Tolnai Népújság, 1991. szeptember (2. évfolyam, 204-229. szám)

1991-09-05 / 208. szám

1991. szeptember 5. .tolnai; , , tíepujsag 3 A Die Welt vállalkozása Jó tanácsok szónokoknak „Ültess el még egy fát” Zöld Sziszüphosz A német Die Welt napilap sa­játos vállalkozásba kezdett: hasznosítható útmutatásokat ad olvasóinak, elsősorban taná­roknak, politikusoknak, munka­helyi vezetőknek, tehát azok­nak, akiknek munkájukhoz hoz­zátartozik a beszéd sok ember előtt. íme néhány alapvető tanács. Az előadó kerülje azt, hogy úgy tűnjék: az elmondottak nem igazán érdeklik, dehát mit tehet! A hallgató azonnal észreveszi a közömbösséget, és a készület- lenséget. Már azzal jobb be­nyomást kelt, ha mosolyog, mert így legalább baráti légkört teremt, közelebb kerül hallgató­ihoz, még akkor is, ha mondan­dója őket nem igazán érdekli. A hatást mindig fokozza az érze­lemdús előadásmód: ha látszik, hogy aki beszél, szívesen adja elő a mondandóját, sőt - uram bocsá - még el is hiszi a mon­danivalóját. A lap óv az indulatosságtól. A fegyelmezett, meggyőző elő­adásmód, az érthetőség olyan követelmény, amely nélkül, semmilyen előadás sem lehet hatásos, nemhogy élvezetes. A szónoknak ügyelni kell olyan látszólagos apróságra is, hogy az előadóterem minden részé­ben jól hallják. A halkan be­szélő előadó zavarja a hallga­tóságnak azt a részét, amely­Tamásiban, a termálfürdő campingjében az idei évben há­rom-négyszázezer forinttal na­gyobb forgalmat bonyolítottak le, mint tavaly. A motelben negyvenhetén szállhatnak meg egy időben. Szeptember elsejéig 728 ven­nék fogalma sincs, miről van szó, azok pedig - mi mást te­hetnének - önmagukat szóra­koztatják, és megzavarják azo­kat is, akiket - ki tudja miért - érdekel az előadó mondókája. A hallgatóságban mindig visszatetszést kelt az is, ha az előadó nagyokat nyög, nehe­zen találja a sorokat. Jó tanács: a jó kifejezéseket keresse meg már előre, otthon, akkor ásítás helyett biztosan taps fogadja. S ha már idáig eljutott a szó­nok, ne zavarja meg a tetszés- nyilvánítást azzal, hogy taps közben tovább beszél. Jó elő­adói módszer a visszakérde­zés, amellyel kicsit oldani lehet a feszültséget. Persze, nem a hallgatóság vizsgáztatásáról van szó, de az sose árt, ha az előadás közben újra és újra fel­rázzák a jelenlévőket olyan kérdésekkel, hogy „Ön is így gondolja?”, „Nincsenek hasonló tapasztalatai?”, „Ugye egye­tért?” Tapasztalatai és gondola­tai ugyanis mindenkinek van­nak, akinek pedig nincsenek, az mer a legkevésbé nem egye­térteni a jó szónokkal. A Die Welt ezt ígéri: Ha valaki betartja sok pontban összefog­lalt szónok-parancsolatait, elő­adásainak akkor is csodájára járnak, ha azok a cserebogarak halhatatlanságáról szólnak. Ferenczy-Europress dég kétezerkétszázhuszonhat éjszakát töltött itt. A szabadterü­leten 40-50 lakókocsit vagy sát­rat tudnak fogadni, itt a nyár so­rán 1121 vendég töltötte sza­badságát. A hónap elejétől főképp az iskola kezdés miatt, csökkent a Mostanában a Zöldhullám, te­levíziónk (egyik) környezetvé­delmi magazinja néhányat föl­elevenít, és magyar körülmé­nyekhez igazít a 101 „zöld” jó tanácsból. Mint e műsor egyik munkatársa, magam is megis­merkedtem azzal az amerikai kiadvánnyal, amely 101 módját jelöli meg annak, amivel és ahogyan mindennapjaink során hozzájárulhatunk a Föld nevű bolygó megmentéséhez. Megmentéséhez? Igen. Mi­nél fejlettebb egy társadalom, annál pazarlóbban fogyaszt; és minél fejletlenebb egy társada­lom, annál pazarlóbban termel, így azután nem csoda, ha - mi­közben lassan világszerte hódít a fölismerés, hogy a Föld való­ban végveszélybe juthat hábo­rúk nélkül is, pusztán a túlságo­san elburjánzott és elbizakodott ember, e sárkányfog-vetemény léte folytán - a legfejlettebb ál­lamokban a fogyasztás kordába szorítása merül föl, míg a fejlet­lenebb régiókban, amilyen a miénk is, inkább a termelés korszerűtlen és felelőtlen voltát próbálnánk visszaszorítani. Pásztázom tehát a Földre és az emberre fenyegető veszé­lyeknek nálunk jobban a tuda­tában lévő amerikaiak hétköz­napi tanácsait. S próbálok vá­logatni, hogy mi az, amit ma­gunk is követhetünk, aminek a követését, betartását és betar­tatását minden honfirátsamnak pihenni vágyók száma. Az üzemeltető, a vízmű október 15-ig tervezi a nyitvatartási, de a „vénasszonyok nyara” ha ránk mosolyog, késő ősszel, október harmincadikán zár a tamási gyógyfürdő. figyelmébe ajánlom. Nem könnyű ez a válogatás. Mert kínálnak-e nekem pél­dául olyan levélpapírt, amely új­rafeldolgozott, azaz egyszer már használt papírból készült - hogy ezt vásárolhassam ahe­lyett, amelyért erdőt kellett ki­vágni? Olyan spray-t, amelynek a tartalmát nem valami veszé­lyes anyag fröcsköli ki, hanem mechanikus szivattyú? Vagy adnak-e nekem olyan a pofo­negyszerű jó tanácsot, hogy ha valami elromlik, próbáljam azt először megjavítani, mielőtt ki­dobnám, de mit szól ehhez a hazai szerelő és az alkat­rész-kereskedő? Más tanácsokat azonban igazán be lehetne és be is kel­lene iktatni életünkbe. Ami ál­landóan kell - cukor, liszt, mo­sószer, - azt inkább nagyobb adagokban vásároljuk, mint el­aprózva. így kevesebb a cso­magolás, amely a szemétterme­lésnek ma a legfőbb forrása. Kertünkben lehetőleg ne használjunk vegyszert; ám ha mégis, ezt viszont a lehető leg­kisebb adagban vásároljuk csak, mert úgyis ránkörégszik a maradék, amely azután igen veszélyes hulladék lesz. Vagy a csepegtető öntözés, amely annyira bevált Izraelben, mert minimális víz felhasználásával teremt a sivatagban paradi­csomot, a vízzel - látszólag! - bővebben ellátott országokban Horvátországból menekült gyerekeket is fogadnak Bara­nya megye határ menti telepü­léseinek általános iskolái. Mo­hácson - ahol az önkormányzat becslése szerint még mindig több ezer jugoszláviai állam­polgár, köztük legalább két-há- romszáz gyermek tartózkodik - már megszervezték a gyerekek horvát és magyar nyelvű cso­portjának iskolai oktatását. A könyveket és tanszereket Hor­vátországból kapják, a tanter­meket pedig a város két általá­Mostanában ez a divat. Azt hisszük, hogy valaki a legjobb, a legszebb, a legokosabb, a legrátermettebb. Kezdjük megszokni, elfogad­juk, aztán kiderül róla, hogy nem jár neki a fenti jelzők egyike sem. A politikai élet trón­fosztásai sem váltottak ki na­gyobb érdeklődést és véle­ménykülönbséget mint „Ma­gyarország szépe 91” esete. Megfosztották. Csak azt nem értem, hogy mitől? Hát nem ő a legszebb? Hát nem egy szakértő zsűri is mind fontosabb lenne.Igaz, nálunk - ma még - elsősorban a termelőket kellene rászorí­tani, hogy fölhagyjanak a Föld erőforrásait és környezetünket pusztító eljárásokkal, és „kör­nyezetkímélő” eljárásokra, technológiákra, áruk előállítá­sára térjenek rá. De termelés és fogyasztás - a piaci viszonyok között külö­nösen - kölcsönös függőség­ben van egymással. S az ál­lampolgár nem mentheti föl magát, amikor a Föld súlyos el­szennyeződése a kérdés. Csernobil egyedi eset. De pár millió ember káros magatartása Csernobillal felér. S a pár millió ember közt ott vagyunk vala­mennyien, egyenként. Ez akkor is igaz, ha e 101 jó tanács, a megfogalmazásában rejlő szándék egyszerre nevet­séges és megható. Ez a kis amerikai kiadvány arra int va­lamennyiünket, hogy zöld Szi- szüphoszok legyünk: küzdjünk a ránk mért, józan ésszel re­ménytelen feladattal. De hát: miért? De hát: miért ne? Végezetül a 100. és a 101. tanácsot idézem: A századik: „Ültess el egy fát, mert ez széndioxidot épít be növeke­dése során. A fák segítenek tisztítani a levegőt, és mérsé­kelni a Föld általános fölmele- gedését.” A százegyedik: „Ül­tess el még egy fát.” Lázár István nos iskolája biztosítja. A horvát nyelvű tanítás, melynek beindí­tását a nyelvet bíró nyugdíjas pedagógusok jelentkezése is segítette - a Jugoszláviában megszokott időpontban, szep­tember kilencedikén kezdődhet. Szigetvárott és Siklóson ugyancsak megkezdték a me­nekült gyermekek oktatásának megszervezését. Baranya megye önkormány­zata egymillió forintot szavazott meg a Horvátországból mene­kült gyerekek támogatására. ítélte neki ezt a címet? Akkor meg miért? Az indoklás, szerint „előélete” volt. Namármost itt van az, amit nem értek. Tudniil­lik a többi győztesnek meg „utó- lete” lesz, ugyanabban a kate­góriában. Mi a különbség? Sze­rintem semmi. Hacsak az nem, hogy már megint a mi jellegze­tességünk fedezhető fel: aki nekünk tetszik az ne tessék másnak. Ha mégis: akkkor is csak utánunk. Ekkor viszont tör­ténhet már vele bármi. Kit érde­kel már azután?-sas­Országos Népjóléti Fórum A Magyar Demokrata Fórum Tolna Megyei Választmánya várja az érdeklődőket a Pécsi Orvostudományi Egyetemre a Pécs, Sziget u. 12. szám alá, ahol Országos Népjóléti Fórum lesz szeptember 6-án és 7-én. Mindkét napon délelőtt fél ti­zenegykor. Az első napon szociálpolitikai témákat, a másodikon pedig a kidolgozás alatt álló egészség- ügyi törvénytervezetet vitatják meg a résztvevők központi elő­adók közreműködésével. Nyugdíjas találkozó Szekszárdon A Postások Szakszervezete szekszárdi nyugdíjas csoportja nyugdíjas találkozót tart. Az összejövetelre szeptem­ber 11 -én, szerdán, délután fél háromtól kerül sor. Az érdeklődőket Szekszár­don, a Zrínyi utcai halászcsár­dába várják. Az ivóvízellátás helyzetéről is tárgyalnak Szálka község képviselő-tes- tülete szeptember 17-én dél­után 2 órakor tartja soron kö­vetkező testületi ülését. Ezen beszámoló hangzik el a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, valamint a két ülés között eltelt időszakban tör­tént eseményekről, intézkedé­sekről. Szó lesz a község ivóvízellá­tásának helyzetéről, valamint az ezzel kapcsolatos feladatokról. Napirendre kerül a költségve­tési rendelet hatályba lépésé­nek értékelése és a rendelet módosítása. Várhatóan szó esik alapítvá­nyok támogatásáról, tanszerek költségeinek átvállalásáról, va­lamint a költségvetési tartalék felhasználásával kapcsolatos javaslatokról. Tájékoztató és állásfoglalás hangzik el aktuális és időszerű feladatokról. Folytatódnak a klubdélutánok A Magyar Vakok és Gyengén- látók Országos Szövetsége Tolna Megyei Szervezete rövid nyári szünet után folytatja klub­délutánjait, melyeket minden hónap első péntekén, ebben a hónapban szeptember 6-án, délután 14 órai tartanak Szek­szárdon a Mikes u. 1. szám alatti Idősek Klubjában. Érdekes, színes programok­kal, várják az érdeklődőket. Szezonvége a tamási campingben A baranyai iskolákban: horvátországi gyerekek-Kispál­Elneptelednek a kempingek T rónfosztás Rompos Roland Paks, Építők u. 24. Vörös Zsófia Szekszárd, Napfény u. 66. Gréczy Szimonetta Szekszárd, Esze T. u. 4. Süvegjártó Zsófi Tamási, Szabadság u. 75. Gyermekszépségverseny, 1991. Pfeifer Attila Kajdacs, Hajnal u. 212. Úgy lehet szavazni, hogy az újságból kivágják a legszebb­nek tartott kisgyerek fényképét, és beküldik szerkesztősé­günkbe. Egy borítékban több fotó is beküldhető, mindössze annyit kérünk, hogy a címzés mellé írják oda: Gyermekszép­ségverseny. Címünk: Tolnai Népújság Szerkesztősége, Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. 7100. Az nyeri a versenyt, illetve az ér el helyezést, akinek az új­ságból kivágott fényképe a leg­nagyobb számban érkezik hoz­zánk. Sokan érdeklődnek, hogy mi­kor láthaják lapunkban a bekül­dött fényképet. Előbb-utóbb mindenki sorra kerül. Legköze­lebbi, szombati számunkban a a bonyhádi Török Milán, a tolnai Klézli Erzsébet, a paksi Stiener Bálint, a decsi Nagy Renáta, a szekszárdi Mohai Attila fényké­pét közöljük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom