuk, hogy Magyarországon az anyanyelv tanítására fordí­tott idő Eötvös reformja óta csökkenő tendenciát mutatott. — Mi az oka annak, hogy a külföldi egyetemeken nem szívesen fogadják el - külön­bözeti vizsga nélkül - a ma­gyar bizonyítványokat? — Szerintem csupán egyet­len oka lehet: keveset tudnak a magyar oktatás színvonalá­ról. Ez a probléma ugyanabból a forrásból ered, mint az író­ink, művészeink csekély is­mertsége: magyarul szólalnak meg. De visszatérve az előző témára: nemrégiben megvizs­gáltuk, mi lett a sorsuk azok­nak a kiváló matematikus, fizi­kus, kémikus jelölteknek, akik a diákolimpiákon olyan nagy­szerűen képviselték hazánkat. Sajnos a túlnyomó többségből nem lett professzor, kiváló ku­tató ... Kicsit durván fogal­mazva: elkallódtak. — Mi ennek az oka? — Valószínűleg az, hogy a középiskolai oktatás - amely még viszonylag kevéssé esz­közigényes - korukhoz képest magas színvonalú tudást ad a gyerekeknek. Később, amikor az egyetemen eszközökre, la­borokra volna szükség, a legú­jabb tudományt kellene átadni a diákoknak - már hátrányba kerülnek. — Mindezek alapján Ön szerint eleget tudnak, kellően műveltek az iskolából kikerülő magyar gyerekek? — Csak a szubjektív véle­ményemet mondhatom. Ha egy átlagos középiskolás haj­landó megtanulni mindazt, amit az iskola követel, akkor műveltebb, mint sok nyugati diák. De ha azt nézzük, mennyire szeretik nálunk, il­letve külföldön a gyerekek az iskolát, a tanulást, akkor sok­kal rosszabb a helyzetünk. A nyugati oktatási rendszer job­ban figyel a készségfejlesz­tésre, a tanulás megszerette­tésére, mint a mienk. Nálunk az eredménycentrikusság megkeresíti sok-sok gyerek szájaízét. Ez végül is a felső- oktatásban üt vissza, amely - minthogy pénz- és eszközhi­ánnyal is küzd - nem minde­nütt éri el a külföldi egyetemi, főiskolai dfctatás színvonalát. A fejlődés érdekében ezen kell változtatnunk. Somfai Péter Ferenczy-Europress Beengedte, fejbeverte, kirabolta Legszebb álmából zörgették fel vasárnap hajnalban Bölcs­kén a Zrínyi utca 7. szám alatt lakó Farkas Lajost. Nem tudni kire számított hajnali fél négy­kor a hatvanhat éves gazda, annyi bizonyos, hogy ajtót nyi­tott és csak utána lepődött meg, amikor szembe találta magát egy ismeretlen, fején fehér színű hálót viselő férfival. Nem volt gyerekszobája a hí­vatlan látogatónak, ez rögtön meg is látszott, mivel köszönés helyett egy karóval alaposan fejbeverte a gyanútlan házigaz­dát. Farkas Lajos sem maradt adós, amilyen az adjon isten, olyan a fogadj isten, gondolta és visszaütött. De minden igye­kezete hiábavalónak bizonyult, a küzdelemben ő maradt alul. Az ismeretlen ötezer forint zsákmánnyal távozott a hely­színről. AZ ügyben nagy erők kel folyik a nyomozás.- fké ­^Rövid határidővel vállalunk^ BÉLYEGZŐKÉSZÍTÉST, nyeles, dobozos, valamint önfestékező kivitelben, nagy mennyiségben is. Kiváló minőség! Átfutási idő: 3 nap. ÖNTAPADÓS CÍMKÉKET mérettől függetlenül szintén gyors átfutási idővel készítünk. PÉCSI SZIKRA NYOMDA .7630 Pécs, Engel J. József u. 8 sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom