Tolnai Népújság, 1991. november (2. évfolyam, 256-280. szám)

1991-11-11 / 264. szám

1991. november 11. PÚJSÁG 3 Miniszteri munkalátogatás megyénkben Interjú Nagy Ferenc József tárca nélküli miniszterrel (Folytatás az 1. oldalról) — Én nem látom ilyen re­ménytelennek a helyzetet. Azt mindnyájan tudjuk, az egész kárpótlás nem az, amit szeret­tünk volna. De tudomásul kell venni, 1,5-2 millió embert érint, és a jogosultak tétovázása és tájékozatlansága miatt sokan lemaradtak volna a kárrende­zésről, ha nem lenne esélyük arra, hogy december 10-ig be­nyújthassák az igényeiket. Úgy látom ez nagyobb eltolódást nem okoz, hiszen március vé­gére így is megkezdődhetnek az első licitálások, földkiméré­sek. Sok múlik azon is, hogy a tsz-ek hogyan készülnek erre, az önkormányzat és az érintett emberek megértik-e egymást, közösen akarják-e megoldani a kárpótlást. Ott, ahol jó a tsz ve­zetése, a földkiméréssel nem lesz probléma. — Miniszter úr, Ön a kor­mánynak is a tagja, döntése­iben mennyire meghatározó párttagsága? — Én nem érzek abban megkülönböztetést, hogy ki, melyik párthoz tartozik. Mind­egyik miniszter, államtitkár úgy szavaz ahogy a meggyőződése és lelkiismerete készteti. Ha arra céloz, hogy a kisgazda- pártban mostanában elég nagy a zavar és ez befolyásolná a döntéseinket, meg kell, hogy mondjam, minden ellenkező hí­resztelés ellenére igyekszünk teljes értékű munkát végezni. Sajnos ennek a koalíciós kormánynak jutott az a hatal­mas feladat, hogy az átmenet feltételeit megteremtse. Na­gyon sok népszerűtlen intézke­dést is meg kell hoznunk. Bí­zom benne, ha ez letisztul, megfelelő idő távlatából más ér­tékkel lesz fémjelezve ez az időszak a történelemben, mint most. Talán a következő gene­ráció már reálisabb értékítéletet alkot. — Ön hogyan látja, a Tor- gyán kontra frakció vita, nem morzsolja fel a kisgazdapár­tot? — Nem, mert a képviselő- csoport megalakította a törté­nelmi platformját, és ennek se­gítségével reméljük kiszűrhetők lesznek a szélsőséges vélemé­nyek. Ki kell alakítanunk azt a szellemiséget, amely pártunkat ismét komoly kormányzó erővé teszi. Nem ismerjük el a meg­hallgatások nélküli pártból tör­ténő kizárásokat. Remélem, hogy rövid időn belül megtisztul a pártunk és sikerül olyan ka­rizmatikus egyéniségeket ta­lálni, akik meghatározói lehet­nek majd a mozgalmunknak. Tudom, hogy nagy a társa­dalmi feszültség és ma már nem lehet azt mondani, hogy legyenek még egy kis türelem­mel az emberek, amikor a va­gyoni arányok eltolódását érzik maguk körül, nyugati luxust és növekvő munkanélküliséget, szegénységet, és gazdagságot egyidőben. De a nehéz felada­tok megoldásához, a nyugati piacra való betöréshez, a ver­senyképesség kialakításához idő kell. Sokszor hallom a választó­imtól, „azért vagytok ott, oldjá­tok meg”, mintha ez olyan könnyű lenne! De amikor ilyen példaértékű vállalkozásokat lá­tok, mint itt az önök megyéjé­ben, akkor optimista vagyok és bízom a jobb jövőben. Mauthner Ilona Nyitott bölcsőde Nagytakarítás vagy átképzés idejére Mától új szolgáltatást vehet­nek igénybe azok az anyukák, akik eddig hivatalos dolgaikra is kénytelenek voltak csemetéiket magukkal cipelni. Takács Béláné a Szekszárd Városi Önkormányzat szociális gondnokságának a vezetője, arról tájékoztatott, hogy a vá­rosközpontban, a Perczel Mór és a Kecskés Ferenc úti böl­csődékben, hat hónapos kortól hat éves korig, minden előzetes bejelentés nélkül fogadják a gyerekeket. A városi tisztiorvosi hivatal azzal a feltétellel adta meg az engedélyt, ha külön termet biztosítanak a nyitott bölcsődés gyermekek részére. Reggel fél héttől, este hatig vál­lalják el a kicsiket. — Elsősorban azokra a szü­lőkre gondoltunk,- mondta Ta­kács Béláné -, akik nagytakarí­tás, bevásárlás, továbbképzés vagy bármilyen más elfoglalt­ság miatt, gyermekeiket nem tudják hol elhelyezni. A kicsiket akár egy-két órára is vállaljuk. — Milyen összeget kérnek a gyermekek megőrzéséért? — Óránként 20 forintot, de ha szükséges étkezést is bizto­sítunk: a reggeli 6, az ebéd 28, az uzsonna szintén 6 forintba kerül. Ezek önköltséges árak. — Honnan jött a nyitott böl­csőde ötlete? — A bölcsődéink nincsenek kihasználva, sőt az elmúlt 3 év alatt az alacsony gyermekszám miatt, a megyében két intéz­ményünket meg is kellett szün­tetni. Pakson már működik egy nyitott bölcsőde és nagyon jók a tapasztalataink. Az anyukák élnek ezzel a lehetőséggel. Szekszárdon a védőnőkön ke­resztül és a gyermekorvosi rendelőkben elhelyezett szóró­lapokkal próbáljuk felhívni a szülők figyelmét erre az új kez­deményezésre. A Kecskés Ferenc úti böl­csődébe tethát már hétfőtől vár­ják a gyerekeket. Mauthner Az Állami Vagyon­ügynökség az Ofotértról Egyelőre még nem dönthet az Ofotért Vállalat privatizáció­jának kérdésében az Állami Vagyonügynökség - tájékozta­tott Bartha Károly, az ÁVÜ ille­tékese. Bartha Károly elmondta: az igazgatótanács határozata ér­telmében addig, amíg végérvé­nyesen le nem zárul a jogvita, nem döntenek az Ofotért priva­tizációjának ügyében. A Fővá­rosi Bíróság elsőfokon hozott döntése - amivel elutasította a Fotex és a Kontrax kereseteit, valamint az Ofotért által benyúj­tott, ténymegállapítást kérő ke­resetet is - még nem jogerős ítélet. Az ÁVÜ illetékesének vé­leménye szerint nagy valószí­nűséggel sor kerül fellebbe­zésre, így az ügy még akár fél évig is eltarthat, amíg végül megszületik a jogerős ítélet. Ez persze elkerülhető lenne, ha az ügyben érdekelt három fél meg tudna egyezni egymással. „Csak” egy lakás égett ki Olvasom a Tolnai Népújság képaláírását, mely arról szól, hogy egy tízemeletes ház abla­kán ömlik a füst. Emlékképeim­ben több ilyen tűz jelenik meg. Alig tíz éve Dunaújvárosban hasonló épületben a második emeleten keletkezett a tűz és a fölötte lévő valamennyi lakás kiégett. Kecskeméten a kilen­cedik emeletig futott fel a tűz. Nem sorolom a példákat. A to­vaterjedés lehetősége a szóban forgó szekszárdi épületnél is megvolt. Merjük tehát kimondani: szakszerűen avatkoztak be a tűzoltóink. Tudom, ez nem vi­gasz a károsultaknak és az alattuk lévő helységekben élőknek, ahol a lefolyt víz oko­zott gondot. Biztos, hogy a ház többi lakásában is érezhető a füst kellemetlen szaga. De vé- gülis megmenekült a kis va­gyonkájuk. Ez nem semmi - ahogy a zsargonnal mondjuk. Különösen ha figyelembe vesz- szük, hogy a száraz felszálló vezetékek egyáltalán nem vol­tak rendben. Rettenetes dolog, amikor a tűzoltóknak előbb rendet kell tenni ahhoz, hogy az oltást meg tudják kezdeni. A tűzcsapok karbantartásá­nak hiánya visszatérő prob­léma. Annakidején Pécsett leé­gett a tanácsháza, mert a tűz­csapra virágágyást helyeztek. A decsi régi művelődési ház égé­sekor a helyszínen derült ki, hogy a közelben lévő tűzcsapot már régen kiiktatták. Mindezek­nél az a bosszantó, hogy a ké­sést a tűzoltók hibájának köny­véli el a lakosság. Az érvény­ben lévő szabvány szerint eze­ket a berendezéseket féléven­ként vizsgázott személyeknek felül kellene vizsgálni, a hibákat megszüntetni, a tűzcsapjelző táblákat pótolni. Mindez a fenn­tartók feladata lenne. A Víz és Csatornamű, a VGV., az OTP-s lakások közös képviselőinek a felelőssége. Reméljük okulnak e példából. Csőglei István a megyei Tüzoltószövetség elnöke Nők mundérban Erőszak: csak az elfogásig A hollandok (is) másképp csinálják Átalakulás előtt áll a rendőrség Magyarországon. A válto­zás végrehajtói számára fontos, hogy megismerjék: hogyan működnek másutt a hasonló szervezetek. A magyar és a hol­land belügyminiszter közötti megállapodás értelmében húsz magyar vezető rendőrtiszt töltött nemrégiben egy hetet Hol­landiában. A tanulmányúton ott volt dr. Berta Attila, Tolna megye rendőr-főkapitánya is, akit „a tulipánok országában” látottakról kérdeztünk. — A látogatás munkajellegét a hollandok nagyon komolyan vették. Egy szabadnapunk volt, tehát nem üdülni voltunk. Mind­azonáltal nagyon tanulságos volt. Amellett, hogy megismer­kedtünk a holland rendőrség szervezeti felépítésével, bete­kintést kaphattunk a harlemi rendőrség munkájába is. — Gyanítom, hogy sokan New York azonos nevű város­részéről többet tudnak nálunk, mint erről a holland városról. — Ez egy százötvenezres te­lepülés. A bűnözési mutatók alapján nem olyan veszélyes, mint a New York-i Harlem ne­gyed, de mondjuk veszélye­sebb mint Tolna megye ... Míg nálunk 260 ezer emberre hét-hét és félezer bűncselek­mény jut, addig ott ez a szám megközelíti a tizenkétezret. Hozzátartozik a képhez, hogy a harlemi rendőrség létszáma - a kevesebb lakosra - több, mint százzal nagyobb, mint a mi megyei állományunk. Felderítési eredményessé­gük huszonöt százalék körüli (ez megfelel a magyarországi átlagnak, a Tolna megyei 15-20 százalékkal jobb ennél), azon­ban ezzel ők maximálisan elé­gedettek, ugyanis teljesen más szempontból értékelik a rend­őrség munkáját, mint nálunk. Segítő rendőrség — Magyarországon azt mé­rik, hogy az elkövetők mekkora hányadát tudjuk átadni az igaz­ságszolgáltatásnak, és hogy mekkora a rendőri intézkedé­sek száma. A hollandoknál fon­tos szempont, hogy milyen gyorsan érkezik a rendőr a helyszínre. Nem az az elsődle­ges, hogy milyen gyorsan deríti ki, hogy ki a tettes, hanem, hogy milyen gyorsan segít a bajbajutotton. — Miben segít? — Akár abban is, hogy ha valaki elvágja e kezét, vagy megsérül egy támadás kap­csán, akkor a rendőrök elsőse­gélyben részesítik. Ezért is igen nagy a rendőr­ség tekintélye. Az állampolgári jogokat maximálisan tisztelet­ben tartják, ugyanakkor a bű­nözővel, a közterületek rendjé­nek megsértőivel szemben ke­gyetlenül bánnak. — Miben mutatkozik meg, hogy elismerik a rendőröket? — Elég nehéz bekerülni a rendőrséghez, nagyon megvá­logatják, hogy kit vesznek fel. Szakképzettség nélkül nem en­gednek ki senkit az utcára: csak a 21 hónapos rendőrképző után teljesíthetnek szolgálatot. Tőlünk teljesen idegen, hogy odakint a rendőrök negyven-öt- ven százaléka nő, még a bel­ügyminiszter is hölgy. Nálunk még az is gondot jelentene, ha X felesége Y férjével teljesítene szolgálatot... Hollandiában a rendőrök - és nemcsak a rend­őrök — igen toleránsak. Igen kemény viszont a kikép­zés: a fizikai erőnlétre, a küz­dősportokra nagy hangsúlyt fektetnek. Szemtanúja voltam, ahogy az edzőteremben egy körülbelül 160 centi magas fia­tal hölgy egy kétméteres úri­embert úgy teremtett a földhöz, hogy az csak úgy zuhant. Jog és erőszak — Láttam olyan videofelvé­telt, amelyben olyan akciót mu­tattak be, amilyent, ha a mi rendőrségünk hajtana végre, igen súlyos kritikával kellene szembenéznünk. Egy engedély nélküli tüntetést „szívbaj nélkül” - gumibottal, vízágyúval - egy­szerűen szétvertek. Ez ott telje­sen természetes, mert, ha a demonstráció törvénytelen és a rendőrség fellép, senki nem te­szi szóvá. Vagy: fogtak el úgy egy kábítószerkereskedőt, hogy szabályosan „belegyűrték a betonba”. — Az erőszak a bűnözők el­len nem sérti a nálunk oly sokat emlegetett személyiségi jogo­kat? — Az erőszak csak az elfo­gás pillanatáig tart. Attól kezdve ugyanúgy tiszteletben tartják a jogaikat, mint bárki másnak. Láttam fogdát, amelyben évente hétezer ember fordul meg. A negyvenhét cella közül mindössze kettő a kétszemé­lyes, a többi egyszemélyes, mert a lakójának joga van egyedül lenni, vagyis mással nem együtt lenni. Aki pedig fél a bezártságtól, panoráma abla­kos, golyóálló üveggel felszerelt cellába csukják, ahol a reluxát automata irányítja. Ha dohány­zik, a fogdaőrnek jelez, s az megkérdezi, hogy milyen ciga­rettából óhajt rágyújtani, és be­nyújtja neki. Az őrizetes az első 24 órát az ügyész engedélye alapján tölti a fogdában, a másodikat bíró, míg a harmadikat bírói tanács döntése alapján. A harmadik nap után vizsgálati fogságba kerül, a rendőrségnek nincs vele több dolga. Polgárbarátság és törvényesség — A rendőrség irányítása is eltér a mienktől. Nálunk alá-fölérendeltségi viszony van. Ott egy háromfős testület irányítja a rendőrséget: a pol­gármester - ő felel a település közbiztonságáért - az ügyész és a főkapitány. Ezt a testületet irányítási hármasnak hívják, adott időközönként ülésezik. A főkapitány a polgármester és az ügyész akaratát adaptálja a végrehajtó szolgálatnak. Ez a háromszög „szelep” amely arra szolgál, hogy a rendőrség ne legyen militarizált szervezet. A polgármesteren keresztül tartják meg a „polgár­barátságot”, a törvényességet pedig az ügyészség részvéte­lével biztosítják. — Ezzel szemben nálunk? — Minden felelősség a főka­pitányé. — Itthon elég sokat panasz­kodnak a rendőrök a túlterhelt­ségre. — Hollandiában harminc- nyolc órát dolgoznak hetente, és ha lejár a munkaidő, az ügyet átveszik a nyomozótól, vagy ha erre semmiképpen nincs mód, akkor tisztessége­sen megfizetik a túlórázást. Ná­lunk úgynevezett bűnügyi pót­lékot fizetnek, de ez az összeg nem honorálja azt a túlmunkát, amit egy nyomozónak el kell végeznie, hiszen átlagban napi 4-6 órával is többet kell dolgoz­nia, és csak a fizetésének 10 százalékát kapja pluszban. — Az átszervezés előtt álló rendőrség számára mennyire lehet mérvadó a holland minta? — Nyilván nemcsak onnan szerzünk