Tolnai Népújság, 1991. november (2. évfolyam, 256-280. szám)
1991-11-27 / 278. szám
1991. november 27. Kisvállalkozók oldala Vállalkozás, piac, tőzsde, privatizáció, érdekvédelem, adózás Amit nem lehet Üdülőfalu Dunaföldváron Tevékenységek, amelyeket törvény, törvényerejű rendelet vagy minisztertanácsi rendelet kizárólag az állam, állami szerv, vagy állami gazdálkodó szervezet részére tart fenn (magánszemély nem vállalkozhat e tevékenységekre). — Kábítószer termelése, gyártása, feldolgozása, forgalmazása, raktározása. 8/1968. (II.9.) Korm.sz.rendelet 1. par. (2) bek. — Bányászat. 1960. évi III. tv. 3. par. (1) bek., 7. par. Kivétel: felszíni bányászat helyi szükséglet kielégítésére, a helyi önkormányzat szakigazgatási szervének engedélyével. — Villamosenergia szolgáltatása fogyasztó részére, közcélú villamosmű üzemben tartása. 1962. évi IV. tv. 16. par. (1) és (3) bek. Kivétel: üzemi villamosmű, amely az üzembentartó energiaellátását szolgálja. — Távhőellátás keretében hőenergia fejlesztése és elosztása a fogyasztók részére. 40/1962. (XI.11.) Korm. sz. rendelet 59. par.-a folytán az 1962.évi IV. tv. 3. par., 16. par. (1) és (3) bek. Kivétel: az üzemi hőenergia fejlesztése. — Természetes éghető gázzal összefüggő tevékenység az 1969. évi VII. tv. 3. par.-a folytán az 1960. évi II. tv. 3. par. (1) bek., és 7. par. — Gázszolgáltatás. 1969. évi VII. tv. 16. par (2) bek. 1/1977. (IV.6.) NIM rendelet mellékletének 1. par. a. pontja. — Atomenergia alkalmazása körébe tartozó anyagokkal, létesítményekkel, berendezésekkel és készülékekkel való kereskedelem. 1980. évi I. tv. 4. par. 12/1980. (IV.5.) MT rendelet 3. par. 7/1988. (VII.20.) SZEM rendelet 3. par. — Postai- és távközlési tevékenység: a. /levélpostai küldemények továbbítása, b. /hírlapterjesztés, c. /csekk- és takarékbetét be-és kifizetéssel kapcsolatos közvetítőszolgálat, d. /postabélyeg és egyéb postai értékcikk kibocsátása és forgalomba hozatala, e. /távíró, távbeszélő szóig., f. /rádió és televízió műsorainak sugárzása, g. /jelnek, jezésnek, írásnak, képnek, hangnak, vagy bármely természetű egyéb közlésnek az előbbiek alá nem eső adása, továbbítása, vétele vezetéken vagy sugárzás útján, h. /frekvenciagazdálkodás, i. /rádió- és televízió zavarszűrése, -elhárítása. 1964. évi II. tv. 2. par. (1) bek. Kivétel: az a./, b./ és g./ pontok alatt megjelölt tevékenységek körében a tvr. 3. par., illetve a 15/1964. (XI.30.) Korm. rendelet 1. par.-a alapján - az 1988. évi XVI. tv. 1. par.-ának (2) bekezdése folytán - a KÖHÉM által engedélyezett tevékenység. Módosítva a 96/1990. (XI.27.) Korm. rendelettel. — Dohány feldolgozása, dohánygyártmány forgalomba hozatala, dohánypótló anyag előállítása. 77/1982. (XII.20.) MT. rendelettel módosított 16/1968. (IV.9.) MT. rendelet. Kivétel: a kijelölt vállalat részmunkákat mással is elvégeztethet. — Szesz előállítása és forgalomba hozatala az 1988. évi IV. tv-nyel módosított, 1976. évi IV. tv. 33. par.-a, 22/1973. (VIII.25.) MT. rendelet 2. par. (2), bek., 13/1973. (VIII.25.) MÉM rendelet 2. par. Engedélyező: megyei FM hivatal. Kivétel: gyümölcspálinka előállítása. A mezőgazdasági termékforgalomról szóló 17/1985. (IV.13.) MT. sz. rendelettel módosított, 45/1977. (XI.24.) MT. rend. 4. par. (2) bek. — Vízi közszolgáltatás (közműves víz- és csatornaellátás) 32/1964. (XII.30.) Korm., 27/1975. (X.30.) MT. rendelet mellékleteinek i./pontja, Módosítva a 88/1990. (IV.30.) MT. rendelettel. — Értékpapír-forgalmazás. 