Tolnai Népújság, 1991. szeptember (2. évfolyam, 204-229. szám)
1991-09-02 / 204. szám
1991. szeptember 2. PÚJSÁG 3 Módosították a diákigazolványról szóló rendeletet Diákigazolványt kell kiállítani az alap-, közép- és felsőfokú intézmények, valamint egyedi nevelési-oktatási intézmények nappali tagozatos tanulói, hallgatói részére. Ezt az augusztus 31-én hatályba lépő 14/1991. (Vili.29.) MKM-HM-IKM- KHVM együttes rendelete írja elő, amely módosítota az 1989-ben kiadott, a diákigazolványról és a tanulókat, hallgatókat, valamint a sorkatonákat és a polgári szolgálatot teljesítő személyeket megillető egyes kedvezményekről szóló együttes rendeletet. Az előzőeken túl - a módosítás szerint - diákigazolványra jogosult a dolgozók általános iskolájának, gimnáziumának, szakközépiskolájának tanulója, a felsőoktatási intézmény esti, levelező tagozatának hallgatója, valamint az iskolarendszeren kívüli szakmai oktatásban résztvevő is, kivéve, ha bármely, munkavégzésre irányuló jogviszony alapján elért keresete (jövedelme) három egymást követő hónapban az öregségi nyugdíj legkisebb összegét meghaladja. A diákigazolvány a tanulói, hallgatói jogviszonyt tanúsító - a tanuló, hallgató nevét, születési idejét és anyja nevét tartalmazó - fényképes, sorszámmal ellátott közokirat. Az augusztus 31. előtt bevezetett diákigazolványok továbbra is kiállíthatok, a már kiállított igazolványok pedig - az újonnan előírt adatokkal - a korábbi határidőkkel érvényesek, illetve érvényesíthetők. A tanév első félévére érvényesített diákigazolvány szeptember 1-jétől, illtve az érvényesítés napjától a következő év március 5-ig érvényes. Az 1990/91-es teljes tanévre, illetőleg a tanév második félévére érvényesített diákigazolvány pedig szeptember 30-ig érvényes. Az igazolvánnyal rendelkezőket többek között megilleti a lakóhely és a nevelési-oktatási intézmény közötti helyközi (távolsági) utazásra jogosító tanulóhavijegy, illetve 75 százalékos menetdíjkedvezmény a vasúton és autóbuszon, kombináltan is. Aki diákigazolvánnyal igazolja magát, az jogosult belföldi utazásnál vasúton, autóbuszon és a HÉV-eken 50 százalékos menetdíjkedvezményre. Mindenekelőtt a határidőkre kell odafigyelni, mert ott szokott a legtöbb probléma előfordulni. Szentgotthárdi gyerekek osztrák középiskolában Néhány szentgotthárdi általános iskolát végzett gyermek Ausztriában folytatja tanulmányait az új tanévben: osztrák kezdeményezésre ugyanis beiratkozhattak a jennensdorfi középfokú kereskedelmi iskolába, ahol többek között elektronikus adatfeldolgozást is oktatnak. A nyolc diák naponta jár majd át a határ menti városból a nem messze lévő középiskolába, ahol gép- és gyorsírást, angol nyelvet és egyéb szak- és általános jellegű tárgyat tanulva három év után záróvizsgát tehetnek. Ezt követően - négy féléves kiegészítő képzés után - érettségi vizsgára is jelentkezhetnek a Vas megyei gyerekek. Sárvár önkormányzata úgy döntött, hogy ingyen juttatja tankönyvhöz a város összes általános iskolájába járó, helyben lakó diákját, 700 ezer forint erejéig. Nyárbúcsúztató Szekszárdon (Folytatás az 1. oldalról) felé sétáló, ünneplőbe, vagy éppen divatos szabadidőruhába öltözködött családokkal, jókedvű fiatalok csoportjával lehet találkozni. A Korzó téren 8 órakor a várakozó, kíváncsi emberek - többek véleménye szerint 1500-2000 ember - figyelme a pódiumon hangoló zenekar felé irányul. Aztán elhallkul a morajlás, megállnak a sétálók, elkezdi műsorát a Szekszárdi Big-Band. Csodálatos, hogy ez a zenekar, akik külföldön és szerte az országban oly nagy elismerésnek és népszerűségnek örvendenek, milyen alázattal zenélnek, hogy az ő „igazi" közönségüknek, Szekszárd város lakóinak tetszését, tapsait, szeretetét újra és újra megnyerjék. A Szekszárd Big-Bandet hallgatni és látni egy órán keresztül már önmagában óriási élmény. Játékuk után a polgármester köszöntötte a bálozókat. Nem titkolta, hogy félt. Félt, nem fognak eljönni a szekszárdiak. Nem titkolta örömét sem, gyakorlott szónokhangján is átütött a meghatódottság és öröm, hogy sikerült. A város lakói nevében Piri Lajosné (Cuni) virágkosárral köszönte meg a Polgármesteri Hivatalnak a bál rendezését, elmondva, hogy a visszásságok, nehézségek ellenére, az emberek szükségét érzik az összetartozás, az együttlét ilyen megnyilvánulásainak is. A virágkosarat a legfiatalabb bálozó „hölgynek”, Zádor Nóra Evelinnek ajándékozta tovább Kocsis Imre Antal polgár- mester. Ezután a zeneiskola tanáraiból alakult tánczenekar vette át a mikrofont és a pódiumot. Zenéjükkel, jókedvükkel, fergeteges hangulatot teremtettek. Látszott rajtuk az elhatározás: táncra perdíteni mindenkit, aki eljött a bálra, kicsiket és nagyokat egyaránt. A tér lüktetett a zenétől, a kellemes nyári estében jókedvűen Akik a jó hangulatról gondoskodtak táncoló emberektől. Körbe-ka- rikába táncoló fiatalok, a téren végigvonatozók olyan hangulatot teremtettek, mintha egy óriási lakodalomban mulatott volna együtt egy nagy család. A díscóhoz szokott fiatalokon egy cseppet sem látszott, hogy hiányolták volna a fülsiketítő zenét, hogy zavarta volna őket az, hogy mellettük szüleik, szomszédaik táncolnak. Éjjel 3/4 12-kor twistéit a tér. A látvány, a hangulat fantasztikus. A bálba menet ismerősökkel találkoztam. Maguknakvaló, örök elégedetlenkedő, soha semmi sem jó emberek. Nem tudtak a bálról. Mikor elmeséltem, hogy hol lesz, kik zenélek, és utána tánc lesz, megrökönyödve kérdezték. Ebben a szörnyű világban, ebben a nyomorban, ebben a bizonytalanságban, pénz- és munkanélküliségben ki az az őrült, aki bált rendez, és abban reménykedik, hogy itt még bármire is össze lehet hozni az embereket. Kocsis Imre Antal polgár- mester és még azért jópáran... Akik viszont ott töltötték az éjszakát, ezután talán még másban is reménykednek. De- hát ezt Váci Mihálynál szebbben senki sem tudná megfogalmazni: „Nem elég a jóra vágyni, a jót akarni kell! És nem elég akarni: de tenni, tenni kell! Sas Erzsébet Fotó: Gottvald Károly Bálozók Megújulás előtt a társadalombiztosítás „Schwarzwald módon — de nem schwarzban Százéves a társadalombiztosítás. Ez a kerek szám már önmagában is elég okot adna arra, hogy foglalkozzunk ennek a sokat vitatott önkormányzati rendszernek a múltjával és a jelenével. Talán nem is véletlen, hogy az Országgyűlés ezekben a hetekben tűzte napirendre a társadalombiztosítási rendszer megújításával kapcsolatos koncepcióját. Amikor dr Antal Pál igazgatót a Tolna Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóságnál felkerestem, arra kért, bármiről beszélgethetünk, csak még a jövőről ne kérdezzem, ugyanis minden bizonytalan. Az Orvosi hetilapban megjelent a „Cselekvési program az egészség- ügyi rendszerünk megújítására”,- ezzel lehetőséget adott a minisztérium arra, hogy minden egészségügyben dolgozó elmondhassa a véleményét. így aztán érthető, hogy a viták kiélezettek, hiszen a társadalom- biztosítás valamilyen formában, beteget, orvost, dolgozót, nyugdíjast és gyermeket egyaránt érint. Vállalati tartozások — Beszéljünk aktuális problémákról. A rádió, a tv és az újságok sokat foglalkoztak azzal, hogy milyen nagy összeggel tartoznak a tb-nek a vállalatok. Tolna megyében mi a helyzet? — Nálunk az országos átlagnál jobbak a kilátások, talán mert még a tsz-ek, állami gazdaságok stabilak. De a romlás iránya már így is látszik, hiszen a tavalyi tartozás csaknem megduplázódott. Pontosan 217 millió a vállalatok tartozása. — Ez az összeg hogyan oszlik meg az érintettek között? — A vállalatok 117 millióval,a tsz-ek 15 millióval, az állami gazdaságok 13 millióval, az ipari szövetkezetek 10 millióval, az egyéni vállalkozók pedig 40 millióval tartoznak. Csak a nagyobb tételeket említettem. Mit fedez a tb-járulék? — Mennyi az éves bevételük? — 8,8 milliárd forint, melyet teljes mértékben a munkáltatók illetve a munkavállalók fizetnek. Az egyéni vállalkozók az 53 százalékot a bevallott jövedelmük után fizetik. Ezt most nem akarom minősíteni, de az tény, hogy az igazi teherviselők az egyre csökkenő létszámú alkalmazottak. — Az 53 százalékos tb-járulék még a fejlett európai országokhoz viszonyítva is magas.. — Igaza van, de azt is látni kell, hogy például Svédországban a fizetések 30-40 százaléka magasabb, mint nálunk az 53 százaléka, tehát ott sem kevesebb pénzből oldják meg a gondokat. Azzal is egyetértek, hogy nálunk szégyenletesen alacsonyak a bérek, talán majd a piacgazdaság kialakulása kikényszeríti a megfelelő változásokat. — Mire költik a 8,8 milliárd forintot? — Családi pótlék, nyugdijak, gyógyszerek és egészségügyi alapellátás finanszírozására 7,8 milliárdot, gyesre 126 milliót, anyasági segélyre 16 milliót, táppénzre 487 milliót, más segélyekre 27 milliót fizettünk ki. A székház fenntartására, saját működésűnk ellátására a bevétel egy százaléka jut, pedig 125 fővel dolgozunk itt. — Egy év alatt 487 millió forintot fizettek ki táppénzre, nem sok ez ? — Az országos átlagnál jobb, de ha azt nézzük, hogy az emberek egészségügyi állapota milyen, még meg lehetünk elégedve. Úgy gondolom, ma a növekvő munkanélküliség szorítása miatt is egyre kevesebb vállalat tűri el, ha valaki hosz- szabb távon hiányzik. Az meg, hogy ki a beteg, egyébbként is szakmai kérdés. Az mindenesetre elgondolkodtató, hogy a bejövő nyugdíjigények 60 százalékát rokkantosítva kérik. Szabad orvosválasztás — Az egészségügyi rendszer megújítására készített cselekvési program egyik fontos kérdése a szabad orvosválasztás. Kérem, hogy e sokunkat érintő lehetőségről néhány gondolatot áruljon el. — A tb-nek az lesz a jó és járható, ami mindenkinek jó lesz, amit a lakosság és az orvostársadalom elfogad. A szabad orvosválasztás kölcsönös bizalmon és megbecsülésen alapul majd, hiszen mindenkinek szívejoga lesz ahhoz for- dúlni, akiben hisz. Nyilván ki fog alakúlni a „családi orvos” fogalma, aki a születéstől a halálig elkíséri a páciensét. Az orvosnak pedig az lesz az érdeke, hogy betegeit megbecsülje és megtartsa, hiszen javadalmazását a társadalombiztosító a páciensek után fizeti majd. — Mi történik azzal a beteggel, például egy közúti balesetnél, aki nem kötött betegbiztosítást? — Az új törvény a kötelező biztosításra épül majd, de valóban előfordulhat olyan eset is, amikor ez elmarad, ilyenkor a hozzátartozó jogán is járhat biztosítás, vagy fizetik a költségeket. Schwarzwald klinikák — Elképzelhető, hogy nálunk is lesznek majd „Schwarzwald klinikák”? — Biztosan. Ezen a területen is beindulnak majd a vállalkozások, hiszen máris épülnek a diabetikus panziók és a szépségfarmok. Ahogy a gazdasági helyzet változik, úgy növekednek majd a jövedelmek és az igények is. Az egészségéért pedig mindenki minden telhetőt megad. — Mikorra várható, hogy az Országgyűlés elfogadja az új törvényt? — Az Országgyűlés előtt olyan tervezet van, amely az egészségügy megújítását részletezi. A képviselőknek abban kell majd dönteni, ebből mit vállaljon a költségvetés és mit lehet fedezni a járúlékokból. Vita folyik arról is, hogy legyen-e külön nyugdíj-, baleset-, és betegbiztosítás, és ezeknek legyen-e önálló önkormányzatuk. A szakértők és, a pártok között is óriási a vita. Én bízom benne, hogy az új biztosítási rendszer olyan lesz, hogy nem nekünk kell majd az adósaink után futni, hanem az ügyfeleink fognak az ajtóban sorban állni, mert megéri nekik, és az érdekeik ezt kívánják. Mauthner Ilona Emlékülés Szekszárdon A Széchenyi Kör Tolna Megyei Elnöksége és a Babits Mihály művelődési ház szervezésében szeptember 26-án, este hat órakor Szekszárdon Széchenyi István születésének 200. évfordulója tiszteletére emlékülést tart a Babits Mihály művelődési ház márványtermében. „Széchenyi István Európaisága” címmel dr. Pálos Miklós miniszterelnöki államtitkár mond ünnepi beszédet. Kárpótlási tanácsadás Decsen Dr. Hadházy Árpád földművelésügyi főfelügyelő 1991. szeptember 4-én, szerdán délután 5 órai kezdettel a decsi faluház kistermében tájékoztató előadást tart a kárpótlási törvényről. A tájékoztató célja, hogy pártállástól, munkahelytől függetlenül, minden érdeklődő a lehető legtöbb információhoz jusson a kárpótlással összefüggő kérdésekben. Zsúfolt program Sióagárdon Hosszú nyári szünet után zsúfolt program várja a sióagárdi önkormányzat képviselőit. Szeptember 3-án, este hét órakor ülnek össze, hogy megbeszéljék a napirendekben szereplőket. Elsőként az előző ülés óta eltelt időszakban végzett munkáról, intézkedésekről lesz tájékoztató. Az ELGÉP igazgatója a kábeltévé-rendszer üzemeltetéséről szól a honatyáknak, illetve azoknak az érdeklődőknek, akik az ülésen részt vesznek. A helyi termelőszövetkezet elnöke tájékoztatót ad a háztáji és kisegítő gazdaságok termelő munkájáról. A testületi ülésen sor kerül a szervezeti és működési szabályzat módosítására is. Beszámoló hangzik el a költségvetésről, a bevételek és kiadások alakulásáról. Címzésekről Egyik megyebéli városunk polgármestere nyilatkozott a lap hasábjain, és nehezményezte, hogy egy nagy állami monopol vállalatunk még mindig a városi tanácsnak címezve levelez vele. Megjegyzésként még hozzátette: alkalomadtán majd megmutatja a miniszternek is. Azt hiszem, értem a derék polgármester dohogását, hiszen idestova már egy éve megszűnt a tanácsrendszer, még akkor is, ha ezt nem mindenki érzékelte. Talán nem is érdemelne több szót az ügy, de éppen a kezembe került a Magyar Köztársaság hivatalos lapjának, a Határozatok Tárának legutolsó száma, amelynek a szerkesztője a Miniszterelnöki Hivatal, és a polgármesteri hivatalok hivatalból kapták. 1991 augusztusában városi tanács elnöke címzéssel. No comment...- salgó Beiskolázás 3 éves korban? Egy vezető angol pedagógus véleménye szerint a gyerekeket már hároméves korukban be kellene iskolázni. Tim Bighouse, a Keele Egyetem pedagógiai szemináriumának professzora azzal indokolta elképzelését egy plymouthi szakmai konferencián, hogy a gyerekek tanítási és nevelési folyamatát sokkal korábban kell kezdeni, mint azt korábban gondolták, de nem egyértelmű, hogy milyen életkorban.
