Tolnai Népújság, 1991. december (2. évfolyam, 283-304. szám)
1991-12-17 / 295. szám
4 PÚJSÁG Tamási és környéke 1991. december 17. Nemes gesztus A városházán hallottuk A legutóbbi tudósításból kimaradt az indoklás, de a tény attól még tény maradt. A tamási képviselő-testület - mérlegelve az előnyöket, hátrányokat és számolva a nehézségekkel is - úgy döntött, hogy továbbra is vállalja a két középiskola fenntartását és nem adja azt át a megyei önkormányzatnak. A következő két információ alapja már napvilágot látott lapunkban, most viszont azért említjük meg azokat, mert új tények birtokába jutottunk. Egyik: a testület elfogadta a helyi adók bevezetéséről szóló rendeletet, amit a városi lap, a Tamási Újság mellékleteként teljes terjedelemben leközöl. Tehát akit érdekel a rendelet, az keresse az említett forrást. Másik: a Koppány-parti üzletsor építése - erről az elmúlt héten írtunk olyan stádiumba jutott, hogy a nagy érdeklődésre való tekintettel még ebben a hónapban versenytárgyaláson sor kerül a helyiségek értékesítésére. A nemes gesztus címet viselhetné a következő tény. Hogy miért, majd mindjárt kiderül. December 20-án egy autó- busznyi Jugoszláviából menekült kisiskolást lát vendégül a diákcentrum és az önkormányzat. Lesz karácsonyfaállítás, ajándékcsomag és megpróbálnak a szervezők - bizonyára sikerrel — egy kis karácsonyi hangulatot varázsolni, s elfelejtetni néhány órára a háború okozta borzalmakat. A kényszerpályához igazodnak Az ember szinte minden nap hallja, sajnos, hogy egyre több a munkanélküli, s azt is tudja, zömük az iparból kerül ki. Mostanság azonban - igaz, kevesektől, de - mást is lehet hallani. Nem a politikusok, hanem az egyszerű emberek hangoztatják, számolnak azzal, a kárpótlás, illetve a szövetkezeti törvény után a mezőgazdaságban is szaporodik a munkanélküliek száma. A dolog érthető, hiszen a szövetkezésnél a vagyon, a tőke szövetkezik egymással, s akinek semmije sincs, vagy csak kárpótlási jegye lesz, aki csak irányítással képes dolgozni, netán olyan, aki életében mindig lusta volt, a sor folytatható, az - úgy mondják - elmehet a sóhivatalba. Vagy mivel ezt az intézményt még nem találták ki jelenlegi nagyjaink, legalábbis a munka- nélküli segélyért. Mayer Pál, a felsőnyéki Egyetértés Mgtsz megbízott elnöke egyetért a gondolatmenettel, s aztán elmondja, Nyéken szerencsés helyzetben vannak, mert van hova átcsoportosítani a dolgozókat. A szőlő 30-35> embert foglalkoztat, de jelentős’ a részesmüvelés is, az állattenyésztésben viszont hiány van. Gond, hogy nem kapnak olyan dolgozókat, akik szeretik az állatokat és értő módon gondoznák azokat. A traktorok száma a tsz-hez méretezett, a szállító- kapacitás is az igényekhez szabott. Talán az adminisztratív dolgozók közül lehet leépíteni - gondolkodik el az elnök, aztán elmondja, eddig hat személyt segítettek hozzá - saját kérésükre -, hogy önállóak legyenek. A termelőszövetkezet vezetői a foglalkoztatási stratégiát választották. Ennek egyik eleme az öntözéses kertészet, aminek a tapasztalatok alapján, s a piac igényei szerint jövőre 30 hektáron biztosítanak helyet. A hagyományos gyökérzöldségek és vöröshagyma mellett Granó nevű spanyol salátahagymát és pritaminpaprikát termesztenek majd. A másik "elem" a szőlő. A vezetők most tárgyalnak egy céggel, aminek a dolgozói elvégzik a vagyonfelmérést és a nyékiekkel együtt meghatározzák a továbbéléshez szükséges alternatívákat. Május körül tudnak tiszta vizet önteni a pohárba, s akkor dől el, milyen irányba lépnek tovább. A szőlőt felértékelik - eladni nem tudják, mert a bank rátette a jelzálogot -, a táblákat bérbe vagy részesművelésbe adják. Nem felhőtlen az égbolt Felsőnyéken, hiszen tizenötmillió pluszköltség keletkezett az idén. A kukoricát kénytelenek voltak eladni 550 forintért, hogy fizetni tudjanak, 1500 hektár termőföld még szántatlan, a kétmillós üzemanyagköltséget nem tervezték az idei évre, és akadályozza őket (is) a moratórium. Terveikben bent volt az is, hogy az üresen álló, romló állagú szolgálati lakásokat értékesítik, de ezt nem tehetik. Ha lehetőség nyílna rá, akkor nullszaldós lehetne a szövetkezet. A jövő? Kényszerpályához kell igazodni. Megfogható vagyontárgyakhoz kell juttatni a tulajdonosokat, azután pedig a szövetkezésből adódó előnyöket - tároló, szőlő, adminisztráció - ki kell használni. Ehhez járul hozzá a gazdaság szerkezetének a megválasztása, a több kis autonóm egység létrehozása, az önálló pénzgazdálkodás, a vezetőválasztás joga. Jegyzők klubja Többször, több helyen felvetődött már egy jegyzőklub létrehozásának az igénye. Először Pály Dezsőék hozták szóba, aztán dr. Kecskés József, de elmaradt, mert mindenki elfoglalt, leterhelt. Végül Németh György né ozorai jegyző vállalta magára a szervezést. Az elsőt én hívtam össze november 13-án Nagykó- nyiba. Tizenkilenc személlyel számoltunk, de aztán ti- zenketten lettünk. Úgy terveztük, legyen Tamási a központ, mert az mindenki által könnyen elérhető, ám úgy határoztunk, minden hónapban máshol tartjuk az összejöveteleket. Egymás és a körülmények megismerése a célunk, mindenféle formalitást mellőzünk, nyíltak, őszinték, kitárulkozók akarunk lenni és nem adjuk fel egymást. Van az egésznek egy tapasztalatcsere jellege, ugyanis hiányosak a jogszabályok, számtalan nincs is meg, ami kint van, az ellentmondásos. Ezért szerepel az egységes értelmezés a céljaink között. Az élet kényszerített bennünket arra, hogy megalakítsuk a jegyzőklubot. Elég, ha csak a szociális segélyezést, vagy a jegyzőkönyvezést nézzük. Minden alkalommal egy-egy témát megvitatunk, iratmintákat, önkormányzati rendeletterveket adunk közre és véleményezzük azokat. Hisszük azt, hogy hasznosan töltjük el együtt az időt. Elmondta: Feliinger Károly né nagykónyi jegyző Aranycsengő a művelődési házban Az idén második alkalommal rendezik meg a tamási kiskereskedők a városközpontban lévő művelődési házban az Aranycsengő névvel illetett karácsonyi vásárt. A december 6-tól 23-ig nyitva tartó rendezvényen illatszert, rövidárut, lakásfelszerelést, cipőt, bőr-, szőrmeárut, hangszert, kazettákat, sportszert, különféle játékot, divatárut és sok-sok hasznos ajándéknak valót kínálnak, de fel lehet keresni a művelődési központban működő Dávid üzletházat is, ahol eredeti olasz női, férfi cipőket, csizmákat árulnak. Bemutatjuk az uj rendőrkapitányt December 1-jétől új rendőr- kapitánya van a városnak és a városkörnyéknek Kovács Zoltán őrnagy személyében. E sorok írója gyerekkora óta ismeri, hiszen mindketten értényiek - ezért a tegeződés -, de szeretné megismertetni a lakossággal^. — Úgy tudom, sok szállal kötődsz ehhez a vidékhez. Értényben élnek a szüleid, nagyszüleid, feleséged tamási, és ha jól emlékszem, 33 éves vagy és mindig rendőr akartál lenni. — Az eleje helyes a gondolatodnak, az utolsó része viszont nem. Katonatiszt akartam lenni, ezért is választottam a tartalékos tiszti iskolát és a BM tartalékostiszt-képzőjére mentem Kistarcsára. Ott jó szakemberek voltak, olyanok, akik felcsillantották előttem a pálya szépségét, de az árnyoldalát is. Amikor 1979-ben végeztem - alhadnagyként -, érdeklődtek, ki akar hivatásos lenni. Igent mondtam és akkor Dombóváron kaptam nyomozói állást. Miután 1986-ban elvégeztem a rendőrtiszti főiskolát, közrend- védelmi osztályvezető lettem, mellette pedig '89-től kapitányhelyettesnek is kineveztek. Aztán elérkezett 1991. december 1 -je . . . — Eléggé nehezen jött össze ez a találkozó, mivel a menedzserképző, meg a jogi Kovács Zoltán őrnagy egyetemi tanulmányaid behatárolták az időpontot. — így van. Az az igazság, tudod, egy rendőrnek sokoldalú ismeretekre van szüksége - többek között pszichológiára, büntetőjogi, polgári jogi, szabálysértési jogi tájékozottságra, de érteni kell a KRESZ-hez és a műszaki dolgokhoz is -, hogy azonnal tudjon a gondra, bajra reagálni. — Ma óriási mértékű a bűnözés országosan és helyileg, a technikai felszereltség viszont elmaradott, hiányzik a rendőrségi törvény, magasabb fizetés, több jog kéne. Mindehhez pedig három dolog szükségeltetik: pénz, pénz és pénz. — Eddig csak saját berkeinkben foglalkoztak ezzel, de most egyre többen teszik a külsők közül is. Presztízsben most már van elmozdulás, ha anyagiakban lépést tartunk az inflációval, akkor elégedett lesz az állomány a fizetésével. — És az állampolgárok a rendőrséggel mikor lesznek elégedettek? — Akkor, ha gyorsan tudunk a gondjaikkal, bajaikkal foglalkozni. — A környéket járva azt tapasztaljuk, egyre több település szeretné, ha állandó rendőr lenne a községben. — Hosszútávon egyetértek vele, de ahhoz létszámnövelés kell, hogy minden faluba legalább egy rendőr jusson. — Tapasztalom, több az elvárás is veletek szemben. — Igen. Ezért szeretném, ha stabilizálódna az állomány, megnyugodnának a kedélyek. Itt jó képességű emberek dolgoznak, szép eredményeket tudnak produkálni, ha hagyják őket dolgozni. A látható rendőri jelenlétet akarom növelni a közterületeken, utakon, és szeretném, ha a hangsúly az intelligens intézkedések felé tolódna el. — Ehhez és az egyáltalán nem könnyű hivatáshoz kívánok neked és munkatársaidnak erőt, egészséget és sok szerencsét. Köszönöm a véleményedet. Elváltak, de mégsem ? Gázeladás az utcán Ilyen még nem volt hazánkban - mondják a jogászok, két falu, Regöly és Szakály lakossága viszont háborog. Ennek nincs más oka, mint az, hogy kiderült, az egyesült termelő- szövetkezet szétválása törvénysértő módon zajlott le. Ezért nem jegyzi be őket a cégbíróság. Minden együtt van pedig az önállósághoz - KSH, adószám, tb kifizetési kód, bankszámla, az eszközöket mindkét fél elvitte -, csak a vagyonmegosztás nem tisztázott. — A regölyi jogutód vezetői állásfoglalást kértek a Pénzügyminisztériumtól, mert vagyonelosztási vita volt - mondja Szőke György, a szakályi Ka- posvölgye Mgtsz elnöke, s mutatja is az Erős József osztály- vezető által aláírt levelet. Ebből a következőket tudhatjuk meg. A szövetkezet szétválására nem az 1989. évi XIII. törvény, hanem a 62/ 1988/ XII. 24. PM rendelet 2. § 3. bekezdése vonatkozik, amely nem teszi lehetővé a vagyontárgyak átértékelését. A szétválás során alakuló szövetkezetek nyitó mérlegébe az eszközöket és forrásokat a vagyonmegosztási megállapodásnak megfelelően, együttesen a megszűnő szövetkezet eszközei és forrásai értékével egyezően kell felvenni. A vagyontárgyak átértékelésére esetükben tehát nincs lehetőség.” Szőke György elmondja, tárgyalt Erős úrral arról, hogyan lehet igazságosan elosztani a vagyont, a döntést pedig megfellebbezték. Gyakorlatilag kivihetetlen, hogy fél évnyi külön munka után újra együtt dolgozzanak az emberek. A közöskö- dést sikerült egyszer politikai nyomásra kialakítani, de most kanászostorral sem lehetne elérni azt. Az elnök elbeszélése szerint a cégbíróságnak az volt a gondja velük, hogy a vagyon- elosztásról nem készítettek megállapodást, a részközgyűlések nem határoztak arról, hogy melyik tag melyik jogutód szövetkezetben folytatja tagsági viszonyát. Szőke György véleménye: nem vette figyelembe a cégbíróság, hogy márciusban és júniusban írásban nyilatkoztak a tagok, külön határozat kellett volna - és az is gond, hogy a zárómérleg nem egyezik a vagyonmérleggel. — Az átalakulási törvényt és a hozzá kapcsolódó végrehajtási utasításokat alkalmazták a szétváláskor - kezdi Vas István, a regölyi tsz elnöke. - Tizenkétmillióval leértékelték az állatállományt és 4,5 millió kétes követelést írtak le. Ezzel 16,5 millióval módosult a mérleg, úgy lett belőle vagyonmérleg és ezt fogadtatták el a tagsággal. így lett törvénysértő, mivel könyv szerinti értéken kellett volna megosztani. Fellebbeztünk a cégbíróság döntése ellen, mert sérelmeztük, hogy ad acta tették az ügyet és nem adtak lehetőséget, hogy közgyűlésen pótoljuk a hiányt. Az előzőekből bizonyára kitűnik, hogy nem véletlen a tanácstalanság és a felháborodás. Mert többek között azt is tudni kéne, a két tsz-nek együtt vagy külön kell-e adóznia, egy vagy két mérleget készítsenek-e. Talán kiderül egyszer. A pincehelyi volt Volán- ki- rendeltség november 1 -jétől Gas Trans néven működik tovább és tevékenységi köre többek között kiterjed a gázfuvarozásra. Cseretelepeket látnak el - sajátot is üzemeltetnek Pincehelyen, Tamásiban és Bony- hádon ötven kilométeres körzetben pedig lakossági szolgáltatásként házhoz szállítással is foglalkoznak. A polgármesteri hivatalokkal egyeztetett időpontban és helyeken jelenik meg az autó és a cseretelepek áraival megegyező összegért kínálják a gázt. A kft. autói 250 ezer palackot visznek ki havonta, ebből tízezret vásárolnak meg az utcákon megálló gépkocsikról a települések lakói. Felvételünk Magyarkesziben a falu végén, a nmásodik megállónál készült, ahova a pontosan érkezett a gázos. A 30 milliós új irodaház tizenegy ember munkahelye most