információkat, hanem mindenhonnan, ahol a polgári demokráciának hagyományai vannak. Ezek összegzéséből kell majd meghozni azt a dön­tést, amely megmutatja: merre tovább. Mindent nem kell elvet­nünk a korábbi gyakorlatból, de biztosan sok mindent el kell fe­lejtenünk. Negyven évet ta­gadva kell új rendőrséget meg­szerveznünk, amíg Hollandiá­ban - ahol szintén átszervezés alatt van a rendőrség - hosszú évtizedek demokratikus beren­dezkedésének tapasztalataira építve végezhetik el ugyanezt a munkát. A kettő között lénye­ges a különbség. No és persze nem szabad el­feledni, nekünk itt egy magyar rendőrséget kell megszervez­nünk. Hangyái János Megyei matematika verseny A szekszárdi műszaki szak- középiskolában november 16-án, délelőtt 9 órától megyei matematikaverseny lesz a kö­zépiskolák harmadik és negye­dik osztályos tanulói számára. A versenyt a szekszárdi Skála áruház és a Bolyai János Ma­tematika Társulat támogatásá­val a pedagógiai intézet szer­vezi. Mindkét évfolyamról az első hat helyezett vesz részt Baranya-Somogy-Tolna me­gyék matematika versenyén, melyet december 13-án Pé­csett, a JPTE Közgazdasági Karán rendeznek. Tudományos diákkörök konferenciája A Szekszárd-palánki Csapó Dániel Mezőgazdasági Szakkö­zépiskola ismét megrendezi Tolna megye középiskolái tu­dományos diákköreinek konfe­renciáját. Ezen a találkozón minden iskolából egy-két tanuló vagy munkacsoport vehet részt, akik ismertetnék saját kutatásu­kat vagy önképzőkörük tevé­kenységét. A találkozó célja, hogy a tu­dományos munkával foglalkozó diákok egymást megismerjék és munkájukról nyilvánosan is számot adhassanak. A TDK konferencia 1992. március 19-én, csütörtökön délelőtt 9 órakor a szakközépiskola könyvtárában lesz. A találko­zóra december 15-ig várja az iskola a jelentkezéseket, vala­mint azt, hogy, milyen témában kívánnak részt venni. Dalosok a testvérvárosból A weikersheimi gimnáziumi kórus Tolna megyei vendégsze­replésre érkezik a jövő nyáron. Dunaföldvár és a németországi városka között kialakulóban lévő testvérvárosi kapcsolat első kulturális programjáról a közelmúltban döntöttek. Wei- kersheimben hagyományai vannak a zeneoktatásnak, azt tervezik, hogy a tehetséges földvári diákok az ottani euró­pai hírű zenei műhelyben fej­leszthetik tudásukat. Rendőrségi fogadóórák November hónapban a rend­őrkapitányságok vezetői az alábbiak szerint tartanak foga­dóórákat: Szekszárdi Rendőrkapitány­ság vezetője november 29-én, reggel 8-től 10 óráig fogadja az ügyfeleket. Bonyhádi Rendőrkapitányság vezetője november 18-án 15 órától 16 óráig tart fogadóórát. Dombóvári Rendőrkapitány­ság vezetője november 25-én 15 órától 16 óráig áll az ügyfe­lek rendelkezésére. Paksi Rendőrkapitányság ve­zetője november 27-én 16-tól 17 óráig várja az ügyfeleket. Tamási Rendőrkapitányság vezetője pedig november 25-én 9 órától 10 óráig tart fogadóórát. Tanácsadás Bonyhádon, a polgármesteri hivatalban november 12-én, 13 órától 16 óráig vidéki pályavá­lasztási tanácsadást tartanak. Ugyanezen a napon pályavá­lasztási beszélgetés keretében bemutatkozik a Budapesti Mű­szaki Egyetem a szekszárdi Műszaki Szakközépiskola és Technikumban. A bemutatko­zásra délután fél háromkor kerül sor.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom