Tolnai Népújság, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-09 / 237. szám
IULNAI. , , 2 tíEPUJSAG 1991. október 9. Elsőkézből jelentjük: Házhoz mennek a távoktatott gondozók A modern pedagógia egyik legdivatosabb módszere a távoktatás, amely most a menedzserképzés és a nyelvtanulás után újabb területen igyekszik teret hódítani. A Magyar Vöröskereszt és a Magyar Televízió közös „vállalkozásában” a házigondozók és a betegápolók felkészítésében igyekszik segítséget nyújtani. Dómján Dénes, a Magyar Televízió főmunkatársa így összegezte az akció legfontosabb tévés tudnivalóit: — A távtanulás eszközeinek sorában a legnyitottabb, a legelérhetőbb kétségtelenül a televízió. A 11 részes sorozatot az 1-es Csatornán fogjuk sugározni, kedd reggelente 8 óra 30 és 8 óra 50 perc között. Később videokazettán is forgalomba hozzuk a tananyagot. Lesznek megfelelő kiegészítő tankönyvek is, és arra számítunk, hogy az ország különböző vidékein helyi tanfolyamokat is szerveznek kiegészítendő a filmeken látottakat. Simon Jánosnétól, a Magyar Vöröskereszt Szociális Szolgálatának vezetőjétől tudtuk meg: — A beteggondozás egyre több családnak okoz gondot. A szívbetegek, az asztmások, a mozgásszervi fogyatékosok, az időskorúak ellátása a jószándékon kívül hozzáértést is kíván. Ezek az ismeretek bárki által elsajátíthatók. A jogszabályok is kedveznek a házi betegápolóknak: a tartósan beteg hozzátartozóikat maguk ápoló személyek állami térítést kaphatnak. És még egy szempont: ezek a távtanfolyamok segíthetnek a munkanélküliség enyhítésében épp úgy, mint a szociális szolgáltatások körének bővítésében. Fontos információ: a tanfolyam végén a vállalkozók vizsgát tehetnek és ennek alapján jogot nyerhetnek nemcsak közeli hozzátartozóik ápolására is. S. P. (FEB) Folytatódik a mezőgazdasági összeírás A Központi Statisztikai Hivatal a FAÖ mezőgazdasági világösszeírása keretében 1991 áprilisában összeírta a mezőgazdasági üzemek, kistermelők fontosabb adatait. A felvétel teljes körű volt. A számlálóbiztosok több mint 2 millió családot kerestek fel, amelyek többsége kisebb-na- gyobb mértékben foglalkozott mezőgazdasági termeléssel. Közülük közel 1,4 millió háztartásnak volt akkora földterülete vagy állatállománya, melynek alapján kistermelő gazdaságnak lehetett tekinteni őket. A cenzus főbb eredményei: a gazdaságok száma, földterülete, az állatállomány adatai néhány hét leforgása után nyilvánosságra kerültek. Kiderült, hogy az elmúlt öt évben a kistermelő gazdaságok száma alig 1,5 százalékkal csökkent, földterületük ugyanakkor csaknem 20 százalékkal nőtt, a gazdaságok átlagterülete így több mint 20 százalékkal volt nagyobb mint 1986-ban. A privatizáció kezdetét jelzi, hogy a 2 hektárnál nagyobb gazdaságok száma öt év alatt 20 ezerről 43 ezerre gyarapodott, 1 688 gazdaságnak pedig 10 hektárnál nagyobb földterülete volt, átlagosan 22 hektár. Állatállományuk a legtöbb állatfajnál csökkenő tendenciájú volt. Az adatok számítógépes feldolgozása most folyik, részletesebb eredmények az ősz végén várhatók. A tavaszi összeírás csak a gazdaságok legfontosabb adatait ölelte fel (a gazdaságban dolgozókat, a földterületet, a mezőgazdasági gépeket és az állatokat). Az 1991. évi termelés részletesebb adatait (a növénytermelés szerkezetét és hozamait, az állattartás alakulását, az épületek adatait, a termelési költségeket) a Központi Statisztikai Hivatal ez év októberében reprezentatív (mintavételes) összeírás keretében kérdezi meg. Az összeírok csak a gazdaságok mintegy 5 százalékát keresik fel. A 65 ezer adatszolgáltató kiválasztásában a véletlen játszott szerepet. A tavaszi összeírás alkalmával néhányan kifogásolták az adatszolgáltatási kötelezettséget, mások azt gyanították, hogy az adatok alapján esetleg hátrány éri őket. Most 6 hónap távlatából visszatekintve remélhetően meggyőződhettek gyanújuk alaptalanságáról. A kitöltött kérdőíveket bizalmasan kezelik. A számlálóbiztosokkal közölt adatok - a törvénynek megfelelően - illetéktelen kezekbe nem kerülhetnek, azokat csak összesítve, valamennyi gazdaságra-átszámítva hozzák a statisztikusok nyilvánosságra. A Központi Statisztikai Hivatal kéri az adatszolgáltatókat, hogy a feltett kérdésekre igyekezzenek minél pontosabb válaszokat adni, mivel a reprezentatív adatgyűjtésnél a hibák a további számítások során többszöröződhetnek. A hivatal a kapott adatokból elsősorban a mezőgazdasági politika és irányítás igényeit igyekszik kielégíteni, hogy a termelés feltételeit a jövőben minél eredményesebben biztosíthassák és megtehessék azokat az intézkedéseket, amelyek a mezőgazdaság hatékony fejlesztését elősegíthetik. Egyúttal a termelők tájékozottságát is igyekeznek javítani. Központi Statisztikai Hivatal Kérdőjelek Közösen könnyebb? Közép- és Kelet-Európa mind szorosabb együttműködésre törekvő három állama előtt közös kihívások állnak. Érdekeik számos szempontból azonosak, s egyre határozottabb a felismerés, hogy a politikai és gazdasági kérdésekre a válaszok is könnyebben megtalálhatók a szándékok és erőfeszítések egyesítésével. Ez lehet tán a legfontosabb tanulsága a lengyel, a cseh-szlovák és a magyar vezetők hétvégi krakkói csúcstaláltozójának. Együtt közeledni a NATO szervezetéhez? Harmonizálni az EGK-társulás ügyében teendő lépéseinket? Konszenzust elérni a jugoszláviai válsággal kapcsolatban? Mindezek a problémák terítéken voltak Krakkóban. Bíztató, hogy akár a katonai biztonság, akár a gazdasági kötelékek erősítése volt a téma, sikerült összhangra jutni. Végre ezt a világ is észlelheti. „Blokk-építés” folyik Kö- zép-Európában? A szovjet és jugoszláv krízis nyomán kialakuló érdekházasság? Vannak fanyalgó hangok, bírálatok, amelyek így állítják be a Hármak közeledését. Pedig zilált régiónkban a szálak szorosabbra fűzése kedvező hatású lehet. Sőt, talán másutt is felismerik a nemzetközi kihívások nyomán, hogy közösen könnyebb... Szegő Gábor (FEB) Kettős reform után (1) Szigorúan titkos” Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága a tegnapi plenáris ülés déli szünetében Kövér László (Fidesz) bizottsági elnök tájékoztatása szerint nem arról a jugoszláv kérésről tárgyalt, hogy a magyar kormány engedje át magyar területen a Szlovéniából kivonuló szövetségi katonai konvojokat, hanem a szerdai ülés időpontját határozta meg. Ezen az ülésen a bizottság átdolgozza azt a jelentését, amelyet a lll/lll-as ügyekkel kapcsolatban, még az előző héten készített el, amelynek elmondását azonban a hétfői plenáris ülésen Szabad György házelnök nem engedélyezte. Á parlament elé hétfőn beterjesztett három különböző törvény- javaslat között kompromisszumot teremtő, átdolgozott dokumentumot a bizottság a hét végén eljuttatja minden egyes képviselőhöz, így a jövő heti plenáris ülésen megkezdhetik a „szigorúan titkos” adatokkal foglalkozó törvényjavaslat általános vitáját. A jelentésről Kövér László annyit árult el, hogy az a bizottságban kialakított hatpárti konszenzuson alapszik. Területfejlesztés: Borsodé és Szabolcsé az előny A tájtermelés hagyományaihoz illeszkedő mezőgazdasági termelést kívánja a szaktárca ösztönözni az elmaradott térségekben - mondta Vörös István, a Földművelésügyi Minisztérium Térségi-gazdasági Főosztályának vezetője annak kapcsán, hogy a közelmúltban közzétette a kormány területfejlesztési és munkahelyteremtési támogatásokról intézkedő rendeletét. A mezőgazdasági termeléssel kapcsolatosan a szaktárca azt tartja elsődleges szempontnak, hogy főként olyan mezőgazdasági és élelmiszeripari tevékenységek kapjanak ösztönzést, amelyek jól illeszkednek az adott térség hagyományaihoz. Jelenleg a kormány határozata értelmében két térséget, Borsod-Abauj-Zemplén, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét kell kiemelten kezelni a területfejlesztési elképzelések megvalósításánál. Az ez évben rendelkezésre álló mintegy másfél milliárd forintból főképp e két térség gondjait kívánják megoldani. A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban a térségekre jellemző kultúrák új- rahonosítását szeretnék előmozdítani, Szabolcs-Szat- már-Bereg megyében a dohány- és a burgonyatermesztést, valamint a régióban honos növénytermesztéshez és állat- tenyésztéshez kapcsolódó élelmiszeripari feldolgozóüzemek létesítését. A támogatást az elmaradott térségek fejlesztésére pályázat útján lehet elnyerni. Ismét Népbolt Rt napok Szekszárdon, Pakson, Tolnán, Bonyhádon, Nagymányokon, Tamásiban és Dombóváron. Október 10-én, 17-én, 24-én minden lakossági vásárlás után 10% engedményt adunk, maximum 2500 Ft. MINDEN NAPIT MINDEN NAP! (113) Laimsse Az Akadémiai Kiadó újdonsága a világhírű francia enciklopédia, ENCIKLOPÉDIA a LAROUSSE magyar változata. A több mint ezer oldalas első kötet páratlanul szép eredeti képanyaga gyönyörködtet és eligazít. A világ számos országában nagy sikert aratott LAROUSSE magyar változatának második kötete 1992-ben, a harmadik 1993-ban jelenik meg. Az 1. kötet (A-GY) ára 2500,- R AZ EURÓPAI MŰVELTSÉG ALAPKÖNYVE Kicsúsznak a bankok az állam kezéből? A közelmúltban az egyik neves amerikai cég, amely bankot akart vásárolni, fölvetette az ötletet: a kiszemelt bank vegye fel egy olyan magánbank nevét, amely a tervgazdaság bevezetése előtt megfelelő respektust szerzett magának a lakosság előtt és az üzleti körökben. Az ötlet némi zavart okozott, mert - a nagyobb német, francia és osztrák bankok nevén kívül - senki nem tudott megfelelő bank-nevet ajánlani. A tervgazdaságot megelőző időszakban ugyanis a magyar bankvilág két részből állt: a neves külföldi bankok magyarországi érdekeltségeiből és a pályafutásukat bukással, a betétesek pénzének elvesztésével záró kis magánbankokból. A kis megtakarítók pedig, akik képtelenek voltak igénybe venni a nagybankok szolgáltatásait, hiszékenységük áldozataivá váltak vagy a szalmazsákban kupor- gatták a pénzüket. A fejlett piacgazdaságokból érkező befektetőket és kutatókat ezért lepik meg a magyar monetáris rendszer sajátosságai. A meglepetések többsége, mi tagadás, nem is kellemes. A tervgazdaság bevezetésével azután az állam azon az áron stabilizálta a bankrendszert, hogy megfosztotta mindattól, ami egy bankot valóban bankká tesz. Egyfelől kimondta a teljes körű állami garanciát az összes lakossági bankbetétre, s ez gyakorlatilag érvényes volt az államosított vállalatok számlaaktívumaira is. Egyúttal azonban a vállalati hitelműveletekkel foglalkozó bankokat beolvasztotta a központi bankba. A lakossági betétgyűjtő, majd pedig később bizonyos hiteleket is nyújtó takarékpénztárakat egy országos hálózatban egyesítette és közvetlenül a Pénzügyminisztérium irányítása alá helyezte. A lényegében két tagból álló bankrendszernek 1949-től az volt a kötelessége, hogy a hitelekkel az állami gazdasági tervek megvalósítását finanszírozza. A hitelképesség egyedüli kritériuma az volt, hogy a vállalatnak van-e szüksége hitelre a tervfeladatok megoldásához vagy sem. Az 1968-as gazdasági reform csak annyit változtatott a helyzeten, hogy a kereskedelmi és jegybanki funkciókat egyaránt betöltő Magyar Nemzeti Bank elvileg megtagadhatta a hitelt a veszteséges, késedelmesen fizető vállalatoktól. Csak a 80-as évek elején fogadták el azt a gondolatot, hogy a bankrendszernek üzleti alapon kellene hitelt nyújtania a vállalatoknak és valamiféle versenynek kellene kialakulnia a banktevékenységeket végzők között. 1987-ben került sor a bank- rendszer reformjának első lépésére, amikor is az MNB-ből és az Állami Fejlesztési Bankból három nagy kereskedelmi bankot hoztak létre, lehetőség nyílt más, új bankok alapítására is és megkezdődött az egyes minisztériumok által kezelt különböző célú alapok bankokká szervezése. Továbbra is külön takarékpénztári hálózat foglalkozott a lakossági műveletekkel. Sándor László (Pénzügykutató Rt.) (FEB) (Folytatjuk) Előjegyezhető 1000,- Ft előleggel, amit a Kiadó kereskedelmi osztályától igényelt utalványon lehet befizetni. Az Akadémiai könyvesboltokban mindkét részlet helyben is befizethető. A könyvet a megjelenést követően a további 1500,- Ft felszámításával utánvéttel postázzuk. HA ELÖJEGYZI OKTÓBER 31-IG, 2 SZEMÉLYES PÁRIZSI UTAZÁST NYERHET! TOVÁBBI 100 SZERENCSÉS ELŐFIZETŐ A MÁSODIK RÉSZLET BEFIZETÉSE NÉLKÜL KAPJA MEG A MAGYAR LAROUSSE 1. KÖTETÉT! ELŐJEGYEZHETŐ: STÚDIUM Akadémiai Könyvesbolt Budapest, V., Váci u. 22. (1052) MAGISZTER Akadémiai Könyvesbolt Budapest, V., Városház u. 1. (1052) ACADEMIC BOOKSHOP Budapest, V., Gerlóczy u. 7. (1052) valamint Az Akadémiai Kiadó kereskedelmi osztályán Budapest, 1519 Postafiók: 245. 1ÖOQ