Tolnai Népújság, 1991. november (2. évfolyam, 256-280. szám)

1991-11-09 / 263. szám

(tolnai} ,

6 NÉPÚJSÁG

1991. november 9.

„Én elsősorban rendőr vagyok..

Hivatástudat, humánum és megértés

Hét végi beszélgetés dr. Soczó Lászlóval- Szabadságon, szabadidőruhában, tanulás közben még sohasem találkoztam rendőrtiszti főiskolát, és jogi egyetemet végzett városi rendőrkapitánnyal. Ha nem vagyok indiszkrét, mit tanul még?- Ügyészi szakvizsgára készülök, mert így teljes a diploma. Decemberben lesz az írásbeli és szóbeli egyaránt, ezért gőzerővel tanulok.- Azt is jelentheti ez, hogy a Szekszárd városi rendőrkapitány a jelenlegi állását ugródeszkának tekinti?- Nem! Nem fordult meg a fejemben soha, hogy a rendőrség kötelékeit elhagyjam. Az első munkahelyem, s ha rajtam múlik az utolsó is. Számomra mindez nem csupán hivatás, ez már talán állapot kérdése is egy kicsit. A jazznyelv talán azt mondaná, megszállott zsaru vagyok.- Mindig a hajtós, kemény, és ösztönösen is kiváló szimattal megáldott rendőrök közé soroltak ismerőseid.- Rendőri munkám, emberi tartásom során mindig alaptételként jutott szerephez az emberség, a segíteni akarás vágya. Lehet, kissé furán hangzik, de ebbe beletartoznak a bűnözők, az elkövetők is. A tisztesség és jog keretein belül természetesen.

I- Lojalitás a bűnözővel szemben .. . Végül is mi ez, egyfajta hittérítés?- Nem hittérítés, nagyrészt emberi, tartásbeli # kérdés, humánum kérdése. Állandó belső késztetést éreztem, hogy segítsek az embereken.- Lehet azonosulni a bűnözővel, meg lehet érteni motivációikat?- Nem csak lehet, kell is! Az eredményes rendőri munka, a gyanúsított szóra bírása empátiás készség, bizonyos fokú azonosulás nélkül lehetetlen. Ha megértjük mit miért tett, előbb jutunk a megoldáshoz.- Ha most udvariatlanul azt mondom, nem szívesen lennék ma rendőr, akkor gyanúm szerint a válasz az, ugyanez igaz a te oldaladról nézve az újságírásra.- Én ezt nem mondanám, hiszen újságíró sohasem akartam lenni. Rendőr viszont igen. Az újságírás épp úgy hivatás a szememben mint a sajátom.- Amikor azt halljátok, hogy zsaru, kopó, fakabát - a magyar köznyelv szinonima szótára számos ilyet ismer és használ - mit vált ez ki belőled?- Nem akarok a bibliából idézni... Inkább a hivatástudatra utalnék. Bizonyos fokú el- vakultságot, elszántságot igényel az, ha valaki zsaru. Ezt a munkát hihetetlenül kell szeretni, szívvel-lélekkel kell csinálni.- Ennek a végletei borzalmasak. Feldarabolt hullák gyilkosai, halálos balesetek áldozatai, rafkósok, gazemberek, betyárok után kajtatni, betörőt fogni...- Jó érzés egy erőszakos- kodót, egy rablót megfogni és a

büntetőjog némi elégtételt szolgáltat a rendőri munkáért. Sikerélmény a bizonyítás már önmagában is.- A mai gazdasági helyzet eleve fékeket rak a rendőrségre, hiszen a bűnözők lassan jobb technikával rendelkeznek mint a rendőrök.- Háromféle rendőrt ismerek: az első kategória egyre fogy sajnos, ők a régi, öreg zsaruk, a mindenáron dolgozók, a fanatikusak. Tőlük lehet és kell tanulni. Belőlük egyre kevesebb van. A másik a fiatal és tehetséges gárda, akikből szerencsére sok van Szekszárdon. Őket viszont pontosan a mai körülmények miatt féltem (lásd technika, megbecsülés, agresszivitás) belőlük javarészt jó zsaru lehet. A harmadik réteg amely nem hivatásnak, csak munkahelynek tekinti a rendőrséget. Előbb-utóbb maguktól mennek el.

I- Igen érdekes kérdés ez, de hivatástudatból még senki nem élt meg.- Ennek ellenére is vallom, a vérbeli rendőr e nélkül élni is képtelen, így ők mindenképpen maradnak, a fiatalok viszont szembesülnek azzal a kényszerrel is, hogy meg kell élni valahogy. Friss példa, a fiatal, tehetséges tiszt vállalkozásba kezd. A hivatással képtelen összeegyeztetni, így dönt. A megélhetést választja. A fiatalok még nincsenek megmérgezve a hivatástudattal.- Ebből a kettős éntudatból következik, hogy a rendőrség és a kapitány egy jó rendőrt veszített el, miközben a fiatalember családja jobban él.- Aki menni akar, azt nem kényszerítjük maradásra. Ide lelkiismeretes, ezt az életmódot önként vállalni tudók kellenek. A rendőri munka csapatmunka, alapvetően a bizalomra épül. Maximálisan bízni kell egymásban.- Az egyetemet

1989-ben fejezted be (summa cum laude) és bonyhádi létedre Szekszárd rendőrkapitánya lettél. A pályafutásod sikeresnek mondható?- Én úgy érzem, igen. A kapitányság az ország legjobb eredményeit tudhatja magáénak. Nem azt mondom, hogy ez az én érdemem. Ez a csapaté, én legfeljebb ebbe társtettesként férek bele. Világ életemben rendőr voltam, s annak ellenére, hogy kapitány lettem, rendőr maradtam elsősorban. Továbbra is bűnügy centrikus vagyok és lakosság párti. A rendőr munkájával vívja ki a lakosság megértését, segítségét. Keményen fellépek a bűnözők ellen. Ilyen voltam nyomozóként, ilyen maradtam kapitányként is. A mi állományunk kiváló, fiatal és kevésbé képzett mint kellene legyen, de erről nem ők tehetnek alapvetően. Érettségi nélkül nem veszünk fel rendőrt, a tiszti állományba

pedig csupán felsőfokú végzettségű ember kerülhet.- A rendőrkapitányt mennyire kényszeríti a beosztása társadalmi közéletre?- Nyilvánvalóan kötelez, melynek eleget is kívánok tenni. Az önkormányzatokkal való kapcsolattartást hangsúlyoznám, mely nem protokolláris, hanem munkakapcsolat. A rendőrkapitányt, úgy érzem, célszerű kihagyni az előbbiből.

I- Szektor- és politikasemleges legyen a rendőrkapitány?- Feltétlenül. Az a jó kapitány, akiről keveset beszélnek. A társadalomban egyre több veszélyhelyzet mutatkozik, az emberek tűrőképessége csökken, a bűnözési hajlam növekszik ... S bármily furcsa, de mi rendőrök megértjük, hogy most nem jut több technikára, felszerelésre, megbecsülésre. Bár sokan ott tévesztenek, hogy úgy ítélik meg, hogy mi rendőrök kapunk előnyöket a jó technikával, holott ez össztársadalmi érdek. A jó létszámú, technikailag jól felszerelt és a munkájában megbecsült rendőrség mindannyiunk érdeke. Nekem lelkiismeret furdalásom van fiatal tisztjeimmel kapcsolatban, mert hajtanak, mennek, csinálják a dolgukat zokszó nélkül. S a túlterhelés, az értéken aluli megbecsülés bizony gond. Akkor is az, ha megértjük az ország szűkös helyzetét. Önként vállalják a sok pluszt, de meddig lehet ezt elvárni?- Ugyanakkor a rendőrök közmegítélése sokat változott, s nem vagyok meggyőződve róla, hogy ez mindig pozitív irányú.- Nem akarok olyan profán dolgokra utalni, hogy a rendőrviccek megszűntek, de érezzük, tapasztaljuk, ha az állampolgár tehetetlen, a rendőrséghez fordul. A bizalom erősödésére utaltam ez esetben, s ez szerencsére sokat változott. Az állampolgárok érzékenyebbé váltak, s csak az dühít ha olyat varrnak a nyakunkba ami nem tőlünk függ.- A rendőrség állománya összeségében közmegbecsülésnek örvend, de ugyanúgy mint bármely más rétegből, a rendőrök közül is felszínre kerültek a bizalomra méltatlanok.- Nálunk is voltak hasonló esetek. Mióta kapitány vagyok, éppen ilyen szituációk miatt jópár embert leszereltem. A testület érdekében nem tűrünk meg ilyet. A jövő a jól kvalifikált rendőrség irányába mutat, s úgy érzem már mutatkoznak ennek jelei is. A szekszárdi kapitányság az ország legeredményesebb megyeszékhelyeinek egyike. Ez bizonyára a lakosság összetételétől is függ, de nagy részben az állomány munkáját dicséri. Ez az állomány akar dolgozni. A rendőri munkát is sikerélmények motiválják, bár a siker és kudarc együtt hordják össze a hétköznapjainkat. Mindehhez persze önbecsülésre van szükség.- Szabadidődben...- A családom sínyli meg leginkább beosztásomat, ha csak tehetem velük vagyok. A könyveimet, az olvasást szeretem.

Szabó Sándor Fotó: Kispál M.

A HIT VILÁG A

„Példa mutatja, oly sdkféle szólás van a világon, és azok közül egy sem érthetetlen." Pál I. levele a korinthusbeliekhez, 14,10.

A debreceni Nagytemplom

Ki hitte volna, akár csak néhány évvel ezelőtt is, hogy a római pápa a debreceni Nagytemplomban fog imádkozni közösen a nem katolikus keresztényekkel? Napjainkban divatos meghatározással: ökumenikus imádságot tartottak. Bár napjainkban a pápai látogatások programjában mindig szerepel ökumenikus találkozó, az általában úgy szokott történni, hogy az adott ország püspöki kara valamelyik katolikus templomba hívja meg a többi keresztény egyház képviselőit.

Áz alábbiakban röviden ösz- szefoglaljuk, mit is illik tudni a magyar kálvinisták legfőbb templomáról.

Debrecennek volt egy szép, XIV. században épült gótikus temploma, amely a XVI. században leégett, és régi pompájában többé nem állították helyre. Ennek a romos Szent András templomnak az afap- falaira és részben köveinek felhasználásával épült a 19. század elején Péchy Mihály tervei szerint a Nagytemplom és a református kollégium, a magyar építészeti klasszicizmus két legkorábbi, monumentális alkotása.

A Nagytemplom még ma is uralkodik a városképben. Építésének kezdetét 1803. április 12-re tehetjük. Ekkor döntött ugyanis úgy a konzisztórium, hogy a fennálló középkori falakat, amelyeket több tűzvész alaposan megrongált, lebontják, és helyükre újat emelnek. Péchy Mihály végleges építési tervét 1807-ben fogadták el. A Péchy-féle tervek alapgondolatainak épségben hagyásával a templomhomlokzat végleges kialakítása, a fő- és kereszthajók boltozása Rabi Károly gyöngyösi építőmestertől ered. Rabi Károlytól való a templom belsejének mostani formája is. A Péchy-féle tervekből megmaradt még a Nagytemplom homlokzatának a főutca tengelyére

merőleges elhelyezése, az alaprajz centrális beosztása, és a homlokzat oszloprendje. Az eredeti tervhez képest a tornyokat közelebb hozták egymáshoz, a homlokzat így nem takarja teljesen a főhajót. A falak 1809 őszére teljes magasságukban álltak, 1814-ben pedig elkészült a főhajó boltozása is.

A belső berendezés lassabban haladt. A szószék tervét Kiss Sámuel rajzolta, s a pesti Vogel Sebestyén cég készítette el a magyar empire bútormű- vesség e remekét. A padok, az Úrasztala és az azt körülvevő bábos korlát Debrecenben készült, s az utóbbi kettőnek Do- hányosi József volt a mestere. A nyugati torony 1818-ra, a keleti 1821-re lett készen, de az első istentiszteletet már 1819. november 24-én megtartották a Nagytemplomban.

Amint a két torony elkészült, kiderült, hogy a Péchy-féle terven szereplő kupola - amelyet gazdasági okokból hagytak el - , szerves része lett volna a templomnak, ezért a tornyok közé mellvédfalat húztak, párkányzatát a tornyokéval hozták vonalba, tetejére klasszicista kővázákat raktak.

Belső berendezéséhez tartozik a közel két évtizeden át tartó vitát kiváltó orgona beépítése. Az orgona egyébként Bécsben készült, és 1838-ban állították fel.

A Nagytemplom berendezése a kálvinista liturgiának megfelelően puritán. Egyedüli dísze a gazdagon aranyozott szószék és az Urasztalát körülvevő korlát.

A Nagytemplom 1944 őszén gyújtóbombát kapott. Leégett a tető és a keleti torony kupolája. Teljes helyreállítása 1954-ben fejeződött be.

Mint köztudott, a Nagytemplomban fontos esemény zajlott a szabadságharc alatt, amikor Debrecenben a kollégiumban ülésezett a magyar országgyűlés, és 1849. április 4-én a Habsbrug-ház trónfosztásának ünnepélyes deklarálására a honatyák átvonultak a Nagytemplomba.

Már nem a Nagytemplom, hanem a kollégium oratóriuma volt a színhelye egy másik, jelentős eseménynek: 1944. december 21-én ünnepélyes külsőségek között itt ült össze az ideiglenes nemzetgyűlés.

Dr. Csonkaréti Károly

Példaképeink

November 1: Mindenszentek: A sok névtelen és ismert szent közös ünnepe.

November 4: Borromeo Szent Károly, püspök. A trentói zsinat határozatait példamua- tóan megvalósította. A nagy milánói pestisben élen járt a felebaráti szeretet gyakorlásában. Kortársa, egy protestáns mondta róla: „Ha minden pap ilyen lett volna, sose következett volna be a szakadás.”

(+ 1584. november 3.)

November 5: Szent Imre herceg. Szent István királyunk fia, a magyar ifjúság védőszentje. Korai halála megakadályozta abban, hogy István után királyunk legyen. (+ 1031.)

November 10: Nagy Szent Leo, pápa, egyháztanító. Az ő kormányzása alatt a pápaság nagy szellemi tekintély lett. Ellenállt annak, hogy az állam beleavatkozzék az egyház ügyeibe, de támogatta is az államot, mikor azt veszély fenyegette. Pl. Attilát rávette Leo pápa, hogy ne forduljon Róma ellen. (+ 461. november 10.)

November 11: Szent Márton püspök. A szombathelyi egyházmegyében született Márton „Európa legkedveltebb szentje, minden szenvedőnek védelmezője és minden hatalmaskodó- nak réme”, a szerzeteseknek atyja és híveinek buzgó pásztora volt. Tours város püspöke. Több mint kétezer szerzetes kísérte sírjához. (+397. nov. 11.)

November 12: Szent Jozafát püspök, vértanú. Híveit látogatta, amikor az únió ellenségei vérfürdőt rendeztek a püspök és hívei köztt. Jozafát így szólt ellenségeihez: „Gyermekeim, mit tesztek? Miért ölitek meg szolgáimat és barátaimat? Ha ellenem van valami vádatok, lássátok, itt vagyok!” Azok rárohantak és megölték. 43 éves volt. (+ 1623. november 12.)

November 13: Magyar Szentek és Boldogok. Az összes magyar szent közös ünnepe.

November 15: Nagy Szent Albert püspök, egyháztanító. Albert, az „egyetemes doktor" írásai ma 50 vaskos kötetet tesznek ki, a tudomány szinte minden ágát művelte. Egy legenda szerint tőle származik a kölni dóm tervrajza. Ha ez így nem is helytálló, de a valóságban megépítette az arisztotelé- szi pillérekre a keresztény bölcsesség dómját, melyet aztán tanítványa, Aquinói Szent Tamás fejezett be. (+ 1280. november 15.)

November 16: Skóciai Szent Margit. A mai Mecseknádasd határában, a Várhegyen született. Szent István unokája volt. Skóciában az igazi keresztény királynék mintaképe lett.

(+ 1093. november 16.)

November 17: Szent Gertrud szűz. Cisztercita nővér volt. A középkorban élt, de írásai által minden időkre nagy tanítója marad a bensőséges életre törekvőknek. (+ 1301. nov. 17.)

November 19: Árpádházi Szent Erzsébet. Erzsébetről köztudomású, hogy szeretettel

ápolta a betegeket, még pesti- seseket is, akiket kerültek az emberek. Gondoskodott a szülőanyákról, szeretettel bánt a gyermekekkel, mindenhol vigasztalt és örömet sugárzott. Kevés szavát jegyezték fel. Egyik ilyen fennmaradt mondása: „Mindig mondtam nektek, hogy az embereket vidámakká kell tennünk.” IV. Béla királyunk testvére volt. (+ 1231. nov. 17.)

November 22: Szent Cecília szűz, vértanú. Az egyházi zene pártfogója. Életéről kevés adatunk van, de már a 4. században állt Rómában egy templom, mely az ő nevét viseli. Az a tény, hogy oly nagy tiszteletben állt, vértanúságának hősiességére enged következtetni.

November 23: Szent Kelemen pápa, vértanú. Szent Péter harmadik utóda. Szent Ireneusz szerint még látta és hallotta az apostolokat. Nevéhez (jóságos, kegyes) méltóan kormányozta az egyházat, de bátorsággal is.

November 24.Szent Dug-Lac András áldozópap és társai, vértanúk. A 16. századtól kezdve hirdették az evangéliumot Vietnámban. Azután három századon keresztül, megszakítva néhány békés idővel, sokan nyerték el a vértanúságot. II. János Pál pápa 1988. június 19-én 117 vértanút avatott szentté, közülük 96 vietnámit, 11 dominikánust és 10 hittérítőt a párizsi missziós társulatból.

November 30: Szent András Apostol. Jézus első tanítványainak egyike. Halász ember volt. Vértanú, keresztre feszítették.

Farkas Béla plébános