1990. évi VI. tv. Ha azt mondom, gyönyörű, nem mondtam semmit. Egy biztos: nem sok olyan természeti szépséggel megáldott hely van az országban, mint a dunaföld- vári magas löszfal a Duna-par- ton. Itt állunk Németh Józseffel a Duna fölött, a földvári hídtól 2-300 méterrel feljebb, Pest felé. Bár pocsék az idő, a nedves szürkeség mindenre rátelepszik, mégis szép a látvány: a nagy folyó mélyen alattunk hömpölyög méltóságteljes nyugalommal, mögötte messze belátni a nagy síkságra. Németh József birodalma ez és álmai helyszíne is egyben. Bár a szakmája lakatos, most üdülőfalut akar itt építeni, kihasználva a terület jó adottságait. Pontosabban nemcsak akar, már hozzá is látott, hiszen három épület már áll. — Miért hagyott fel az eredeti szakmájával? — A vasasszakma nagyon „leült”, kevés a beruházás, emiatt kevés a megrendelés, s lakossági munka is alig akad, elsősorban azért, mert borzasztóan fölmentek az alapanyagárak. Most régi álmomat próbálom megvalósítani itt a Felső- Öreghegyen. Tíz éve kezdtem itt telkeket vásárolni apránként, ahogy a pénzemből futotta. Összesen huszonegy telekből jött össze az az ötezer négyszögöles terület, amivel most rendelkezem. — Már akkor az volt a célja, hogy üdülőfalu legyen itt? — Nem, először arborétumra gondoltam. Egyszerűen megragadott a természet szépsége, nem tudtam szabadulni tőle. Építettem ide egy saját nyaralót, sok vendég - köztük nem egy külföldi is - megfordult itt, és láttam, hogy másoknak is nagyon tetszik a hely. így alakult ki az elképzelés az üdülőfaluról. Elkészíttettem a beépítési tervet, amely szerint a valóban kisebb település méretű, sok lakóépületből, kiszolgáló létesítményből álló üdülőfalu részekre bontva, több megvalósítási ütemben készülne el. — A nagyszabású tervekből még elég kevés látszik a helyszínen... — A baj az, hogy ezt egyedül, saját pénzből nem tudom megvalósítani. Megfelelő társat, vagy társakat eddig nem találtam, piaci kamatozású hitelt pedig nem mertem felvenni, mert egy ilyen vállalkozás nem képes rögtön akkora nyereséget produkálni, amely a kamatokat fedezi. Két-két családnak nyújthatnak majd kényelmes szállást ezek az épületek A hely szép, az elképzelés jó, csak a pénz kevés Kilátás a Dunára az egyik épület teraszáról Próbálkoztam sokszor kedvezményes hitelekre, támogatásokra pályázni, de sikertelenül. Az első eset, hogy külső segítséget kaptam, éppen most történt: a Tolna Megyei Vállalkozói Központ kuratóriuma elfogadta a pályázatomat, tőlük hamarosan kapok pénzt, bár nem akkora összeget, mint amire pályáztam. — Milyen feltételekkel? — A szerződésben az szerepel, hogy ha a vállalkozás működése megfelel a feltételeknek, hozza az elvárt eredményeket, akkor nem kell visz- szafizetnem a pénzt. Ezért viszont félévenként pénzügyi jelentést kell készítenem, tehát a Vállalkozói Központ folyamatosan nyomon követi a vállalkozásom sorsát. — Mire lesz elég ez a pénz? — Hát.. Túl sokra nem. Úgy gondolom, hogy a jövő év közepéig elkészülhet három ház, valamint az út, a közvilágítás és a szennyvízhálózat. Hogy aztán mi lesz, még nem tudom. Pedig eddig is mindent elkövettem, hogy a lehető legolcsóbban készüljenek az épületek, a kőművesmunkán kívül mindent én magam csináltam. — Mit nyújthat majd ez az üdülőtelep a vendégeknek? — A lelkem mélyén érzem, hogy mi az, ami az embereknek kell ahhoz, hogy igazán jól érezzék magukat és maradandó emlékeket szerezzenek itt. Az első a természet szépsége, a csend, a nyugalom, a tökéletes kikapcsolódás lehetősége. Emellett jó, hogy Duna- földvár pont az ország közepén fekszik, kocsival innét könnyen elérhető bármi, az alföldi puszta, a Balaton, a főváros, vagy éppen a Gemenc. Továbbá itt a Duna, lehet horgászni, fürödni, vizisportokat űzni. Persze, jó lenne, ha itt fent tudnék még medencét, teniszpályát, szaunát, egyebeket építeni, de ehhez megint csak sok pénz kellene. Viszont a még szabad területeket megműveljük, s a vendégek számára ingyen rendelkezésre áll a sokféle itt termő zöldség, gyümölcs. — Itt a városban nem kap segítséget a gyorsabb haladáshoz? — Nem nagyon. A korábbi tanácsi vezetés nem jó szemmel nézte a próbálkozásaimat, s ahol lehetett, akadályoztak. Pedig rengeteg társadalmi munkát végeztem akkoriban a tanulóimmal a városnak. Azóta ugyan változott a helyzet, de komoly segítségre most sem számíthatok az önkormányzattól, hiszen mindenütt pénzügyi nehézségek vannak. Pedig Dunaföldvárnak kimagaslóan jó adottságai vannak az idegenforgalom fejlesztéséhez, erre kellene nagy súlyt fektetni, ebből gazdagodhatna ez a város.-árkiA vállalkozások alakulásával kapcsolatos jogszabályok összefoglalása — Az egyéni vállalkozásról: 1990. évi V. tv. — A gazdasági társaságokról: 1988. évi VI. tv. — A gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásról: 1989. évi LXXII.tv. — A bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről: 1989. évi 23. tv. — A cégbírósági közlemények közzétételéről és a közzététel díjáról: 2/1989. (III.22) IM. r. és módosítása, a 7/1989. (VI.22) IM. r. — Cégjegyzékről, cégbejegyzésről: 13/89 (XII.16)IM.r. — Külföldiek magyarországi befektetéseiről: 1988. évi XXIV. tv. módosítása, 1990. évi XCVIII.tv. — A külföldiek kereskedelmi képviseleteiről, valamint információs szerviz irodáiról: 3/1989 (II.26). KeM. r. — Az iskolarendszeren kívüli magánoktatás egyes kérdéseiről, valamint az oktatói munka- közösségekről: 36/1990. (II.28.)MT. r. — Az ipari valamint a szolgáltató szövetkezeti szakcsoportokról: 26/1981 (IX.5.) MT. rendelet. — A mezőgazdasági szakcsoportokról: 27/1981. (IX.5.) MT. rend. — Értékpapírok nyilvános forgalomba hozataláról, forgalmazásáról, valamint az értékpapírtőzsdéről: 1990. évi VI. tv. — Az állami vagyonügynökségről és a hozzá tartozó vagyon kezeléséről és hasznosításáról (a módosítással egységes szerkezetben): 1990. évi Vll.tv. — A helyi adókról: 1990. évi C.tv. — A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról: 1991. évi IV. tv. — A foglalkoztatást elősegítő egyes támogatásokról: 4/1991. (IV.13)MüM. r. — A területfejlesztési és munkahelyteremtést szolgáló támogatásokról: 75/1991. (IV.13.) Korm. r. — A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről: 1991. évi XX. tv. — A közúti közlekedési szolgáltatásokról valamint a közúti járművek üzemben tartásáról: 89/1988. (XII.20.) MT r. és módosítása, a 20/1991. (I.29.) Korm. r. Redőny és bizalom A redőny-reluxa üzletág egyike azoknak, amelyekben néhány évvel ezelőtt sok vállalkozó látott fantáziát és kezdett ilyen lakossági szolgáltatást végezni. Az emiatt kialakult kemény verseny és a folyamatosan csökkenő fizetőképes kereslet azóta már megtizedelte ezeket a vállalkozásokat. A minap egy régi ismerősömmel, Molnár Ferenccel futottam ösz- sze Szekszárdon, aki - mint kiderült - szintén ebben „utazik”. — Mi újság most a redőny-reluxa piacon? - kérdeztem tőle. — Azt mindenki tudja, hogy meglehetősen sok visszaélés történt ezen a területen. Rengeteg ügynök járt lakásról lakásra, előlegeket vettek fel a megrendelőktől, és bizony nem egyszer előfordult, hogy később a munkát nem végezték el. Maga az előleg egyébként jogos, hiszen a vállalkozónak is kell valamilyen biztosíték, hogy ne fölöslegesen vegye meg az anyagot, mert a kuncsaft közben meggondolja magát. Csak hát akadtak szélhámosok is ... A másik jellemző példa a visszaélésre az volt, hogy a munka elvégeztével nagyobb összeget számláztak, mint amilyenről a megrendeléskor szó volt, mert fölszámoltak külön szállítási vagy szerelési költségeket. A lényeg az, hogy az ilyen rossz tapasztalatoknak híre megy és az emberek általánosítanak. Sajnos, megrendült a bizalom a redőny-reluxa vállalkozásokban. — Mit tehet ilyen esetben egy vállalkozó, aki ebből a szolgáltatásból akar megélni? — Mi azért még látunk ebben fantáziát. A Solar Gmk, amelynek tagja vagyok, elhatározta, hogy tisztességes munkával, színvonalas szolgáltatással megpróbálja visszaszerezni az elveszett bizalmat. Biztos, hogy hosszú távon csak azok a vállalkozások maradhatnak talpon - nemcsak ebben az üzletágban -, amelyeknek a munkájával elégedettek a megrendelők. Mi is igyekszünk mindent elkövetni ezért. Például szerződést kötöttünk az OTP-vel, amelynek alapján részletre is történhet a fizetés, s az ügyfélnek a hitel-ügyintézéssel semmi dolga, ezt mi csináljuk. Sajnos, erre egyre inkább szükség is van, mert az alapanyagok ára meredeken megy fölfelé, és egy lakás redőnnyel, reluxával történő felszerelését nem mindenki tudja egyszerre kifizetni. Emellet természetesen a legfontosabb a gyors, pontos munka, valamint az,' hogy mindezért garanciát is vállalunk.-áaKossuth és a vállalkozás Talán kevesen tudják, hogy a magyar ipar és kerskedelem megteremtéséért vívott küzdelem kezdeményezője és szervezője a XIX. században Kossuth Lajos volt, aki 1841 -ben az Országos Iparegyesület alapító aligazgatója, 1842-ben rendezője az első „műipari kiállításinak, 1843-ban a Magyar Kereskedelmi Társulat alapító választmányi tagja, 1844-ben a Honi Ipar Védegylet alapító igazgatója, 1845-ben a Gyáralapító Társaság életre hívója volt, és 1847-ben saját fonógyárat alapított. A Kossuth Alapítvány célja Kossuth Lajos feledésbe merült életművének megismertetése, a Kossuth-kul- tusz ápolása. A Sátoraljaújhelyen tartott közgyűlésük résztvevői Kossuth Szövetség-et hívtak életre a célok megvalósítására. Szervezőmunkájuk nyomán az 1992. évre meghirdetett programhoz eddig 60 helység csatlakozott. 1994-ben- Kossuth halálának századik évfordulóján az őt befogadó államok képviselőivel - Kos- suth-emlékév keretében - kívánnak emlékezni, 2002-ig - születésének 200. évfordulójáig- pedig szeretnék életművét megjelentetni. VOSZ Nemzetközi Vállalkozási és Kereskedelmi Központ A címbeli szervezet a VOSZ Alapítvány pénzügyi támogatásával jött létre, alapvető feladata a magyarországi kisvállalkozások segítése. A VOSZ NVKK önálló jogi személyiség, és non-profit szervezetként működik. Az első kétéves működés költségeit a VOSZ Alapítvány támogatja. A jövőre nézve azonban alapvető fontosságú, hogy önfenntartóvá váljon. A VOSZ - azonkívül, hogy az alapítvánnyal létrehozta és útjára bocsátotta a Nemzetközi Vállalkozási és Kereskedelmi Központot - a vállalkozói kultúra propagálását tűzte ki célul. Főbb szolgáltatásai: — Tanácsadás vállalkozni szándékozók részére térítés- mentesen, — jogi, számviteli, biztosítási, hitelezési tanácsadás, VOSZ-tagok részére térítés- mentesen, a többi vállalkozó részére díjfizetéssel, — adózási, könyvvezetési és piacismereti tanácsadás térítéssel, számítógépes kérdőívvel (magyar, angol, német) partnerkeresés (export, import, joint-venture stb.), — konferenciák, külföldi üzleti delegációk fogadása és programszervezés, — külföldi üzletemberek részére tanácsadás, térítéssel, — tanfolyamok szervezése.