Tolnai Népújság, 1991. szeptember (2. évfolyam, 204-229. szám)

1991-09-03 / 206. szám (205. szám)

4 PÚJSÁG Tamási és környéke 1991. szeptember 3. A városházán hallottuk Költözik a hivatal Nem kell megijedni a címben tett kijelentés olvastán, hiszen nem arról van szó, hogy Szek- szárdról Tamásiba költözik az APEH, nem is arról, hogy a vá­rosháza dolgozói kiköltöznek a henyei iskolába. Arról szól a fáma, a polgármesteri hivatal szervezeti rendjének kialakítá­sával párhuzamosan átköltözé­sek lesznek a városházán az ál­lampolgárok jobb kiszolgálása érdekében. A nagy ügyfélfor­galmat lebonyolító osztályok, il­letve csoportok az épület föld­szintjére kerülnek majd. Erről részletes tájékoztatást adunk a későbbiekben olvasóinknak, hi­szen ez nemcsak a helyieket érinti, hanem a városkörnyék lakosságát is. Azt is hallottuk, Styhl márka­bolt nyilik nemsokára az erdő­gazdaság épületének árkádja alatt és szó volt arról, a jelek szerint megoldódik Kishenye fő­leg idős lakóinak a közlekedési problémája. Az történt ugyanis, hogy lakossági kezdeménye­zés indult helyi járatú autóbusz indítására, aminek a lehetősé­gét a megyei közlekedési ható­ság megvizsgálta és vasúti fénysorompó, valamint aszfal­tozott út és buszforduló kiépíté­sét írta elő. Mivel az önkor­mányzat nem krőzus, ezért hi­ányzik az a 4-5 millió is, ami erre a célra kellene. A gondokat hallva sietett a lakosság segít­ségére a helyi Széchenyi Mgtsz és saját járművével vállalta a napi két járat lebonyolítását. így szavazhatnak Páriban Közismert, hogy lakossági kezdeményezésre Tamási Vá­ros Képviselő-testülete helyi népszavazást írt ki a Tamási és Pári között fennálló úgyneve­zett községegyesítés megszün­tetése tárgyában. A népszava­zás időpontja 1991. szeptem­ber 8. napja. Helye a pári műve­lődési ház, ahol reggel 6 órától este 18 óráig szavazhatnak Pári városrész választójoggal rendelkező állandó lakosai. Mindenki névre szóló értesí­tést kapott arról, hogy szerepel a választók névjegyzékében, amelyet egyébként augusztus 12-től 23-ig lehetett megtekin­teni Páriban. Miután a névjegy­zékkel kapcsolatban észrevétel nem érkezett, így a választásra jogosultak száma 639 fő. Minden választásra jogosult állampolgár személyesen, a személyi igazolványa bemuta­tásával szavazhat. (Akit a sza­vazatszámláló bizottság szemé­lyesen ismer, annál a személy- azonosság igazolásától elte­kinthet!) A szavazólapon a kö­vetkező kérdés található: „Akarja-e Ön Pári településrész önálló községgé alakulását, a Tamásival fennálló községe­gyesítés megszüntetését?” A szöveg alatt két négyzet talál­ható, felette IGEN, illetve NEM felirattal. Mindenki a vélemé­nyének megfelelő helyre tehet „x” vagy „+” jelet.(Természete- sen csak az egyik négyzetbe!) Akkor érvényes a népszava­zás, ha a választásra jogosul­tak (jelenleg 639 fő) több mint fele (legalább 320 fő) elmegy szavazni, és akkor eredmé­nyes, ha a leszavazottak több mint fele (legalább 161 fő) IGEN-nel vagy NEM-mel sza­vaz. A mozgásban korlátozot­taknak, betegeknek írásos kére­lemre a mozgóurnát a bizottság házhoz viszi. A szavazatszám­láló bizottság segít a szavazás technikai bonyolításában, a végeredményt pedig a helyi vá­lasztási bizottság állapítja meg. Felvilágosítást a Tamási Városi Polgármesteri Hivatal titkár­sága ad. Dr. Schutzbach Ferenc Címer és zászló Tamási önkormányzata leg­utóbbi ülésén rendeletet alko­tott a város „új” címeréről és zászlajáról. A jelzőt azért tettük idézőjelbe, mert a címer valójá­ban annyit változott, hogy kike­TYMVSI VT W rült a hullámos ezüstpólyával vágott pajzs alakból - állam- polgári kezdeményezésre - az ötágú vörös csillag. Ha megnézzük, mit tartalmaz a címer, akkor a következőket sorolhatjuk el. A felső mező zöld színe a település mező- gazdasági arculatára utal. A dámszarvas.trófea a környék jellegzetes állatát szimbolizálja. A hullámos pólya a Koppány patakot és a Tamásiban talál­ható gyógyvizet jelképezi. Az alsó mezőben ezüstalapon álló négy vörös cölöp a Tamássy család címeréből átvett motí­vum, a hagyományok ápolásá­nak kifejezője. A város zászlaja függőleges felfüggesztésű, fehér alapszínű téglalap, az alján szimetrikusan elhelyezett vörös-fehér rojtok­kal. A zászlómezőben közpon­tosán található a város címere. Szakályi változások Óvoda, gyógyszerszoba, út, járda A szakályi jegyző, dr. Mó- zesné Kincs Adrienn nemcsak azért készséges, mert ilyen az alaptermészete, hanem azért is, mert jó hírekkel szolgálhat.- Épül az óvoda - mondja elöljáróban -, a Hőgyészi Ve­gyesipari Szövetkezet szakem­berei készítik, és november 15-re tető alá hozzák. Verseny- tárgyalást írtunk ki, és 11 pá­lyázat érkezett határidőre, egy pedig azon túl. A tető alá hozás 3 millió 260 ezerbe kerül, a többi munka úgy készül majd, ahogy lesz pénzünk. Minden­esetre áthúzódó beruházással számolunk. Megtudtuk azt is, régi igény teljesül hamarosan, ugyanis engedélyt kaptak a Népjóléti Minisztériumtól egy gyógyszer­szoba létesítésére, amit % volt rendőri irodából alakítanak ki. Helyükre kerülnek a betongerendák (Itt jegyezzük meg: a rendőrnek a községházán biztosítanak he­lyet.) Nem kell majd sem Hő- gyészre, sem Tamásiba utazni azért, hogy a szükséges ké­szítményeket megvásárolják. A Az iskolához szilárd burkolatú út vezet legfontosabb emberi és állati gyógyszerek megtalálhatóak lesznek majd Szakályban, s a szoba úgy működik, amikor Hőgyészen bezár a gyógyszer- tár, Szakályba megy át a gyógyszerész, ott összegyűjti a recepteket, ami megtalálható helyben, azt kiadja, az elkészí­tendőt pedig este viszi ki.- Elkészült az iskolához ve­zető út, a Tanácsköztársaság és a Szabadság utcában társa­dalmi munkában készítik a jár­dákat, amihez az anyagot a hi­vatal biztosítja, most kezdték el építeni a víztoronynál a bekö­tőutat, mivel majd ott telkeket alakítunk ki - sorolja a jegyző. - A kábeltévé szerelése folyik, október 15-re ígérik a bekötést. Még azt is elmondom - zárja gondolatai sorát dr. Mózesné Kincs Adrienn -, hogy az idén minden gyerek ingyen kap tíz­órait, a rendkívüli nevelési se­gélyt erre fordítjuk. Férfiasán bevalljuk Vas Ist­ván elnöknek és Pájer Gyula főagronómusnak, hogy eltéved­tünk a tsz-iroda hatalmas épü­letében. Mosolyognak, mert ők is tudják, nem valami sikeres akciója volt az az egykori, Sza- kállyal közös gazdaságnak. Sőt. A mára tereljük a szót, arról beszélünk, hogyan élnek a vá­lás óta. Külön ment az aratás, a tavasszal a vetés is, mondják, a volt tsz területének kétharmad része megmaradt. Őszi árpából 53, a búzából 57 mázsa termett hektáronként. Gondot nem Regölyi remények csupán a minőség jelent, ha­nem az is, hogy nem volt szer­ződésük a malomiparral - igaz, előző években sem -, s ennek most érezték a hátrányát. Eny­híti a gondokat, hogy a gabona­forgalmi saját célú felhaszná­lásra őrlet lisztet azoknak az üzemeknek, ahol sütöde van. A regölyi pékség a megtermelt Harmincnyolc ló, illetve csikó jelenti a ménest Patkó Zoltán, az egyszem csikós búza 40 százalékát megsüti kenyérnek. A tsz vezetői azon igyekeznek, hogy rostálással emeljék a hektolitersúlyt. Napraforgóból 320 hektár van és 2,5 tonnás hektáron­kénti termés várható, míg a 800 hektár kukoricát nézve az átlag­termést 8 tonna felettire becsü­lik. A cukorrépa átlaga elérheti az 50 tonnát, az árbevétel ötödé a tagoké, és bizonyára jól jön a keresetkiegészítésnek szánt, tagok nevére kiadott 65 hektár