Tolnai Népújság, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-203. szám)
1991-08-09 / 186. szám
1991. augusztus 9. PÚJSÁG 13 G Kis--------e neráció I Ifjúsági oldal » Törd a fejed! Egy műanyag teaszűrő na- nyunk sem lesz könnyű, Ótos gyított rácsozatát ábrázolta Réka „furfangos” felvétele itt múlt heti képünk. A helyes meg- látható. A megfejtéseket au- fejtést beküldők közül Palánki gusztus 15-ig várjuk. János, tengelici olvasónk nyert Címünk: Tolnai Népújság műsoros kazettát. 7100, Szekszárd, Liszt F. tér 3. Bizonyára a mostani feladvá- Törd a fejed! Torzonborzongások (Ifjúkorom naplója, 1983-84-ből) 13. 1983. október 12. Eltelt egy nap ismét. Az életemből. A világból. Reggeltől estig esett. Magányosan ücsörgők a fogadóban. Sanyi haza ment (írhatnám úgy is: elengedtem). X-en gondolkodom, és általában a nőkön. A nemek közötti vonzalmon, harcon, az érettkori lecsendeSülésen. 21 éves. Én ilyen idős koromban érintettem először nőt („úgy”), és elementáris erővel tört volna föl belőlem a röhögés, ha valaki tartós kapcsolatról, pláne házasságról regél. Főhősöm, be ne zsongj! Nem biztos, hogy jól áll neked a vőlegénygúnya! Október 13. Holnap Paksra megyek a Bandi bá Zsigájával. Elviszem őt Madocsára az édesanyjához, Teréz-napot köszönteni, meg megkóstolni az idei bort, aztán átugrok X-hez az atomvárosba. Értesítés nélkül megyek. Lehet, hogy egy másik fickó karjai közt találom... Dehát nem fogadtunk semmit egymásnak! Sokszor eszembe jut az őrjítő kérdés: velem akart ő lefeküdni Fehérváron, vagy csak valakivel, akárkivel. Aztán megfordítom: én vajon vele akartam? Minden kiderül, ha minden kiderül. Október 14. Megnyugtat az írás. Autóztam egy fél napot, X. sehol. Tegnap elutazott, holnap jön. Az erőműben ilyen a munkarend. Mondta „akkor”, hogy nemigen látogatja a szüleit. Kihez mehetett? Fájdalmat érzek, magányt, zuhanást, egy kapu sarokvasainak könyörtelen csi- kordulását. Bezár a csend. Hozhatnék fel egy k....t: anyám még üdülni van, enyém a kégli... Ó jaj, a szomszédok... Na persze, persze... Még nincs minden veszve. Ő sem. Én sem. Október 15. Nincs egy olyan igazi, ne- kemvaló barátom vagy barátnőm. Ma is egyedül mentem színházba. Akadnak ivócimboráim, akadnak művészetkedvelő ismerőseim, sőt, „leánypajtásaim” is az ország különböző városaiban, csak itthon, Szolnokon vagyok egyedül. Bennem lehet a hiba, de mi? Mért nem találok utat a hasonszőrű emberekhez? Kevesen lennénk? (Ez hízelgő is, elítélő is.) Már-már bosszant mások egy- másratalálása. Október 16. X. a zsiráfketrecnél várt. Erőteljes smacizásba kezdtünk, a fővárosi majomparkban. Megtudtam, hogy már tegnap este lenn volt Szolnokon, csak nem talált otthon (a színház miatt). Hej, milyen szép estét kerekíthettünk volna! No de majd ma, majd ma! Mindent végiggondoltam: az együttlét különböző figuráit, a kölcsönös gyönyörszerzés káprázatát. Magam sem hiszem, sőt, kissé idegesít is, hogy minden olyan simán, zökkenőmentesen halad. Felviszem a lakásunkba, és az enyém lesz. Hihetetlen. Valami aggaszt, mert mért ne. Október 17. Impotentó. Azt gondoltam, ilyen csak filmekben van. Karjaimban tartok egy meztelen nőt, s nem vagyok képes elúszni vele. Mi lehet az oka e bénaságnak? Nem akarom őt? Vagy az, hogy túl könnyen megkaptam? Vagy az, hogy úgy érzem: mintha ő nem akarna igazán? Mintha titka lenne. Nem mozog, nem adja át magát... Képtelen vagyok izgalomba jönni. Mekkorákat röhögtem én az ilyen történeteken! És tessék! Egy éjszaka meg egy délelőtt alatt másfél vérszegény menet. És sok csúfondáros nekigyűrkö- zés. Hej, pedig a régi szép időkben!.. Október 18. Milyen furcsa. Hogy elszoktam ezektől a dolgoktól. Szétnézek fűtetlen fogadói szobámban: szőnyegek, függönyök, tükör. .. (Otthon persze van tükrünk, de mennyit voltam én otthon az elmúlt évtizedben?) Kunszentmártonban egy 5 négyzetméteres faházban laktam 2 évig, s Mezőkovácshá- zán majd ugyanilyenben lakom. Farostlemez falak, kátránypapír tető, a padlón keskeny linóleumcsík. Mostmár tél lesz. Kell fognom egy nőt, hogy megnyugodjak, férfiasságomat illetően, hogy a hosszú éjszakák rövidüljenek, hogy legyen, aki foglalkozik velem, és aki foglalkoztat. Aztán eljő a tavasz, aztán a többi évszak, év és a halál. És így tovább. Nélkülem is. Október 19. Még mindig azon az impotens éjszakán gondolkodom. Azt hiszem, pszichikai okai voltak. Azt hiszem, engem az hoz tűzbe, ha a másik tűzbe jön: nyöszörög, jajgat, rúgkapál, harap, csíp, elalél. Egyszóval: ha élvezi. Úgy, mint anno: M. De ha csak dolgoznom kell - mindenféle tetszésnyilvánítás nélkül - két alignedves comb között, lelombezódok. Nagyon remélem, hogy ez a magyarázat, s nem más. Október 20. Behoztak a szobába egy kék színű villany hősugárzót. Körülbelül 70 centi hosszú, 50 centi magas, 15 centi vastag bádogdarab, tetején három borda. Ottan sugározik ő, hőt. A katonaság jut eszembe, ahol egy negyedekkora melegítő mellett, fölött kuporogtunk az őrtoronyban. A sapka fülvédőjét - parancs szerint - csak mínusz 20 fokban hajthattuk le, s ha lepisiltünk a figyelőhelyről, a húgy mire leért, megfagyott, és kop- pant. Október 21. Rossz a közérzetem. Mire vezethető vissza? Gyomorra. Tegnap reggel ettem két szelet parízert, délben négy pogácsát, este egy májkonzervet. Ma pedig, ha nem is bőséges, de nagyobb mennyiségű, zsíros kajákat. Meg ittam is: sört, felest, Márkát... Mindenképpen zavaró végletek ezek, táplálkozásig. Anyám üdülése véget ért, nekiállt a felhalmozódott szennyes kimosásának. X. nem ír, a fogam fáj, telihold van, bokáig érő avar, s nincs kivel an- dalogjak. (Folytatjuk.) LÁP PÁL ELMErengés Mottó: Ha nem sejt jobbat az elme, az az elme balsejtelme. Az ELMErengés szeretne megmaradni a szórakoztatás kellemes-szellemes tartományában. Nem kíván átlépni „bizonyos határokat”, nehogy ezzel önön vesztét okozza. Az alábbi versek, melyek név nélkül érkeztek - a postabélyegző tanúsága szerint Paksról -, igencsak súrolják a tilalmas mezsgyét. Szolgáljanak mércéül. Ezeknél „erősebb”, „politikusabb” műveket ne küldjétek! Munka(nélküli)dal Hej, jól megy a bányász sorsa. Sej, vidám a kohász léte. Nem kell járni a tárnába, Nem kell menni öntödébe. Sütkérezhet a napocskán, Futhat vadvirágos rétre,* És egy álló esztendeig Még szép segélyt is kap érte! 'Elképzelem, ahogy a kormos bányász és az izzadt kohász védőruhában szökdel a réten... Kárpótlási dal Ne szabódj, ne szabódj, szép lányom: Pistikém!* Lesz még három holdunk nékünk bíz’, az idén. Holdunk, egy, már vagyon: a csillagos égen. Másik holdunk vagyon: a folyó tükrében, a harmadik pedig ott áll a törvényben! *A lány neve legyen inkább: Pistina! «Korunk hősinája Szalai Mihályné társalog magába’: „Te vágyói a nemzet mostoha anyája!” Szalai Mihályné térdverő kebelben: Járod a világot, talpig gépfegyverben. Szalai Mihályné, lám, ma más a fáma: szocsegélyért, kérlek, fáradj a tanácsra!* Szalai Mihályné! Ha győzöl a rosszon, tört tükörre találsz, az ellenfél poszton. Szalai Mihályné! Szíveskedj kussolni, s ha eljő az idő, gödörbe kuksolni! 'Aktualizáld, írdd át, hogy önkormányzattal is rímeljen! Egy történet, avagy miért nincs mindenkinek számítógépe? Kérdés: mi a szerelem? Válasz: ez a kérdés. A lényeg, hogy ez a fogalom nagyon érdekes szituációkat is produkálhat. Nézzünk egy példát. Tegyük fel, hogy van egy lány, és van egy fiú is. Véletlenül ugyanabba a gimnáziumba járnak minden reggel, és ugyanabból a gimnáziumból mennek haza minden délután. Ez még nem elég. Mondjuk, a lány nem olyan csúnya, sőt. A fiú se, ha jobban megnézzük. Történik egyszer, hogy a lány ránéz a fiúra. Aztán többször is. Egyszer a fiú is ránéz a lányra. Aztán többször is. Alakul. Történetesen a lány megállapít valamit a fiúról, és ha a barátnője nem mondja el senkinek, közli vele is azt a bizonyos észrevételt. A barátnő természetesen senkinek se mondja el, ezért nem lepődhetünk meg, ha másnap az egész iskola tudja. Beleértve a fiút is, akiben egyre érik az elhatározás. Később azon veszi észre magát, hogy ott áll a lány előtt, és emígy szóla: — Szóval... Izé... Tudod... - csak egyszer legyen túl rajta! Marhaság. — Aha - reméli, nem olyan vörös, mint a másik. — Szeretnék beszélni veled- a repedések a betonon nagyon érdekesek. — Aha - a barátnő izgatottan várja a folytatást. Elnézést. Az EXbarátnő várja izgatottan a folytatást. — Talán észrevetted: a repedésekből kis piros bodobá- csok (Pyrrhocoris) bukkannak fel. — Aha - a fél iskola ott drukkol az ablakban. — Talán... Észrevetted... hogy - a bodobácsok (Pyrrhocoris) vonatoznak. — Igen? - a vörösödés a füle legfelső pontjából indul. — Talán... Észrevetted, hogy lesz egy jó film... - végül is nem baj, ha nemet mond, úgy- is lesz focimeccs. A tévében. Pont akkor. — Hol? - húha, a vörösödés déli irányban terjed. — A moziban - és úgyis csak pénzbe kerül, nem verheti el és neki különben is kell a pénz számítógépre. — Mi? - a vörösödés csak terjed és terjed, még jó, hogy hosszú a haja. így nem látszik. — Azt... nem tudom - ilyen beugratós kérdésre nem számított, máskor jobban felkészül. — Biztos jó film - a bodobácsok (Pyrrhocoris) csak vonatoznak és vonatoznak. — Vasárnap lesz - vajon miért'vonatoznak a bodobácsok (Pyrrhocoris)? — Hánykor? - érzi: már az arca is vörös. — Héttől - megfogja a kezét. — Ráérek - színe hasonlít a bodobácsokéra (Pyrrhocoris). Utoljára akkor volt ilyen vörös, amikor puszit kapott a Wiandt tanár úrtól a pedagógusnapon. — Fél hétre... felmegyek. .. hozzátok - Az biztos hogy nem mostanában fog otthon programokat írni. — Jó. A többi nem érdekes. WW Szalonképes szí* küldi ... és egyéb üzenetváltások Egy lehetséges válasz Palinak, a daliának a július 5-i szít* küldiböl:- Palika! Álmaimban, vágyaimban megjelenik egy dalia, ki szellemes (mint te), kellőképpen megnyerő, szenvedélyes és nem buta. De, sajnos, e szupermant elválasztja tőlem az élet labirintusa, ezért a valóságban nem csepegtethet nektárt kelyhecskémbe soha! Szeretettel: Marika, ki negyedszázadosán kétgyermekes anyuka! t* Egy könnyűvérű szülésznőnek Bonyhádra, aki az alpári megállónál szokott felszállni:- A Pécsről Szekszárdra tartó buszon a szülésznéni a jóképű sofőrrel mindig enye- legve beszélget. De vajon tudja-e a kis naív, hogy sofőrünk otthon feleséget s gyerekeket rejteget? Puszilja: egy kedves jóakarója. Meteorológiai előrejelzés ’91. szeptember - ’92. június (Kizárólag érettségi előtt állóknak) Heti cáfolat Nem igaz, hogy a szárazság miatt a rendes, évi szabadságukat töltő diákokat berendelték vizet hordani a Dunába. Michael Jackson és Madonna? Michael Jackson új nagylemeze még csak a második helyen szerepel a slágerlistákon. Michael számára sokkal fontosabb a Santa Barbara-i farmja és az, hogy azon szórakoztató parkot építsen. A csaknem 11 négyzetkilométeres területet 45 millió dollárért vásárolta. Központi épülete 33 szobával rendelkezik. Michael és a farm védelméről 50 fős biztonsági személyzet gondoskodik, rendszeresen járőröznek és a fontosabb helyekre kamerákat szereltek fel. A legújabb pletykák szerint Michael szerelmes Madonnába, de ez valószínűleg csak ügyes reklámfogás. Azt hogy egyszer együtt vacsoráztak, pusztán üzleti megbeszélésnek lehet tekinteni: mivel hamarosan megjelenik Madonnával készített kislemeze. Erre azonban még várni kell, mert Michael mostanában lassan dolgozik. Arany Zsolt Szeptember: A meleg napsütésben langyos szellő kíséretében hullanak a színes levelek. A papírkosárba. Még várat magára az ősz. Meg a Zsolti. A szeptember vége. A reménynek is. Visszavonhatatlanul közeledik az ősz és az érettségi. Október: Könyvszagot fujdo- gál az egyre hűvösebbre forduló szél. Megjelenik az allergia. Mindenkinél mások a tünetek. Enyhülést csak egy-egy osztályfőnöki óra hoz. Állítólag még mindenki túlélte. Egyetlen módszere az időjárás. Meg az iskola. November: Reggelenként ködbe borulnak az elmék. Ez az állapot sokszor egész nap, sőt napokig is eltarthat. Egy-egy korrepetálás megpróbálja eloszlatni, de nem sok sikerrel. December: Hózápor, hó meg jégesőként a hir, az idén sem törlik el, hiába nagyobbodott meg az ózonlyuk. Az utolsó földrengés sem bírta jobb belátásra az illetékeseket. Talán Jézus segít. Január: Árral szemben úszni nem lehet. Tanulni viszont muszáj. Naponta többször hófelhők takarják el a napot. A lapot az ellenőrzőből valaki kitépte. Egy vihar elmaradt. Február: Kifelé a télből, befelé a homályba. Kezdődő tavaszi fáradtság. Tavaszi? Hát lesz az idén is tavasz? Lesz még egyszer nyár is a világon? Március: Összecsap az elgyengült tél az ébredező tavasszal. Forradalom. Mintha többről is hallottam volna. Va- lyon mind tavasszal volt? Folt ez, sötét folt a történelemtudásom egén. Április: Égzengés, záporok, zivatarok. A nap csak időnként süt ki. A régi öregek azt mondják, hogy április bolondja, május szamara. Ez időjárás- vagy érettségi-előrejelzés? Május: Kék ég, zöld fű, ragyogó napsütés. Mindenkire egyformán süt a nap? Azt mondják, igen. Akkor miért érezzük, hogy egyik pillanatban trópusi meleg, másikban pedig sarkvidéki hideg levegő árasztja el a tanulásra kirendelt cellánkat. Közötte a nagy semmi. A fejemben is. Bár néha a szél, mintha tutulna. Tanulj, fiam, ökör lesz belőled. Június: Minden lehetséges. Vagy leégünk, vagy megérünk. Aztán leráznak bennünket. Meghámoznak, megfőznek, ki- dunsztolnak, bespájzolnak. Dehát minden érésnek ez a vége. Végre vége. Végre vége? Ciliké
