Tolnai Népújság, 1991. november (2. évfolyam, 256-280. szám)

1991-11-06 / 260. szám

PUJSAG Dombóvár és környéke Fórum a fűtésről A Dombóvári Városi Tele­vízió Szerkesztősége 1991. november 11 -ón 18 órakor kezdődő adásában fórumot rendez a fűtésről. Meghívott vendégek dr. Fazekas István polgármester, a dombóvári önkormányzat fűtésügyben illetékes képviselője, Frucht Ferenc, fűtőmű-vezető, Né­meth Zoltán, a szekszárdi VGV vezetője, Balogh Já­nos, a szekszárdi VGV mű­szaki vezetője lesznek. Hétközben nyilatkozik Horváth Lajos országgyűlési képviselő és dr. Bőd Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter. A fórum nyilvános, melyre minden érdeklődőt várnak a Molnár György álta­lános iskola aulájába 1991. november 11-én 17.30-ig. A témával kapcsolatos kérdé­seiket, észrevételeiket az adás kezdetéig telefonon, vagy levélben juttassák el a városi televízió szerkesztő­ségéhez: Dombóvár, Hu­nyadi tér 23. Telefon: 66-946 (üzenetrögzítővel). Harc a forintokért Ha harc, legyen harc -, gon­dolták azok a távfűtéses lakás­ban lakó dombóváriak, akik nem fogadták el, hogy az or­szágos átlagnál jóval többet kell fizetniük idén a melegvízért és a fűtésért. A díjemelés tényét és jogosságát, tekintettel az energia áremelkedésekre, még elfogadták volna a lakók, de­hogy jóval többet fizessenek rajtuk kívülálló okok miatt, mint a megye és az ország hasonló otthonaiban élők, abba már nem tudtak beletörődni. Ezért aztán miután végigjár­ták a lehetséges fórumokat, de panaszukat nem orvosolták, úgy döntöttek, nem maradt más alternatíva, csak az állampol­gári engedetlenség. Fogták hát csekkszámlájukat és elballag­tak a helyi OTP-be -, ahol át­utalási betétszámlájukat kezelik - és visszavonták a fűtés-me­legvíz számla kifizetésére való megbízásukat. Mint Varga Ist­ván, az Országos Takarékpénz­tár Tolna megyei Igazgatósá­gának igazgatóhelyettese el­mondta, eddig mintegy három­száz dombóvári állampolgár vá­lasztotta a távfűtőművel való csatározásnak ezt a módját. Beke Kata Dombóváron Mi történik ma az oktatásügyben Magyarországon? - címmel tart előadást Beke Kata országgyűlési képviselő no­vember 8-án, pénteken a dombóvári Polgári Körben a szaba­degyetemen. Az este fél hatkor kezdődő előadásra 30 forint a belépő. A témára és az előadóra való tekintettel vélhetően so­kan lesznek az összejövetelen. Krimikrónika Betörések A romló életszínvonallal és az emelkedő munkanélküliség­gel párhuzamosan egyre nő a vagyon elleni bűncselekmé­nyek száma. Az alábbiakban néhány, az elmúlt hetekben tör­tént betörésről szólunk. ✓ Kirakatbetörés módszerével hatoltak be osmeretlen tettesek október 15-re virradóra Dom­bóváron, a tanácsköztársaság úti önkiszoplgáló üzletbe. A boltból 16 ezer forint értékű ital és élelmiszer tűnt el. ✓ A rendőr válaszolt Nagysikerű fórum volt hétfőn este az Apáczai Csere János Szakközépiskola kollégiumá­ban, ahol a fiatalok által feltett kérdésekre Gyimesi György rendőrszázados válaszolt. A közel száz középiskolás olyan kérdésekre várt választ, mint a menekültek helyzete hazánk­ban és Dombóváron. De arra is, mi a a kábítószer elterjedésé­nek oka és milyen a városban a közbiztonság helyzete. Végül, de nem utolsósorban néhányan arról érdeklődtek, hogyan vál­hat ma valakiből rendőr. Csak a jól dolgozókat vették át ....... ... ■■■■■ ........... r 1 F rancia melltartók magyar telephelyen December végéig még teljes létszámmal, a régi gépeken dolgoznak a munkások Fehérnemű üzemet hoz létre Dombóváron a Mosonmagya­róvári Kötöttárugyár telephe­lyén a Chantelle francia cég, az erről szóló megállapodásokat az elmúlt napokban írták alá. A szerződés értelmében a francia partner még ez évben céljainak megfelelően átalakítja a most megvásárolt üzemcsarnokot, ahol saját gépein, az általa biz­tosított alapanyagokból és technológiával fognak fehér­neműt varrni azok a dolgozók, akik vállalják a betanítást és meg tudnak felelni a fokozott minőségi elvárásoknak. ♦ Kétszáztíz munkásból száz­harmincat vett át a francia válla­lat. Mi alapján történt a munká­sok kiválasztása, kérdeztük Gyöpös Ferencné csoportveze­tőt. — A Chantelle cég megbí­zottja napokon át figyelte a sza­lagon dolgozókat, gépről-gépre haladva tanulmányozta munka­tempójukat, kézmozdulataikat. Ezután megnézték az elmúlt félévi teljesítményszázalékokat, az ötven százalék alatt teljesí­tőket eleve nem vették át. Ezt követően áttekintették a hiány­zásokat, ki mennyit volt távol és miért. Aki tartósan és rendsze­resen betegszabadságon volt, annak a munkájára éppúgy nem tartottak igényt, mint a 40 éven felüli dolgozókéra hall­hattuk a nyugati munkaerő kivá­lasztás módszereit. % A Chantelle francia finomfe­hérneműt gyártó vállalatot 1876-ban alapították, így van­nak tapasztalataik arról, kit ér­demes és kit nem alkalmazni szalagmunkára. A cég már a század elején több világkiállí­tási díjat nyert termékeivel, de az igazi fellendülést a vállalat életében a nyolcvanas évek hozták meg. Jelenleg Francia- országon kívül Tunéziában, Costa Ricában, Jugoszláviában van a Chantellének telephelye, ez bővült ki most a magyaror­szágival. A francia vállalat Dombóvá­ron 1993-ig nagyüzemet kíván létrehozni, a százharminc fős induló létszámot háromszázöt­venre emelve. A kötöttárugyártói átvett munkásokat január elsejétől há­romlépcsős rendszerben képe­zik ki, 1992. augusztus végéig, a termelés beindulásáig. Infor­mációink szerint a mennyiségi és minőségi munkától függően 16-22 ezer forint lesz az átlagr bér, ami az eddigi 5-6 ezer fo­rintos keresetekhez képest ugyancsak figyelemre méltó. * Százharminc dolgozónak a jelek szerint jól fizető, biztos munkahelye van, de mi lesz a többivel? A szabászok közül például egyet sem vettek át, mivel nincs rájuk szükség, csakúgy, mint a csoportveze­tőkre. Ők a munkanélküliek se­regét gyarapítják majd? — Nem. A francia cég ugyanis csak a nagycsarnokot és a hozzá tartozó szociális épületeket vásárolta meg, de nem tartott igényt a korábbi tanműhelyre -, kaptuk a választ Iszli Ernőnétől, az eddigi üzem­vezetőtől, akit termelési igazga­tóként alkalmaztak. - A mo­sonmagyaróvári vezetés ígére­tet tett arra, hogy a tanműhely helyén létrehoznak egy üzemet, ahol azokat foglalkoztatják, aki­ket a franciák nem vettek át. Senki nem kerül utcára. Legalábbis egyelőre, fűzheti hozzá az újságíró és az olvasó. Kérdés ugyanis, hogy mit fog és tud gazdaságosan termel­tetni a mosonmagyaróvári válla­lat kevesebb létszámmal, a vá­logatás után megmaradt mun­kásokkal?- f. kováts - Fotó: Dombai Lakatlevágás módszerével hatoltak be Szakoson a 39. számú italboltba október 17-ére virradóra. A kocsmából 40 liter töményszeszt, cigarettát és egy rádiós magnót vittek el 35 ezer forint értöékben. ✓ Ablakrácslefeszítés módsze­rével ismeretlen tettes hatolt be október 18-án éjszaka Kurdon az áfész 87. számú iparcikk üz­letébe, valamint a 85. számú iskolaboltba. Az okozott kár 4.262 forint. ✓ Rácskifeszítéssel jutottak be Kaposszekcsőn ismeretlen tet­tesek a 63. számú- italboltba ok­tóber 18-ára virradóra. A zsák­mány ugyancsak sovány volt, mindössze 5 ezer 5oo forint, a másnapi váltópénz. ✓ Abalakbetörés módszerével jutott be az az ismeretlen tettes ugyancsak október 19-ére vir­radóra Csehi Zoltán ínyenc bü­féjébe, aki 125 ezer forint ér­tékben vitt el különböző árufé­leségeket. ✓ » Ajtóbefeszítéssel „látogatták” meg Tóth József dombóvári la­kos Jágónak szőlőhegyen lévő présházát ismeretlen tettesek október 18-19-én éjszaka. A tanyából eltűnt a motoros per­metező és egyéb használati tárgyak tűntek el 45 ezer forint értékben. ✓ Ablkakbetörés módszerével hatoltak be ismeretlen elköve­tők október 20-ára virradóra a Molnár György Általános Isko­lába, pénzt tulajdonítva el. Szent Imre ünnepe Döbröközön Búcsú volt a hétvégén Döbröközön, a falu védő­szentjének, Szent Imrének nevenapja tiszteletére. A községben a korábban kia­lakult hagyományoknak megfelelően ünnepeltek az emberek. Munkatársunk, Ótós Réka felvételei még októ­berben, a búcsút megelő­zően készültek a falu katoli­kus templomában. 1991. november 6. Múlt idő Kutatjuk a többszáz, több­ezer évvel ezelőtti esemé­nyeket, miközben a néhány évvel, évtizeddel ezelőtti tör­ténések feledésbe merülnek, pedig a közelmúlt dolgai mai valónkat jobban befolyásol­ják, mintsem azt gondolnánk. Az alábbiakban szemelvé­nyeket bocsátunk közre Dombóvár 1969.december 1. óta vezetett krónikájából. 1982. december 21. Emlékezzünk Kodály Zol­tánra! Világhírű zenepedagógusunk többször járt városunkban és mindig szívesen emlékezett vissza az itt töltött hetekre. Sür­gette iskoláinkban a zeneokta­tás fejlesztését és többször ve­zényelte a helyi kórusokat, el­ismerően nyilatkozott az iskola tanulói által előadott Székely­fonó daljátékról és tanácsaival segített, buzdított a további munkára. Ma, születésének 100. évfordulója alkalmábóí kiál­lítással és ünnepi hangver­sennyel tisztelegtünk emléké­nek. Az ünnepségen Kodály kó­rusműveket adott elő a komlói Kodály-Gyermekkórus. Az ün­nepi megemlékezések sorában maradandó emlékévé vált a vá­rosnak, a dombóvári Ko- dály-hagyománynak az Alkot­mány téren leleplezett, fehér márványból készült Kodály mellszobor. Nagy Géza szob­rászművész alkotása méltó kife­jezése azon tiszteletnek, mely- lyel városunk adózik a magyar zenei élet kimagasló egyéni­sége emlékének. 1982. december 18. Német nyelvű bejegyzés, de­legáció érkezett az NDK-beli Karl-Marx-Stadtból. 1983. november 10. A szociális otthon bővítése. Dombóvár patinás épületei közé tartoznak a jellegzetesen magas homlokzatú, egykori hercegi házak, melynek falai között a felszabadulás után kü­lönböző intézmények, vállalatok kaptak helyett. Egyik ilyen, leg­jelentősebb épületben az Árany János téren, 1950-ben szülő­otthont és járási tüdőbe­teg-gondozó intézetet helyeztek el. Ezek az egészségügyi in­tézmények a város fejlődésével új, célszerű körülmények közé kerültek. A megüresedett épü­letben pedig kellő átalakítás után 65 férőhelyes szociális ott­hon kapott helyet 1971-ben. Alig egy évtized után a hely szűkösnek bizonyult, ezért az állami támogatás mellett társa­dalmi összefogással sor kerül­hetett az intézmény bővítésére. A tervek és a kivitelezés 1980-ban kezdődött. Az eredeti épület a rekonstrukció során 364 négyzetméteres új résszel bővült. Az új részben 3 házas­társi szobát és 4 négyágyas szobát helyeztek el mellékhelyi­ségekkel. Az otthon nagy tár­salgóval bővült, ahol kulturált körülmények között tölthetik ide­jüket a gondozottak. Az építke­zés során a fűtést is korszerűsí­tették mindkét épületszárnyban egyaránt. Az oldalt írta és szerkesztette: F. Kováts Éva

Next

/
Oldalképek
Tartalom