Tolnai Népújság, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-203. szám)
1991-08-18 / 194. szám
6 PÚJSÁG 1991. augusztus 18. A falu az önkormányzat A közakaratot kell szolgálni Hét végi beszélgetés Fehér Kálmán polgármesterrel- Kálmán, mivel ez a beszélgetés augusztus 20-ra készül, szeretnélek megkérdezni a dátumhoz kapcsolódóan, hogy mi és hogyan változott az önkormányzatok létrejöttével.- Ha érzésből beszélek, akkor semmi esetre sem az alkotmány oldaláról tudom megközelíteni a dolgot, mert az módosul, módosítják. Nekem augusztus 20-a mindig Szent István ünnepe volt, végsősoron egy kicsit közel állok az új kenyér ünnepéhez is, hiszen a kenyér olyan szimbólum, amihez az emberek egész életükön át bizonyos hasonlatokat, kifejezéseket, érzelmeket is kapcsolnak: kenyeres pajtás, megettem a kenyerem javát stb.- Meg életnek is nevezik, ezért nem véletlen, hogy az ima így szól: A mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma...- Igaz, én is így gondolom. Ha az alkotmány oldaláról közelítjük meg, úgy érzem, nem sértünk vele sem érzelmet, sem gyakorlatot. Tulajdonképpen az elmúlt időben egy társadalmi változásnak voltunk, illetve vagyunk tanúi. Nem akarok szélsőségekbe bocsátkozni és nem akarom elvakultan a múltat szidni, ami ma gyakorlat, és távol áll tőlem az, hogy egy ismeretlen jövőt jósoljak. Tény az, közel harminc éve dolgozom a közigazgatásban, azóta összegyűlt már annyi tapasztalatom, hogy saját véleményemet ki merem mondani. Harminc év alatt megszoktunk egy olyan munkát, amit fölülről támasztottak alá anyagiakkal, megszoktunk egy olyan politikai kötődést, amikor alulról nem kezdeményezhettek az emberek, hanem egy felülről jövő valami volt és ahhoz kellett a gyakorlatot is igazítani. , - Bocsáss meg a közbeszólásért, de ezt úgy nevezik, hogy sztálinista modell. Tehát felülről mondták meg, hogy mit kell csinálni, mi a jó.- Ha úgy vesszük, igen. Egyébként onnét ered az egész, abból a szálból, de én ezt úgy fogom fel, a történelemnek csak egy állomása volt, amin megállt, majd továbbhaladt a vonat, és így kell elfogadni. Hiába szidjuk, átkozzuk most egymást, annak semmi értelme. Ezt a történelem hozta és nemcsak a sztálini modell van benne, ebben benne van a világháború elvesztéséből eredő esemény is. Biztos voltak ennek az emberöltőnyi időszaknak pozitívumai és azt is észrevettük, hogy nem jó felé megy a vonat. Ennek a gyökeres változtatásnak megjött aztán az időszaka. Ha most a saját munkakörömből, mint volt tanácselnök, s mint polgármester, nézem a társadalmi változást, akkor azt mondom, mélyében van, de gyakorlatában még nem sok újat tudott adni. Ezt ki merem jelenteni, mert azok az alapvető jogszabályok hiányoznak az önkormányzati munkához, amelyek tulajdonképpen egy új társadalmat el tudtak volna indítani.- Nemrégiben beszélgettünk a városhoz való kötődésről, amiről neked mindig is megvolt a véleményed.- Igen. A negyven év alatt nemcsak egészséges, hanem egészségtelen kötődése is volt egy községnek a városhoz, de most ezeket a centrális kötődéseket a legkevesebbre kellene csökkenteni, mert az önkormányzatok akkor fognak igazán létezni, ha ilyenek nem lesznek. Kérdezheted, mi a különbség az önkormányzatok és a tanácstestületek között. Most is van fölülről jövő pénz, most is van egy olyan, aki el akarja osztani, de az önkormányzat kezébe adnak fokozatosan olyan hatalmat, olyan lehetőséget, hogy teljesen maga irányítsa majd a sorsát. Egyébként ez ravasz dolog, mert nem biztos, hogy igaz. A legutóbbi testületi ülésen arról vitatkoztunk, mivel megjelent a törvény, milyen vagyonhoz jutnak az önkormányzatok és rájöttünk, van benne pozitívum, negatívum is. Ha visszaadják az önkormányzatnak azokat a vízfolyásokat, amelyek a község közigazgatási területén belül vannak, visszaadják azokat a tavakat, akkor mi következik ebből? Az a folyó, az a vízfolyás ha csatlakozik egy olyan jövedelem- szerző forráshoz, amiből a törvény szerint halászati vagy vadászati bevételt képezhet az önkormányzat, akkor pozitív, de ha nem kapcsolódik, akkor negatív, mert csak annak a költségeit adta le az állam. Igaz, hogy azt mondja, az önkormányzat mondhat nemet is. A tanácsi rendszerben a pénzeket fölülről osztották el, de akkor is volt a tanácstestületnek beleszólási lehetősége. Most mi a különség? Élj vele önkormányzat, sújthatod a lakosságodat is és gazdálkodhatsz,mondják. Tehát ez egy fokkal több. I- Értem. Végül itt a felelősség áthárításáról is szó van.- Pontosan ez a helyzet.- Mivel elöljáróban említetted, hogy közel harminc évet dolgoztál közigazgatásban, s jelenleg is ténykedsz sokak,megelégedésére, ezért most azt kérdezem tőled, milyen különbséget látsz a tanácselnöki és a polgármesteri munka között. Tudom, ezt még korai kérdezni.- Nem korai. Amíg tanácselnökként dolgozott az ember,- talán a személyes felelőssége nagyobb volt, mint most. A polgármester nem egyéb, mint szolgája egy önkormányzatnak, a falunak. Az önkormányzat alatt nem a testületet értem, mert maga a falu az önkormányzat. Ebben az a nehéz, hogy a közakaratot kell szolgálni és különbözik a volt gyakorlattól, ahol nemcsak a közakaratot, az államit is szolgálni kellett. A piactörvény, a felelősségleadás, az állami dotálások mérséklése vagy teljés megsemmisítése azt jelenti, hogy az állam egy-egy település életébe nem akar beleszólni. Az önkormányzatok kezébe adja a furkósbotot, ami nem egyéb, mint az adórendszer, és azzal sújthatják az állampolgárokat. Minőségi különbség van tehát a felelősség kérdésében. A tanácselnök sokkal nagyobb erkölcsi felelősséggel tartozott, mint most a polgármester, mert a szűkebb testület, az önkormányzat felelőssége nagyobb. Én azt egyébként helyesnek tartom, hogy a polgármester szolgája legyen a falunak, mert ha nem az, hanem diktátora, akkor nincs társadalmi változás.- Községi vezetőkkel találkozva gyakran hallani pénzhiányról, a működéshez szükséges törvények késéséről, hiányáról. Akkor most - lassan egy év eltelte után - hol tartunk?- Jogos a kérdés. Elmúlt lassan egy év és az önkormányzatok vagyoni helyzetét a múlt heti Magyar Közlöny próbálja szabályozni. Nincs meg a közszolgálati törvény, ami nélkül nem lett volna szabad elindulni, a múlt hónapban jelent meg csak a hatásköri törvény. Szóval... úgy elindítani egy önkormányzatot, hogy a hatásköri törvény egy év múlva jön ki, nonszensz.- Sok mindenről beszéltünk eddig, de most javaslom, térjünk vissza Szent Istvánhoz, az államalapítóhoz! Tegyük ezt annál inkább, mert párhuzamot vélek felfedezni a múlt és a jelen között.- Én, amikor Szent Istvánt mondtam, nem katolikus szempontból néztem a dolgot, hanem államalapítás szempontjából. Ahhoz, hogy államot alapítsunk és erősítsünk, feltétlen fontosak azok a törvények, amelyek az irányítást szabályozzák. Ezért nem tartom egészségesnek a mai helyzetet.-Ez az állam most anarchikus állapotban ,van, szerintem, akár elismerik, akár nem. I- Igen sok jel téged igazol.-■ Nézd, vegyük csak azt, hogy a jelenlegi törvények anarchiára adnak jogot. Lássuk a kártálanítási törvényt. Hétfőn indult a törvény gyakorlata és három nappal előbb a végrehajtásával kapcsolatosan még nem találkoztunk semmivel. Ide sorolható az is, hogy a kisebb postákon nem lehet megkapni az egységcsomagot. Aztán itt . van a másik, a földkérdés, de meg kellett volna már születnie az új Munka Törvénykönyvének, mivel a privatizálás idején a régit nem lehet használni és sorolhatnám.- Tehát, ha jól értelek, akkor itt arról van szó, hogy a gyakorlat megelőzi az elméletet. Ennyi negatív jelenség után hogy látod a jövőt?- Bizakodó Vagyok, de nem szabad késni, az emberek tűrőképessége a végét járja. I - Köszönöm, hogy el- mondtad gondolataidat. Ékes László A HIT VILÁG A „Példa mutatja, oly sokféle szólás van a világon, és azok közül egy sem érthetetlen.” Pál I. levele a korinthusbeliekhez, 14, 10. Ismerjük meg a Bibliát (9.) A bűn és büntetés a Bibliában Az Ószövetségben sokszor találkozunk Isten elleni lázadással, akaratának semmibe vételével. A Biblia az Istennel való tudatos szembehelyezke- dést bűnnek nevezi. Az első bűn és következményei A Biblia nemcsak megnevezi a bűnt a történelemben, hanem feltárja mélyebb indítékait az ember természetében, sőt a bűn hatását is az emberiség jelen állapotára. Ebben a tekintetben egyedül álló a bibliai őstörténet, amely a bűn eredetét már az emberiség kezdeténél kimutatja. A teremtéstörténet megállapítja, hogy minden teremtmény jó, ezzel szemben a történelem mégis miért nyújt ellenkező látszatot? A bűnbeesés elbeszélésében arra kapunk feleletet, miért áll az emberi élet a rendellenesség és a bűn jegyében. Az ember teremtésének leírásából megtudjuk (1 Móz 2.), hogy Isten az első embert egy kertben helyezte el. Mindent rábízott, csupán azt tiltotta meg neki, hogy egyetlen fa, a jó és rossz tudás fájának gyümölcséből egyen. A parancs megszegése esetén Isten súlyos büntetésével kellett számolnia. Az ember tehát történelmének kezdetétől fogva erkölcsi lény, személyiségét a szabad akarat alapozza meg. Dönthet jó és rossz között, elismerheti Istent vagy elfordulhat tőle, sorsát irányíthatja a felismert törvény szerint vagy öncélúvá válhat. A folytatás leírja a bűnbeesést, következményeivel együtt (1 Móz 3.). Az első ember és felesége megszegték Isten parancsát és ettek a fa gyümölcséből. A parancs elutasításában az autonómia vágya vezérelte őket abban a reményben, hogy tettük által olyanok lesznek, mint Isten, dönthetnek arról, hogy mi jó és mi rossz, maguk határozhatják meg, mi üdvös és mi rossz a számukra. Az ember gyengesége mellett a bűnbeesésben része volt ellenséges hatalom kisértő tevékenységének is, s ezt kígyó alakjában szemlélteti a Biblia. A férfi és nő szembenállása A bűn hatásának következménye megrendítő: az Istentől való elfordulás megzavarta azt a belső és külső rendet, azt a harmóniát, amit a kertben fennálló paradicsomi állapot jelképezett. Isten akaratának elutasítása Isten bűnbeesését vonta maga után. Az ember olyan akart lenni, mint Isten, s helyette rá kellett döbbennie ösztönei révén sebezhető valóságára, amikor a tiltott fa gyümölcsének fogyasztása után a férfi és a nő felismerik mezítelenségüket. A férfi szembekerül feleségével, a bűn felelősségét a neki segítőtársként adott asz- szonyra szeretné hárítani. A bűn további következménye, hogy a munka alkotás helyett robottá válik. A férfi és nő kapcsolata a házasságban gyakran ellentétek hordozója lesz, mert megrontja a szenvedély és hatalomvágy. A természet feletti uralom küzdelemben és ismételt eredménytelenségben valósul meg, s nem úgy, ahogy az illene az emberhez, aki Isten képe és akiért minden lett. Végül a halál borzalma is arra utal, hogy az élet a bűnbeesés jegyét viseli magán. Mindez nem Istentől származik, aki mindent jónak teremtett. Oka az ember elfordulása Istentől. Saját önös akaratában kereste nagyságát, s most meg kell tapasztalnia a rideg valóságot. Vigasztaló üzenet Ugyanakkor az egész Biblia tanúsítja, hogy az emberi élet a bűn ellenére sem veszítette el értelmét. A világ és benne az élet Isten teremtménye, s azt semmiféle emberi gonoszság, vagy más hatalom sem képes tönkre tenni. Bár az élet sokszor külsőleg is Istentől való elfordulás képét mutatja, s az ember napjai a kísértés és bűnös gyengeség, robot, szenvedés és halál jegyében telnek el, Istennek mégis van célja vele. A Biblia hősei is esendő emberek, mégis képesek nemes dolgokat cselekedni. Azt is megtudjuk a Szentírás lapjaiból, hogy az ember nincs menthetetlenül kiszolgáltava a bűnnek és esendőségnek. Mert ezekkel mint ellentétes erő, Isten jósága, szeretete és megbocsátása tevékeny a világban, s mindig kész visszafogadni a megtérő embert. A Biblia tanítása a bűnről rámutat a világban és az emberi életben napról napra tapasztalható rosszra. Ugyanakkor hirdeti, hogy a küzdelmes történelmi állapot nem reménytelen, mert van lehetőség felemelkedésre. Rózsa Huba a róm. kát. hittudományi egyetem tanára Munkatársképzés Sopronban A történelmi egyházakban komoly gondot okoz az, hogy a lelkészek mellett nincsenek munkatársak, akik segítenének a szolgálatok végzésében, vagy akár egy szűkebb kör vezetését végeznék. Ezen a problémán is igyekszik enyhíteni a Keresztyén Ifjúsági Egyesület (KIÉ) azáltal, hogy évről-évre segítő és vezető képző tanfolyamokat szervez olyan fiatalok részére, akik szeretnének szolgálni a fiatalok között a gyülekezetben; de azon kívül is. Megyénkből is több fiatal vesz részt ilyen táborban. Legutóbb Sopronban volt két hétnapos tanfolyam, ezeken ketten vettek részt megyénkből. A soproni heteken olyan fiatalok vettek részt többnyire, akik még nem voltak ilyen képzésen. A részükre összeállított tanterv fő tárgyai a bibliaismeret, Jézus élete, valamint az áhitattartás volt, de nem maradt el ezek mellett a kirándulásszervezés, vagy az elsősegély sem. Sok a gyakorlati feladat ezeken a tanfolyamokon. A reggeli áhítatokat a vezetők tartják, de az esti áhítatokra a résztvevő fiatalok készülnek. Színessé teszik a napokat a kirándulás, a sport alkalmak, valamint a sok ének, amit ilyenkor lehet tanulni. Fénypont a kézműves est, ahol agyagozás, festés és linómetszés vár a résztvevőkre, azzal a bátorítással, hogy ilyet otthon is lehet csinálni. Utolsó este az elmaradhatatlan tábortűz á program, kolbász és szalonna sütéssel, valamint komoly és tréfás programokkal, játékkal. A záró nap reggelén ökumenikus istentisztelet van úrvacsoravétellel. Az istentisztelet után búcsúzkodás és indulás a munkaterületre, hogy hasznosítsuk az egy hét alatt tanultakat. Évközi 20. vasárnap „Hogyan adhatja magát eledelül?” A modern ember szerint a keresztény hit tételeit az emberi ész bírálata alá kell vetni, mert évszázadokon át a hívők csak elfogadták az Egyház tanításait, de nem mertek kérdéseket föltenni azokkal kapcsolatban, amik az emberi elmét nyugtalanítják a hit dolgában. A középkori vallásosság csakugyan nem kritizált, csak elfogadott mindent, amit elé adtak. De ezt miért tette a középkor? Azért vajon, mert nem mert kérdezni? Egyáltalán nem! Hiszen a kritikus kérdések föltevésével az Isten nem várt a későbbi korok állítólag fejlettebb gondolkodásáig, hanem már az első hallgatók szájába adja az emberi kérdések visza- térő szavát, a „hogyan”-1. És ezt nem is az ellenségei tették fel a mi Urunknak, hanem a barátai, a benne hívők, akik három napon át utána mennek a pusztába is. És Jézus vállalta azt a merészséget, hogy adósa marad ezeknek a kritikusoknak a felelettel hogyanjukra. Nem magyarázta meg nekik a jelenlét módját, nem tartott filozófiai fejtegetéseket a lényegről és a járulékról, s ezek'bölcseleti viszonyáról. De kitartott a határozott állítás bizonyosságában: „Az én testem valóságos étel, az én vérem valóságos ital.” Titkot ad elő, amelyről boldogító valóságokat állít: hogy éltet, egyesít az Istennel és az örökkévalósággal jegyez el. Hogy ez a meg nem magyarázott titok nem alázza meg az embert, erre garancia Krisztus. Ezért nem tette fel a középkor a kritikus kérdéseket. Nem, mert nem merte, hanem mert már föltették mások. És ha Krisztus nem tartotta szükségesnek a magyarázatot, ő sem tartotta szükségesnek a kérdezést és nem távozott el kételkedve, hanem Jézusnál maradt azzal a boldogító tudattal, hogy velünk van az Úr, Emmánuel. Ahogy nem találgatták a zsidók 'a pusztában, hogy hogyan van jelen a felhőoszlopban, mely nappal sötét, éjjel világít, így kell nekünk is annak a boldogító tudatában járni, hogy velünk az Úr. És ahogy Jézus nem ijedt meg az eltávozok és botránkozók sokaságától és nem- * kezdett magyarázkodásba, bogy talán rosszul értették vagy félreértették kijelentéseit, úgy kell nekünk is szembenézni a bálványt és mágiát kiáltozó világgal. És annál nagyobb tisztelettel és szeretettel imádni az Urat, és örülni neki, hogy itt van és velünk van. Pápay József
