Tolnai Népújság, 1991. november (2. évfolyam, 256-280. szám)
1991-11-20 / 272. szám
1991. november 20. Kisvállalkozók oldala pújság 5 Vállalkozás, piac, tőzsde, privatizáció, érdekvédelem, adózás Jön a tőke! De nem Tolnába A Központi Statisztikai Hivatal nemrégiben kiadta a külföldi érdekeltségű vállalkozások működéséről készített felmérésének eredményeit. Ebből idézünk néhány megállapítást: 1991. I. félévig 8770 külföldi tőkével működő gazdálkodó szervezet alakult hazánkban. A külföldi tőke növekedése is dinamikusnak mondható: 1989. év végén 30 milliárd forint, 1990-ben háromszor annyi, 93 milliárd forint volt a működő tőke összege, és a KSH kérdőíves felmérése szerint csak az újonnan alakult vegyes vállalatokban 1991. I. félévében újabb 26 milliárd forint tőkenövekedést regisztráltak. A külföldi vállalkozók legnagyobb része 31-50 százalékos arányban társult a magyar partnerrel 1990-beri. Az idei első félévben ugrásszerűen megnőtt a külföldi többségű vállalkozások népszerűsége. Az egy vegyes vállalatra jutó tőke évről évre csökken, egyre kisebb gazdálkodó szervezetek alakulnak. Ennek megfelelően csökkenő tendenciát mutat az átlagos külföldi tőkebefektetés is. Kedvezőbben alakult, egyre növekszik a külföldi tőkének az alapítói vagyonhoz való aránya. 1991. első félévében az újonnan alakult vegyesvállalatok devizában megjelenő alapító vagyonának 63 százaléka az iparba, és csak csekély része, 12 százaléka a kereskedelembe áramlott. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) Tolna Megyei Szervezete, a Tolna Megyei Vállalkozói Központ és az amerikai Center For Private Enterprise Development, a Magánvállalkozásokat Fejlesztő Központ 1991. november 21-22-én (csütörtök-péntek) kétnapos tanfolyamot tart Szekszárdon a Beloiannisz u. 1-3. (volt pártház) II. emeleti tanácstermében, „Amit egy jól működő vállalkozónak 1990-ben a vegyes vállalatok nettó árbevétele az összes vállalat árbevételének 10,7 százaléka volt. Az egy foglalkoztatottra jutó árbevétel közel kétszerese volt a vállalati átlagnak. 1989 és 1990 között megkétszereződött a vegyes vállalatokban foglalkoztatottak száma, miközben a nemzetgazdaságban 5 százalékkal csökkent. Az 1 foglalkoztatottra jutó munkabér 18 százalékkal magasabb volt a vegyes vállalatok körében, mint az összes vállalatoknál. A vegyes vállalatok jövedelmezőségi mutatói összességében kedvezőbbek voltak az összes gazdálkodó szervezeténél: 1990-ben az árbevétel arányos eredmény 25, a va- gyonarányos bruttó nyereség 27 százalékkal haladta meg a vállalati átlagot. 1989-hez képest viszont mindkét mutató csökkent, kedvezőtlenül alakult. A külföldi tőke területi elhelyezkedése erősen fővároscentrikus, az összes vegyes vállalat több, mint 50 százaléka itt regisztráltatta magát. Úgy tűnik, hogy Tolna megyét kevéssé találták vonzónak a külföldi befektetők, hiszen 1991. első félévében mindössze 30 ilyen cég alakult összesen 67,3 millió forint alapítói vagyonnal, míg például Győr-Sopron-Mo- son megyébe ez idő alatt 2398 millió, Hajdú-Biharba 1531 millió, de Baranyába is 683 millió forintnyi külföldi tőke áramlott. tudnia kell” címmel. Az előadásokat a State University of New York at Albany professzora dr. Peter Markullis tartja kis- és középvállalkozók részére. A rendezvény a februárban és júniusban megtartott előadások folytatása, szakmai előképzettséget nem igényel, és a jövő évtől bevezetendő új számviteli rendnek megfelelő nemzetközileg használt formulák és terminológiák figyelem- bevételével tartják. Pályázati pénzek parlagon Mindenféle egyéni és társas vállalkozások, gazdálkodó szervezetek nyerhetnek komoly pénzeket azon a pályázaton, amelyet a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium írt ki az elmaradott területek fejlesztése és a munkahely- teremtés elősegítése céljából. Állítólag sok a forráshiánnyal küszködő vállalkozás, mégis kevesen próbálkoztak ezzel a pályázattal, sok még a gazdára váró pénz, mégpedig nem hitel, hanem visszatérítési kötelezettség nélküli tőkejuttatás. Részletes útmutató az Állami Fejlesztési Intézettől, vagy a megyei önkormányzattól szerezhető be. Végezetül közzétesszük a települések névsorát, amelyekre a pályázat vonatkozik. Az elmaradott térségek fejlesztését és a munkahelyteremtést szolgáló településfejlesztési támogatások céltelepülései: Bátaapáti, Belecska. Csibrák, Diósberény, Dúzs, Grábóc, Gyulaj, Ka- laznó, Kisszékely, Kis- vejke, Lengyel, Miszla, Mőcsény, Mórágy, Mucsfa, Mucsi, Murga, Nagyszékely, Udvari, Varsád. A munkahelyteremtő beruházások szempontjából támogatható foglalkoztatási körzetek települései: Belecske, Bikács, Diósberény, Dúzs, Értény, Nagyszékely, Ozora, Pálfa, Pincehely, Regöly, Sárszentlőrinc, Szakadát, Szakály, Szárazd, Tamási, Udvari, Ujireg, Varsád, Miszla, Mucsi, Nagydo- rog, Nagykónyi, Felsőnyék, Fürgéd, Gyönk, Györköny, Hőgyész, Ireg- szemcse, Kajdacs, Ka- laznó, Keszőhideghút, Kistormás, Kötesd, Kop- pányszántó, Magyarkeszi. Tanfolyam Vélemény a helyi adókról Hallgassák meg a vállalkozókat is! Aktuális téma a helyi adók ügye, a legtöbb önkormányzat a jövő év elejétől szándékozik bevezetni ezeket. Ebben természetesen a vállalkozók is erősen érintettek, mint valószínű adóalanyok, ezért kérdeztük a legnagyobb érdekképviselet, a Kereskedők, Vállalkozók Tolna Megyei Szervezetének titkárát, dr. Fischer Sándort, mi az álláspontja a helyi adók bevezetésével kapcsolatban. — A helyi adókról szóló 1990. .évi C. törvény 1991. január 1-től lehetővé teszi, hogy a települési önkormányzatok adómegállapítási jogukkal éljenek, azt azonban a helyi ön- kormányzatokra bízza, hogy a törvényben meghatározott kereteken belül él-e az adóztatás jogával vagy nem - mondta dr. Fischer Sándor. — Az önkormányzat a helyes és a település hosszú távú érdekeit szem előtt tartó döntésével alapvetően formálhatja a település gazdaságpolitikáját, feladatai ellátásának színvonalát és a vállalkozások elősegítését, továbbá igen fontos szerepet tölthet be a foglalkoztatási gondok megoldásában is. Meggyőződésünk, hogy a helyi adókat csak körültekintő előkészítéssel, a településfejlesztési koncepciók és az érintettek teherviselő képességének figyelembevételével, a lehető legszélesebb konszenzus alapján lehet bevezetni és a vonatkozó részletes szabályokat megalkotni. Megállapítható, hogy amennyiben az önkormányzat a helyi adóztatás mellett dönt, úgy többnyire azokat az adókat vezetik be, melyek elsősorban a vállalkozókat terhelik. Annak érdekében, hogy a helyi adók megállapításához segítséget tudjunk adni, az ön- kormányzatoknak az alábbiakat javasoljuk: Helyi iparűzési adó — A jogelőd nélküli, kezdő vállalkozók a kezdést követő 2 évig adómentességben részesüljenek. — Mentes legyen a vállalkozó abban az évben, melyben vállalkozásából nyeresége vagy szja alá tartózó jövedelme nem származik, tehát veszteséges. — Az adókötelezettség 4 milliós nettó árbevétel összeghez kapcsolódjék, mely a Miskolci 3 millió, illetve a Veszprémi 5 millió vagy a Pécsi és Győri 10 millió forint nettó árbevétel között van. — Javasoljuk, hogy az adó 75 %-át fizesse az a vállalkozó, akinek nettó árbevétele a 2 milliárd Ft-ot meghaladta. — 50 %-os mértékű kedvezményt javasolunk azon vállalkozóknak, akiknek tárgyévi nettó árbevétele a 4 milliót meghaladja, de a 2 milliárdot nem és az ELÁBÉ nettó árbevételhez viszonyított aránya az 50 %-ot meghaladja. — Foglalkoztatott személyenként évi 5000,- Ft. adókedvezmény illesse meg azt a vállalkozót, aki folyamatosan, fő- foglalkozásban olyan dolgozót alkalmaz, aki ezt megelőzően 6 hónapig munkanélküli segélyben részesült és az önkormányzat illetékességi területén állandó lakhelye van. — Szakmunkástanuló-képzésnél tanulónként ezer forint adókedvezményt javasolunk. Válallkozók kommunális adója — Mentes legyen a tevékenységét jogelőd nélkül kezdő vállalkozó két évig. — Mentességet javasolunk a vállalkozó által tárgyévben foglalkoztatott többletlétszám után, melynek viszonyítási alapja az adóévet megelőző év. Mentességet javasolunk továbbá a szakmunkástanulók, szorgalmi vagy szünidőben foglalkoztatott diákok után. — Mentesüljön az adó alól az az egyéni vállalkozó, aki tevékenységét az élelmiszer üzletágban, valamint az alapvető szolgáltatásban egyedül végzi és segítő családtagot nem foglalkoztat. — Mentesítést javasolunk végül azon alkalmazott után, akinek munkaképesség-csökkenése az 50 %-ot eléri. A közös ló és az eszkimók Új autós vállalkozás Szekszárdon A fél város már biztosan tud a Siker Kft.-ről, esetleg már meg is fordult Szekszárdon, a Wesselényi és a Vasvári utca sarkán nemrégiben megnyílt autó- kereskedésben. A fiatal vállalkozó, Kovács Csaba - mint kiderült - nem is szekszárdi, hanem Hirdről jár ide naponta. — Miért éppen Szekszár- dot választotta? - kérdeztük tőle. — Pécsett már volt korábban autókereskedésünk, amit két társammal közösen csináltunk. Ez azonban már nem volt az igazi az utóbbi időben, két ok miatt is. Talán elég, ha a két ismert szállóigét idézem: közös lónak túrós a háta, a másik pedig: túl sok volt az eszkimó és kevés a fóka. Körülnéztem Szekszárdon, és úgy találtam, hogy ez kevésbé jól ellátott terület, ezért kiszálltam a pécsi vállalkozásból és itt nyitottam használtautó-kerekedést. — Azért konkurencia van itt is bőven. Milyen filozófiával szállt be a versenybe? — Fontos, hogy nem a helypénzért kell dolgozni, hanem jutalékért, így az én alapvető érdekem is, hogy mielőbb vevőt találjak a kocsikra. Nagyon fontos a jó piacismeret, vagyis pontosan kell tudnom, hogy melyik kocsi mennyiért adható el. Ha az eladó ragaszkodik az általa elképzelt irreális árhoz, akkor nem veszem át a kocsit, hiszen egyikünk sem jár jól, ha hónapokig itt porosodik az autó. Fontos továbbá, hogy a létrejövő üzlet kapcsán elsősorban a vásárló járjon jól, jó kocsit kapjon piaci ár alatt, mert akkor újabb vevőket hoz. — A kapura erősített táblán látom, hogy egyéb szolgáltatásokat is kínál: lehet kölcsönözni, részletre vásárolni, lízingelni autókat... —. Igen, vannak saját, illetve a budapesti Autoklinik Kft. tulajdonában levő autók, amelyeket meg lehet vásárolni, de ki is lehet kölcsönözni. Ez jó nekem is, mert pénzt hoz addig is, amíg vevőre talál a kocsi, másrészt pedig a vevő alaposan kipróbálhatja mielőtt megveszi, ha egy napra kikölcsönzi. Sajnos a lízing és a részletfizetés befulladt, ezek egyelőre nem mennek. A budapesti cég túl magas lízingszorzóval adná az autókat, s a bátaszéki takarék- szövetkezettel sem tudtam zöld ágra vergődni a részletfizetés kapcsán. Pedig ez Pécsen, a szigetvári takarékszövetkezettel már régi, jól bevált módszer volt, ami nagyban fellendítette a forgalmat. Viszont a vásárolni szándékozók régi autóját beszámítom, ha tudom, hogy a cserére felajánlott kocsira van vevő - nyilvántartom az igényeket -, vagy pedig biztos vagyok abban, hogy eladható. — Hosszabb távra milyen fejlesztési tervei vannak? — Van egy svájci kapcsolatom, az illető kereskedő-sze- relő-fényező, általános autós szolgáltató komplexumot üzemeltet. Ilyet szeretnék én is létrehozni - vele közösen - a legmodernebb technológia behozásával. Biztos vagyok benne, hogy nyugati kuncsaftok jönnének, hiszen a jóval alacsonyabb órabérek miatt sokkal olcsóbb lenne itt egy kocsi rendbehozása, mint például Svájcban.- áa - fotó: kpm Jó helyet talált a városközpontban a vállalkozó Jogszabályfigyelő Megjött az Expo-vonat Hírek a világkiállításról (Folytatás az 1. oldalról) — Evezzünk más vizekre! Mi a véleménye a világkiállítással kapcsolatos kormány- döntésről? — Szerintem komolytalan, politikai jellegű döntés volt, ami ellentmond a józan észnek. Az infrastruktúrát például mindenképpen fejleszteni kell, s ha nem lesz világkiállítás, akkor ez csak az adófizetők pénzéből valósítható meg. Ellenkező esetben viszont bizonyos, hogy nagyrészt külföldi tőkével megoldható ez az égető gond. Ez a huzavona, bizonytalanság viszont elriaszthatja a külföldi befektetőket. Úgy gondolom, valóban nem volt más választás, mint a népszavazás kezdeményezése. Ezzel kapcsolatban egyébként lenne egy bejelentésem. Köztudott, hogy Budapesten van egy kiállítás, az úgynevezett Expo Hajó. Ezt az anyagot lehozzuk ide és november 25-től a mi konferenciatermünkben is megtekintheti mindenki, akit érdekel a világkiállítás sorsa. Emellett november 29-én szimpóziumot is tartunk, amelyre a viágkiállítás ellenzői és pártolói köréből is szervezünk neves előadókat, hogy az érdeklődő közönség mindkét fél szakmai érvekkel alátámasztott véleménye, vitája alapján foglalhasson állást. A kiállítás ideje alatt egyébként lehetőség lesz a népszavazást támogató ívek aláírására is. Azt talán mondanom sem kell, hogy én üzletemberként is, magánemberként is támogatom a világkiállítást, úgy gondolom, hogy jelentős fellendülést hozhatna a városnak, a megyének, az itt élő lakosságnak.- árki Az ipari és kereskedelmi miniszter 26/1991. (IX.27.) IKM rendelte az üzletek működéséről szóló 6/1990. (V.5.) KM rendeletet módosította. A rendelet 3. §-a (1) bekezdésének 4. francia bekezdésében az „és pénznyerő” szövegrész, valamint a 9. §. (2) bekezdése hatályát veszti. Á rendelet 1. számú melléklete IV. pontjának 4. alpontja helyébe a következő előírás lépett: „Egyéb hálózati egységek betétdíjas üvegpalackok, konzerves öblösüvegek visszaváltása, gyűjtése, szifonpatron (üvegvisszaváltó üzlet). Élelmiszer, vegyiáru, napi cikkek automatán át történő értékesítése - kivéve a pénznyerő automatákat (szórakoztató játékautomaták terme). Kézizálog ellenében hitel nyújtása. (Záloghitel).” 9017/1991. (SK 8.) KSH Közlemény a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszeréről (Művelődési Közlöny 17. szám). A közlemény a gazdasági tevékenységek 1992. január 1-jétől életbe lépő besorolását tartalmazza. 7009/1991. (AEÉ 8.) APEH irányelv az adózás rendjéről szóló XCI. törvény által biztosított méltányossági jogkör gyakorlásáról (Adó és Ellenőrzési Értesítő 8. szám). Az irányelv meghatározza az 1988. január 1 -je előtt és az az után keletkezett, illetve a magánszemélyek és a gazdálkodó szervek terhére megállapított adó, bírság, késedelmi, önellenőrzési és különbözeti pótlék méltányosságból való mérséklésének kereteit és eljárási szabályait. A mellékletek felsorolják a méltányosság gyakorlását, esetleg a követelés teljes elengedését megalapozó körülményeket, valamint azokat, melyek kizárják vagy korlátozzák a méltányosság érvényesítését. Ismertetik a különböző méltányossági kérelmek elbírálásához szükséges iratokat, adatokat. 8013/1991. (AEÉ 9.) APEH tájékoztató az újonnan bevezetett játékadó lebonyolításával kapcsolatos eljárásról (Adó és Ellenőrzési Értesítő 9. szám). A tájékoztató a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény által bevezetett játékadó bevallásával és befizetésével kapcsolatos gyakorlati tudnivalókat ismerteti (számlaszám, bevallási sor). Német szakvásárok Janár 6-9.: Hannover, Domotex Hannover - Szőnyeg és padlószőnyeg kiállítás Január 8-11.: Frankfurt, HEIMTEXTIL - Lakás-és házitextíliák nemzetközi szakvására. Janáur 18-26.: Düsseldorf, Boot Düsseldorf - Nemzetközi csó- nakkiáliítás. Január 21-26.: Köln, Internationale Möbelmesse - Nemzetközi bútorvásár. Január 22-25.: Frankfurt, IMA - Szórakoztató és árusító automaták nemzetközi szakvására. Január 22-29.: Essen, DEUBAU - Építkezés Európában, építkezési szakvásár kongresszusokkal. Január 23-26.: Offenbach, Internationale Lederwarenmesse - Nemzetközi bőráru vásár. Január 25-29.: Frankfurt, Internationale Frankfurter Messe - fogyasztási áruk nemzetközi szakvására. Január 31-február 9.: Berlin, Internationale Grüne Woche - Nemzetközi zöld hét.
