Tolnai Népújság, 1991. szeptember (2. évfolyam, 204-229. szám)

1991-09-04 / 207. szám

1 • MEGYEI NAPILAP 1 II. évfolyam, 207. szám ÁRA: 7,90 Ft 1991. szeptember 4., SZERDA Atomerőmű és biztonság Klaus Töpfer német környe­zetvédelmi miniszter azt java­solta a Nemzetközi Atomener­gia Ügynökség bécsi nemzet­közi konferenciáján, hogy dol­gozzanak ki nemzetközi megál­lapodást az atomerőművek biz­tonságának szavatolására. Olyan közös nevezőt kell ta­lálni, amelynek alapján ki-ki kö­telezné magát meghatározott biztonsági normák tiszteletben tartására. Szovjetunó, Csehszlovákia és Bulgária támogatást is kap. A péntekig tartó nemzetközi konferencia egyik fő témája a kelet-európai atomerőművek biztonságos működtetése. Ez­zel kapcsolatban a résztvevők arra a kérdésre keresnek vá­laszt, hogy vajon szavatolha- tók-e a biztonsági normák pótló­lagos beruházással, vagy sem. Hans Blix, az AIEA vezéri­gazgatója sürgette a konferen­cia résztvevői előtt, hogy te- gyékk kötelezővé a nukleáris balesetek időben történő jelzé­sét, hiszen a jelenlegi egyez­mények nem tartalmaznak ilyen kötelezettséget. Göncz Árpád fogadta Torgyán Józsefet Göncz Árpád fogadta Tor­gyán Józsefet, a Független Kis­gazdapárt elnökét. A köztársa­sági elnök rendszeresen talál­kozik a hazai pártok vezető poli­tikusaival. A mostani eszme­csere, amely a kisgazdák kéré­sére jött létre, ezeknek a meg­beszéléseknek a sorába illik. Az információk szerint Torgyán az új kisgazda vezetés nevében kívánta tájékoztatni Göncz Ár­pádot az FKGP politikájáról. Asztalosok találkozója Bútor és épület-asztalos va- salatokat, valamint faipari szer­számokat mutat be Márkus Ist­ván, a szekszárdi Információs Iroda vezetője szeptember ötö­dikén, csütörtökön este hét órai kezdettel Szekszárdon, az ipar­testület székházában. A Szek- szárd és Környéke Általános Ipartestület asztalos szakmai csoportja erre a találkozóra várja az asztalos iparosokat. A Közszolgálati törvényről A Közgyűjteményi és Közmű­velődési Dolgozók Szakszerve­zete követeli, hogy a most ké­szülő közszolgálati törvény rög­zítse: a munkáltatók és a mun­kavállalók egyenrangú partne­rek és egymással azonos jogo­kat élveznek. Ez fogalmazódik meg többek között a KKDSZ augusztus 26-án kezdődött, há­romnapos országos értekezle­tén kialakított állásfoglalásban. Az országos tanácskozásról Vadász János, a KKDSZ orszá­gos titkára tegnap sajtótájékoz­tatót tartott, ahol hangsúlyozta: a közszolgálati törvénybe kerül­jön bele, hogy a szakszerveze­teket megilleti az ellenőrzési-, a tájékozódási-, az együttműkö­dési-, a véleményezési-, a vétó- és a sztrájkjog. Fontosnak tart­ják még, hogy e törvény - első­sorban a felmondási tilalmak pontos meghatározásával - te­remtse meg a foglalkoztatási biztonságot, továbbá: alakítsa ki azt a bérelőmeneteli rendszert, amelynek révén társadalmi je­lentőségének megfelelő fizetést kapnak a szellemi munkások az országban. Kell-e vízum a balti államokba? Jelenleg meghívólevéllel, il­letve hivatalos kiküldetési papír­ral lehet utazni a balti álla­mokba, ugyanúgy, mint a dip­lomáciai kapcsolatok helyreállí­tása előtt - közölte a magyar külügyi szóvivő. Herman János elmondta, hogy a balti államok határán vízumot pecsételnek az útlevelekbe, de ezt nem kell előzetesen kérni, s fizetni sem kell a vízumért. Szakértői szin­ten már megkezdődött az észt, a lett és a litván köztársaság il­letékeseivel a vízummentességi egyezmény előkészítése. Az Országgyűlés tegnapi munkanapja A T. Ház tegnapi munkanap­jának első felszólalója llkei Csaba volt, aki bejelentette: az MDF parlamenti csoportjából átül a független képviselők közé. Döntését azzal indokolta, hogy a Demokrata Fórum jelen­legi politikája eltér az erdeti programtól, nincs párbeszéd a hatalom és a választópolgárok között. Emlékeztetett arra is, hogy már többször, több formában és fórumon élt emiatt bírálattal, llkei Csaba elítélően szólt Kó­nya Imre frakcióvezetési mód­szereiről is. Kónya Imre válaszában fel­idézte, hogy az MDF országos etikai bizottsága llkei Csaba MDF-tagságát már korábban felfüggesztette. Az SZDSZ frakcióvezetője, Pető Iván Antall József kor­mányfő múlt hétfői felszólalá­sára reagált, és ezzel össze­függésben fogalmazta meg, hogy véleménye szerint mit várhat el az ország a közszol­gálati televíziótól. A frakcióvezető kritizálta a televíziót, a TV-H íradót, amelynek munkatársai megíté­lése szerint nem tájékoztatták objektívan a közvéleményt a múlt heti SZDSZ-sajtótájékoz- tatóról. Az eltérő vélemények nyilvánossága nélkül nem léte­zik demokrácia, mutatott rá Pető Iván, majd arról szólt: a közszolgálati műsoroknak azt kell közölniük, hogy ki mit mond, nem pedig az erről alkö tott véleményeket. Szabad György házelnök fi­gyelmeztette a frakvióvezetőt, hogy a jövőben ne csak általá­nosságban adja meg napirend előtti felszólalásának témáját, mint most tette. A napirend elfogpdása után a képviselők elkezdték a Magyar Köztársaság 1990. évi költség- vetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat és az er­ről szóló számvevőszéki jelen­tés együttes általános vitáját. Az 1990. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvény- javaslat előadója, Szabó Ta­más pénzügyminisztériumi ál­lamtitkár az 1990-es gazdasági folyamatok rövid összefoglalá­sával kezdte expozéját. Kiemelte: 1990-ben a gaz­daság gyorsuló átalakulása mellett helyreállt a gazdaság külső és belső pénzügyi egyen­súlya. Szabó Tamás felhívta a fiygelmet arra, hogy van még két tényező, amely tavaly is ér­vényesült és amelyekkel az idén komolyan foglalkozni kell: az inflációs elvárások és a mo­nopóliumok jelenléte a gazda­ságban. Ezenkívül az idén meg kell előzni az ár-bér spirál kia­lakulásának veszélyét. Szakértői konferencia Budapesten Megkezdődött a Friedrich-Ebert-Alapitvany áltál rendezett „A szlovák-magyar nemzetiségi viszony” című nemzetközi szak­értői konferencia tegnap Budapesten a Hilton Szállóban, amelyet Göncz Árpád köztársasági elnök nyitott meg. A konfe­rencián részt vesz Dr. Chmel Rudolf a Cseh- és Szlovák Szö­vetségi Köztársaság budapesti nagykövete is. Árvita A cukorrépánál is megkez­dődött az árvita. A Szolnoki Cu­korgyár Rt. arra kérte a terme­lőket, hogy a répának csak 60 százalékát fizethesse ki, negy­ven százalékát pedig később. Antall József Szabadkán Tegnap - miközben Antall József Jugoszláviába utazott - folytatódtak a harcok Horvátor­szágban az Európai Közösség közvetítésével létrejött tűzszü­net ellenére. A jelentések sze­rint negyven civil vesztette éle­tét a horvátországi Berak falu­nál, Vukovár és Eszék közelé­ben. A híradások szerint a har­cokban ötvenen eltűntek, a köz­társaság más részein többen meghaltak, s közel harmincán megsebesültek. Szabadkán, tegnap délelőtt megkezdődött a magyar-jugo- szláv kormányfői tárgyalás. An­tall József és Ante Markovié a kétoldalú kapcsolatokról és a nemzetközi helyzetről folytatott megbeszélést. A két miniszter- elnököt a városháza előtt több­száz lelkes szabadkai üdvö­zölte. A rövid, négyszemközti tár­gyalás után plenáris ülés kez­dődött, délután pedig sajtókon­ferenciát tartottak. Antall József tárgyal a szabadkai katolikus és református püspökkel, és jugo­szláviai tárgyalásai végén a VMDK vezetőivel is megbeszé­lést folytat. Honecker kiadatása Az egykori keletnémet párt­ós állami vezető kiadatására vonatkozó új német kérelmet tegnap hivatalosan átadták Moszkvában - jelentették be Bonnban. A hivatalos megkere­sést Németország moszkvai nagykövete nyújtotta át Vlagyi­mir Petrovszkij külügyminisz­ter-helyettesnek, aki ígéretet tett az irat tanulmányozására. Eric Honeckert és feleségét szovjet katonák menekítették ki márciusban Németországból. A volt vezetőt Németországban bíróság elé akarják állítani. A puccs bukása után az az állás­pont alakult ki, hogy Eric Ho­necker elvbarátai meggyengül­tek, vagy kihulltak a hatalom­ból, érdemes tehát újból kérni az expolitikus kiadatását. Rendőrőrsöt avattak Simontornyán Sándor József százados, őrsparancsnok jelentése után rövid, de tartalmas ünnepséget tartottak tegnap délután Simon­tornyán, a Siómenti Áfész iro­daházánál kialakított rendőrőrs avatása alkalmából. z egybegyűlteket dr. Berta At­tila megyei rendőrfőkapitány köszöntötte, majd dr. Bőgner Miklós köztársasági megbízott beszédében azt hangsúlyozta, hogy az önkormányzatok és a belügyi szervek együttműködé­sének eredménye az a rend­őrőrs, ami a tisztességes em­berek kívánságára, örömére jött létre a nagyközségben. eményét fejezte ki, hogy a biztonság és a törvényesség bástyája lesz majd az őrs, és átvágta a nemzeti színű szala­got. A köztársasági megbízott Dr. Bőgner Miklós vágta át a nemzetiszínű szalagot után dr. Dési Ivánné simontor- nyai polgármester szólt a házi­gazdák nevében. Hangsú­lyozta, demokrácia és rendőr­ség kicsit furcsán hangzik együtt, ám mindenki tudja, hogy az egyenruhások a jól dolgozó, becsületes emberek védelmét jelentik. imontornya, Ozora, Kisszé­kely, Nagyszékely, Pincehely, Belecska, Tolnanémedi és Für­géd - a körzet területe - pol­gármestereinek nevében is olyan munkát, közéleti szerep­lést kívánt az állománynak, ami példamutató, előremutató és a lakosságot segíti. Megköszönte ezután minden segítő közre­működését, támogatását, majd a vendégekkel együtt megtekin­tette az őrs „állomáshelyét"-él­Fotó: Gottvald Károly Akiktől a biztonságot várják Kárpótlási tanácsadás Bea József a Tolna Megyei Földművelésügyi Hivatal veze­tője 1991. szeptember 5-én (csütörtökön) 17 órai kezdettel Simontornyán a Polgármesteri Hivatalban előadást és tanács­adást tart a kárpótlásról. Minden érdeklődőt szeretettel vár. Emlékűt a Don-kanyarba Újabb emlékútat indít a Don- kanyarba - megfelelő számú je­lentkező esetén - a székesfe­hérvári Artour Utazási Iroda. A tervek szerint októberben indulna a 2. magyar hadsereg katasztrófájának színhelyére a kegyelet vonata. Ä zarándoklatot kilenc napra tervezik, s költségei várhatóan 17 ezer forint körül alakulnak. A székesfehérvári utazási iroda egyébként már a harma­dik utat indítja a Don-kanyarba, s mivel helyhiány miatt a ko­rábbi jelentkezők közül nem mindenki tudott részt venni eze­ken, s ezért még a tél beállta előtt szeretnék elindítani az újabb vonatot. A székesfehérvári utazási iroda várja a Tolna megyéből is azokat, -akik a Don -kanyarba szeretnének eljutni. A kisebbségek jogairól Elkészült a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló tör­vénytervezet - jelentették be a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalban tegnap délelőtt. A tervezetet a hivatal ma, szeptember 4-én terjeszti a kormány Kodifikációs Bizott­sága elé. Ä Kodifikációs Bizottság munkájában az érintett tárcák képviselői mellett részt vesznek a Kisebbségi Kerekasztal meg­bízottai is. A törvényjavaslatot a további széleskörű egyezteté­sek után a kormány - szándéka szerint még ez évben - az Or­szággyűlés elé terjeszti. A tervezet mintegy nyolcvan paragrafusából hetven a hazai kisebbségek szervezetei túl­nyomó többségének képviselő­iből alakult Kisebbségi Keré­kasztallal létrejött konszenzus eredénye. Tartalmazza a tervezet a ha­zánkban élő kisebbségek egyéni és közösségi jogait, rög­zíti többek között a nyelvhasz­nálathoz, valamint az anya­nyelvi oktatáshoz fűződő jogo­kat. Külön fejezet szól a kisebb­ségek önkormányzatairól, kultu­rális autonómiájáról, támogatá­sáról, szervezeteik vagyonáról, gazdálkodásáról. A kisebbsé­gek országgyűlési képviseletére vonatkozó szabályozás terveze­tét is magába foglalja. A tárgyaló delegációk eltérő véleményét a törvénytervezet­ben alternatív szövegváltozatok tükrözik. A kisebbségek ideiglenes par­lamenti képviseletének kér­dése, valamint a zárórendelke­zések megszövegezése ugyanis még további részlete­sebb egyeztetést igényel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom