Tolnai Népújság, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-28 / 252. szám

2 PÚJSÁG 1991. október 28. Kérdőjelek ^Zöld kártya” remények? Az Egyesült Államok - csakúgy, mint ma már jó­szerivel csaknem minden nyugati állam - minden lé­tező eszközzel megpróbál gátat vetni a menekültek hullámának. Ugyanakkor nagy visszhangot váltott ki - Magyarországon is - a spe­ciális „zöld kártya” akciója, amellyel lehetővé kívánja tenni sokak számára a legá­lis letelepedést és munka- vállalást Amerikában. Érthetetlen ellentmon­dás? Furcsa ez a kettősség, de a washingtoni törvényhozás indoklása szerint e prog­rammal a bevándorlási szabályok korábbi igazság­talanságait igazítják ki. így került most (mint hajdani háttérbe szorítot ország) a kedvezményezettek közé hazánk is. Összesen tizen- kilencmillió (!) jelentkezés özönlött az amerikai kül­ügyminisztériumba, s jóné- hányat nálunk, Magyaror­szágon postáztak. Makacs illúziók mozgat­ják az embereket? Amerika még mindig a „korlátlan lehetőségek” or­szága lenne? S e zölcs kár­tya a bűvös lenne a von­zerő? Mint a számokból lát­ható, az esélyek meglehe­tősen csekélyek, s a több­ség nem másban, csak For­tuna istenasszony kegyé­ben bízhat. Ha most nem, hát jövőre: a programot 1992, majd 1993 őszén ugyanis megismétlik. Aki je­lentkezik, tekintse az ame­rikai „vízum lottót” a sokfajta szerencsejáték egyik típu­sának. Reménykedni lehet. De közben ugye nem fe­ledkezünk meg azokról a társadalmi feszültségekről sem, amelyek a jelentkezők zömét az amerikai „zöld kár­tya” megszerzésére ösztö­nözték? Szegő Gábor (FEB) Rotary club alakult Pécsett Újjáalakították Pécsett a Ro­tary Club-ot, az 1928-ban egy­szer már létrehozott szerveze­tet, mely korábban is tagja volt e klubok nemzetközi szövetsé­gének. Az első dél-dunántúli Rotary Club-ot az elmúlt hét végén, szombaton ünnepélyes keretek között iktatták be Pé­csett a Rotary International - a nemzetközi hálózat - tagjainak sorába. A Rotary a világ százhetven országában közel másfél milliós tagságot számlál. Egy-egy klubnak legfeljebb hu­szonöt-harminc tagja lehet csu­pán, mert ennél nagyobb szer­vezet már nem szolgálja haté­konyan a célok elérését. A Rotary klubok tagsága tendszeresen, hetente tart ösz- szejöveteleket, új tagot csak le­galább egyikük ajánlásával, és legfeljebb két ellenszavazattal vesznek fel, új klubot pedig csak már működő másik alakít­hat. A pécsi Rotary Club hu­szonhat taggal jött létre, és ala­pítója az ausztriai Leoben váro­sában működő társegyesület. A pécsi Rotary-társaságot a város jeles közéleti személyi­ségei alkotják, az egyetemi ta­nártól az ügyvéden, mérnökön, közgazdászon, építészen, szobrászművészen, zenészen és vállalkozón át Pécs egyik al­polgármesteréig. Az egymást rendkívül sokféle módon segítő klubtagok a nemzetközi szövet­ség számos programjához csat­lakoznak. Egyebek között hoz­zájárulnak egyetemi hallgatók külföldi ösztöndíjaihoz, azért, hogy a Pécsett tanuló diákok még nagyobb ismeretanyagra tegyenek szert, és alapítványok létrehozásával támogatják vá­rosuk fejlődését. A nagy érdek­lődésre való tekintettel Pécsett már egy újabb Rotary Club megalapításának előkészületei is megkezdődtek, mivel az alapszabály szerint egy szerve­zetben legfeljebb egyetlen tag képviselhet egy bizonyos szakmát, illetve foglalkozási kört. Bedugult az ingatlanpiac? Keseregnek az ingatlanügy­nökségek, a piacon mindenki eladni akar, vevő viszont alig je­lentkezik. Főként a panellaká­sok eladása vált nehézzé, az árak lefelé mozognak. Az újsá­gok tele vannak lakáshirdeté­sekkel, lehet válogatni. Általá­ban kialakult egy keresleti űr, il­letve egy kínálati „túlnyomás” egy jól körülhatárolható ársáv­ban. Úgy 900.000 forintig van vevő, tehát főként a garzo­nokra, a másfélszobásokra, ám ettől fölfelé, kb. 900.000 és másfél millió forint között nehéz lakásingatlant értékesíteni. A másfélmillió forint fölötti ár­fekvésű, kiemelt helyen, jó kör­nyezetben levő, nagyméretű lu­xuslakás-kategória iránt már van kereslet. A családi házak iránt viszont igazán csak vá­rosban, vagy városhoz nagyon közel, tehát 10 kilométeres kör­zeten belül élénk a kereslet. Nemrég mindenki azt hitte, hogy az ingatlan, így a lakás is biztos tőkebefektetés, az ára csak fölfelé mehet. Ez igaz is volt, hiszem az elmúlt másfél évtizedben dinamikusan nőttek az ingatlanárak, mégpedig az inflációt meghaladó ütemben. Most viszont ezen a piacon is beállt a krach. Sajátos helyzet alakult ki. A kétszobás, 50-60 négyzetméter közötti panella­kások árai túllendültek az indo­kolt mértéken, és most a piac kíméletlenül érvényesíti az árak fölötti hatalmát. Van egy vevő­kategória, amely számára csak a panel elérhető belátható időn belül, viszont 800-900 ezer fo­rintnál többet még OTP köl­csönfelvétel útján sem tud ösz- szekaparni. Akinek viszont már van 1-1,2 millió forintja, az nem panelban gondolkodik, hanem sorházban, kisebb családi ház­ban, stb. Igazán komoly kereslet az ingatlanpiacon egyébként a 6-7 millió forint fölötti luxuskategó­riában van, ami valamilyen frekvenciáit helyen levő luxus családi házat jelent. A piac leértékeli a panelt, és egyben ítéletet mond egy kor­szak lakásépítési koncepciója fölött. Ha belegondolunk, hogy a panelépítésre fordított 100 milliárdok helyett ezt a pénzt hi­tel, támogatás formájában a családiház-építés fellendíté­sére fordíthattuk volna, akkor sajnálhatjuk csak a megalomán panelépítési programot. Egyébként a panel a közhiede­lemmel ellentétben nem ol­csóbb építési forma, mint a csa­ládi ház, csupán az állami dotá­ciórendszer elfedte ezt a tényt. A családi ház esetén nem me­rül föl egy csomó olyan költség, ami a panel velejárója: lépcső­ház, lift, 10 emeletet elbíró ala­pozás szemétledobó akna, stb. A panellakásépítés során nem vonható be úgy a magán­ember többletmunkája, mint a családiházépítés esetén, ami többnyire kalákában történik. S végezetül egy Murhpy tör­vénykönyvbe illő igazság: a pa­nelban legalább egy szomszé­dod idióta, aki megkeseríti az életedet. Gazdag László „Hazatértek” a katonák - emlékműavatás négy településen Erdős László ezredes leleplezi a faddi emlékművet Kéri kálmán vezerezredes avatóbeszédét mondja Pakson (Folytatás az 1 .oldalról.) Szombaton délelőtt ünnep­lőbe öltözött emberek ballagtak a temető felé Uzdon, hogy részt vegyenek az ökumenikus isten­tiszteleten, azután a II. világhá­ború hősi halottainak állított em­lékmű avatásán. A történelmi zászlók bevonulása után szava­lat következett, majd Erdős László ezredes, a Magyar Hon­védség személyügyi főosztály- vezetője, a II. világháború Tolna megyei halottaiért kurató­rium elnöke mondott beszédet, és leleplezte a tizenhét áldozat nevét feltüntető emlékművet. Miután a három egyház képvi­selője felszentelte, ellepték a kegyelet koszorúi, virágai. A koszorúzás után a helyi nyugdí­jasklub vezetője emlékezett. Csípős időben, az istentiszte­let után kezdődött Faddon az emlékműavatás. Erdős László ezredes az elesettekre, az el- hurcoltakra emlékezett. Szólt arról a példaadó összefogásról, ami ezt a megkésett tiszteletet lehetővé tette. A szónok felidézte ezután tör­ténelmi csatavesztéseinket, a szertefoszlott álmokat, majd le­leplezte az I. világháborús em­lékművön lévő, a második vi­lágégésben odamaradtak nevét megörökítő emléktáblákat. A bajtársak nevében Szoboszlai József szólt és emlékezett az izraelita egyház képviselője. A paksi ünnepségen Kéri Kálmán vezérezredes, egykori tolnai tüzértiszt mondott beszé­det. -Kezdetben együtt harcol­tam velük, később vezettem őket, aztán pedig irányítottam - mondotta. Szenvedni, nélkü­lözni, vérezni láttam őket a szent magyar hazájukért. Ezt követően a jelenről, a Kár­pát-medencében élő kis népről beszélt és megpróbált hitet ön­teni a jelenlévőkbe, majd Erdős ezredes megemlékezése után felavatták az emlékművet. Ez­után az egyházak képviselői szóltak, majd a koszorúzás kö­vetkezett, emlékezett az egy­kori bajtárs, Hernádi Ferenc, és a polgármester, Bor Imre. Kollektív gyász, de egyben megnyugvás is volt a tegnapi nap nagyon sok iregszemcsei lakos számára. Délután a római katolikus templomban ökume­nikus istentisztelettel kezdődött az ünnepség, a II. világháború áldozatai tiszteletére állított em­lékmű avatása. Erdős László ezredes az avatóbeszéd meg­tartása után leleplezte azt az emlékművet, melyet Heritesz Gábor szobrászművész meg­álmodott, s amely előtt elhelye­zett négy fekete márványtáb­lára 127 hős katona és polgári áldozat neve került. Harangzú­gás közepette a hozzátartozók virágcsokrai és gyertyái vették körül a hősök emlékművét. Százéves a bölcskei tűzoltóegyesület AustriaLottó A Magyar Királyi Belügymi­nisztérium 1891. május 1-jén, Lukács György államtitkár alá­írásával jóváhagyott bölcskei önkéntes tűzoltóegyesület teg­nap ünnepelte megalakulásá­nak századik évfordulóját. Az évforduló méltó megünneplé­sére a sportpályán az országos tűzoltózenekar bemutatkozása után a helyi általános iskolások az országos tűzoltó szabály­zatban előírtak alapján látvá­nyos, mozgalmas staféta ver­senyt rendeztek. „Húzd meg!”, „Csavard össze!”, „Mozogj már, ne lazsálj!” felkiáltásokkal biz­tatták egymást a gyerekek. Sta­féta-váltóval, szereléssel, és képzeletbeli tűzoltással bizo­nyíthatták képességeiket. Nagy sikert aratott a paksi tűzoltópa­rancsnokság három piros au­tója, a gyerekek megismerhet­ték a felszerelésüket, s a létrára is felmászhattak a bátrabbak. Az ünnepség hivatalos része a mozi helyiségében zajlott, ahol Kiss József, polgármester be­szélt az egyesületről, munká­jukról. A Tolna Megyei Tűzoltó- parancsnok dr. Márton Pál ez­redes méltató szavai után át­adta az országos parancsnok­ság által az évfordulóra ajánlott díszvázát. Több önkéntes pénz­jutalomban, míg a legidősebb, és a legfiatalabb önkéntes el­ismerésben részesült. - p.t. ­Pál Roland a bátrabbak egyike A tűzoltásnál a szereléshez is érteni kell A Lottó Unió Kft. tájékozta­tása szerint a 43. játékhéten a következő számokat húzták ki: 5,10,17, 23, 29, 31, a pótszám a 2. Lottószelvények száma: 2.006.322 darab. Lottó fogadási díj: 88.681.060 ATS. Lottó nyere­ményösszeg első nyerőosztály ATS-ben: 13.302.159. Joker fogadási díj: 19.583.104. Joker nyereményösszeg 1, nyerőosz­tály ATS-ben 2.937.465. Joker nyerőszámok: 077.665. Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal, akik tisztel­ték és szerették, hogy özv. PESTI LÁSZLÓNÉ sz. Szabó Erzsébet 69. évében hosszú be­tegség után váratlanul elhunyt. Temetése 1991. októ­ber 29-én kedden, 15 óra­kor lesz a zombai teme­tőben. Gyászoló család Beszélgető partnerünk: az EGB főtitkára Gerald Hinteregger hazánk szerepéről, a kelet-nyugati párbeszédben Az Európa Mozgalom buda­pesti kongresszusa alkalmából fővárosunk vendége volt Gerald Hinteregger, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának főtit­kára. A ma már 38 tagországot tömörítő szervezet a gazdasági együttműködés egyetlen uni­verzális fóruma Európában, s hatósugara túlterjed az öreg kontinensen, hiszen tagja az Egyesült Államok, Kanada és Izrael is. Az osztrák nemzeti­ségű főtitkárral arról beszélget­tünk, hogy a világcégek és a földrajzilag távolabb fekvő or­szágok sokszor nem veszik te­kintetbe a keleteurópai orszá­gok közötti jelentős különbsé­geket. Ez pedig a piacgazdál­kodás megteremtésében lépé­selőnyben levő Magyarország szempontjából hátrányos. — A kelet-nyugati gazdasági együttműködés fejlesztésében az önök országára azért is kü­lönösen fontos szerep vár, mert a térség egyik legfejlettebb or­szága, amely szomszédainál korábban kezdte meg a világpi­aci nyitást és ezért ma kedve­zőbb a pozíciója - mondta Ge­rald Hinteregger. - Vélemé­nyem szerint is nagyon fontos, hogy a nyugat megértse a ke­let-európai országok átalakulá­sának sajátos problémáit. El tudnám képzelni, hogy Ma­gyarország ezen a téren kie­melkedő szerepet töltsön be, egyfajta „intellektuális tolmács” legyen kelet és nyugat között. Közvetítő és közreműködő ab­ban, hogy nyugaton jobban megértsék a keleti gondolko­dást, keleten pedig a problé­mák nyugati megközelítését. — Ez fontos volna már csak azért is, mert a nemzetközi szervezetek szintén azt tapasz­talják: a mégoly kiváló nyugati gazdasági szakértőknek is ko­moly nehézséget okoz a volt tervgazdaságok átalakulási fo­lyamatának megértése és he­lyes értelmezése, hiszen eddig jószerével csak piacgazdasá­gokkal foglalkoztak. — Ugyanakkor tudomásom szerint Önöknek számos olyan jól felkészült szakértőjük van, aki képes a szellemi közvetí­tésre, azaz a kelet és nyugat elméleti, gyakorlati gazdsági vezetői közötti értő, azonos hul­lámhosszon zajló párbeszéd elősegítésére. Ilyenformán Bu­dapest a kelet-nyugati gazda­sági együttműködés szubregio- nális központjaként hozzájárul­hat ennek a lényeges problé­makörnek a tisztázásához. — Mindez jól illeszkedik az Európai Gazdasági Bizottság törekvéseihez. Az EGB ugyanis hangsúlyos feladatának tekinti a gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező kelet-nyugati szak­emberek közös tanácskozásai­nak szervezését, az együttgon­dolkodás révén is elősegítve a közép- és kelet-európai orszá­gok átalakulását, a piacgazda­ság bevezetését és a világgaz­daságba való integrálódást - mondta befejezésül a főtitkár. Bíró Gerd (FEB) Mély fájdalommal tu­datjuk mindazokkal akik ismerték és szerették, hogy BÍRÓ ANTAL életének 88. évében csendesen elhunyt. Te­metése 1991. október 29-én 13.00 órakor lesz a paksi kálvária temetőben. Gyászoló család Fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismer­ték és szerették, hogy TÓTH JÓZSEF (Szekszárd, Kadarka Itp. 5.) életének 75. évében váratlanul elhunyt. Teme­tése 1991. október 30-án de. 11 órakor a szek­szárdi újvárosi temető­ben lesz. Gyászoló család

Next

/
Oldalképek
Tartalom