Tolnai Népújság, 1991. november (2. évfolyam, 256-280. szám)
1991-11-09 / 263. szám
1991. november 9. TOLNAI. , , 4 NÉPÚJSÁG TOLNAI KÖRKÉP TOLNA VÁROSRÓL ÉS A KÖRNYEZŐ TELEPÜLÉSEKRŐL Környékbeli események Erzsébet-bál November 16-án este 8-kor Erzsébet-bált rendeznek Fácánkerten. A helyi művelődési ház eme programján a paksi Holdfény zenekar szolgáltatja a talpalávalót. Nyugdíjas pedagógusok klubja A karácsonyi előkészületekről lesz szó a nyugdíjas pedagógusok soronkövetkező ösz- szejövetelén, november 13-án 18 órakor, a tolnai művelődési házban. Galambkiállítás A Tolnai Galamb és Kisállattenyésztők Egyesülete kiállítást rendez a tolnai Munkásotthonban. A bemutató november 15-16-17-én 9-17 óráig látogatható. A város óvodásai és iskolásai november 14-én - csoportokban - térítés nélkül megtekinthetik a rendezvényt, melyen a galambokon és kisállatokon kívül díszmadarakat és díszba- romfikat is láthatnak az érdeklődők. Kertbarátkor A kiskerti növényvédelem és szőlőtermesztés új tapasztalatairól hallgathatják meg a kertbarátok Győrök Lajos előadását Tolnán, a kulturházban, 11-én (hétfőn) 18,30-tól. Mesejáték A budapesti Meseszínpad művészei kétszer lépnek föl a tolnai gyermekközönség előtt. November 14-én 10,30-kor az óvodások, 14,30-kor a kisiskolások nézhetik meg előadásukban a „Mátyás király meg az ördög” című darabot, a helyi művelődési központ színháztermében. Kölesd dimbes-dombos kis falu a megye szívében. Három karcsú tornyú temploma arra emlékeztet, hogy valamikor népes település lehetett. Házainak egyrésze már elöregedett. A fiatalok a közelmúltig szívesebben építettek fészket a közeli városokban, Pakson vagy Szekszárdon. A falu első embere, Kovács György beszélgetésünk elején a régről szerzett hátrányokat említi. — A 60-as évek településfejlesztési politikája szinte ösztönözte az embereket arra, hogy a városokba költözzenek. Vidéken az infrastruktúra olyan alacsony volt, hogy szinte nem is lehet róla mit mondani. Hangospuszta ebben az időben néptelenedett el, mára csak a neve maradt meg, mert 2 kilométeres betonutat képtelen volt a község építeni, ugyanis nem fejleszthető külterületi településnek számított. — És most már van miért maradniuk az embereknek? — Én bízom benne, hogy nem csak a nehezebb gazdasági viszonyok kényszerítik őket maradásra. Néhány éve lelassult az elvándorlás, de a fejlődési erő még ma sincs meg. Az önkormányzat mindent elkövet, hogy ezen a folyamaton változtasson. A hozzánk tartozó Borjádon minél előbb szeretnénk megépíteni a vízmüvet, mert az ásott kutakban erős a nitráttartalom. Mindössze 174en élnek itt, de a környezet olyan szép, hogy azt tervezzük, hogy üdülőövezetet alakítunk ki itt. Két évvel ezelőtt megvásárolta egy vállalkozó a borjádi Sas-kúriát, ahol annak idején Petőfi Sándor is megfordult. Té- len-nyáron működő panziót és éttermet alakított ki belőle. Egy arc - egy mesterség Kovács György, Kölesd polgármestere — Mekkora a vállalkozói kedv a község polgárai között? — Van virágkereskedőnk, két élelmiszerboltunk, ácsunk, fuvarozó, asztalos, pék ... Legalább 30 vállalkozónk van. Hamarosan nyit egy benzinkutas is, és a helyi vágóhidat is privatizáltuk. Ez utóbbit Hegedűs József vásárolta meg, aki mindjárt bővített is. A helyi sertéseket szeretné felvásárolni, és füstölt árut is kínál majd. Mi a gyors ügyintézéssel próbáljuk támogatni a vállalkozói kedvet, és azzal, hogy jövőre sem tervezzük a helyi adó bevezetését. A másik „marasztaló” tervünket már félig-meddig meg is valósítottuk. Az egészségügyi ellátás korábban nem volt felhőtlen. Mára sikerűit egy fiatal orvosházaspárt a faluba hívni, egyikük belgyógyász, másikuk gyermekorvos. Vásároltunk hordozható EKG berendezést, beszerzés előtt áll a mini labor is. A célunk, hogy ne kelljen a betegeket utaztatni egy-egy vizsgálat miatt. — Kérem, hogy most önmagát is mutassa be ilyen részle-- tességgel. — A szomszéd faluban, Kistormáson születtem. 1986-ig a kölesdi tsz-ben dolgoztam, agrárgépész a szakmám. 86-ban testületi tag lettem, majd hamarosan megválasztottak tanácselnöknek, de ezt a bürokratikus munkavégzést, ami az államigazgatást jellemzi, a mai napig nem tudtam megszokni. — A legutóbbi választásokon melyik pártnak a színeiben indult? — Nem valami nagy dicsős- ség ma erről beszélni, de az igazsághoz hozzátartozik, 83- ig MSZMP-tag voltam. Emiatt a választásokon a mocskolódásig elmenő támadások értek. .Három jelölt indult, én függetlenként szerepeltem, de a választási szövetség támogatásával. — Milyen programot készített? — A realitásoknak és az elvárásoknak együtt akartam megfelelni. A borjádi ivóvízellátást, útépítést, gyermekorvost, a kereskedelmi és lakossági színvonal emelését terveztem. Az embereket névről ismerem, személyes a kapcsolatunk. Az ajtóm bármikor mindenki előtt nyitva van. — Mennyire tudja a helyi önkormányzat azokat a szociális terheket felvállalni, amit ma a nehéz gadasági helyzetünk rárak? — Az összes terhet, ami ránk zúdul, nem lehet felvállalni, csak enyhíteni. Az említett okok miatt a faluban sok az idős ember, ezért is alakítottuk meg a népjóléti bizottságot, amely a szociális jellegű ügyekkel foglalkozik. Tüzelővásárlási, étkezési segélyeket adunk ki. Működik az időskorúak klubja, ahová húsz rászoruló rendszeresen el is jár, nemcsak programot, de ellátást is biztosítunk számukra. Sajnos, egyre több a munkanélküli is, mivel ezzel a helyzetével senki nem dicsekszik, csak sejteni tudjuk, hogy 50-60 családot érinthet ez a gond. Többségük ingázó volt, a vállalatok először a vidéki dolgozóiktól igyekeznek megszabadulni. Ha tudunk róla, esetenként biztosítunk OTP-tör- lesztésre vagy gyermeknevelésre segélyt. Nagyon nagy gond az általános iskolát végzettek elhelyezkedése is. Ma már a szakmunkásképzőbe is csak akkor veszik fel a gyereket, ha fel tudja mutatni a szerződését az iparossal. A faluban, aki tud segít, de hallottam olyan esetről is, hogy 80 ezer forintot kért a szülőktől a szerződés fejében, az iparos. Szerencsére nem a mi falunkban fordult ez elő. — A család mit szól az állandó elfoglaltságához? — Néha nehezen viselik, de azért megértőek. Feleségem és két gyermekem van, a fiam 14, a lányom 10 éves, de velünk él a 80 éves édesanyám is. Ha jut rá időmszivesen gazdálkodom, van egy kis szőlőm és földem is. Mauthner Ilona Bogyiszlói történések A sötétkék hímzőfonál és a heraldika Dr. Sümegi Zoltán polgár- mester megmutatta a bonctermet. És a ravatalozó helyiséget, meg a leendő hűtők helyét. A bogyiszlói temetőben elkészült hát az épület, ahonnan a falu lakói utolsó útjukra indulnak. Berendezése még nem teljes, a belső festési, villanyszerelési munkálatokat tavaszra halasztották. De a lélekharangot, melynek ára közadakozásból gyűlt össze, még az idén beszerzik. Villámlátogatásunkkor más eredményekről, tervekről is szólt a polgármester. Arról, hogy folyik a gázvezeték-építés a település külterületén, s jövőre a belterületen folytatódik, arról, hogy szeretnének a főutcán csapadékvíz-elvezető árkot készíttetni, arról, hogy jó ütemben halad a paprikamalom tetőszerkezetének javítása, cseréje, és arról, hogy van már Bo- gyiszlónak pecsétje, címere és zászlaja. Ez utóbbi (piros-fehér csíkos lobogó, közepén a kék-arany címerrel) prototípusa csak azért nem készült még el, mert nem lehet sötétkék hímzőfonalat kapni. (Hogy ilyen esetben mi a teendő, arra nem adAz új címer már több középület falára felkerült nak tanácsot a heraldikai szakkönyvek.) A rajzolatot egyébként az itt élő Mözsi-Szabó István festőművész készítette, s egy fórumon a község népe már el is fogadta. — Ritkaság - mondta a polgármester -, hogy egy falunak címere legyen. S ha van is, többnyire ekevasat vagy búzakalászt ábrázol. A mienken az ismert bogyiszlói csónakos evez, a kék vízen, az aranyló napfényben. -WyFotó: KPM Mini galéria Tolnán? Beda László tárlata a tolnai művelődési házban november 15-én 15 órakor bezár. Az eseményt Schmidt Józsefné, az intézmény igazgatója ünnepélyessé szeretné tenni, mégpedig azért, mert a festő „búcsúzóul” egy képet a kulturháznak ajándékoz. Ezért erre az alkalomra meghívják a város prominens személyiségeit: képviselőket, iskolaigazgatókat stb. Beda László nem az első művész, aki „otthagyja névjegyét” a művelődési központban. Az igazgatónő elmondta, hogy már 8-10 kép került hasonló úton hozzájuk. Ezek képezhetik egy jövőbeni mini galéria alapját. E képekből - ha sikerül megfelelő kiállítóhelyiséget találni - akár állandó tárlatot is nyithatnak a városban. Közmeghallgatás Fácánkerten így néz ki az új ravatalozó Ma (november 9-én) délután 2-kor közmeghallgatás lesz Fácánkerten, a falu kul- turházában. Először az ön- kormányzat megalakulása óta eltelt időszak munkájáról szóló beszámolót hallgathatják meg az érdeklődők, majd a helyi adók kerülnek terítékre. A képviselő-testület többféle adó kivetését tervezi, 1992-től. Szóba jöhet: telekadó, építményadó, kommunális adó és iparűzési adó. Ezt a fórumot azért rendezik, hogy megismerjék a lakosság véleményét: mi az, amit támogatnának, mi az, amit nem, mi lenne - nézetük szerint - a legelfogadhatóbb megoldás. Hölgyeknek sem árt! Beszelgetes Balogh András „testépítési” vállalkozóval — Balogh András két body building termet is működtet: egyet Szekszárdon, egyet Tolnán. Önről mindenki azt hiszi, hogy eredetileg testnevelőtanár — Nem, rajz-földrajz szakos vagyok, a feleségem testnevelő. A body buildinggel tizenöt éve jegyeztem el magam, innen jött az ötlet erre a vállalkozásra. — Tudtommal a szekszárdi teremre nagy az igény! — Igen. Óda jobbára dolgozók járnak. Hamar rájöttek, hogy erre megéri időt fordítani, így jobb a közérzetük - persze, eleinte kinek ne lenne izomláza. Szekszárdon a hozzánk bejárók egyharmada tartozik a szebbik nemhez, itt Tolnán, a selyemgyári terembe is járnak be lányok - többségében egészségügyi dolgozók. Ők már tudják, és meg is tapasztalták az izomzatra, az egészségre gyakorolt jótékony hatását. Talán ennek is köszönhető, hogy van néhány rehabilitációs tagunk is, ők valamilyen műtéten estek át, vagy mozgászszervi megbetegedésük volt - vagy van. — Sokan ijesztgetik a nőket, hogy ez árthat nekik! — Ez tévhit! Köztudott, hogy a hormonrendszer ettől nem változik. Egyébként a teremben segítő szakemberek nem hagyják relatíve nagy súllyal dolgozni a hölgyeket, hisz más az alkatuk, mint a férfiaké. Ettől a sporttól csak nőiesebbek lesznek a nők! — Volt alkalmam kipróbálni a berendezéseket. Úgy érzem, hogy szülés után néhány hónappal a fogyásra, a ráncok eltüntetésére is jó hatású lehet. — Valóban. Mindenre van megfelelő célgépünk, apránként lehet terhelmi az izmokat, ott erősítünk vagy fogyasztunk, ahol akarunk, ahol keíl. Ha valaki bizonytalan az alkalmasságában, kérje ki orvosa vagy sportorvos véleményét, s aztán lehet jönni! Mindenkinek testre- szabott edzéstervet, készítünk, ha bármi gond adódna, állandóan van szaksegítség a teremben. — Eredményre mikor és mennyi idő múlva számíthatunk? — Mint mindenben, ebben is egyéne válogatja, de hónapok múlva biztos az eredmény. Sajnos, nálunk még nem divat az egészséges életmód - a nálunk fejlettebb országokban már életformává vált. A testépítésnek három sarkalatos pontja van: az edzés, a helyes életmód - táplálkozás és a pihenés. Itt az nem ér el eredményeket, aki mértéktelenül iszik, dohányzik, nem figyel az egészségére! — A bérletek díjairól is hallhatnánk? — Akik heti három alkalommal akarnak jönni, azokank 550 forint havonta, akik a nyitva tartási idő alatt bármenyit akarnak itt tölteni, azoknak 700 forint/hó. — Ennyi egy diszkó alatt is elfogy! — Igen. Bár, sajnos, mi sem tartozunk más adózási formába, egy kalap alatt vagyunk például a kocsmákkal. Dné V.Gy. A tolnai konditerem