hibridkukorica hozama is. A cukoripar és a növényolaj­ipar fizetési hajlandósága sors­döntő, vallja a két vezető, aztán arról beszélnek, olvasták la­punkban a szakályiak kárigé­nyét, de a regölyi mgtsz-t még nem keresték meg ebben az ügyben. Beszélgetésünk summázata a következő: fizetni tudnak, de a továbblépés nem rajtuk múlik. Remélik, azok között a szövet­kezetek között lesznek - két­harmada ez a mai számnak -, akik megmaradnak. Döntöttek Nagyszékelyben Segítik az iskolakezdést Készül a vízvezeték árka- Már vártam magukat. Tele­fonálni is akartam - fogad ben­nünket Fenyvesi Péter jegyző mosolyogva. Rövidesen meg­tudjuk az okot is. A korábban rendszeres nevelési segélyben részesülőknek most háromezer forintot fizet az önkormányzat, ezenkívül az augusztus 22-i ülésén úgy foglalt állást a kép­viselő-testület, hogy minden óvodás és általános iskolás ré­szére - egész tanévre - ma­gára vállalja a napközis térítést. A középfokú illetve felsőfokú tanintézetbe járó diákoknak is háromezer forint beiskolázási segélyt állapítottak meg. A pin­cehelyi kórház sebészeti osztá­lyának alapítványához - a tele­pülés nagyságához mérten - 10 ezer forinttal járult hozzá a nagyszékelyi önkormányzat. A faluba érve nem véletlenül lassította utunkat a sebesség- korlátozó tábla, hiszen megin­dult a törpevízmű beruházása, a szakemberek lefektetik a csöveket,-s ha az 50-60 száza­lékos mértéket meghaladta en­nek a készültségi foka, akkor megpróbálják a házi bekötése­ket. Kétszázhúsz lakás illetve középület jön majd szóba. A legkritikusabb helyzetben a Kossuth és a Pincehelyi utca van. A közénk települő Jákob Sándorné gazdasági vezetőtől megtudjuk, hogy a megyei köz­gyűléstől 2,5 milliót kaptak a vízmű megvalósításához, ezenkívül még a 3 millió 687 ezer céltámogatás is csökkenti a költségeket. Átadási határidő 1992. június 30, addig gyűjthe- tik az inflálódó forintokat. Az oldal készítői, Ékes László újságíró és Gottvald Károly fotóriporter köszönik érdeklődő figyelmüket, vé­leményüket, segítségüket. Most jelentjük be, hogy a következőkben „feltűnünk” az eddig általunk kevésbé látogatott településekén, Gyönk körzetében is. Nem az a szándék vezet ben­nünket, hogy az egykori ta­nácsrendszer emlékét idéz­zük, a várostól való függő­ségre emlékeztessünk, ha­nem az, hogy Gyönkön, Di- ósberényben, Miszlán, Szakadáton, Szárazdon, Udvariban is élnek embe­rek, akiknek eredményeik, örömeik, gondjaik vannak, amelyeket érdemes közzé­tenni. Kérjük, támogassák munkánkat. Köszönjük. Vagyogatunk Nem, nem vagyok belecskai születésű, lakosságcserével kerültem ide '47-ben, a Benes idejében, Csehszlovákiából. Június 23-án volt három éve, hogy leszázalékoltak, előtte a vasútnál dolgoztam. Most azért jövök ehhez a házhoz, hogy le­kaszáljam ezt a giz-gazt, meg a füvet a porta előtt és az udva­ron. Nekem méheim, nyulaim, disznóim vannak otthon. A család? A három gyerek már'kirepült. Mi újság van? ... Mi új­ság? . . . Nagyon fáj a lábam. Összezsugorodtak az erek. Ja, persze, elkészült a templom ta­tarozása, meg az emlékmű. Az egész utca tele volt kocsival, meg népekkel ... A faluban meg csönd van. Itt úgy van, szemben a bolt, ott a kocsma, ami jó lenne, ha nem is nyitna ki, mert a palackozott italok bolt­jában sokkal olcsóbb. Ott talán még 50 láda sör is elmegy egy héten. Én is onnan jövök most, ittam egy üveggel. Milyen a megélhetés? Élünk. Mit mondjak? Az a baj, hogy nagyon kevés a nyugdíj. Fáj a derekam, mindenem. A 28 év­ből nem dolgoztam többet, csak 10 évet, mert annyit beteges­kedtem. Küszködünk, vergő­dünk . . . Vagyogatunk. Elmondta Stefik Albert Belecskán Fizetni tudnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom