Tolnai Népújság, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-07 / 235. szám

2 TOLí$ PÚJSÁG 1991. október 7. Szüreti mulatság és nemzetiségi találkozó A hagyományokat követve az idén is megrendezték a hét vé­gén Zombán a szüreti mulatsá­got. A szervezésből oroszlán- részt vállaltak a fiatalok. Szombaton délután földíszí­tett, fölpántlikázott hintók, dí­szes, rózsás selyem, kasmír ruhába öltözött lányok, fehér bőgatyát, inget, fekete mellényt öltött legények gyülekeztek a kultúrház udvarán. A verőfé­nyes napsütésben meg-meg- csillantak a tarka, bő szoknyák flitterei. Lassan mindenki meg­érkezett, aztán zeneszóval el­indult a vidám, jókedvű menet, hogy a bírónét a bíró a mulat­ságba kérje. A szülőkhöz ízes beszéddel szólt: - Engedjék meg, hogy elvigyem, gondját viselem, aztán hazakísérem. A bírónét - Schumaher Éva - föl­segítették a hintóra, szoknyája redőit gondosan megigazítot­ták. Mellette a bíró, Kiss István ült. Visszaérve a menet a kul­túrház udvarára, a himnusz hangjai után a bíró emelkedett szólásra. Köszöntötte az egy­begyűlt közönséget, s bejelen­tette: Községünkben a szüret bevégeztetett, bejelentem az mely napszálltakor veszi kezde- úri közönségnek, a szőlő mun- tét, tart kifáradásig. Majd a kis- káját feledve, nedűjének ivása bíró is közhírré tette a nagy mu- következik. Mulatság is lesz, latságot, melyen a falu ap­Kivonult a falu apraja-nagyja Tevelen, vasárnap délután. Székely és sváb népviseletbe öltözött lányok és fiúk tarka­sága tette még szebbé, látvá­nyosabbá ezt a napot. A szőlő, a bor ünnepére jöttek össze. Színes papírszalaggal földíszí­tett fogatok - némelyiken szim­bólumként egy-egy fürt szőlő - sorakoztak fel a művelődési ház előtt. Tevelen az immár hagyomá­nyos szüreti felvonulást, mulat­ságot a helyi székely és sváb kör szervezte igen alapos mun­kával. Ezt a napot nemcsak a felvonulás, a vigasság teszi em­lékezetessé, hanem az is, hogy ekkorra szervezték meg a falu­ban a nemzetiségi találkozót is. Erre az alkalomra Németor­szágból, a volt NDK területéről érkezett haza negyvenhét volt teveli. Ők is nézői voltak a szü­reti felvonulásnak. Mindenki együtt volt, aztán a társaságot magával ragadta a jókedv, s ha­talmas hujogatásokkal, kurjon- gatásokkal megindult a .menet Tevel utcáin. A nap itt nem feje­ződött be, hiszen este a székely raja-nagyja részt vegyen. A és a sváb hagyományőrző kedves, vidám hangulatú cere- • együttes szórakoztatta a kö- mónia után elindult a tarka, szí- zönséget. - pusztai téri - nes menet a falu utcáin. Fotó: Kispál Mária Közhírré tétetik A szülőktől kikérik a bírónét A Himnusszal vette kezdetét a mulatság Krakkói csúcs Antall József magyar minisz­terelnök, Václav Havel cseh­szlovák és Lech Walesa len­gyel államfő záróbeszédével, il­letve az okmányok elfogadásá­val ért véget vasárnap este Krakkóban a visegrádi három­szög csúcstalálkozója. A ven­déglátó Lech Walesa államfő megnyitó szavai után a részt­vevők meghallgatták Krzysztof Skubiszewski lengyel külügy­miniszter beszámolóját a kül­ügyminiszterek és Dariusz Ledworoski külgazdasgi együttműködési miniszter be­számolóját a gazdasági minisz­terek tágyalásairól. Ezután megvitatták a közös okmányok tervezetét, majd a vezetők elfo­gadták a „Krakkói nyilatkoza­tot”, a három ország külügymi­nisztereinek közös nyilatkozatát a NATO-hoz fűződő kapcsola­taikról, végül a két munkacso­port munkájáról szóló beszámo­lót. A külügyminiszterek a be­számoló szerint megvitatták a háromoldalú együttműködés tapasztalatait és eredményeit, a hármak NATO-hoz fűződő vi­szonyát, az Európai Közösség felé tett lépéseket és a jugo­szláv helyzetet. Megállapítot­ták, hogy Visegrád óta jelentő­sen fejlődött a három ország együttműködése, és mostanra a nyugati integrációs szerveze­tekben is tudatosult a három­szög létezése. Rámutattak azonban, hogy a gazdasági együttműködésük ma még elég szerény, fejleszteni kell tehát az infrastruktúrát, a környezetvé­delmet és a kulturális együtt­működést - ezért munkacso­portot hoznak létre. Krzysztof Skubiszewski elmondta, hogy messzemenő nézetazonosság jellemezte Jugoszlávia belső helyzetének értékelését. A gazdasági tárgyalásokról szóló beszámoló szerint a három or­szágban folyó gazdasági re­formok egyirányba mutatnak - a piacgazdaságra való áttérés és az Európai Közösségbe való integrálódás irányába. Kérdőjelek Vajúdó világ? Egyhangúlag, a kon­szenzust korábban menet­rendszerűen megelőző vi­harok nélkül fogadták el Moszkvában az összeuró­pai emberi jogi tanácskozás zárónyilatkozatát. Ez említésre méltó ese­mény, mert nem volt mindig így. Az 1985-ös budapesti kultúrális fórumon például még a közös okmányt sem sikerült aláírni. És emékezünk rá, hogy néhány hónapja még sokan megkérdőjelezték, alkalmas hely-e emberi jogi konfe­rencia színhelyéül Moszkva? Az augusztusi puccskísérlet napjaiban biz­tosnak látszott, hogy a két­kedőknek lesz igazuk. Most pedig a delegátusok egy csoportja immár Szentpé- tervárott tett látogatást. És ugye, emlékszünk rá, hogy alig néhány hete a ki­sebbségekkel foglalkozó genfi konferencián még vé­get nem érő szópárbajok előzték meg a kompromisz- szumos konszenzusokat? Csütörtökön viszont a 38 országra bővült „helsinkiek” a szovjet fővárosban már teljes békességben írták alá, hogy az emberi jogok érvényesülését akkor is el­lenőrizhetik a tagállamok valamely országban, ha az ottani hatóságok abba nem egyeznek bele”. De azért tudjuk ugye, hogy még vajúdik a világ? Churchill mondta a frásodik világháború kellős közepén, az Atlanti Charta megfo­galmazásakor, hogy annak elvei akkor érvényesülnek igazán, ha már nem beszél róluk senki. Rohan a törté­nelem, de itt még nem tar­tunk. Például lövik Dubrov- nikot. Miközben az első számú emberi jog - az élet. Dubrovnik- az Adria gyöngyszeme Egy interpelláció hátterében Felgyorsul a privatizáció? A horvátországi Dubrovnik, a déldalmáciai tengerpart idegen- forgalmi központja egyike a Földközi-tenger térsége leg­szebb városainak. A hajdani görög településből fejlődött vá­ros, „az Adria gyöngyszeme” a késői középkorban Ragusa né­ven az akkori idők egyik legje­lentősebb kereskedelmi ha­talma volt. A városállam évszá­zadokon át a politikailag legha­ladóbb nemesi köztársaságok egyike volt és mint művészeti és irodalmi központ méltán ki­érdemelte „a délszláv Athén” elnevezést. A város akkor indult hanyatlásnak, amikor a 16. században a kereskedelem súlypontja Nyugatra helyező­dött át. 1667-ben katasztrofális földrengés pusztított a város­ban, s ezt követően barokk stí­lusban épült újjá. Azóta Dub­rovnik óvárosa szinte semmit sem változott. A köztársaság önállóságának Napoleon vetett véget 1808-ban. A Bécsi Kong­resszus döntése Ausztriához csatolta. 1919-ben a ma mint­egy 66.000 lakosú Dubrovnik Jugoszláviához került. 1941 és 1944 közt a fasiszta horvát usz- tasa állam része volt. (Folytatás az 1. oldalról) Szokatlan lépés manapság. Mi van a történtek hátterében? — Tavaly össze, hosszú vita után elfogadta az Országgyűlés az úgynevezett előprivatizációt, vagyis az üzletek és vendéglátó egységek „maszekosítását”. Már akkor súlyos kétségeink voltak, hogy vajon jó-e ez a tör­vény, mert nem a tulajdonjog, hanem a bérleti jog privatizáció­ját' írja elő. Aggályainkat nö­velte, hogy 1991 márciusáig a számbavehető 8000 üzletből csak mintegy 1 százalékot, azaz kilenvenötöt sikerült priva­tizálni. Ez annyira felháborította még a kormánypárti képviselő­ket is, hogy amikor ezügyben interpelláltam, ők is a saját mi­nisztereik ellen szavaztak. Ad­dig párját ritkító módon az Or­szággyűlés 76 százaléka nem fogadta el az interpellációmra adott miniszteri válaszokat. — Ez még a nyári szünet előtt történt... — Igen. Ezután az ügyrend szerint a Parlament gazdasági bizottsága kért választ az inter­pellációmra. Az újabb miniszteri válasz is csak az elképzelések sorozatát vázolta fel, amit egy­hangú határozattal a bizottság azzal adott vissza, hogy csakis konkrét intézkedéseket tartal­mazó válaszokat fogadnak el. A harmadik fordulóban már végre kizárólag az előprivatizációs fo­lyamat gyorsítását szolgáló konkrétumokat tartalmazták a válaszok. — Melyek a kilátásba helye­zett intézkedések? — Legelőször is: működik végre a kormány előprivatizá­ciós programbizottsága, amely többek között az ipari, a pénz­ügy- és a belügyminisztérium, valamint a vagyonügynökség képviselőiből áll, s ők egy úgy­nevezett gyorsítási akciót indí­tottak el. Először is áttekintik a privatizációra alkalmas üzlete­ket, mert eddig még nem látták tisztán a helyzetet. Eldöntik például, hogy milyen intézke­désekre van szükség a magán­házakban lévő üzletek privati­zációja érdekében, hogyan kell és egyláltalán hogyan lehet összekapcsolni az előprivatizá­ciót az ingatlanok privatizáció­jával. Ilyen és ehhez hasonló kérdések áttekintését vállalta végre a kormánybizottság. A belügyminiszter vállalta az ön- kormányzatokat legjobban nyomasztó kérdés, az üzletla­kások bérletéről szóló kormány- rendelet kiegészítését. A va­gyonügynökség az értékesítés különböző feltételeinek, első­sorban az árverések módsze­rének, ütemének módosítását vállalta. És még több ilyen fon­tos, végre konkrétan megfo­galmazott feladatokat tartal­maznak a gazdasági bizottság­hoz küldött válaszok. — Az előbbinek határideje szeptember 30-ika volt, az utóbbié október 30. Nagyon rö­vid határidő. — Rendkívül pozitívnak tar­tom, hogy a kormányzat a fel­adatokat ilyen gyors határidőre vállalta, mert a többi pont is ilyen szűkre ütemezett. .(FEB) r———^ Kóstolóval egybekötött árubemutató lesz a TISZA FÜSZÉRT napok keretében Bátaszéken, a 9. Sz.' ABC-ben október 8-10-ig. Október 8-án: jugoszláv Piknik sonka és Öoka húskonzerv 9- én: Orosházi Barnevál ORSI-termékei 10- én: Wolf sós, ropogós készítmények PLUSZ: 10-25%-os engedményes vásár az alábbi termékekből: 250 ml-es Fa krém, 200 ml-es Adidas tusfürdő, 1 kg-os Mixal mosópor, 280 gr-os Prevent üvegtisztító, 10 kg-os kristálycukor, 1 kg-os kristálycukor, 1 kg-os rizs, 0,5 l-es Sió ivólevek, 500 gr-os Konzum mokka kávé, 250 gr-os Mocca gold, 250 gr-os Maci kávészer, 5 gr-os Nestlépikoló, 1 l-es Csemege uborka A kóstoló időpontja: 9-12 óráig Cím: Bátaszék, Dózsa tér 4. sz. JÖJJÖN EL ÖN IS, LEGYEN A VÁSÁRLÓNK! Bush üdvözli Gorbacsov döntését, de... George Bush amerikai elnök szombaton örömmel üdvözölte, hogy a Szovjetunió (amint várható volt) csatlakozott az amerikai atomfegyver-csökkentési döntésekhez. Bush „igen pozitívnak” minősítette a szovjet elhatározást, ugyanakkor nem kívánta még elkötelezni magát sem további csökkentések, az atomkísérletek felfüggesztése, illetve egy csúcstalálkozó mellett. Bush helyi idő szerint este, a Camp David-i üdülőből vissza­térve nyilatkozott röviden a sajtónak. Elmondotta: diplomáciai úton már korábban tájékoztatták a várható szovjet döntésekről és Mihail Gorbacsov telefonon beszélt vele, mielőtt nyilvánosságra hozta a moszkvai döntéseket. Gorbacsov elmondta, hogy Borisz Jelcin, orosz elnökkel is megtárgyalta a kérdést - közölte Bush. Az amerikai elnök hangoztatta, hogy a moszkvai bejelentés az egész világ számára jó hír s a két nagyhatalom párhuzamos atomfegyver-csökkentésének részleteit szakértők dolgozzák ki. Picur Tudtuk róla, hogy epilep­sziás, sőt az orvos óvatosan sejtetni engedte, a rosszullé- tek idővel sűrűsödni fognak. Az utóbbi hetekben ez be is következett, majd két egy­mást követő, minden eddigi­nél nagyobb roham után, a kimerültség hatására mély, kómához közelítő álomba zu­hant. Szervezete még másfél napig küdött az életért, de az az átkozott kór erősebb volt. A kora délutáni órákban állt le a légzése... Milyen is volt valójában ő, akinek a sírjánál a tehetetlen fájdalomnál csak a miért kér­dése bizonyult erősebbnek? Hat éve éltünk együtt, csalá­dunktól mindent megkapott, mégis soha nem tudtunk any- nyit adni neki, mint amennyit kaptunk tőle. Hűség, önzetlen szeretet és valami utánozha­tatlan csintalan báj jelle­mezte. Úgy igazából nem le­hetett rá haragudni, fantaszti­kus önbecsülése miatt a vé­gén mindig mi kértünk tőle bocsánatot. Külföldre is ve­lünk jött és mindenhol magára irányította a figyelmet szép­ségével, vadócságával. Egyébként is mindig a közép­pontban állt, mi talán még az óránkat is hozzáigazítottuk. Legalább ezerféleképpen tu­dott nézni... Igen, a szeme mindennél többet mondott. Én nem tudom, ki intézi azt ott fent - azt mondják, isten -, hogy ki mikor távozzon, de szívesen megkérdezném, miért kellett ilyen hamar el­hívni. Tiltakozom. Kedvenc párnájával temet­tük el, sírja fölé virágot ül­tetve. Olyan testhelyzetben feküdt, mint amikor aludni szokott, de én tudtam, hogy csak tetteti, mindjárt felugrik és csaholva elszalad. Ugye, Picur? Válaszolj már az istenért... KRZ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom