Tolnai Népújság, 1991. december (2. évfolyam, 283-304. szám)
1991-12-18 / 296. szám
1991. december 18. Kisvállalkozók oldala LNAIi KÉPÚJSÁG 5 Vállalkozás, piac, tőzsde, privatizáció, érdekvédelem, adózás Változások az adórendszerben A társasági adóról Kitartás és biztos családi háttér A zsebkendőtől a szőnyegig Az Orlovácz mosoda sikerének titkai Orlovácz György a mosógépeivel. Csak az marad talpon, aki fejleszt. A vállalkozási nyereségadó (VÁNYA) helyébe lépő új törvény megszünteti az ágazati, tevékenységi, tulajdonosi ismérveken alapuló megkülönböztetéseket a nyereségadózásban. A tervezet szerint minden jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező társaság alanya a társasági adónak. Az egyéni vállalkozók választási lehetősége azonban megszűnik, 1992. január 1-jétől nem jelentkezhetnek be a társasági adó hatálya alá. A leglényegesebb változásokat az adózásban az új számviteli törvény - ezen belül is a céltartalék bevezetése és az amortizációs rendszer korszerűsítése - okozza. A vállalkozók valós vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét bemutató számviteli beszámoló elkészítésével újszerű követelményként jelentkezik az óvatosság elve (nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha valamely bevétel pénzügyi realizálása bizonytalanná válik). Az óvatosság elvéhez kapcsolódnak az eredmény megállapítására vonatkozó előírások, így eredménycsökkentő céltarJoinfo néven, egyesületi formában működik az az országos hálózat, amely a már működő profitérdekelt vállalkozói tanácsadó cégekből, vállalkozókkal kapcsolatban álló bankokból, valamint az alapszintű, ingyenes tájékoztatást nyújtó önkormányzati tanácsadó irodákból szerveződött egységes elvek alapján. A rendszer tagjai továbbá a Magyar Vállalkozás-fejlesztési Alapítvány által, az Európai Közösség PHARE programja keretében létrehozott regionális vállalkozói központok, köztük a Tolna megyei is. Ezen kívül megyénkből a Tolna megyei Önkormányzati Hivatal, valamint az Alisca Patent Szellemitermék Hasznosító Kft tagja a hálózatnak. Érdekességképpen talék képezhető a határidőn túli követelésekre is. A számviteli törvényben a céltartalék képzésre biztosított lehetőség, illetve előírás azonban az adózásnál - a fizetési fegyelem problémái miatt irreálissá nőtt tartozások következtében - ,csak korlátozottan vehető figyelembe. Az adóalapcsökkentő tételként is elismerhető céltartalék képzésének mértékét az adótörvény a kintlévőségek időtartamától függően korlátozza: A vállalkozók jövedelmi helyzetét, a technikai haladást érintő kulcsponti kérdés az amortizációs rendszer korszerűsítése. 1992-től változik mind az amortizáció alapja (a tárgyi eszközök fogalmának bevezetésével), mind az elszámolható értékcsökkenés mértéke. A számviteli törvénynek megfelelően a tárgyi eszközök között kell kimutatni a jelenlegi állóeszközöket, beruházásokat és azokat a fogyóeszközöket, melyek egy évnél hosszabb idő alatt használódnak el. A bruttó értéket növeli az állóeszközök helyreállítását szolgáló nagyjavítási és tatarozási munkák költsége is. megemlíthető, hogy a Joinfo egyesület elnöke Jákli Péter, a Somogy megyei Önkormányzati Hivatal főjegyzője, aki közismert személyiség nálunk, hiszen korábban Paks tanácselnöke volt. A rendszer kialakítását, továbbfejlesztését az Országos Kisvállalkozás-fejlesztési Iroda segíti szakmai tanácsokkal és megfelelő számítógépes programokkal, valamint ellátja az egyesület titkársági funkcióit. Terveik szerint 1993-ra az ország bármely településétől legfeljebb 30 kilométerre egy ilyen vállalkozási információs központ és tanácsadó szolgálat működik, amely a hozzá forduló kisvállalkozókat megfelelő piaci információkkal és szakmai tanácsokkal képes ellátni. „Orlovácz mosoda” feliratú autóval gyakran találkozhatunk Szekszárd utcáin, s a cég hirdetéseit is láthatjuk a lapokban, ilyen üzletet azonban hiába keresünk a városban. Magára az „üzemre” és Orlovácz Györgyre is elég nehezen találtunk rá egy Kinizsi utcai ház alagsorában. — Jobbára inkább közületi megrendelőknek dolgozunk, csak a környék lakossága, s az ismerősök hoznak hozzánk személyes holmit mosatásra - mondja a vállalkozó. - Ezen egyébként változtatni akarunk, a jövő év elején lakossági felvevőhelyet nyitunk itt, a mosodához közeli épületben. — Hogyan indult ez a vállalkozás? — Anyósom, aki pedagógus volt - ma már nyugdíjas -, a nyári szabadidő kihasználásával nyolc évvel ezelőtt kezdett ezzel foglalkozni úgy, hogy a különböző diáktáborokban keletkező mosnivalót vállalta el, természetesen akkor még kicsiben, a háztartásokban szokásos gépekkel, fürdőszobai körülmények között. Én a BHG-ben szerszámkészítő voltam, és három évvel ezelőtt kapcsolódtam be ebbe a családi vállalkozásba másodállásban. Egy évvel később kiváltottam a főállású iparengedélyt. Elég nagy kockázatot vállaltam ezzel, hiszen akkor még elég bizonytalan volt ennek a vállalkozásnak a jövője, mindössze a Krokodil étteremmel és a Dózsa sörözővel volt szerződésem, ami csak havi bruttó nyolc ezer forint biztos bevételt jelentett. — Hol tartanak most? — Két mosodát üzemeltetünk, s mindkettő éppen bővítés alatt áll. Itt Szekszárdon két alkalmazottal dolgozunk, de hamarosan a közfalak kibontásával nagyobb helyet csinálunk, s új gépek beállításával négy alkalmazottnak tudunk munkát adni. Folyamatosan napi 500 kilogramm körüli mennyiséget mosunk, vasalunk, legnagyobb megrendelőink az éttermek, szállodák. A másik üzemünk Budapesten van. A Csepel Művek üzemi mosodája veszteséges volt, ezért fel akarták számolni. Ezt kibéreltem, s nyolc alkalmazottal napi 800 kilogrammot mosunk, a zsebkendőtől a szőnyegig mindent, ami belefér egy mosógépbe. Az üzemi mosoda körülményeivel azonban nem voltam elégedett, új helyet kerestem. Sikerült kibérelnem - szintén a fővárosban - egy nagyobb, 300 négyzetméteres csarnokot, ráadásul olcsóbban is, mint a régit. Igaz, ezt mintegy 1 millió forintos költséggel át kell alakítani mosoda céljaira, az üzemeltetés viszont olcsóbb lesz. Hamarosan költöztetjük tehát a pesti üzemet és szeretném, ha a bővítés után napi 2500 kilót mosnánk 25-28 alkalmazottal. — Komoly tervek. De milyen a verseny ezen a területen? Milyen konkurenciával kell megküzdenie egy ilyen vállalkozásnak? — Konkurencia természetesen van az állami és a magán- szektorban is, és bizony elég kemény az árverseny. Éppen ezért talpon maradni csak folyamatos fejlesztéssel lehet. Mi is minden jövedelmet visszaforgatunk a vállalkozásba. Minél nagyobb mennyiségben mosunk, minél korszerűbb gépekkel, annál alacsonyabbak a költségek, az áraink, s annál több megrendelő választ bennünket. Elég sok kisvállalkozó foglalkozik Szekszárdon is ilyen szolgáltatással, de aki egy-két mosógéppel megmarad fürdőszobai körülmények között, az előbb utóbb elsorvad, mert így csak drágábban tud termelni. Az állami szektor is megvan még, de ez kevésbé rugalmas, mint egy magánvállalkozás és több a rárakódó költség, emiatt drágábban dolgozik. Hosszú távon mindenképpen versenyképesebb a vállalkozás. — Mi kell a sikerhez? Hogyan sajátította el a szükséges ismereteket? Járt talán vállalkozói tanfolyamokra? — A nehezebb utat választottam, mindent a saját káromon tanultam meg. így előfordultak hibák, veszteségek, de az biztos, hogy az ember ezeket nem felejti el. Lehet könyvből, vagy tanfolyamon is tanulni a vállalkozást, de azért a valóság mindig egy kicsit más. Hogy mi kell a sikerhez? Kell egyfajta vállalkozói rátermettség és óriási kitartás. Legalább ilyen fontos a jó családi háttér, egy olyan társ, aki tolerálja, hogy az embernek soha nincs ideje, hogy nincs hétvége és ünnep, s rohanás az egész élete. - árki Fotó: Gottvald Károly Joinfo, a vállalkozóházak klubja Jogszabályfigyelő Újra a „KGST-piacokról” Csak jogi személynek szabad! Jogi személyiségű munkaközösség, testület vagy intézet kizárólagos feladatkörébe utalt tevékenységek: 1. Ügyvédi tevékenység - 1983. évi 4. tvr. 2. Jogtanácsosi tevékenység - 1983. évi 3. tvr. 3. Munkavédelmi minősítés - 7/1985 (VII.20.) ME. rendelet, 2. paragrafus, (1) bek. 4. Igazságügyi szakértői tevékenység - 4/1976 (III.4.) MT. rendelet 8. paragrafus. A jogi képviselet szabályozásáról új törvény előkészítése folyik és várható a munkavédelmi minősítés szabályainak módosulása is. 25/1991. (X.16.) PM rendelet az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával, és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrahajtásáról (Magyar Közlöny 114. szám). A szerencsejáték-törvény végrehajtási rendelete szabályozza a szerencsejátékok szervezésének személyi, tárgyi, gazdasági feltételeit, lebonyolításuk, ellenőrzésük módját, meghatározza a sorsolásos játék, a fogadás szervezésére, valamint a pénznyerő automaták, játékkaszinó működtetésére vonatkozó előírásokat (engedélyezés, hitélesítés, részvételi szabályzat, költségvetés). A szerencsejátékok szervezésének törvényességi felügyeletét, ellenőrzését a Szerencsejáték Felügyelet látja el. A rendelet rögzíti a felügyelet ellenőrzési jogosultságait (helyszíni ellenőrzés, adatok, beszámolók kérése, a tevékenység felfüggesztése), az ellenőrzés fajtáit (átfogó ellenőrzés, célvizsgálat) és az ellenőrzés szabályait. 7/1991. (X.17.) MüM rendelet a külföldiek magyarországi munkavállalásának engedélyezéséről (Magyar Közlöny 115. szám). Külföldiek magyarországi munkavégzésére a megyei (fővárosi) munkaügyi központ által kiadott munkavállalási engedély alapján kerülhet sor, általában akkor, ha magyar munkaerő nem áll rendelkezésre, vagy egyéb foglalkoztatási szempontból az feltétlenül indokoltnak mutatkozik. A rendelet meghatározza a kivételeket (pl. üzembehelyezési, szavatossági, szervizelési, jótállási tevékenység, külföldi érdekeltségű gazdasági társaság vezető tisztségviselője), valamint az engedély kérésével, megadásával, a külföldiek foglalkoztatásának ellenőrzésével kapcsolatos szabályokat. Az engedélyt a belföldi munkáltatónak kell kérni és az legfeljebb egy évre adható, azonban meghosszabbítható. A munkáltatónak az engedély nélkül foglalkozatott külföldi munkabérének kétszeres összegét kell befizetni a Foglalkoztatási Alap javára. 1991. évi XLVIII. törvény a Munka Tövénykönyvéről szóló 1967. évi II. törvény módosításáról (Magyar Közlöny 116. szám). A Munka Törvény- könyve kiegészült a végkielégítés szabályaival. A dolgozót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg. A végkielégítés mértéke a munkáltatónál fennállt munkaviszony időtartamától függően öt havi átlag- keresetig terjedhet. 1991. évi II. törvény a csődeljárással, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról (Magyar Közlöny 117. szám). A törvény a hitelezői igények erőteljesebb védelmét szolgálja. A csődeljárásban fizetési nehézségekkel küzdő gazdálkodó szervezetnek lehetősége van fizetőképessége helyreállítására. A fizetésképtelen gazdálkodó szervezet megszüntetése a felszámolási eljárás keretében történik. A törvény meghatározza a fizetésképtelenség fogalmának kritériumait, a hitelezői követelések kielégítésének sorrrendjét, a fennmaradó vagyon felosztásának szabályait. A csődeljárás és a fel- számolási eljárás lefolytatása a megyei (fővárosi) bíróság hatáskörébe tartozik. Végelszámolásnak a gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnése esetén van helye. Visszatérő téma, s most, az ünnepek előtti nagy bevásárlási láz idején ismét aktuális az úgynevezett KGST-piacok jövője. Történt-e valami változás? Dr. Fischer Sándornak, a Kereskedők, Vállalkozók Tolna Megyei Szervezete (volt Kl- SOSZ) titkárának a véleményét kértük erről: — Egyelőre nincs változás, de bízunk benne, hogy hamarosan lesz. A külföldi állampolgárok illegális tevékenysége 1985-től olyan méreteket öltött, amely - jogszabálysértő volta miatt is - kezdettől kiváltotta a KISOSZ tiltakozását. Annak ellenére, hogy történtek próbálkozások a jelenség felszámolására, a következetesség hiánya miatt az illegális kereskedelem országszerte elterjedt, és a külföldi állampolgárok mellett közel azonos számban, engedéllyel nem rendelkező magyar állampolgárok is árusítanak. Megyénkben becslésünk szerint ez ma a kiskereskedelmi forgalom kb. 15 százaléka, mely nem elhanyagolható nagyságrend. A kiskereskedők elsősorban azt sérelmezik, hogy fizetési kötelezettségeik folyamatosan nőnek, miközben csökken a lakosság vásárlóereje, s az illegális kereskedelem szabadon virágozhat, ott sem ellenőrzés sem fizetési kötelezettség nincs. Nagy keletje van például a ruhaneműn kívül a szeszes-italnak, a cigarettának, a kozmetikai cikkeknek, melyeket - mint élvezeti cikkeket - hivatalos árusítás esetén többféle adó is terheli. Szervezetünk természetesen nem az úgynevezett bolhapiacok megléte ellen tiltakozik, ahol a lakosság a használt, megunt ruhaneműjét, műszaki cikkét eladhatja, elcserélheti, de semmivel sem magyarázható, hogy a hatóságok eltűrik a törvénytelen tevékenységet. Szervezetünk határozott álláspontja, hogy az önkormányzatok jogszerűtlenül járnak el, amikor ezen piacok legalizálásával jelentős részben igazolhatatlan eredetű áruk értékesítését biztosítják. Szükségesnek tartjuk, hogy az arra illetékes hatóságok, a helyi és központi szervek számolják fel az elburjánzott illegális kereskedelmet, mivel csak így képzelhető el a normális kiskereskedelem kialakulása. Szűk már a hely az alagsorban Sáfrány Jánosné dolgozik a vasalógépen
