Tolnai Népújság, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-09 / 237. szám

IULNAI. , , 2 tíEPUJSAG 1991. október 9. Elsőkézből jelentjük: Házhoz mennek a távoktatott gondozók A modern pedagógia egyik legdivato­sabb módszere a távoktatás, amely most a menedzserképzés és a nyelvtanulás után újabb területen igyekszik teret hódítani. A Magyar Vöröskereszt és a Magyar Televí­zió közös „vállalkozásában” a házigondo­zók és a betegápolók felkészítésében igyekszik segítséget nyújtani. Dómján Dé­nes, a Magyar Televízió főmunkatársa így összegezte az akció legfontosabb tévés tudnivalóit: — A távtanulás eszközeinek sorában a legnyitottabb, a legelérhetőbb kétségtele­nül a televízió. A 11 részes sorozatot az 1-es Csatornán fogjuk sugározni, kedd reg­gelente 8 óra 30 és 8 óra 50 perc között. Később videokazettán is forgalomba hoz­zuk a tananyagot. Lesznek megfelelő ki­egészítő tankönyvek is, és arra számítunk, hogy az ország különböző vidékein helyi tanfolyamokat is szerveznek kiegészítendő a filmeken látottakat. Simon Jánosnétól, a Magyar Vöröske­reszt Szociális Szolgálatának vezetőjétől tudtuk meg: — A beteggondozás egyre több család­nak okoz gondot. A szívbetegek, az aszt­mások, a mozgásszervi fogyatékosok, az időskorúak ellátása a jószándékon kívül hozzáértést is kíván. Ezek az ismeretek bárki által elsajátíthatók. A jogszabályok is kedveznek a házi betegápolóknak: a tartó­san beteg hozzátartozóikat maguk ápoló személyek állami térítést kaphatnak. És még egy szempont: ezek a távtanfolyamok segíthetnek a munkanélküliség enyhítésé­ben épp úgy, mint a szociális szolgáltatá­sok körének bővítésében. Fontos informá­ció: a tanfolyam végén a vállalkozók vizs­gát tehetnek és ennek alapján jogot nyer­hetnek nemcsak közeli hozzátartozóik ápo­lására is. S. P. (FEB) Folytatódik a mezőgazdasági összeírás A Központi Statisztikai Hiva­tal a FAÖ mezőgazdasági világösszeírása keretében 1991 áprilisában összeírta a mezőgazdasági üzemek, kis­termelők fontosabb adatait. A felvétel teljes körű volt. A számlálóbiztosok több mint 2 millió családot kerestek fel, amelyek többsége kisebb-na- gyobb mértékben foglalkozott mezőgazdasági termeléssel. Közülük közel 1,4 millió háztar­tásnak volt akkora földterülete vagy állatállománya, melynek alapján kistermelő gazdaság­nak lehetett tekinteni őket. A cenzus főbb eredményei: a gazdaságok száma, földterü­lete, az állatállomány adatai néhány hét leforgása után nyil­vánosságra kerültek. Kiderült, hogy az elmúlt öt évben a kis­termelő gazdaságok száma alig 1,5 százalékkal csökkent, föld­területük ugyanakkor csaknem 20 százalékkal nőtt, a gazda­ságok átlagterülete így több mint 20 százalékkal volt na­gyobb mint 1986-ban. A privati­záció kezdetét jelzi, hogy a 2 hektárnál nagyobb gazdaságok száma öt év alatt 20 ezerről 43 ezerre gyarapodott, 1 688 gaz­daságnak pedig 10 hektárnál nagyobb földterülete volt, átla­gosan 22 hektár. Állatállomá­nyuk a legtöbb állatfajnál csök­kenő tendenciájú volt. Az ada­tok számítógépes feldolgozása most folyik, részletesebb ered­mények az ősz végén várhatók. A tavaszi összeírás csak a gazdaságok legfontosabb ada­tait ölelte fel (a gazdaságban dolgozókat, a földterületet, a mezőgazdasági gépeket és az állatokat). Az 1991. évi terme­lés részletesebb adatait (a nö­vénytermelés szerkezetét és hozamait, az állattartás alaku­lását, az épületek adatait, a termelési költségeket) a Köz­ponti Statisztikai Hivatal ez év októberében reprezentatív (mintavételes) összeírás kere­tében kérdezi meg. Az össze­írok csak a gazdaságok mint­egy 5 százalékát keresik fel. A 65 ezer adatszolgáltató kivá­lasztásában a véletlen játszott szerepet. A tavaszi összeírás alkalmával néhányan kifogásol­ták az adatszolgáltatási kötele­zettséget, mások azt gyanítot­ták, hogy az adatok alapján esetleg hátrány éri őket. Most 6 hónap távlatából visszatekintve remélhetően meggyőződhettek gyanújuk alaptalanságáról. A ki­töltött kérdőíveket bizalmasan kezelik. A számlálóbiztosokkal közölt adatok - a törvénynek megfelelően - illetéktelen ke­zekbe nem kerülhetnek, azokat csak összesítve, valamennyi gazdaságra-átszámítva hozzák a statisztikusok nyilvánosságra. A Központi Statisztikai Hiva­tal kéri az adatszolgáltatókat, hogy a feltett kérdésekre igye­kezzenek minél pontosabb vá­laszokat adni, mivel a reprezen­tatív adatgyűjtésnél a hibák a további számítások során több­szöröződhetnek. A hivatal a kapott adatokból elsősorban a mezőgazdasági politika és irányítás igényeit igyekszik kielégíteni, hogy a termelés feltételeit a jövőben minél eredményesebben bizto­síthassák és megtehessék azokat az intézkedéseket, ame­lyek a mezőgazdaság hatékony fejlesztését elősegíthetik. Egyúttal a termelők tájékozott­ságát is igyekeznek javítani. Központi Statisztikai Hivatal Kérdőjelek Közösen könnyebb? Közép- és Kelet-Európa mind szorosabb együttmű­ködésre törekvő három ál­lama előtt közös kihívások állnak. Érdekeik számos szempontból azonosak, s egyre határozottabb a fel­ismerés, hogy a politikai és gazdasági kérdésekre a vá­laszok is könnyebben meg­találhatók a szándékok és erőfeszítések egyesítésé­vel. Ez lehet tán a legfonto­sabb tanulsága a lengyel, a cseh-szlovák és a magyar vezetők hétvégi krakkói csúcstaláltozójának. Együtt közeledni a NATO szervezetéhez? Harmoni­zálni az EGK-társulás ügyében teendő lépésein­ket? Konszenzust elérni a jugoszláviai válsággal kap­csolatban? Mindezek a problémák terítéken voltak Krakkóban. Bíztató, hogy akár a katonai biztonság, akár a gazdasági kötelékek erősítése volt a téma, sike­rült összhangra jutni. Végre ezt a világ is észlelheti. „Blokk-építés” folyik Kö- zép-Európában? A szovjet és jugoszláv krízis nyomán kialakuló érdekházasság? Vannak fanyalgó hangok, bírálatok, amelyek így állít­ják be a Hármak közeledé­sét. Pedig zilált régiónkban a szálak szorosabbra fű­zése kedvező hatású lehet. Sőt, talán másutt is felisme­rik a nemzetközi kihívások nyomán, hogy közösen könnyebb... Szegő Gábor (FEB) Kettős reform után (1) Szigorúan titkos” Az Országgyűlés Nemzetbiz­tonsági Bizottsága a tegnapi plenáris ülés déli szünetében Kövér László (Fidesz) bizott­sági elnök tájékoztatása szerint nem arról a jugoszláv kérésről tárgyalt, hogy a magyar kor­mány engedje át magyar terüle­ten a Szlovéniából kivonuló szövetségi katonai konvojokat, hanem a szerdai ülés időpontját határozta meg. Ezen az ülésen a bizottság átdolgozza azt a jelentését, amelyet a lll/lll-as ügyekkel kapcsolatban, még az előző hé­ten készített el, amelynek el­mondását azonban a hétfői plenáris ülésen Szabad György házelnök nem engedélyezte. Á parlament elé hétfőn beterjesz­tett három különböző törvény- javaslat között kompromisszu­mot teremtő, átdolgozott doku­mentumot a bizottság a hét vé­gén eljuttatja minden egyes képviselőhöz, így a jövő heti plenáris ülésen megkezdhetik a „szigorúan titkos” adatokkal fog­lalkozó törvényjavaslat általá­nos vitáját. A jelentésről Kövér László annyit árult el, hogy az a bizottságban kialakított hatpárti konszenzuson alapszik. Területfejlesztés: Borsodé és Szabolcsé az előny A tájtermelés hagyományai­hoz illeszkedő mezőgazdasági termelést kívánja a szaktárca ösztönözni az elmaradott tér­ségekben - mondta Vörös Ist­ván, a Földművelésügyi Minisz­térium Térségi-gazdasági Fő­osztályának vezetője annak kapcsán, hogy a közelmúltban közzétette a kormány területfej­lesztési és munkahelyteremtési támogatásokról intézkedő ren­deletét. A mezőgazdasági ter­meléssel kapcsolatosan a szak­tárca azt tartja elsődleges szempontnak, hogy főként olyan mezőgazdasági és élel­miszeripari tevékenységek kap­janak ösztönzést, amelyek jól il­leszkednek az adott térség ha­gyományaihoz. Jelenleg a kormány határo­zata értelmében két térséget, Borsod-Abauj-Zemplén, vala­mint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét kell kiemelten kezelni a területfejlesztési elképzelések megvalósításánál. Az ez évben rendelkezésre álló mintegy másfél milliárd forintból főképp e két térség gondjait kívánják megoldani. A mezőgazdaság­ban és az élelmiszeriparban a térségekre jellemző kultúrák új- rahonosítását szeretnék elő­mozdítani, Szabolcs-Szat- már-Bereg megyében a do­hány- és a burgonyatermesz­tést, valamint a régióban honos növénytermesztéshez és állat- tenyésztéshez kapcsolódó élelmiszeripari feldolgozóüze­mek létesítését. A támogatást az elmaradott térségek fejlesz­tésére pályázat útján lehet el­nyerni. Ismét Népbolt Rt napok Szekszárdon, Pakson, Tolnán, Bonyhádon, Nagymányokon, Tamásiban és Dombóváron. Október 10-én, 17-én, 24-én minden lakossági vásárlás után 10% engedményt adunk, maximum 2500 Ft. MINDEN NAPIT MINDEN NAP! (113) Laimsse Az Akadémiai Kiadó újdonsága a világhírű francia enciklopédia, ENCIKLOPÉDIA a LAROUSSE magyar változata. A több mint ezer oldalas első kötet páratlanul szép eredeti képanyaga gyönyörködtet és eligazít. A világ számos országában nagy sikert aratott LAROUSSE magyar változatának második kötete 1992-ben, a harmadik 1993-ban jelenik meg. Az 1. kötet (A-GY) ára 2500,- R AZ EURÓPAI MŰVELTSÉG ALAPKÖNYVE Kicsúsznak a bankok az állam kezéből? A közelmúltban az egyik ne­ves amerikai cég, amely bankot akart vásárolni, fölvetette az öt­letet: a kiszemelt bank vegye fel egy olyan magánbank nevét, amely a tervgazdaság beveze­tése előtt megfelelő respektust szerzett magának a lakosság előtt és az üzleti körökben. Az ötlet némi zavart okozott, mert - a nagyobb német, francia és osztrák bankok nevén kívül - senki nem tudott megfelelő bank-nevet ajánlani. A tervgaz­daságot megelőző időszakban ugyanis a magyar bankvilág két részből állt: a neves külföldi bankok magyarországi érde­keltségeiből és a pályafutásu­kat bukással, a betétesek pén­zének elvesztésével záró kis magánbankokból. A kis megta­karítók pedig, akik képtelenek voltak igénybe venni a nagy­bankok szolgáltatásait, hiszé­kenységük áldozataivá váltak vagy a szalmazsákban kupor- gatták a pénzüket. A fejlett pi­acgazdaságokból érkező befek­tetőket és kutatókat ezért lepik meg a magyar monetáris rend­szer sajátosságai. A meglepe­tések többsége, mi tagadás, nem is kellemes. A tervgazdaság bevezetésé­vel azután az állam azon az áron stabilizálta a bankrend­szert, hogy megfosztotta mind­attól, ami egy bankot valóban bankká tesz. Egyfelől kimondta a teljes körű állami garanciát az összes lakossági bankbetétre, s ez gyakorlatilag érvényes volt az államosított vállalatok szám­laaktívumaira is. Egyúttal azon­ban a vállalati hitelműveletekkel foglalkozó bankokat beolvasz­totta a központi bankba. A lakossági betétgyűjtő, majd pedig később bizonyos hitele­ket is nyújtó takarékpénztárakat egy országos hálózatban egye­sítette és közvetlenül a Pénz­ügyminisztérium irányítása alá helyezte. A lényegében két tagból álló bankrendszernek 1949-től az volt a kötelessége, hogy a hitelekkel az állami gaz­dasági tervek megvalósítását finanszírozza. A hitelképesség egyedüli kritériuma az volt, hogy a vállalatnak van-e szük­sége hitelre a tervfeladatok megoldásához vagy sem. Az 1968-as gazdasági reform csak annyit változtatott a hely­zeten, hogy a kereskedelmi és jegybanki funkciókat egyaránt betöltő Magyar Nemzeti Bank elvileg megtagadhatta a hitelt a veszteséges, késedelmesen fi­zető vállalatoktól. Csak a 80-as évek elején fogadták el azt a gondolatot, hogy a bankrend­szernek üzleti alapon kellene hitelt nyújtania a vállalatoknak és valamiféle versenynek kel­lene kialakulnia a banktevé­kenységeket végzők között. 1987-ben került sor a bank- rendszer reformjának első lé­pésére, amikor is az MNB-ből és az Állami Fejlesztési Bank­ból három nagy kereskedelmi bankot hoztak létre, lehetőség nyílt más, új bankok alapítására is és megkezdődött az egyes minisztériumok által kezelt kü­lönböző célú alapok bankokká szervezése. Továbbra is külön takarékpénztári hálózat foglal­kozott a lakossági műveletek­kel. Sándor László (Pénzügykutató Rt.) (FEB) (Folytatjuk) Előjegyezhető 1000,- Ft előleggel, amit a Kiadó kereskedelmi osztályától igényelt utalványon lehet befizetni. Az Akadémiai könyvesboltokban mindkét részlet helyben is befizethető. A könyvet a megjelenést követően a további 1500,- Ft felszámításával utánvéttel postázzuk. HA ELÖJEGYZI OKTÓBER 31-IG, 2 SZEMÉLYES PÁRIZSI UTAZÁST NYERHET! TOVÁBBI 100 SZERENCSÉS ELŐFIZETŐ A MÁSODIK RÉSZLET BEFIZETÉSE NÉLKÜL KAPJA MEG A MAGYAR LAROUSSE 1. KÖTETÉT! ELŐJEGYEZHETŐ: STÚDIUM Akadémiai Könyvesbolt Budapest, V., Váci u. 22. (1052) MAGISZTER Akadémiai Könyvesbolt Budapest, V., Városház u. 1. (1052) ACADEMIC BOOKSHOP Budapest, V., Gerlóczy u. 7. (1052) valamint Az Akadémiai Kiadó kereskedelmi osztályán Budapest, 1519 Postafiók: 245. 1ÖOQ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom