Tolnai Népújság, 1991. november (2. évfolyam, 256-280. szám)
1991-11-08 / 262. szám
(tolnai! 4 NÉPÚJSÁG Bonyhád és környéke 1991. november 8. Magasodik a székely torony Zsindelyezés még hóesés előtt Még a tél beállta előtt befejezik A székely ember nem ismer lehetetlent (mi több a más nemzetbéli sem), így bizonyára még a nagy havazások beköszönte előtt süveg kerül a négy kicsi és a középen álló nagytorony faszerkezetére Kakasdon, a faluházban. Az erdélyi ácsmesterekből álló brigád meg- küzdött már egy anyaghiánnyal, amit hála Illés Ferenc polgár- mester leleményességének sikerült hamar feledn. Már túljutottak a földön összeállított tetőszerkezeti elemek daruskocsival történő magasba emelésén, s most éppen a torony- szerkezet lambériázásán fáradoznak. A hosszú napok fáradságos munkáját követően négy-öt napot Erdélyben, az otthon melegét érezve töltöttek az ácsmesterek, s most újult erővel láttak a munkáknak. Megnézték mi újság otthon a család és a ház körül, s már az utolsó, ám igen nagy munkát igénylő zsindelyes tetőfedési munkákra készülnek. A kakasdiak faluháza lassan alakul a szorgos kezek munkáját dícsérv. Annyit nem nehéz megjósolni, hogy a Dunántúl egyik igen ékes-míves hatalmas méretű épületegyüttesének lesznek tulajdonosai. Amennyiben szerencse kísérné a bonyhádi cikói úti melegvízkutató fúrásokat, gyanúm szerint a kihasználtság kérdésén sem kellene annyit törnie a fejét az önkormányzatnak. Rendhagyó irodalomórák az erdőben A váraljai általános iskola 6. és 8. osztályos diákjai az erdőbe készülnek. Nincs is ebben semmi rendkívüli mindaddig, amíg a programot nem ismertette meg velünk a szervezőpedagógus, Kiamik Aranka. — Az egyhetes zobákpusz- tai erdészházi tartózkodásunk során a Gyopár kulcsos-házban olyan rendhagyó irodalomórákat szeretnénk tartani, melyek maradandó élménnyel, sok új ismerettel gyarapítják gyermekeink tudását. A rendezvénysorozaton a vadvédelmi ismeretektől a fegyverismeretig, a riportkészítésig terjed a lista. Téli sportolásra is mód nyílik, és esténként regölni fogunk. Szép házak, rendes porták Barangolásaink során Bony- hádon és a völgységi településeken nagyon sok szép házzal, nagyszerűen rendben tartott portával találkoztunk. Szándé- kounk szerint ezekből, a hetente megjelenő oldalunkon mindig egyet bemutatunk. Szívesen vesszük olvasóink javaslatait e kérdéskörben, s akár azt is elképzelhetően tartjuk, hogy az Önök által készített, és szerkesztőségünk címére beküldött fotót is közöljük. Kérjük a borítékra írják rá a jeligét: „Szép házak, rendes porták”. Címünk: Tolnai Népújság, Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. Felvételünk Kakasdon készült Barnaszénnel fizetnek a jugoszlávok Nagyjavítás utáni csend a tojásszén fronton Befejeződött a nagyjavítás Vajon mit hoz a tavasz? Közhírré tétetik Kiállítás Az Art 999 alkotócsoport két tagjának, Minker Tibornak és Németh Istvánnak alkotásaiból nyílt kiállítás anyagát megtekinthetik az érdeklődők a Vörösmarty Mihály Művelődési Központban november 20-ig. Programelőzetes Decemberben bonyhádi amatőrművész kiállítása lesz a művelődési központban. Lőrinc Péter alkotásaival ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A jól bevált nagy decemberi karácsonyi vásárt ismét megrendezik a . művelődési házban december 12-től, valamint november 30-án „Környezetünk 91” címmel nyílik díszmadár és virágkiállítás. Váraljai hírcsokor Befejezéséhez közeledik a vízmű építése, a gerincvezetéket lefektették, várhatóan a tavaszra minden házban egészséges ivóvíz lesz. Szintén befejezéséhez közeledik az általános iskola új szárnyának építése is. A villanyszerelési munkákat végzik, s a központi fűtés már meleget ad. Negyvenezer forint támogatást nyert el a művelődési csoport, mely a Tolna Megyei Közművelődési Alapítványnál benyújtott pályázati anyag sikerét bizonyítja. Télapók figyelem! A városi művelődési központ hagyományaihoz híven télapókat toboroz, akik a picinyek örömére házhoz mennek majd. A nagymányoki brikettgyár előtt megszűnt a nagy sorbanál- lás. Befejezték a nagyjavítás munkáit is, ami hiába állt le az üzem, nem volt egyszerű feladat, hiszen egyes szállítószalag-rendszereket csak e módon tudtak beüzemelni. Az újonnan elkészült beruházás egynegyede működik, s a régen várt szárítóberendezés (mely nyugatnémet gyártmányú és korszerű is) november 11 -tői kezdi meg a próbaüzemelést. Mint azt Pillér Tibor üzemvezető elmondta, a korábbi szárító körüli kiporzás teljes mértékben megszűnik, ráadásul a berendezés munkába állításával javul a brikett minősége is. Ez persze nem jelenti azt sajnos, hogy az úton megült szénpor ne okozna továbbra is meglehetősen nagy kellemetlenséget a környéen lakóknak. A nagyjavítást követően sem teljes kapacitással üzemel a gyár, mert a szenek „feltapadása” miatt lassított ütemben - ezer tonna körüli napi mennyiség - folyik a gyártás. A gyár ennél 500 tonnával többre is képes, tehát a mennyiség változatlan, de a minőség javul majd. A hatalmas méretűre duzzadt és hirtelen lefutott felvásárlási láz mára érezteti igazán hatását, mert ma csak az vesz szenet, aki valamilyen oknál fogva azt kénytelen-kelletlen mindeddig halogatta. A gyár valamennyi dolgozója hétfőn egy műszakban takarít és javítási munkákat végez, ami megfelel a heti karbantartási munkáknak, míg pénteken az állandóan telepített munkahelyek kivételével a dolgozók 80 százalékos bérért otthon maradnak. Mindez a jövő héten is így lesz, amin a jugoszláviai brikettexport segíthet majd. Tízezer tonna brikettet készítenek majd a gyárban novemberben ami Jugoszláviába kerül, s cserébe barnaszénnel fizet a partner, ami köztudottan érték a brikettgyártás során. A nagymányo- kiak teljesítménye ekképp 15-20 ezer tonna körül alakul e hónapban, ami a jelenlegi körülmények ismeretében elfogadhatónak tűnik. A gyárban most nyugalom van, s nem is ők az első üzem az országban, akik ekképp jártak, mi több a szénbányászat helyzete is mindenki előtt közismert. A próbaüzemre való tekintettel a fürdő melletti területen 200 tonna brikettet tárolnak, éppen a vásárlói érdekeket figyelembe véve, mintegy biztosítékként. Szuper teljesítményekre semmiképp nem lehet számítani, de a tavaszig mindenképpen biztosítottnak látszik a gyárnak, s vele a dolgozóknak a sorsa is. „Levegővé vált” a pisztoly Bajban az autós, bajban az autóklub... Azt mondja az autós a szerelőnek: - Mester! Van ezerötszáz forintom, a kocsit meg kellene javítani, megy műszaki vizsgára, és az sem lenne baj, ha maradna ebből tankolásra is valamennyi... Nincs pénze az embereknek, akad, aki szinte életveszélyesre „kopott” kocsiba ülteti a családját. A benzin árát már két forinttal megemelték, a Casco terhei, a kötelező biztosítás és a csillagos egekbe mászott alkatrészárak mind-mind sújtják az autóst. Ez az érem egyik oldala. A másik azoké, akik javítják, szerelik és vizsgáztatják ezeket a jobbára csak autónak csúfolt négykerekűeket. Az autósnak nincs pénze, csak akkor javíttat, ha már elengedhetetlen, akkor is a foltoztatás kényszerű és felettébb bizonytalan módját választva. A Magyar Autóklub megyei vezetősége kéréssel fordult a bonyhádi önkormányzathoz, melyben kérte a műszaki állomás bérleti díjának mérséklését, mondván: a mai gazdasági helyzetben képtelenek a kívánt nyereség kitermelésére. A Völgységben működő állomáson havonta átlagosan 140-160 személygépkocsit, 40-50 motorkerékpárt vizsgáztatnak. A klubtagok száma, háromezer körül alakul. Ráadásul a terület fekvéséből következően jóné- hány baranyai autósnak is nyújtanak itt szolgáltatást. Az ön- kormányzat a kérést a költség- vetési üzemre testálta, akik nem kívánják mérsékelni a kiszabott és törvényesen megállapított bérleti díjat. A Magyar Autóklub jelenlegi helyzetében képtelennek látszik ekkora rezsit elviselni. A megoldás? Kivonulnak... Az autósok, már most látom, kezdik az aláírások gyűjtését, mert nekik szükségük van a környéken egy ilyen állomásra, ahol jelentős kedvezményeket élveznek. A klub szekszárdi csoportja pedig bizonyára nem hajlandó a saját nyeresége terhére is eltartani a bonyhádi állomást. Ezentúl legfeljebb nincs diagnosztikai vizsgálat, állapotfelmérés, javítás és műszaki vizsgáztatás Bonyhádon. Pedig már utánfutókat is tudtak vizsgáztatni. A legutóbbi fizetés során viszont az egyik mesterlevéllel is rendelkező autószerelő a visszaosztást követően négyezer forint havi fizetéssel tért haza. Pedig még azt sem lehet mondani, hogy nem próbálnak javítani a helyzeten, mert már nincs náluk munkaidő sem, akár délután négykor is nekilátnak a javításnak. Mi lesz? Az autójavító műhelyek mesterei a mai helyzetben szintén képtelennek látszanak olyan nagy befektetésre, mint a kötelezően előírt fékpad beszerelje. Ők is a klubbal kötött szerződés alapján próbálták ezt a problémát megoldani. Azzal is próbálkozik a klub, hogy láncfűrészt, rotációs kapát és fűnyírót javít, s van kismotor szervizük is, de a jelek szerint mindhiába. Ki a hibás? Az autós képtelen fizetni, a klub nem tudja kitermelni a rezsi mellett a tisztességes fizetéseket. A legutóbbi alkalommal mint klubtag már azt sem tudtam megtenni, hogy felpumpáljam a kocsi kerekeit, mert a levegőpisztoly szőrén-szálán eltűnt. Levegővé vált, szépen, stílusosan. Akadt aki négyezer forintot vitt haza Öreg kocsi, új rendszám
