Tolnai Népújság, 1991. szeptember (2. évfolyam, 204-229. szám)

1991-09-06 / 209. szám

4 PÚJSÁG Bonyhád és környéke 1991. szeptember 6. Közhírré tétetik Alapítvány A II.világháború váraljai áldo­zatai (30 katona és 10 polgári személy) emlékének megörökí­tésére emlékművet kíván a falu állítani, s e célból alapítványt hoztak létre. Az előkészítő bi­zottság augusztus 28-án kibőví­tett ülést tartott, melyen meg­hallgatták az emlékmű helyére, formájára vonatkozó javaslato­kat, alapító okiratot készítettek, és az alapítvány kuratóriumát is megválasztották. Vágóhíd?! A györei polgármesteri hiva­tal jelenleg egy olasz partnerrel folytat tárgyalásokat, s ha a megbeszélések eredményre vezetnek, a faluban vágóhíd épül fel, melyhez az önkor­mányzat több korábbi hasonló példához igazodva (lásd posta, takarékszövetkezet) ingyen biz­tosít közművesített telket a vál­lalkozóknak. így újabb 20 mun­kahely megteremtésében vál­lalnak úttörő szerepet. Jubileum Negyven éves lesz az idei esztendő végén a bonyhádi szociális otthon, s ennek apro­póján egy egész napját az in­tézményben töltötte Oroszki István polgármester, ismer­kedve az ápoltakkal, körülmé­nyeikkel és gazdasági helyze­tükkel. Menekültekkel Horvátországi menekültekkel találkozott a város polgármes­tere kedden este, s tájékozó­dott az ottani körülményekről, meghallgatva a Bonyhácira ér­kezettek beszámolóit a magyar határhoz közeli települést ért atrocitásokról, keresve a segít­ség lehetséges módját is. Bizottsági ülés Szeptember 9-én tartja ülését a bonyhádi képviselő-testület egészségügyi és szociális bi­zottsága, melyen a városi kór­ház működtetésének koncepci­ójáról tárgyalnak. Focigála Tolna és Fejér megye területi bajnokságban játszó labda­rúgó- csapatainak válogatottjai játszanak jótékony célú mérkő­zést Bonyhádon, szeptember 26-án, csütörtökön fél négykor. A mérkőzés bevételét felajánl­ják a a ll.világháborús emlékmű építési költségeihez. Az ese­mény fő védnöke Oroszki Ist­ván polgármester, a rendező a Bonyhádi SE. Népzenei találkozó A IV. országos népzenei ta­lálkozóra kerül sor szeptember 28-29-én a bonyhádi Vörös­marty Művelődési Központban, melyet a Magyar Rádió munka­társaival közösen rendeznek. Az első versenyprogram előtt Olsvai Imre tart előadást, „A Völgységben élő bukovinai székelyek népzenei hagyomá­nyai” címmel. Hat órakor nép­zenei hangverseny lesz, nyolc­kor pedig táncházi program várja az érdeklődőket. Díjki­osztó a második versenynapon, négy órakor. A kezdő zeneka­rok és szólisták tehetségkutató fóruma lesz a bonyhádi. Összefogással Társadalmi munkában újra cserepezték a kisvejkei orvosi rendelő melletti szolgálati la­kást. Két napon át több mint hatvanan dolgoztak, s a munkát vacsorával fejezték be. A hoz­závalót a téesz biztosította. „Ide-süss”... a városba(n) A bonyhádi áfész ABC áruházában, a köznyelven csak Gödörként emlegetett üzletben az elmúlt hét közepe óta az ember szeme láttára sütik a szebbnél szebb, kifejezetten gusztusos, német jellegű péksüteményeket. Az Ide-süss névre keresztelt, német-magyar mini pékség jelenleg pró­baidejét tölti, s mint minden újdonságnak, ennek is akad csodálója is, vevője is. A naponta többszöri friss sütésű pékáruk mellett a hagyományos magyar „mikro kiflinek” nem túl sok babér terem. Az elektromos kemencéből kike­rülő sütemények mellett rozskenyeret is árusítanak, vala­mint a Németországban oly kedvelt, különböző magokkal készült kenyereket is. A rendkívül találó nevű Ide-süss cég sárga felhőcskébe bújt emblémája mögött lehet, hogy a vá­sárlót felhőtlenül kiszolgálni kívánó cégnek jövője lesz ?! Szép házak, rendes porták... Barangolásaink során Bony­hádon és a völgységi települé­seken nagyon sok szép házzal, nagyszerűen rendben tartott portával találkoztunk. Szándé­kunk szerint ezekből a hetente megjelenő oldalunkon mindig egyet bemutatunk. Szívesen vesszük olvasóink javaslatait e kérdéskörben, s akár azt is el­képzelhetőnek tartjuk, hogy az Önök által készített, és szer­kesztőségünk címére beküldött fotót is közöljünk. Kérjük, a borí­tékra írják rá a jeligét: „ Szép házak, rendes porták ”. Címünk: Tolnai Népújság, Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. Felvételünk Izményben készült Mi kérdezünk, a polgármester válaszol Mintakórház, ezúttal a városban Süttői mész­kövön A második világháborús emlékmű ügyében Süttőn és Budapesten járt Bertalan Sándor, Sebestyén Lajos és Rónai József. A mészkő tömb Süttőről kerül Bony- hádra, amit megtekintettek, illetve a majd azon álló bronz képeslap készítőinek fővárosi öntőműhelyében tettek látogatást. A polgár- mesteri hivatal négy hir­dető- tábláján szeptember első hetében kifüggesztik annak a közel 200 áldozat­nak a névsorát, akiknek neve bronzba vésve emlé­keztet majd a háború ször­nyűségeire. Az eddig nyil­vántartásba vett áldozatok nevei, adatai között előfor­dulhatnak apró hibák, elírá­sok. Kérik az ismerősöket, rokonokat, hozzátartozókat, hogy amennyiben ilyet ész­lelnek, jelezzék a hivatal­nak, ahol szintén magte- kinthető munkanapokon a névsor. Akinek arról van tu­domása, hogy akad még, akinek neve nem szerepel a listán, kérik, jelezzék I — A képviselő-testület tárgyalta a város egészség- ügyi ellátásának helyzetét, és megbízta az igazgatót az új koncepció kidolgozásával. Folyik az egészségügy re­formja, az új társadalombiz­tosítási rendszer kidolgo­zása. .. — Éppen ezen indokok alap­ján kívánunk az eseményekkel haladni, s nem elkésetten azok után kullogni. A környező váro­sok közül már sok helyen sze­reztek maguknak különböző specialisták hírnevet, ahová sok beteg jár. Szeretnénk, ha az új rendszerrel korszerű, minden igényt kielégítő, kere­sett városi kórházunk lenne a jövőben, amelyik képes az ön­finanszírozásra. Megítélésem szerint speciális szolgáltatásaikkal kell kitűn­niük, s olyan nevet kivívni, ami alapján keresni fogják a kórhá­zunkat, szolgáltatásait és orvo­sait a betegek. A szabad orvos- választás ne vegetáljon, hanem kezdjen el működni, mint rend­szer. A jól működő, kiváló szol­gáltatást nyújtó kórházat kö- nyebben megtalálja a társada­lombiztosítás támogatása is. A társadalombiztosítás szektor­semleges költségtérítési rend­szert biztosít , de ebben előnyt fog élvezni a vállalkozói szel­lem is. — A város feltehetően kép­telen finanszírozni a jó irányba ható változásokat, ugyanakkor arról is lehetett hallani, hogy egy német part­ner esetleges képbe kerülé­séről is szó lehet. — Saját erőből az elöregedő műszerállomány s a szükséges új eszközök cseréje nem old­ható meg. Ugyanakkor a meg­lévő „szürkeállomány" jobb hasznosítása is feltétlen köve­telménye a változásoknak. Élet- és jövőképesnek kell mu­tatkoznia a bonyhádi kórház­nak, jobb hírnévre kell szert tenniük, hogy a divatos orvosok és kórházak mellett őket is szép számban keressék fel. Ehhez persze a környéknek is jobban kell becsülnie a „hazait”. Ha nő a színvonal, nő a bizalom. Brinkmann professzort nem fog­juk idecsábítani, a Fekete-erdő klinika igénye sem merülhet fel senkiben, de a meglévővel job­ban gazdálkodni követelmény lett. Egy német kft olyan ajánla­tot tett, melynek esetleges megvalósulásával majdhogy­nem mintakórházat is ki lehetne alakítani. Ennek szakmai vitái során alakulhat ki a legjobb megoldás. — Gyanúm szerint a német segítség, ami az információk szerint 500 ezer márka formá­jában köszönne be, nem fel­tétlenül biztos, hogy önzetlen segítség lenne csupán. Mi ebből a német fél haszna ? — A közösen végzett, emelt szintű szolgáltatáshoz az ön- kormányzat a majdan felérté­keltetett kórházát vinné be ap­portként, a német fél javítana a feltételeken, s cserébe terméke­inek forgalmazását reméli Bonyhádon és a volt vasfüg­gönytől keletre, s e terület mint­egy referenciaként működve szolgálná érdekeit. Amíg érde­keink egybeesnek, támogatjuk az elképzelést, dte erről a kibő­vített egészségügyi és szociális bizottság mond szakmai véle­ményt, s a képviselő-testület hoz döntést. Az államtitkárnál és a társadalombiztosításnál is jártam előzetesen tájékozódni, hogy biztosak lehessünk a megoldás formáiban. A lehető­ségeket megismerve a lehető legjobbat szeretnénk közös munka után választani. Amerikából jöttem... Siszlay József költő hazatalálásai A Siszler család - mint meg­annyi Amerikába kitántorgott és boldogulását kereső magyar - valaha Kisszékelyben élte éle­tét, melybe a történelem gaz­dasági parancsszavával szólt bele. Már az államokban szüle­tett meg gyermekük, 1911-ben, aki soha, egy pillanatra sem fe­ledte magyarságát, bár az anyanyelvet is önszorgalomból tanulta. Siszlay József (az an­gol nyelv diktátuma a név) gyermekként hazatért, majd a gazdasági válság idején vissza­tért az Amerikai Egyesült Álla­mokba, ahol fizikai munkásként kereste kenyerét. Dolgozott, és az egyik baloldali lap munka­társa lett. Újságíró és költő, s első verseskötete, „Az igazság megteszíttetik” 1938-ban jelent meg New Yorkban. Siszlay József nagy Petőfi- kutató, történelmi drámájának bemutatója éppen mostanában folyik Amerikában, s most újfent a magyarsága hozta haza. Az a soha és semmire fel nem vált­ható érzés, amivel hazáját, a magyar nemzetet szereti, arra késztette, hogy saját kiadásban- egyetlen penny haszon nélkül- öt kötetét, egyenként kétezer példányban itthon is kiadassa. A hét elején a bonyhádi Koller Panzió és Étteremben ünnepé­lyes keretek között adta át neki a Babits Magyar-Amerikai Ki­adó Rt Szekszárd igazgatója a köteteket. A költőt Nagy László bonyhádi amatőr költő saját versével köszöntötte ez alka­lomból. Magyarország egész területén és Erdélyben az ottani magyaroknak kíván örömet szerezni műveivel Siszlay Jó­zsef. A kiadványokat a kiadó elküldte nagyterjesztőknek, s mint a kis ünnepségen elhang­zott, a kiadást nem a haszon reményében vállalták el, hiszen nem a nagy vízen túlról jött mil­liomos hobbijáról, hanem egy ma is aktívan dolgozó, nyolc­van esztendős magyar költő műveinek megjelenítéséről van ez esetben szó. Valami -időtlen boldogság szállta meg, mióta itthon van. Siszlay József Baráti beszélgetés közben Nagy László köszöntötte a költöt Bányász­nap Nagymá­nyokon Csendes és szerény pillana­tai is voltak e napnak, amikor azokra emlékeztek sokan, akik a legutóbbi bányászszerencsét­lenség áldozatai lettek. Az ünnepen pörgött-forgott a ringlispil, a céllövöldés alig győzte újrapálcikázni áruját, s a bazárban is sok-sok csecsebe­cse talált gyermekkézre. A családok be-betértek a Kari-sörgyárba egy jóféle má- nyoki sörre, s az ünnepi ebéd­vendégek is estig maradtak a rokonoknál, ismerősöknél. A hűségjutalmat pedig bizonyára lesz majd hová tenni. Bányász­nap volt, s reméljük, lesz jövőre is ... ' Egy szédületes menet...

Next

/
Oldalképek
Tartalom