Tolnai Népújság, 1991. november (2. évfolyam, 256-280. szám)
1991-11-05 / 259. szám
rt (tolnai'; 2 NÉPÚJSÁG 1991. november 5. Túl a sokkon Félelem és bizakodás Barcson Kiket érdekel az érdekvédelem Tolnán? Harci zajra hangolt fülek (Folytatás az 1. oldalról) Mit tehet ebben a helyzetben a város vezetése? Sokat nem. Merthogy Barcsot nem a barcsiaknak kell megvédeniük. — Nemzetközi összefogásra van ahhoz szükség, hogy biztonságban érezhessük magunkat - mondja Feigli Ferenc, polgármester, majd keserűen folytatja: — At kellett élnünk - ha csak rövid időre is hogy háború van, és ezt sokan nehezen tudják megemészteni. Nem is tudom, mihez hasonlítsam azt a szerencsét, hogy nem történ személyi sérülés. Szinte megmagyarázhatatlan. Az eset felhívja a figyelmet: mi történhetett volna, ha a város sűrűn lakott részére hullanak ezek a robbanó anyagok, ami a helyszíntől mindössze két-három- száz méterre van. — Iskolás korunkban részesültünk bizonyos polgári védelmi oktatásban. Mit tud most tenni a polgári védelem? — Barcsnak is van kitelepítési terve - mint minden más településnek békeidőben azonban azt egyelőre nem akarjuk „élesíteni”, mert azt szeretnénk, ha az emberek megnyugodnának. Ráadásul nagyon komoly gondot is jelentene, ha sorra kerülne a kitelepítés. Igazából felkészületlenek vagyunk erre. Nyilván, ha bekövetkezik, minden erőnkkel azon leszünk, hogy a lehető leggyorsabban oldjuk meg. Azonban mindenkit arra kérek, hogy nyugodjon meg, hisz a miniszterelnök úr itt Barcson elmondta: mindent elkövetnek azért, hogy megoldódjon ez a probléma anélkül, hogy a barcsiaknak el kelljen hagyniuk településüket. — Sokan nem engedték a múlt héten gyerekeiket bölcsödébe, iskolába, óvodába. — így igaz, és teljesen megértem azokat a szülőket, akik a gyermekeiket féltve mindent elkövetnek azért, hogy a legnagyobb biztonságban lássák őket. Jogosan vetik fel a pedagógusok, hogy teljes nyugalomban akarják a gyerekeket tudni. Nem nagyon tudunk válaszolni, hogy mit is kell tenni egy repülőgépes támadás esetén. Nincsenek bunkerek, épületek, ahol a város lakossága megbújhatna arra az időre, amíg egy támadás éri. Igazából kezelhetetlen ez a folyamat. Nemcsak nálunk, hanem az ország belsejében lévő településein is történhetnek ilyen atrocitások - hisz percek alatt sok település elérhető -, ha az ország és Európa nem tesz meg mindent azért hogy béke legyen a szomszédunkban. Az embereket az különösebben nem nyugtatja meg, hogy véletlen vagy szándékos cselekmény következtében kerülnek bajba. Az ország vezetésének mindent el kell követnie, hogy hasonló eset ne fordulhasson elő. Meg kell akadályozni, hogy Magyarország légterébe harci repülőgépek juthassanak. — Erre tudott-e ígéretet tenni a Honvédelmi Minisztérium? Szakmailag megold- hetó-e a feladat? — Flogy szakmailag megoldható-e, azt nem tudom, azt azonban érezzük: az ország vezetése azon van, hogy ezt a problémát minél előbb megoldja. — Jelent-e valamiféle biztonságot, hogy azóta itt különféle rendőrségi harci eszközök vannak készültségben? — Én nem tudom megítélni, mindenesetre, amikor itt voltak a szakértők, elmondtam nekik, hogy kérünk minden olyan in- tézkesést, ami az itt élő embereknek nyugalmat okozhat, védettséget jelent. — Barcs nem maradt magára a bajban... A miniszterelnök úrtól kezdve valamennyi vezető felajánlotta segítségét a városnak. Járt itt a vöröskereszt, különféle nemzetközi karitatív szervezetek, amelyek szintén segítséget ígértek és adtak a bajba jutottaknak. A megyei közgyűlés félmillió forintot szavazott meg a megsérült épületek helyreállítására, bár ezt megelőzően a barcsi önkormányzat úgy döntött, hogy mindent helyreállít saját költségén. A megsérült lakóházakat ideiglenesen helyrehoztuk, mindenki visszaköltözhetett otthonába. Nem akartunk mi senkihez fordulni, mert úgy gondoltuk, hogy a gondunkat, a bánatunkat nem „tehetjük tőkévé”. Ugyanakkor köszönjük azoknak, akik a nehéz órákban velünk voltak és segítettek. * Angyalszárnyak darabokban a barcsi temetőben- ahol több sír is megsérült - tisztán hallani a légitámadást jelző szirénát. Verőcéről (Virovi- tica) jön a hang. Rövidesen a repülőgépek, a bombázás és a géppuskaropogás is hallatszik. Egyre hangosabbá válik a zaj, s az embernek kezd valámi fogalma lenni róla, mi a háború. Az ablakok megremegnek. Fél öt: az Almás (Somogyi Béla) utcában idős házaspár áll a ház előtt. A határ nincs mesz- szebb kétszáz méternél. — Hova mennénk? Kérdeznek vissza. Sehol egy rokon. De ha lenne, akkor sem mennénk. Mi lesz a házzal, a kerttel?! - mondják szinte egymás szavába vágva Béki János és felesége, mintha abban bíznának, hogy ha maradnak, megvédhetik a kis vagyonukat. — Aztán vigyázzanak magukra! - kiáltják búcsúzóul, miközben az eget kémlelik. Nem messze tőlük lassítanom kell a kocsival, mert fiatalok állják el az utat. Kíváncsiak: lassítok-e, vagy szétugrasztom őket. Megállók, kérdezem a határ felé bökve: — Nem féltek? • — Á - nevetnek -, majd csak megjön az eszük! Hova mennénk? Délután két óra: a temetőből Hangyái János Hollandiai útinapló (2.) A tenorista paprikatermelő Ez év áprilisában holland katolikus és református egyházi küldöttség járt Szekszárdon. Tapasztalatokat gyűjtött a keresztény felekezetek egységtörekvéseiről. Nemrég négytagú szekszárdi küldöttség viszonozta a látogatást. Az ottani egyházakkal folytatott eszmecseréken kívül alkalmuk volt ismerkedni az egészségügyi ellátással, a mezőgazdálkodással és a kisemberek életmódjával. Molnár Géza, twello-i pékmester a malomlátogatás után elvitt bennünket egy paprikatermelőhöz. Talán nem untatom az olvasót, ha néhány adattal jellemzem egy paprikatermelő hétköznapjait. A körülbelül 20.000 négyzetméternyi üvegház beruházási költsége 3,5 millió gulden. Három év alatt megtérül a befektetés. Négyzetméterenként 20-25 kilogramm paprikát szed le, heti átlagban 140 mázsa termést ad el, főként külföldre, 15 százaléka a tengeren túlra kerül. Míg nálunk a paprika színe és za- mata adja meg értékét, a Hollandiából exportált árunál a méret és a csomagolás színvonala a meghatározó. Nagy átlagban hat darab paprika nyom egy kilót. Az eladási árak a szezontól és a minőségtől függően másfél és tizenöt gulden között mozognak. Nyolc güldenes kilónkénti átlagárat figyelembevéve, az évi eladott 740.000 kilóval, kb. hatmillió gulden bevételhez jut a gazda. A hatalmas bevételek mögött nem kevésbé tetemes kiadások is meghúzódnak. A fűtés egymillió köbméter földgázt emészt fel évente. Melegvizet pumpálnak a többezer méternyi csatornahálózatba. A felfűtött levegő hőmérséklete 23 fokos: ha ezt túllépi, akkor az automatika megnyitja a három méter magas üvegház tetőzetének néhány szelvényét. A vezérlőteremben komputer programozza az üvegház pára-, hő-, víz- és tápigényét. A paprikapalántákat cserepekbe ültetik, talajuk bazaltliszt. Napi négy liter vizet juttatnak el csepegte- téssel a palánták földjébe, s az magába foglalja a programban szigorúan előírt tápanyagokat is. Vegyszerezésre a legritkább esetben kerül sor: biokertészet folyik az üvegházban. A farmer hatalmas tablón bemutatta azoknak a rovaroknak a választékát, amelyek egy-egy betegség feltűnésekor „bevetésre” kerülnek. Ezt a hatalmas méretű termelést mindössze egy háromtagú család és a szezontól függően 57 kisegítő személyzet végzi el. A farmer napi 10-12 órát tartózkodik kertészetében. Szabadszombatja nincs, de a vasár- és ünnepnapokat megüli. Kellemes tenorját a helybéli református templomban mi is elismeréssel nyugtáztuk. Maritje Wintermann - a tavasszal nálunk járt delegáció tagja - meghívott bennünket egy tehenészeti farmra. A „hofstede” ismertebb nevén „Bauernhof”-nak nevezett majorban mindössze egy idősebb férfit, a fiát és annak barátnőjét találtuk. Ők látják el a 28 hektáron legelésző 50-55 tehenet, silókukoricát termelnek, elvégzik az istállói munkákat. Hatalmas gépszínükben erő- és munkagépek sorakoznak, műhelyük szerszámkészlete felér egy nagykereskedelmi raktár választékával. Hollandiában közismerten Európa legjobban tejelő tehenei tenyésznek. Az állam éberen ügyel a termelés szabályozására. A meglátogatott farm éves tejtermelési kontingensét a gazdasági kamara 275.000 literben maximálta. Eddig a munkamennyiség, a felvásárlási áron felül némi prémium is jár, a túllépést azonban keményen megbírságolják. Az esős, szeles késődélutáni üzemlátogatás végeztével jólesett volna egy korty pálinka vagy forraltbor, ám ezt a hollandok nem kultiválják. Winter- mannék meghívtak bennünket egy konzervlevesre (fejenként egy csészével), többféle sajtra és kenyérre: sütemény gyanánt csokireszeléket tettek elénk: mindehhez ásványvíz, gyenge kávé és zamatos tea dukált. Nem csoda, hogy pocakos hollandussal nem találkoztam, többségük mértéktartó az ételben és italban. A reggelit és vacsorát együtt költi el a család apraja-nagyja. Sokféle sajtot, felvágottat tálalnak, felmelegített, ropogós Brötchen-nel együtt. De mindenből csak egy kevés kerül az asztalra. Szalvétát csak külön kérésre szervíroznak, pedig papírboltjaikban szemet-lelket gyönyörködtető papírszalvétákat árusítanak: lehet, hogy szuvenír gyanánt? Egyébként kulturált étkezési szokásaikhoz az égő gyertya is hozzátartozik. A hangulatot mindenütt a kandaló rőt lángja fokozza. (Folytatjuk) Szilágyi Mihály A közelmúltban megalakult Tolnai Munkavállalók Érdekvédelmi Szövetsége tegnap esti tagtoborzóján nem tudott tagokat toborozni. A hivatalból megjelenteken kívül ugyanis még tíznél is kevesebb embert érdekelt ez a tolnái kultúrházban megrendezett esemény., így csak egy kis, szűkkörű beszélgetés alakulhatott ki, a szót elsősorban a munkásokat képviselő tömörülések vezetői vitték. Ács Károly, a munkástanácsok képviselője azt hangsúlyozta, hogy azért fontosak az ilyen, akár szerény létszámú összejövetelek is, mert Magyarország nagyobbik fele nem Budapesten van. A vidéken lakók vélemnyét ezért kötelességük összegyűjteni és eljuttatni, akár a parlamenti padsorokig is. Az érdekvédelmi tevékenységet meg kell oldani, az nem lehet öncélú magánprogram, hanem többetakarás, majd- nemhogy küldetés. Krasznai Lajosné, aki az MSZOSZ egyik tagszervezetének, a SZIDOSZ-nak a képviseletében volt jelen, azt taglalta: mi gátolja ma az érdekvédelmet? Egyszóval kifejezve: a vagyonvitát.- A szakszervezeteknek ma a munkaviszonnyal kapcsolatos kérdésekre kellene koncentrálni. Ezek pedig: a munkaidő, a munkabér, és esetleg a munkavédelem. Ehelyett másra forgácsolódnak az energiák, a munkavállaló nem érzékeli, hogy őt képviselik, és csak legyint, ha szóba kerül az érdekvédelem. Őry Csaba, aki a Liga képviselője, a munkanélküliség elleni harcot, a kollektív fellépést sürgette. Tolna megyében 9000, Tolna városban 7-800 munka- nélküli van. Ha nincs lehetőség arra, hogy kényszerítsék a környezetüket, az önkormányzatukat arra, hogy ne növekedjen a munkanélküliség, az nagy baj. - Ha megkérdezik tőlem - mondta Őry Csaba mit ad a szakszervezet, azt szoktam mondani: semmit. Nem segély- elosztó hivatal, hanem az a forma, ami megjeleníti a dolgozók szolidaritását. Negyven éven keresztül nem volt szabad szervezkedni, megfogni egymás kezét. A bizalom hiánya ezért is nagy. Se a szervezetekbe, se a bürokráciában, de még magunkban sem bízunk. Pedig meg kell tanulnunk azt, hogy együtt többre megyünk, meg kell tanulnunk azt, hogy szervezett formában kinyilvánítsuk közös akaratunkat. <•*-kifigyelem ! A SZEKSZÁRDI VÁROSGAZDÁLKODÁSI VÁLT AI AT DÉLI FŰTŐMŰ TELEPHELYÉN SZÉLESKÖRŰ ANYAG- ÉS ESZKÖZÉRTÉKESÍTÉSRE KERÜL SOR ÉRTÉKESÍTÉSRE KERÜLNEK: KÜLÖNFÉLE ÉPÍTÉSI, SZERELÉSI ÉS EGYÉB MŰSZAKI ANYAGOK. Az értékesítés közületek és magánszemélyek részére egyaránt történik. ÉRTÉKESÍTÉS HELYE: SZEKSZÁRD, TARTSAY u. 8. sz. ÉRTÉKESÍTÉS IDEJE: 1991. november 11 -töl 1991. november 15-ig, hétfőtől - péntekig folyamatosan 8 órától 14 óráig. Az értékesítéssel kapcsolatban érdeklődni a 12-233/47, 12-233/24-es telefonszámon Ács István és Gvimesi Józsefné raktárvezetőknél lehet. FÉNYMÁSOLÓK, TARTOZÉKOK ÉS KELLÉKEK, TELEFAXOK SHARP IRODATECHNIKAI VEVŐSZOLGÁLAT 166-70-32, 166-74-49, 201-20-44 PÉNZTÁRGÉPEK, SZÁMOLÓGÉPEK, MENEDZSERKALKULÁTOROK Diiiiimmiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiimimiiiai | OLCSÓBB I = az I I ÚJ KONIX BRIKETT I • Változatlan fűtőérték • Kedvezőbb égési tulajdonság • Kisebb koromképződés [ KONIX = NINCS KOROM | mm h November 1-jétől művi kiszolgálás esetén 10%, viszonteladóknak 15% árengedmény. Dorogi Szénbányák RT. BRIKETT ÜZEM ■■■■imiiimimmiiimiiiiiimiiiiiimmiiiiiiiimiiÄ