Tolnai Népújság, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-12 / 240. szám
1991. október 12. TOLNAI; KE PÚJSAG Diáknapok a keriben Öreg suli nem vén suli (Folytatás az 1. oldalról). — Úgy hallottam, nem csak ez a zene, hanem Ön is nagyon népszerű itt az iskolában: hatalmas fölénnyel nyert a választáson. — Az egyik vetélytársam százharmincöt, a másik hetvenegy voksot kapott, én 480-at. — Remek a hangulat! — így volt ez tegnap is, a fordított órákon. A diákok nem hülyéskedték el, hanem tényleg leadták az anyagot, persze, azért a humor sem hiányzott. — Milyen követelményeket támasztanak a tanárokkal szemben most, amikor a diákok kezében van az iskola kulcsa? — A tanárnőknek piros nyakkendőt kell hordani, a tanár uraknak pedig masnit és nadrágtartót. — Ezt nemigen tartják be ... — Sajnos, Így van, de elég engedékeny vagyok. Egyébként előírtuk azt is, hogy a tanároknak óránként egészségügyi sétát kell tenniük. Erre nagyon odafigyelünk. Közben hatalmas sikítások a „Piszkos tánc” nézőtéren, a csapatok ugyanis azt a feladatot kapták, hogy minél több ruhadarabot vessenek le magukról. A nemek arányából következően akkor a legnagyobb a hangzavar, amikor a fiúk szabadulnak meg „felesleges holmijuktól”. Az „igazgatónővel” mi épp ekkor kezdünk a komolyabb dolgokról beszélni: — Milyen ez az iskola diákként? — Szeretek idejárni, itt lehet nyelveket tanulni, sportolni, számítógépen dolgozni. Különféle tanfolyamokat szerveznek, tehát aki akar, tanulhat. A zsűriben ott ül Fenyvesiné Farkas Zsuzsanna is, aki néhány napra tanárnőből diákká lett. — Mit szól az új „rezsimhez”? — Nagyon élvezem! A gyerekek mindent megszerveztek, és jól szórakozunk velük. — És az „igazgató”? — Ügyesen csinálja, bár ma reggel izgult egy kicsit, de hát ez hozzátartozik a dolog bájához. — Miért jó egy tanárnak, ha egy ilyen „diákok által diktált” programon vesz részt? — Új oldalukról ismerjük meg őket. Sok kiváló ötletük van, és a programból az is kiderül, hogy ők milyennek szeretnének minket látni. — Tényleg: milyennek? — Szeretnék, ha közvetlenebbek lennénk velük, no meg a fordított órákon megkaptuk a személyre szóló kritikákat, ahol karikírozták a negatív tulajdonságainkat, de nemcsak azokat, hanem olyanokat is, amelyeket kedvesnek tartanak. — Sértődés? — Általában nincs, de ez a tanár egyéniségétől függ. A fordított órán olyan a hangulat, amilyet korábban ő az órákon megteremtett. — Szigor? — Nem tudom, mi lesz velem, az ellenőrzőmet ugyanis tegnap elvették, mert nem mentem ki a tanáriból. „Nagyon izgulok”, hogy mit írnak beíe! A program szombaton a 70. évfordoló tiszteletére rendezendő ünnepéllyel folytatódik, majd osztálytalálkozókkal zárul, minden bizonnyal sikeresen.-Hangyál- Fotó: Gottvald Pontok a merészségért Remek a hangulat Világkiállítás - nem! Kormányszóvivői tájékoztató (Folytatás az 1. oldalról). A kormányülés témája volt emellett a külföldiek magyarországi munkavállalásának kérdése is. Az ezzel kapcsolatban hozott rendeletet ismertetve Kiss Gyula munkaügyi miniszter elmondta: a jövőben a magyar külképviseleteken beszerezhető speciális munkavállalói vízum, valamint az itthoni cég munkavállalási engedélye szükséges ahhoz, hogy külföldi állampolgárok munkaviszonyt létesítsenek hazánkban. Az új rendelkezés szerint a legfeljebb egyéves időtartamra szóló munkavállalási engedély csak akkor adható meg, ha az adott munkakör megfelelő képzettségű hazai munkaerővel nem tölthető be. Ezt azonban a miniszter kiegészítette azzal: bizonyos pozitív diszkriminációt érvényesítenek ezen a területen, hiszen az utódállamokban élő magyarság előnyt élvez majd az engedélykérelem elbírálásánál. Kiss Gyula végezetül szólt arról, hogy szigorúan ellenőrzik és szankciókkal sújtják a jövőben a „feketemunkát”. Mint mondotta: engedély nélküli munkavégzés esetén a munkaadónak a kifizetett bér kétszeresét kell büntetésként befizetnie a foglalkoztatási alapba. A kormány - immár egy másik rendeletben - korlátozta a konvertibilis valutáért történő belföldi értékesítést. Ennek értelmében a belföldi kereskedelem és szolgáltatás körében - kivéve a diplomataboltokat, a tranzitterületen lévő vámmentes üzleteket és az idegenforgalmi szolgáltatásokat - megszűnik a valutáért való árusítás. Román beutazási szigorítások (Folytatás az 1. oldalról), ezen összeget is fel kell mutatnia. A gépkocsival utazóknak érvényes biztosítással (zöldkártya) kell rendelkezniük, a jármű műszaki állapotának pedig meg kell felelnie az érvényes előírásoknak. Ezenkívül fontos, hogy az autó tiszta és sérülésmentes legyen, s az utazó tulajdonát képezze. A román hatóságok a diplomata és szolgálati útlevéllel utazóktól nem követelik meg a minimális fenntartási összeget. Mentesülnek a követelmény alól azok is, akik hitelt érdemlően tudják igazolni, hogy kórházi gyógykezelésre érkeznek, valamint a meghívás alapján utazó sport- és kulturális küldöttségek, továbbá a szervezett keretek között utazók. Ugyancsak nem vonatkozik a szigorítás a tranzitutasokra, ha rendelkeznek a célország vízumával, s az oda érvényes menetjeggyel. Nem léphetnek Románia területére, akik a vám- és határőrizeti szervekkel erőszakos viselkedést tanúsítanak; akik útjuk céljáról hamis adatokat közölnek, valamint akik egyértelműen üzletelési cé- lal utaznak. Romániába történő belépéskor a határőrizeti szervek az útlevélbe ütött pecsétbe beírják az anyagi fedezettel igazolt maximális tartózkodási időt. Kilépéskor, amennyiben az utazó túllépte a meghatározott tartózkodási időt, útlevelében pecséttel jelzik. Hajózni - szükséges (2.) Versenyben a „fordítókorong” szerepért a Dunán Az európai viziutak kihasználtságáról, az együttműködés lehetőségeiről huszonhét ország szakemberei tanácskoztak a közelmúltban Budapesten, köztük dr. Nádas Péter, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium hajózási osztályának vezetője is. Őt kérdeztük a hazai hajózás gondjairól. — Említette, hogy a tanácskozáson kiemelten foglalkoztak a Bécs-Budapest közötti Duna-szakasz helyzetével. Miért volt erre szükség? — A tengerek felől érkező árukat akár a kontinens közepéig is érdemes volna folyón szállítani. Furcsa dolog, de ma még nyugat-európai tengerpartról gazdaságosabb a földrészt megkerülve, tengeren árut szállítani a Fekete-tenger valamely országába, mint más úton. Európa közepén Belgrá- dig gazdaságos csak a viziszál- lítás, ezért érdeklődnek nyugati partnereink a magyar hajózás fejlesztése iránt. Bécs. Pozsony, Budapest és Belgrád között éleződik a harc, ki szerezze meg a térség hajózási központjának, az úgynevezett „forgatókorongnak” a szerepét. A külföldi tapasztalatok igazolják, hogy ahol a viziút megfelelő keresztmetszetű, és ahol kikötő is van, oda települ az ipar, kereskedelmi központtá válik a térség. A hajózás hazai reneszánszához jelentős háttéripar kell - hajógyártásunk azonban visz- szafejlődik ... Mivel fogunk hajózni? — A kétoldalú kormányközi egyezmények szerint a kölcsönös áruszállításból közel egyenlő arányban kell kivenniük részüket a feleknek. A vi- ziutakon tehát csaknem ugyanannyi magyar hajónak kell szállítania, mint külföldinek. Hajógyártásunk visszaesésének oka az, hogy az infrastruktúra hiányosságai miatt és a még ma sem értékarányos tarifák mellett a folyami hajózás nem gazdaságos. A Duna magyar szakasza például az év nagy részében - az európai szabványméretű hajóknak - csak fél terheléssel biztosítja az áthaladást; így pedig a folyami hajózás soha nem lesz versenyképes. Kevés a kikötő, s a meglevőkhöz sem csatlakozik teljesítőképes vasúti kocsiellátás. Ha az efféle akadályok elhárulnak, egész biztosan újra lesz igény hajóra, hajógyártásra. Addig pedig - megfelelő kiegészítő tevékenységek és külföldi kooperációk segítségével - fenn kell tartani a meglevő nemzeti hajóépítő, -javító üzemeket. A nemzeti hajózást, a hajógyártást egyébként Nyugaton is preferálja az állam. Nálunk sem lehet másként. Ha a költségvetésnek erre nincsenek forrásai, akkor közvetve, megfelelő szabályozásokkal kell e nemzeti iparág kihalását megakadályozni, s a hajózást visszahelyezni a gazdaságban őt megillető helyre. Semmi kétség: az erre fordított költségek többszörös haszonnal térülnek meg. Domi Zsuzsa FEB Nem állt meg a rendőrnek, „megfogta” a tábla Különös baleset történt csü- 30 perckor meg akarta állítani a törtökön éjjel Bogyiszlón, a ki világ ítatlan segédmotorral Kossuth Lajos utcában. A szol- közlekedő S.J. helyi lakost. A gálatát teljesítő rendőr 22 óra 24 éves fiatalember azonban figyelmen kívül hagyta a járőr jelzését, továbbhajtott, de nem jutott messzire. Egy - a közelben lévő - reklámtámlának rohant, majd az úttest jobb oldalán felborult. A vérvizsgálat eredménye még nem ismeretes, de a motoros jogosítványát a helyszínen bevonták. Liberálisok kontra népnemzetiek a rádiónál „Mindenki üldözöttnek érzi magát” Interjú Bethlen János szerkesztő-riporterrel „Minden elfolyik a levegőben, senki nem törődik semmivel.” Ezt mintegy összegzésként állapította meg a Magyar Televízióról annak külső munkatársa, Bethlen János rádiós szerkesztő-riporter, a szekszárdi Liberális klub legutóbbi vendége. — A demokráciát illetően pedig sikerült eljutnunk odáig, hogy mindenki üldözöttnek érzi magát - mutatott rá egy jellemző jelenségre Bethlen János. — Tehát ha megkérdezzük a kormánypártiakat, akkor azt mondják, hogy üldözik őket a televízióban. S ugyanezt vallják az ellenzékiek is. Ezért lenne szükséges átváltani egy másik magatartásformára, ahol nem kellene félnünk a hatalomtól. — A félelmet mennyire erősítette fel Kónya Imre tanulmánya, melyben szó esett a tömegkommunikáció feletti nagyobb befolyásról is? — Ez a tanulmány azt a félelmet is tükrözi, amely az MDF-en belül lelhető fel. Sokan úgy érzik, hogy az MDF-et ki akarják szorítani a politikai élet perifériájára. Persze, a másik oldal is hasonlóképpen érez. — A rádió ellen gyakorta elhangzik az a vád, hogy a reggeli lapszemlében rendre a negatívumokat emeli ki, ezzel is terjesztve a rosszkedvet, a bizalmatlanságot . . . — Azt már hallottam, hogy előírták kollégáknak: az Új Magyarországnak szerepelnie kell a szemlében. Ezzel együtt szakmai értelemben én is elég rossznak tartom a reggeli lapszemlét. A kollégák legfeljebb egy órát töltenek az országos napilapok elolvasásával, s ez az idő nem elégséges a pontos, korrekt összefoglaláshoz. Ez a szakmai probléma azonban nemcsak a lapszemlére vonatkozik, hanem általában az újságírásra, mely szerkezetében, létszámában, emberanyagában és felszereltségében egyaránt a régi szisztéma szerint működik. Azaz, hogy ne kelljen olyan sokat utánajárni a dolgoknak . . . — Úgy gondolja, hogy a sajtó félretájékoztatja a közvéleményt? — Ázt hiszem, arról lehet szó, hogy a sajtó nem elég alapos. A témának alaposan utána kell nézni, ehhez viszont rengeteg idő kell. A régi módszerekkel nehéz szakítani, főleg akkor, ha régi az apparátus. — Tovább folytatva a beszélgetést, még az is kiderülhet, hogy a lapoknál - Csurkára utalva - még mindig a volt kommunisták szerkesztenek . . . — Ez így igaz, ezt meg tudom erősítani . . . — Ezek szerint Bethlen János vállalja azt, hogy egy platformra kerül Csurka Istvánnal? — Ha Csurka azt mondja, hogy négy óra után tizenöt perccel van negyed öt, akkor igen. Csurka sajtóra vonatkozó állítása tény, az már más kérdés, hogy ebből milyen következtetést lehet levonni. Azzal már nem értek egyet vele, hogy el kellene üldözni a volt kommunistákat. Ugyanígy szerencsétlen dolog az a fajta válogatás, hogy ki áll az én oldalamon, s ki áll a másik oldalon. — A rádiónál is kialakult ez a két oldal, azaz van külön táboruk a liberálisoknak és a népnemzetieknek? — Ez is egyfajta felosztás, bár valóban létezik egy jelentős többség, akiket bízvást nevezhetünk liberálisoknak. A kisebbség a nem túl pontos megfogalmazás szerint a népnemzeti táborba sorolható. Szeri Árpád Takarékszövetkezeti székházat avattak Iregszemcsén (Folytatás az 1. oldalról) A Mózes György tervező által megálmodott épület kivitelezését 1990. október 18-án kezdték meg. Szólt arról is, hogy a befejezéshez félmillió forint kölcsönt vettek igénybe a megyei közös alapból, így a tetőtér is beépítésre került, ahol kereskedelmi tevékenységet lehet majd folytatni. Végezetül az elnökasszony köszönetét fejezte ki valamennyi érdekeltnek, hogy az új székház Regszemcse egyik szép színfoltja lett. Ezt követően Farkas József a nemzetiszínű szalag átvágásával hivatalosan is felavatta a székházat. A modern, minden igényt kielégítő, építészetileg is mutatós középület terveit a község és a pénzintézet igényeinek figyelembevételével alakították ki és a 200 négyzetméter alapterületű irodaház földszintjén helyezték el az ügyfélteret, az irodákat és a szociális helyiségeket. A több mint 6 millió forintba került középületben az ízlésesen berendezett helyiségek belső térkialakítása jól harmonizál és kisvárosi színvonalon biztosítja az ügyfelek kultúrált és előzékeny kiszolgálását. Hétfőtől tehát a korábbinál lényegesen jobb munkakörülmények közé kerülnek az Ireg- szemcse-Felsőnyék és Vidéke Takarékszövetkezet dolgozói. Krutek József
