Tolnai Népújság, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-203. szám)
1991-08-17 / 193. szám
1991. augusztus 17. PÚJSÁG 5 (Folytatás a 4.oldalról.) Megváltott földek — Milyen földek kerültek megváltásra? — Azok, melyeknek tulajdonosai pártolótagok voltak, ide sorolták az idősebbeket, a rokkantakat és a sokgyerekeseket, akik kiléptek vagy kívülálló örökösök voltak. Az elmúlt napokban előfordult olyan eset is, amikor a tsz-tag azzal kereste fel a kár- rendezési hivatalt, hogy a földjét szeretné visszakérni. Valószínű, hogy félreértette a törvényt, hiszen kárpótlásra nem jogosultak sem a tsz-ta- gok, sem a tsz-nyugdíjasok. A szövetkezeti törvény szerint a földjeik után földjáradékot kapnak és jelenleg is tulajdonosok. Földjeiket a tsz-tagságuk megszűnésével bármikor kikérhetik, ez csakis a tag és a tsz ügye, erre nem vonatkozik a három hónapos határidő. Kirívó eset, de érdemes megemlíteni: kárpótlásra nem jogosult az a személy sem, akitől azért vették el a földet, mert azt parlagon hagyta. Visszatérve az adatlap kitöltéséhez, a 37-44-es rovatok elsősorban olyan esetekre vonatkoznak amikor a sérelmezett nem tudja igazolni tulajdonát, vagyis a 29-32-es rovatokat nem tudja megjelölni. Ebben segít a birtokív megjelölés, mely a tulajdonjogot és az aranykoronát is igazolja. Ezt a helyi polgármesteri hivatalban tudják elsősorban kiadni, mivel a kataszteri szekrényben őrzik ezeket az adatokat. Ha ez nincs meg, akkor helyrajzi számonként kell a fénymásolatot csatolni úgy, hogy a terület és az aranykorona nagysága is megállapítható legyen, ebben az esetben a földhivatalok tudnak segíteni. A 42-43-as rovatoknál meg kell említeni, hogy az erdőterület aranykoronájának a négyszeres szorzója jár kárpótlási jegyben. Ezért érdemes ezt igazolni és feltüntetni. A saját jogon kért kárpótlás esetén az 54-55-ös rovatokat nem kell kitölteni. Az 56-os rubrikánál akkor kell megjegyzést tenni, ha a tulajdonjog megszerzése iránt eljárás folyik. Ha az átírás nem történt meg 1957-63 között sok olyan adásvétel volt, amikor szabályosan történt ugyan a földvásárlás, de az átírás nem történt meg, mert a közelgő téeszesí- tés miatt a hivatalok nem tartották fontosnak. Ebben az esetben most kell kérni az átírást. Itt hívjuk fel a figyelmet arra, ha a bizonyítási eljárás még nem fejeződött be, a kérelmet akkor is be kell adni a kárrendezési hivatalhoz, jelezve, hogy a tulajdonjogot utólag, hatósági bizonyítvánnyal igazolják. — A földhivatalok minek alapján adhatnak ki hatósági bizonyítványt? — Elsősorban a számbavételi adatlap 2. és további lapjain feltüntetett adatainak alapján. Ez tartalmazza a tsz-be belépett tag saját tulajdonán kívül a más nevén bevitt ingatlanokat is. A belépéskor azért szerepelt más nevén, mert a tsz-tag a különféle módon megvásárolt földet használta, de a nevére nem került. Ez igazolja azt, hogy a feltüntetett tulajdonos ténylegesen eladta a földjét a belépőnek és a belépő használati jogát is elismerte. Még mindig a földnél maradva, az „F” lap kitöltését kezdjük ismét a „leszármazott” jogán. — Ki számít leszármazottnak? — Egyenes ágon a gyermek, unoka, dédunoka. Ha nincs egyenesági örökös, a ma is élő házastárs, aki a föld elvételekor házasságban élt a volt tulajdonossal, annak elhalálozásakor is. Az „A” lapot ebben az esetben teljes egészében ki kell tölteni, itt is a kérelmező adataival. Az „P lap első oldalánál a határozatban szereplő személynek, a volt tulajdonosnak az adatait kell feltüntetni. Az 53-as rovat kicsit félreérthető, hiszen a jelzett föld szinte minden esetben kizárólagosan a volt tulajdonosé, hiszen az előző rovataknái is azt igazolta. A „leszármazott jogán” kitöltött adatlaphoz csatolni kell a már megnevezett okiraton kívül a talajdonos elhalálozását igazoló hagyatéki jegyzőkönyvet vagy egyéb okiratot, például: FIGYELEM! A következő kérdésekre csak akkor kell válaszolni», h> ön » volt tulajdonos özvegye, és a volt tulajdonosnak leszármazottai nincsenek. A házasságkötés éve: j | 19 A volt tulajdonos elhalálozásának éve: Nyilatkozat: Kijelentem, hogy a volt tulajdonosnak - tudomásom szerint - élő leszármazottja nincs. Vele - a sérelem elszenvedésekor és halála időpontjában is - házasságban együtt éltem. Kapott-e a volt tulajdonos vagy más személy a jelzett termőföldért kártalanítást? □ □ Ha igen, milyen formában: igen (1) nem (2) Csereföld területe: kh + vagy:| | hektár + j |m2 Csereföld AK értéke: ______lAK+ 1______ f illér A pénzbeli megváltás, egyéb kártalanítás összege: ni i A termőföld elvételéről szóló okirat (határozat, telekkönyvi végzés, más okmány) Megnevezése: | 29 | 1 ŰRT óGttúl KlZOfi/il'TVfl'A/Y I Kiállítója:[3öJ [ Ve Lúfí'HH^TEHI HIVATAL, I Száma: [TF] | 4 j A \ ________________Kel.c[32] »irmiPlffllXIII]_________________________________________ A termőföld, tanya adatai a sérelem elszenvedésekor: Megye: | 33 | | TOUA/A in nn Település: | 34 | | __MfthOCSfí___ __II 11 TTT A határrész megnevezése: | 35 | | • A dűlő megnevezése:! 36 1 [~ H 0 LL(3~ Ingatlan-nyilvántartási adatok: Telekkönyvi betétszám: a telekjegyzőkönyv I I f száma: I ___I l a tulajdoni lap száma: | Birtokivszám: | 40 | j Helyrajzi szám: | AU A I I-----|Qöl ebből erdő | ^ ]kh + | m2, ebből erdő £ | hektár + | nizooiAK+1 —| fillér, ebből erdő | □AK+ í [fillér Művelési ága, hasznosítás módja: szántó ^\j) kert (2) rét (3) szőlő (4) gyümölcsös (5) legelő (6) nádas (7) halastó (8) erdő (9) egyéb (10) éspedig: | "" ...........i om H a a termőföld tanyás ingatlan volt: A lakóépület területe: ______l-2 A gazdasági épületek területe: l”2 A termőföld melyik Mezőgazdasági ugyizaa használatába kezűt? Név:|~48~| | KáHE H& TSÍr Cim:|~49~] f ~ A termőföldet jelenleg melyik mezőgazdasági nagyüzem használja? __JGßZSfVG? H6T£±. T örzsszám: Q M 11 1 I I I Cím:[~5I~| | HftftOCSfl A sérelem elszenvedésekor a volt tulajdooos a jelzett termőföld kizárólagos tulajd igen (1) nem (2) □ □ Ha résztulajdonosa volt, mekkora volt a tulajdoni hányada? ' 71/ n m A 1 ... 1,, fffnl j ,|,|| 1---1-^- _ „ „. IL nr r r í . A termoiOHioei Kapcsolatos egyen eljáráson. □ Rendelkezik-e hagyatékátadó végzéssel? (gen^Q) nem (2) |~ Rendelkezik-e öröklési bizonyítvánnyal ? igen (1) nem (2) ^ □ ön vagy más személy indított-e eljárást a jelen kárpótlási igénnyel összefüggésben más szervnél (bíróság, közjegyző, egyéb)? _ igen (1) ^ncm^(2) □ Ha ön indított eljárást, akkor hol? | 57 | £ Milyen ügyiratszámon? | 58 j f" ön vagy a volt tulajdonos nemzetközi szerződés alapján kapott-e kárpótlást? igen (1) ^nenT^Z) Q □ A hivatal tölti ki! Hiánypótlás szükséges: igen (1) nem (2) Q □ A hiánypótlás határideje: j ~~j 191 JLLJL T~1 halotti anyakönyvi kivonatot. Több örökös esetén valamennyi örökös jogát külön kérelembe kell beterjeszteni, ha mód van rá akkor az eredeti okmányokat egy borítékban is be lehet adni, csak a boríték számára kell hivatkozni. Ha a túlélő házastárs az igénylő Az „P lap harmadik kitöltési változata, ha a „túlélő házastárs” az igénylő. — Mikor lehet igénylő a házastárs? — Ha gyermek nélkül hunyt el a tulajdonos és házastársával a föld elvételekor és az elhalálozás idején is együtt éltek. De ha a házastárs a sérelem elszenvedésekor még nem volt a tulajdonos társa, akkor nem kérheti a földet, még akkor sem, ha 30 vagy akár több évet is leéltek együtt. Az öröklési bizonyítványt a helyi polgármesteri hivatal kiadhatja hatósági bizonyítvány formájában, mely igazolja, hogy nincs közös gyerek. Ezzel a földdel kapcsolatos kitöltési módokat végignéztük, a teljesség igénye nélkül, de talán néhány alapesetet sikerült megvilágítani. Várjuk olvasóink kérdéseit. Sorozatunkat az egyéb ingatlanok problémájával, a „H”- betűs adatlap kitöltésével holnapi lapunkban folytatjuk. Mauthner Ilona Az eperfák már kiöregedtek A hagyományok felelevenítése és a kényszer adta az ötletet a Szekszárdi Mezőgazda- sági Kombinát vezetőinek, hogy ismét fontolóra vegyék a selyemhernyó-tenyésztés lehetőségét. Megyénkben már az ezernyolcszázas években Be- zerédj Pál Szedres-Hidja pusztán eperfákat telepített, a befektetés olyan jól sikerült, hogy Szekszárd lett a selyemhernyó-tenyésztés országos központja. Itt állították elő a te- nyészanyagot és a selyemgu- bót ide küldték vissza, amit a tolnai selyemgyárban dolgoztak fel. 1968-ig sikeresen működött ez a vállalkozás, a felügyelők járták az országot, szaktanácsot adtak és ellenőrizték a tenyészetet. Az iskolások eperfákat ültettek. Aztán új divat jött, a műszálak, nylonok előretörésével eltűnt a természetes anyagok iránti kereslet. A tolnai gyárat felszámolták, az útmenti fák kiöregedtek, csak az emberek őrzik még ennek az érdekes foglalkozásnak az emlékeit. Ezek voltak a hagyományok, a kényszer pedig az, hogy az idén Tolna megyében közel 8 ezer a munkanélküli. Az országos átlagnál rosszabbak a kilátások, hiszen megyénk a legnehezebb helyzetben lévő öt megye között van. A munka nélkül maradiaknak több mint a fele betanított vagy segédmunkás, részükre munkalehetőség egyáltalán nincs. A mezőgazdasági kombinát elképzeléseinek megvalósításához két pályázatot is benyújtott. Egyiket az Országos Műszaki és Fejlesztési Bizottsághoz, a másikat a Munkaügyi Minisztériumhoz és a Munkaerőpiaci Bizottsághoz. A részletekről Fülöp Tamást, a kombinát osztályvezető-helyettesét kérdeztük. — A selyem újból keresett termék lett. Európában ebben nagyhatalom Franciaország, Olaszország és Bulgária. Ehhez szeretnénk mi is felzárkózni. Érdeklődésünkre az olasz fél tűnik készségesnek, a tenyészanyagot biztosítanák és a gubót visszavásárolnák. Később , ha már a tolnai selyemgyár üzemképes lesz, a selymet itthon tudnánk előállítani. — Mikorra várható a benyújtott pályázatokra a válasz? — Szeptember-október körül. Kedvező elbírálás esetén őszszel elkezdhetjük a telepítéseket, melyekhez a szaporítóanyagot az olasz partner adná. Az eperfák egy méter magas törzsűek, nagy lombozattal. A harmadik évben már alkalmasak a lombszedésre. Nyilvánosan meghirdetnénk a selyemhernyó-tenyésztésre a jelentkezést. Gazdasági társaságot kívánunk létrehozni a kombinát, a tolnai selyemgyár és a vállalkozók közreműködésével. — Mi szükséges a tenyésztéshez? — Legalább 30 négyzetméteres tiszta, világos helyiség bepolcozva, amely esetleg fűthető is. Ez 20 ezer lárva felnevelését biztosítja. Beruházási igénye 8 ezer forint körül van. Nem igényel egész éves elfoglaltságot, 40 nap az az időszak, amikor több munkát ad. A lomb minősége miatt egyelőre csak egy turnusban gondolkodhatunk. Három év alatt 40 holdat szeretnénk betelepíteni. A tolnai selyemgyár épülete rendelkezésünkre áll, de a gépek komoly beruházást igényelnek. Munkahelyet akarunk teremteni a környéken lakóknak, de hogy hány embert érintene, ez attól függ, a pályázatunkra mekkora, összeget kapunk. — Mennyit kértek? — Az indításhoz 40-50 millió forintra lenne szükségünk. Ezt részben vissza nem térítendő, részben kamatmentesen és egyébb formában kértük. Tolna, megye településeinek közel a fele elmaradott térség, sokat lendíthetne ez a kezdeményezés a foglalkoztatáson. Mauthner Ilona A szekszárdi Keseiyüsi út eperfái
