Tolnai Népújság, 1991. november (2. évfolyam, 256-280. szám)

1991-11-05 / 259. szám

rt (tolnai'; 2 NÉPÚJSÁG 1991. november 5. Túl a sokkon Félelem és bizakodás Barcson Kiket érdekel az érdekvédelem Tolnán? Harci zajra hangolt fülek (Folytatás az 1. oldalról) Mit tehet ebben a helyzetben a város vezetése? Sokat nem. Merthogy Barcsot nem a bar­csiaknak kell megvédeniük. — Nemzetközi összefogásra van ahhoz szükség, hogy biz­tonságban érezhessük magun­kat - mondja Feigli Ferenc, polgármester, majd keserűen folytatja: — At kellett élnünk - ha csak rövid időre is hogy háború van, és ezt sokan nehezen tud­ják megemészteni. Nem is tu­dom, mihez hasonlítsam azt a szerencsét, hogy nem történ személyi sérülés. Szinte meg­magyarázhatatlan. Az eset fel­hívja a figyelmet: mi történhe­tett volna, ha a város sűrűn la­kott részére hullanak ezek a robbanó anyagok, ami a hely­színtől mindössze két-három- száz méterre van. — Iskolás korunkban része­sültünk bizonyos polgári vé­delmi oktatásban. Mit tud most tenni a polgári védelem? — Barcsnak is van kitelepí­tési terve - mint minden más te­lepülésnek békeidőben azonban azt egyelőre nem akarjuk „élesíteni”, mert azt szeretnénk, ha az emberek megnyugodnának. Ráadásul nagyon komoly gondot is jelen­tene, ha sorra kerülne a kitele­pítés. Igazából felkészületlenek vagyunk erre. Nyilván, ha be­következik, minden erőnkkel azon leszünk, hogy a lehető leggyorsabban oldjuk meg. Azonban mindenkit arra ké­rek, hogy nyugodjon meg, hisz a miniszterelnök úr itt Barcson elmondta: mindent elkövetnek azért, hogy megoldódjon ez a probléma anélkül, hogy a bar­csiaknak el kelljen hagyniuk te­lepülésüket. — Sokan nem engedték a múlt héten gyerekeiket bölcsö­débe, iskolába, óvodába. — így igaz, és teljesen meg­értem azokat a szülőket, akik a gyermekeiket féltve mindent el­követnek azért, hogy a legna­gyobb biztonságban lássák őket. Jogosan vetik fel a peda­gógusok, hogy teljes nyuga­lomban akarják a gyerekeket tudni. Nem nagyon tudunk vá­laszolni, hogy mit is kell tenni egy repülőgépes támadás ese­tén. Nincsenek bunkerek, épü­letek, ahol a város lakossága megbújhatna arra az időre, amíg egy támadás éri. Igazából kezelhetetlen ez a folyamat. Nemcsak nálunk, hanem az ország belsejében lévő telepü­lésein is történhetnek ilyen at­rocitások - hisz percek alatt sok település elérhető -, ha az or­szág és Európa nem tesz meg mindent azért hogy béke le­gyen a szomszédunkban. Az embereket az különöseb­ben nem nyugtatja meg, hogy véletlen vagy szándékos cse­lekmény következtében kerül­nek bajba. Az ország vezeté­sének mindent el kell követnie, hogy hasonló eset ne fordul­hasson elő. Meg kell akadá­lyozni, hogy Magyarország lég­terébe harci repülőgépek jut­hassanak. — Erre tudott-e ígéretet tenni a Honvédelmi Miniszté­rium? Szakmailag megold- hetó-e a feladat? — Flogy szakmailag meg­oldható-e, azt nem tudom, azt azonban érezzük: az ország vezetése azon van, hogy ezt a problémát minél előbb meg­oldja. — Jelent-e valamiféle biz­tonságot, hogy azóta itt külön­féle rendőrségi harci eszközök vannak készültségben? — Én nem tudom megítélni, mindenesetre, amikor itt voltak a szakértők, elmondtam nekik, hogy kérünk minden olyan in- tézkesést, ami az itt élő embe­reknek nyugalmat okozhat, vé­dettséget jelent. — Barcs nem maradt ma­gára a bajban... A miniszterelnök úrtól kezdve valamennyi vezető felajánlotta segítségét a városnak. Járt itt a vöröskereszt, különféle nem­zetközi karitatív szervezetek, amelyek szintén segítséget ígértek és adtak a bajba jutot­taknak. A megyei közgyűlés félmillió forintot szavazott meg a megsérült épületek helyreállí­tására, bár ezt megelőzően a barcsi önkormányzat úgy dön­tött, hogy mindent helyreállít sa­ját költségén. A megsérült la­kóházakat ideiglenesen helyre­hoztuk, mindenki visszaköltöz­hetett otthonába. Nem akartunk mi senkihez fordulni, mert úgy gondoltuk, hogy a gondunkat, a bánatunkat nem „tehetjük tő­kévé”. Ugyanakkor köszönjük azoknak, akik a nehéz órákban velünk voltak és segítettek. * Angyalszárnyak darabokban a barcsi temetőben- ahol több sír is megsérült - tisztán hallani a légitámadást jelző szirénát. Verőcéről (Virovi- tica) jön a hang. Rövidesen a repülőgépek, a bombázás és a géppuskaropogás is hallatszik. Egyre hangosabbá válik a zaj, s az embernek kezd valámi fo­galma lenni róla, mi a háború. Az ablakok megremegnek. Fél öt: az Almás (Somogyi Béla) utcában idős házaspár áll a ház előtt. A határ nincs mesz- szebb kétszáz méternél. — Hova mennénk? Kérdez­nek vissza. Sehol egy rokon. De ha lenne, akkor sem men­nénk. Mi lesz a házzal, a kert­tel?! - mondják szinte egymás szavába vágva Béki János és felesége, mintha abban bízná­nak, hogy ha maradnak, meg­védhetik a kis vagyonukat. — Aztán vigyázzanak ma­gukra! - kiáltják búcsúzóul, mi­közben az eget kémlelik. Nem messze tőlük lassíta­nom kell a kocsival, mert fiata­lok állják el az utat. Kíváncsiak: lassítok-e, vagy szétugrasztom őket. Megállók, kérdezem a ha­tár felé bökve: — Nem féltek? • — Á - nevetnek -, majd csak megjön az eszük! Hova mennénk? Délután két óra: a temetőből Hangyái János Hollandiai útinapló (2.) A tenorista paprikatermelő Ez év áprilisában holland ka­tolikus és református egyházi küldöttség járt Szekszárdon. Tapasztalatokat gyűjtött a ke­resztény felekezetek egységtö­rekvéseiről. Nemrég négytagú szekszárdi küldöttség viszo­nozta a látogatást. Az ottani egyházakkal folytatott eszme­cseréken kívül alkalmuk volt ismerkedni az egészségügyi el­látással, a mezőgazdálkodás­sal és a kisemberek életmódjá­val. Molnár Géza, twello-i pék­mester a malomlátogatás után elvitt bennünket egy paprika­termelőhöz. Talán nem untatom az olvasót, ha néhány adattal jellemzem egy paprikatermelő hétköznapjait. A körülbelül 20.000 négyzetméternyi üveg­ház beruházási költsége 3,5 millió gulden. Három év alatt megtérül a befektetés. Négy­zetméterenként 20-25 kilo­gramm paprikát szed le, heti át­lagban 140 mázsa termést ad el, főként külföldre, 15 száza­léka a tengeren túlra kerül. Míg nálunk a paprika színe és za- mata adja meg értékét, a Hol­landiából exportált árunál a mé­ret és a csomagolás színvonala a meghatározó. Nagy átlagban hat darab paprika nyom egy ki­lót. Az eladási árak a szezontól és a minőségtől függően másfél és tizenöt gulden között mo­zognak. Nyolc güldenes kilón­kénti átlagárat figyelembevéve, az évi eladott 740.000 kilóval, kb. hatmillió gulden bevételhez jut a gazda. A hatalmas bevételek mögött nem kevésbé tetemes kiadások is meghúzódnak. A fűtés egy­millió köbméter földgázt emészt fel évente. Melegvizet pumpál­nak a többezer méternyi csa­tornahálózatba. A felfűtött le­vegő hőmérséklete 23 fokos: ha ezt túllépi, akkor az automa­tika megnyitja a három méter magas üvegház tetőzetének néhány szelvényét. A vezérlő­teremben komputer progra­mozza az üvegház pára-, hő-, víz- és tápigényét. A paprika­palántákat cserepekbe ültetik, talajuk bazaltliszt. Napi négy li­ter vizet juttatnak el csepegte- téssel a palánták földjébe, s az magába foglalja a programban szigorúan előírt tápanyagokat is. Vegyszerezésre a legritkább esetben kerül sor: biokertészet folyik az üvegházban. A farmer hatalmas tablón bemutatta azoknak a rovaroknak a válasz­tékát, amelyek egy-egy beteg­ség feltűnésekor „bevetésre” kerülnek. Ezt a hatalmas méretű terme­lést mindössze egy háromtagú család és a szezontól függően 57 kisegítő személyzet végzi el. A farmer napi 10-12 órát tartóz­kodik kertészetében. Szabad­szombatja nincs, de a vasár- és ünnepnapokat megüli. Kel­lemes tenorját a helybéli refor­mátus templomban mi is elis­meréssel nyugtáztuk. Maritje Wintermann - a ta­vasszal nálunk járt delegáció tagja - meghívott bennünket egy tehenészeti farmra. A „hofstede” ismertebb nevén „Bauernhof”-nak nevezett ma­jorban mindössze egy idősebb férfit, a fiát és annak barátnőjét találtuk. Ők látják el a 28 hektá­ron legelésző 50-55 tehenet, si­lókukoricát termelnek, elvégzik az istállói munkákat. Hatalmas gépszínükben erő- és munka­gépek sorakoznak, műhelyük szerszámkészlete felér egy nagykereskedelmi raktár vá­lasztékával. Hollandiában közismerten Európa legjobban tejelő tehenei tenyésznek. Az állam éberen ügyel a termelés szabályozá­sára. A meglátogatott farm éves tejtermelési kontingensét a gazdasági kamara 275.000 li­terben maximálta. Eddig a munkamennyiség, a felvásár­lási áron felül némi prémium is jár, a túllépést azonban kemé­nyen megbírságolják. Az esős, szeles késődélutáni üzemlátogatás végeztével jóle­sett volna egy korty pálinka vagy forraltbor, ám ezt a hol­landok nem kultiválják. Winter- mannék meghívtak bennünket egy konzervlevesre (fejenként egy csészével), többféle sajtra és kenyérre: sütemény gyanánt csokireszeléket tettek elénk: mindehhez ásványvíz, gyenge kávé és zamatos tea dukált. Nem csoda, hogy pocakos hol­landussal nem találkoztam, többségük mértéktartó az étel­ben és italban. A reggelit és va­csorát együtt költi el a család apraja-nagyja. Sokféle sajtot, felvágottat tálalnak, felmelegí­tett, ropogós Brötchen-nel együtt. De mindenből csak egy kevés kerül az asztalra. Szalvé­tát csak külön kérésre szerví­roznak, pedig papírboltjaikban szemet-lelket gyönyörködtető papírszalvétákat árusítanak: lehet, hogy szuvenír gyanánt? Egyébként kulturált étkezési szokásaikhoz az égő gyertya is hozzátartozik. A hangulatot mindenütt a kandaló rőt lángja fokozza. (Folytatjuk) Szilágyi Mihály A közelmúltban megalakult Tolnai Munkavállalók Érdekvé­delmi Szövetsége tegnap esti tagtoborzóján nem tudott tago­kat toborozni. A hivatalból meg­jelenteken kívül ugyanis még tíznél is kevesebb embert érde­kelt ez a tolnái kultúrházban megrendezett esemény., így csak egy kis, szűkkörű beszél­getés alakulhatott ki, a szót el­sősorban a munkásokat képvi­selő tömörülések vezetői vitték. Ács Károly, a munkástaná­csok képviselője azt hangsú­lyozta, hogy azért fontosak az ilyen, akár szerény létszámú összejövetelek is, mert Ma­gyarország nagyobbik fele nem Budapesten van. A vidéken la­kók vélemnyét ezért kötelessé­gük összegyűjteni és eljuttatni, akár a parlamenti padsorokig is. Az érdekvédelmi tevékeny­séget meg kell oldani, az nem lehet öncélú magánprogram, hanem többetakarás, majd- nemhogy küldetés. Krasznai Lajosné, aki az MSZOSZ egyik tagszervezeté­nek, a SZIDOSZ-nak a képvise­letében volt jelen, azt taglalta: mi gátolja ma az érdekvédel­met? Egyszóval kifejezve: a vagyonvitát.- A szakszerveze­teknek ma a munkaviszonnyal kapcsolatos kérdésekre kellene koncentrálni. Ezek pedig: a munkaidő, a munkabér, és esetleg a munkavédelem. Ehe­lyett másra forgácsolódnak az energiák, a munkavállaló nem érzékeli, hogy őt képviselik, és csak legyint, ha szóba kerül az érdekvédelem. Őry Csaba, aki a Liga képvi­selője, a munkanélküliség elleni harcot, a kollektív fellépést sür­gette. Tolna megyében 9000, Tolna városban 7-800 munka- nélküli van. Ha nincs lehetőség arra, hogy kényszerítsék a kör­nyezetüket, az önkormányzatu­kat arra, hogy ne növekedjen a munkanélküliség, az nagy baj. - Ha megkérdezik tőlem - mondta Őry Csaba mit ad a szakszervezet, azt szoktam mondani: semmit. Nem segély- elosztó hivatal, hanem az a forma, ami megjeleníti a dolgo­zók szolidaritását. Negyven éven keresztül nem volt szabad szervezkedni, megfogni egy­más kezét. A bizalom hiánya ezért is nagy. Se a szervezetekbe, se a bürokráciában, de még ma­gunkban sem bízunk. Pedig meg kell tanulnunk azt, hogy együtt többre megyünk, meg kell tanulnunk azt, hogy szer­vezett formában kinyilvánítsuk közös akaratunkat. <•*-ki­figyelem ! A SZEKSZÁRDI VÁROSGAZDÁLKODÁSI VÁLT AI AT DÉLI FŰTŐMŰ TELEPHELYÉN SZÉLESKÖRŰ ANYAG- ÉS ESZKÖZ­ÉRTÉKESÍTÉSRE KERÜL SOR ÉRTÉKESÍTÉSRE KERÜLNEK: KÜLÖNFÉLE ÉPÍTÉSI, SZERELÉSI ÉS EGYÉB MŰSZAKI ANYAGOK. Az értékesítés közületek és magánszemélyek részére egyaránt történik. ÉRTÉKESÍTÉS HELYE: SZEKSZÁRD, TARTSAY u. 8. sz. ÉRTÉKESÍTÉS IDEJE: 1991. november 11 -töl 1991. november 15-ig, hétfőtől - péntekig folyamatosan 8 órától 14 óráig. Az értékesítéssel kapcsolatban érdeklődni a 12-233/47, 12-233/24-es telefonszámon Ács István és Gvimesi Józsefné raktárvezetőknél lehet. FÉNYMÁSOLÓK, TARTOZÉKOK ÉS KELLÉKEK, TELEFAXOK SHARP IRODATECHNIKAI VEVŐSZOLGÁLAT 166-70-32, 166-74-49, 201-20-44 PÉNZTÁRGÉPEK, SZÁMOLÓGÉPEK, MENEDZSERKALKULÁTOROK Diiiiimmiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiimimiiiai | OLCSÓBB I = az I I ÚJ KONIX BRIKETT I • Változatlan fűtőérték • Kedvezőbb égési tulajdonság • Kisebb koromképződés [ KONIX = NINCS KOROM | mm h November 1-jétől művi kiszolgálás esetén 10%, viszonteladóknak 15% árengedmény. Dorogi Szénbányák RT. BRIKETT ÜZEM ■■■■imiiimimmiiimiiiiiimiiiiiimmiiiiiiiimiiÄ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom