Tolnai Népújság, 1991. szeptember (2. évfolyam, 204-229. szám)

1991-09-06 / 209. szám

• MEGYEI NAPILAP • II. évfolyam, 209. szám ÁRA: 7,90 Ft 1991. szeptember 6., PÉNTEK Újabb puccs készül? Még alig heverte ki az au­gusztusi puccsot az egykori bi­rodalom, máris készülhet az újabbra. Legalábbis ezt állítja Pavel Globa, az egyik legismer­tebb szovjet asztrológus. Globa szerint szeptember 17-19 kö­zött ismét neház napok elé néz az ország. De mi történik ezen az újabb drámai három napon? Globa nem kevesebbet állít, mint azt, hogy a szovjet hadsereget ezút­tal szétfeszítik a régóta dúló el­lentétek, a végeken pedig véres összetűzésekre is lehet számí­tani. Nagy hideg lesz, a rossz termés és az elosztás hiányos­ságai miatt tömeges éhínség üti fel a fejét, s ennek nyomán az elégedetlen tömegek az utcára vonulnak. Globa Oroszországnak sem sok biztatót jósol. Borisz Jelcin­nek nagyon meg kell küzdeni a föderáció egységéért. Az igazi megpróbáltatások azonban csak jövő ősszel várnak Borisz cárra, a konzervatívok elkese­redett rohamot indítanak. Átalakulás előtt a Magyar Posta {3. oldal) Mennyi haladékot kapnak a vállalati vezetők az átalakulásra ? Sok a határsértő Több mint 19 ezer határsér­tővel akadt dolga augusztus végéig a magyar határőröknek, s ez majdnem háromszoros nö­vekedést jelent az elmúlt év ha­sonló időszakához képest — mondta az MTI-nek Zubek Já­nos, a határőrség szóvivője. a legtöbb határsértés, több mint 11 ezer az osztrák határ- szakaszon történt, illetve a ro­mánon majdnem 5 ezer. To­vábbra is legnyugodtabb a ma­gyar-szovjet határ, ahol mind­össze 21 illegális átlépőt fogtak el. A magyar határt 78 ország ál­lampolgárai sértették meg. Fegyverexport Románia betiltotta a fegyver- exportot Jugoszláviába, s azt sem engedélyezi, hogy terüle­tén át szállítsanak fegyvereket a balkáni országba - jelentette be szerdán a román külügymi­nisztérium szóvivője. A Tanjug jugoszláv hírügy­nökség a szóvivő nyilatkozatá­ból azt emelte ki, hogy Románia nem akar belekeveredni semmi­féle válságba a világon, s külö­nösen nem akar részese lenni olyan akcióknak, amelyek ront­hatják kapcsolatait Jugoszlávi­ával, vagy annak valamely ré­szével. Azzal kapcsolatban, hogy a jugoszláv sajtóban olyan hírek jelentek meg, miszerint Romá­nia állítólag illegális módon fegyvereket szállított volna Hor­vátországba, illetve román zsoldosok vennének részt a ju­goszláviai harcokban, a szóvivő leszögezte: Románia semleges álláspontot foglal el a jugoszlá­viai válságban. Gyatra volt az egri védők fegyverzete Megjelentek az egri Dobó Ist­ván Vármúzeum új kiadványai. Az Egri vár híradójában Sugár István hadtörténeti szempontból fontos tanulmányában tekinti át a vár felszereltségét ágyúkkal és puskákkal az 1508 és 1690 közötti időszakban. Az Egerben élő történész több éves levéltári kutatásai során összesen kilenc fegyverlajstromot talált. E hadi­leltárak elemzése során arra a következtetésre jutott, hogy a szimbólummá vált erődítmény fegyverzete a törökökkel folyta­tott harcok idején igen gyatra volt. MDF­megyegyűlés A Magyar Demokrata Fórum megyegyűlését központi elő­adók részvételével a mai napon 18 órai kezdettel Szekszárdion, a Művészetek Házában tartja. A németek csonka himnusza Minden magára valamit adó politikus ír visszaemlékezést, miért lenne kivétel Németor­szág, ahol éppen egy éve zárult le az ország megosztottságá­nak csaknem öt évtizede, külö­nösen alkalmas időpont a „hogy is volt csak az én szemszö­gemből” típusú könyvek elké­szítésére. Memoárral jelentke­zett Hans Modrow, a Honecker utáni rövid éra kormányfője, az NDK utolsó előtti miniszterel­nöke, de papírra vetette emlé­keit a tavaly ősszel majdnem lekaszabolt belügyminiszter, Wolfgagng Schäuble is. „A szerződés” címmel megjelent mű tartósan felkerült a beststel- ler listára, mindezidáig a legfon­tosabb forrásmunka arról, hogy miként is formálódott az egye­sülési szerződés, amely keretet adott a két német állam egybe­olvadásának. A nyugat-német tárgyalóküldöttséget Schäuble vezette. (Folytatás a 2. oldalon) A kormányhoz közelálló kö­rökből származó információ szerint a Gazdasági Kabinet­ben legutóbb olyan elöntés szü­letet, hogy már a jövő év legele­jén leváltják azokat a vállalati vezetőket, akik olyan cégek élén tevékenykednek, ahol nem kezdődött meg a vállalati átala­kulás. A jelenleg érvényben levő vagyonpolitikai irányelvek című dokumentum rögzíti: 1992 végéig valamennyi állami válla­latnak át kell alakulnia. Ameny- nyiben a vállalatok élére új ve­zetőket állítanak, azt remélik, hogy az átalakulás felgyorsul. A zágrábi rádió csütörtök reggeli híradása szerint az éj­szaka folyamán heves tüzér­ségi tűz zúdult Eszékre, szá­mos gránát és akna csapódott be a városközpont épületeibe, s több találatot kapott egy lakóte­lep is a város nyugati részén. A városi kórházba egy sebesültet vittek be, a lakosság az éjsza­kát ismét a pincékben töltötte. Vukovár környékén kisebb összecsapás volt a horvát erők és a néphadsereg egy páncé­Az információ hitelességéről az MTI munkatársa Diczházi Bertalan kormányfőtanácsosnál érdeklődött, aki a hírt nem erő­sítette meg. Elmondta viszont: a kormány privatizációs straté­giája szerint 1992 végéig kell minden állami vállalatnak gaz­dasági társasággá alakulnia. Azoknál a vállalatoknál, ame­lyek eddig az időpontig nem alakulnak át, illetve nem ren­delkeznek folyamatban lévő, jól előkészített átalakulási tervvel privatizációs igazgatót nevez­nek ki. Természetesen az át­alakuláshoz, a privatizáció elő­los alakulata között, a zágrábi rádió szerint a központi erők támadását visszaverték, három tankot és több szállítójárművet kilőttek. Harcok voltak Nova Gradiskánál is, Gospicot tüzér­ségi fegyverekkel lőtték, a helyi laktanyából is tüzet nyitottak a horvát állásokra, a lakosság itt is a pincékbe menekült. Zágrábba hajnalban érkezett meg a békekaraván - mintegy kilencszáz horvát, bosnyák, macedón asszony, autóbu­készítéséhez és végrehajtásá­hoz idő kell. Az átalakulási va­gyonmérleg elkészítése, az át­alakulási terv engedélyeztetése az Állami Vagyonügynökség­gel, valamint a megfelelő priva­tizációs partner kiválasztása nem végezhető el egyik napról a másikra. Ennek tudatában a kormányzat mindazoknál a vál­lalatoknál, amelyek 1992. de­cember 31-ig a vállalati vezetés hibájából nem alakulnak át, életbe léptetik a fent említett in­tézkedést, vagyis határozott adminisztratív intézkedéseket foganatosítanak. szókkal körutat tett Nyugat-Eu- rópában. Brüsszelben, Bonn­ban, Frankfurtban jártak, meg­mozdulásaikon a békét és a horvát függetlenség elismeré­sét szorgalmazták. A zágrábi főtéren egész éjjel várták őket, az összegyűlt tömeg neves művészek előadásait hallgat­hatta. Hajnalban beszédet mondott Franjo Tudjman is, mi­után megérkeztek a főtérre a karaván autóbuszai, a győze­lemre buzdította a horvát népet. Horvátországi harcok Lapozgató... Bonyhád és környéke Nálunk - mármint a Völgy­ségben - mindig történik va­lami. Nem telik el hét esemény­telenül, s a Bonyhád környéki településeken élők bizonyára szívesen tájékozódnak szű- kebb pátriájuk történéseiről. ím ezúttal is kidoboljuk, mint annak idején a tisztes kisbíró, hogyha híreink között lapozgat­nak, megtudnak dolgokat gyö- rei vágóhíd építéséről, II. világ- háborús áldozatoknak állítandó váraljai emlékműről, városi jubi­leumról, horvátországi mene­kültekről, a szeptember végi népzenei találkozóról... De ugye, nem kívánják, hogy előre eláruljak mindent, hisz akkor miről olvasnának ?! Szó lesz az oldalon arról is, hogy Brinkmann professzor ugyan nem szerződik a bony­hádi városi kórházba, de válto­zások ennek ellenére várhatóak az egészségügyi intézmény­ben. Egy amerikai magyar köl­tőnek (vagy fogalmazzunk in­kább úgy, hogy egy magyar, de Amerikában elé költőnek) meg­tartott kedves kis ünnepségen is részt vettünk, mi több, nem felejtettünk el néhány felvételt készíteni a bányásznapi ünnep­ről sem. Szerencsére egyre több a szép ház és a rendes porta a Völgység falvaiban és Bonyhád városában, bár tennivaló e té­ren még számos esetben akad. Kérem, lapozzon a 4. oldalra, s ha megfogadja tanácsunkat, új­fent üdvözöljük, s ekkor már bővebben tájékoztatjuk. Bányásznapi latolgató... Német „csodakifli” kapható Bonyhádon Magyar-román újság jelent meg Pécsett Először jelent meg hazánk­ban magyar-román társasági lap; kiadója a pécsi székhelyű Magyar-román Baráti Társaság. A Barátság/Prietenie kettős című újság első száma csütör­tökön került ki a nyomdából négyszáz példányban, a Pro- média Kft. gondozásában. Kia­dását a Nemzetiségi és Etnikai Kisebbségi Alapítvány támoga­tása tette lehetővé. Az olvasók havonta vehetik kézbe az újság további számait. A társaság elnöke (egyben a lap felelős kiadója és szerkesz­tője), Iglói Zoltán elmondta: a Barátság/Prietenie megjelené­sét a tagság növekvő száma tette szükségessé. A gondot az okozza, hogy igencsak szét­szórtan - Magyarország és Románia ötven városában, községében - élnek a társaság tagjai, s jószerivel az újság az egyetlen állandó kapocs közöt­tük. A társaság sok levelet kap magyar és román barátaitól. Ko­rábban ezek az írások többnyire az egyesület archívumát gaz­dagították, ezentúl viszont köz­zéteszik a lapban a legérdeke­sebb leveleket. A lap írásainak meghatározott hányadát romá­nul is közük, más írásokhoz ro­mán nyelvű összefoglalók csat­lakoznak. Vállalati sorbanállás Idén az első félévben 154,7 milliárd forint volt a nagy keres­kedelmi bankok által nyilvántar­tott vállalatközi fedezetlen szer­ződések, az úgynevezett válla­lati sorbanállás értéke - tájékoz­tatta a Magyar Nemzeti Bank il­letékese csütörtökön az MTI-t. Az adatok növekvő tendenci­ára utalnak, ennek oka azonban elsősorban a nyilvántartási rendszerben idén januárban végrehajtott változtatásokra ve­zethető vissza. A 154,7 milliár­dos összállományon belül a 25 millió forintot meghaladó és hat hónapon túl ki nem egyenlített követelések összege elérte a 130,8 milliárd forintot, szemben a tavaly június 301 -i 107,2 il­letve 75,3 milliárdos hasonló ér­tékekkel. A fedezetlen szerző­déseknek nemcsak az összér­téke, de a száma is nőtt a múlt évhez képest. Amíg tavaly júni­usban 362 darab fedezetlen szeződést tartottak nyilván és ezek közül 239 volt a 25 millió forintánál nagyobb értékű, idén ezek a számok 695-re, illetve 480-ra változtak. Magán­kereskedők Egyre több a magánkeres­kedő, ugyanakkor a Kereske­dők Országos Szövetségének taglétszáma folyamatosan apad - mondották a szövetség veze­tői csütörtöki sajtótájékoztatóju­kon. Jelenleg 72 ezer magánke­reskedő tevékenykedik az or­szágban, a KISOSZ taglét­száma viszont mindössze 28-30 ezer. Pedig a szövetséget át­alakították, átszervezték...

Next

/
Oldalképek
Tartalom